Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-01 / 103. szám

1954 Í^US 1, SZOMBAT NÉPLAP EGY NAP KEMECSÉN Orvoslást várunk I A Kossuth tsz-ben Április 27-én, reggel 4 Sorakor nagyot ásít az is- itállóőr. Egész éjjel vir­rasztóit, vigyázni kell a termelőszövetkezet szép [vagyonára. Ekkor már jjönmk a lógondozók, az jelsők között Bokács An­tal hosszú pipával a szá­jában, aztán Kulcsár Imre, ifj. Tamás Sándor, "Boros Gábor, Boros Sán­dor. Hiszen teljesíteni akarják a kongresszusi Vállalásaikat. Határidőre földbeteszik a tavaszi Vetőmagot. Fogadkoznak (erősen a fiatalok is, hogy ok is tudnak jó munkát [végezni. A fiatal Biró 'Erzsébet ma is túl akar­ja teljesíteni napi tervét. Már indulnak is, hogy befejezzék a hátralevő kukoricavetést, fészek- Itrágyázással, négyzeté­ben. A határban szép egyenesen viszik a soro­kat. Nótázva megy a rnunka délig. Az ebéd­szünetben Tamás néni, a Csoport népszerű tagja, Szabad Nép-pel a kézé­iben jelenik meg, aztán elolvassa a legfrissebb híreket. Persze, arról is Szó van, hogy a termelő­szövetkezetek nagyrésze már teljesítette felaján­lását. Ennek mindnyá­jan örülnek, s jobb mun­kára serkenti őket. Ebéd után újra serény munka kezdődik. Azt akarják, hogy ma másfél munka­egységük legyen. Lassan 'esteledik. S mikor össze­számolták, bizony túltel­jesítették tervüket. 1.62 munkaegységet dolgoz­NOVAK ANDRÁS. Már a kukoricát is elvetettem Naponta olvasom az újságban, hogy az ipari munkások milyen lelke­sen dolgoznak a párt- kongresszus tiszteletére indított versenyben. — Egyénileg dolgozó pa­raszt vagyok, én is tet­tem felajánlást. Megfo­gadtam, hogy félévi ba­romfi- és tojásbeadáso­mat a kongresszusig tel­jesítem. Április 10-én eleget tettem beadási kötelezettségemnek. Nem elégszem meg ezzel. Már befejeztem a tavaszi szántás-vetés munkáját. Április 20-ra a kukoricát is elvetettem. Azt vá­rom, hogy valamit ja­vuljon az időjárás és hozzákezdek a növény- ápoláshoz. Úgy gondo­lom, több termést érek el, ha minél előbb vég­zek a munkával. Ezzel nemcsak magamnak, ha­nem államunknak is se­gítségére vagyok. KOZMA JÓZSEF. Az általános iskolában Az iskolai naplóba észrevehetj ük: nagymér­tékben sikerült csökken­teni a mulasztásokat. Legkevesebb a hiányzó a nyolcadik osztályban. Most kémiai órára ké­szülnek a nyolcadikosok. Zombor József tanár elvtárs a szünetben a tanulók segítségével vi­szi az osztályba a szük­séges szemléltető eszkö­zöket. Államunk gazdag szertárral látta el isko­lánkat, amit Zombor ta­nár elvtárs tevékeny, gyűjtő munkájával nap­ról napra gazdagít. Áz évvégi jó bizonyítványok megszerzéséhez azon­ban elmélyült jó tanulás szükséges elsősorban. — Ezzel foglalkoztunk a szülői értekezleten is. A középiskolába jelentke­ző tanulók tudják, hogy csakis tanulással sze­rezhetnek alapos tudást. Ebben nem is volt ezen a napon hiány. KOZMA ISTVÁN. Az állami gazdaságban A gazdaság valameny- nyi dolgozója már előző nap megkapta mai mun­kabeosztását és reggel 7 órakor megkezdődik a napi munka. Ma az őszi kalászosok acatolását végzik a dolgozók. A trágyát hordják ki szarvasokba és a csala- mádét vetik. Tóth József ezen a napon igen szép teljesítményt ért el a csalamádé vetésében. A gazdaság vezetői gondoskodtak arról, hogy a hideg időjárás ne okozzon kárt szép gyü­mölcsösünkben. Kora reggel már füstfellegek védik a hidegtől a gyü­mölcstermést. A gépja­vítóműhelyben az arató­gépek javítását végzik. Ugyancsak ma fejeztük be a kukorica négyzetes vetésének előkészítését. Úgy tervezzük, hogy két nap alatt elvetünk 52 holdat. SZIKSZAl GYULA, Egy politikai iskolán Este hét óra felé jár az idő, a tanácsházán gyülekeznek a politikai iskola hallgatói. Legtöb­ben arról beszélgetnek, vájjon hogy sikerülnek a mai kiselőadások. — Egyiket Lányai elvtárs tartja. Már napközben találkoztam vele, mond­ta, hogy jól felkészült, de azért egy kicsit szur­kol, mert a II. éves po­litikai iskola hallgatói nem fukarkodnak ilyen­kor a bírálattal. Vad elvtársnővel is beszél­tem, aki ma tart először kiselőadást. Nála még jobban elkelt a biztatás, hiszen érthetően még jobban izgul. Pontosan hétkor meg­kezdődik a szeminárium. Akadnak ma is elmara­dók, pedig azoknak az elvtársaknak sem ártana meg a tanulás, akik rendszeresen hiányoz­nak, mint például Balá­zsi elvtársnő, a járási MNDSz. titkára, vagy Vannai elvtárs, a KTSz. ügyvezetője. A mai anyag különö­sen megragadja az elv­társak figyelmét. A me­zőgazdaság szocialista átszervezésének kérdé­seit tárgyaljuk. Különö­sen élénk a vita, amikor a lenini hármas jelszó alkalmazása kerül sorra. Lányai elvtárs, a járá­si begyűjtési hivatal dol­gozója azt állítja, hogy csak az a kulák, aki a gazdalajstrom alapján magasabb beadásra van kötelezve. Csak egy he­lyesli a hallgatók közül, a többiek egymásután szállnak szembe véle­ményével. Rudnák elv­társ, aztán Tomaskovics elvtárs hivatkoznak egy­másután Rákosi elvtárs szavaira: a kulák az ku­lák marad listával, vagy lista nélkül. Itt van a községben Szánthó Ist­ván, akinek 35 hold föld­je volt és három háza. Két házát államosították és a kormányprogramm megjelenése után el­kezdte fenyegetni a la­kókat, hogy kiteszi őket a házból. Múltkoriban meg szétbontotta és el­lopta az egyik házból a fészert és a WC-t. Ha érzi a kulák, hogy lany­hul a vezetők ébersége, gyorsan kimutatja a fo- gafehérét. Erős kézzel kell az ilyent a törvény tiszteletére tanítani, mert nem tagadja meg kuláktermészetét, akár 25—30 holdon gazdálko­dik még, akár nem. KÁDÁR SÁNDOR, propagandista. A kultúr- otfhonban Állandóan fejlődik községünk kultúrottho- na. Ma reggel a Népbolt­ban táncruhákat vet­tünk, aztán a varrónő­höz vittük, hogy május 1-én minél színpompá- sabb öltözetben vonul­hassanak fel kultúrott- honunk táncosai. A községi tanács vb. ülésének második napi­rendi pontja a község népművelési helyzetével foglalkozott. Sok segítsé­get kaptam itt az elvtár­saktól a munka további megjavításához. Délután felkerestem a Szabad­ság és a Dózsa tsz. veze­tőit, tagjait, ahol a dí­szesekkel együtt beszél­tük meg, hogyan ren­dezzük közösen a május 1-i ünnepséget. Azután az állami gazdasággal beszéltük meg az ünne­pi műsort. Este a tánccsoport új táncot mutatott be, per­sze ez csak próba volt. A színpadról a színját­szók beszéde hallik: A legerősebb legény című dalos mesejátékot pró­bálják. Azt akarják, hogy minél szebb műsor­ral örvendeztessék meg a közönséget. BÁLINT GÉZA. ESTI BESZÉLGETÉS Készlet Bálint Pál (Nagycserkesz) díjnyertes elbeszélő költeményéből Bálint Pál elbeszélő Költeményének tárgya: Mihály bácsinál, a falu eavik lesjobb gazdájánál tanyázó estre Ryúlnek össze a dolsozo parasztok. Sokmindenről beszélgetnek, s alaoosan mCKtársyaliák a mezőRazdasásfei- lesztési határozatot. Az alábbiakban a költemény befejező részét közöljük. Mihály bácsi szólal me;: — No csak, maradjatok, hadd foglaljam össze, Hogyan növelhetjük jövedelmünk őszre. Mert mi azt már tudjuk, hogy a jobb életet, Szorgos munka árán kapják az emberek. Mi is igyekezzünk: ma többre, mint tegnap, Ha valahol látunk valakitől újat. Sose restelljük azt, ne Húzódjunk tőle; Hű fegyver a tudás — ember segítője. Gazdálkodjunk hát úgy, miként elsoroltam! De hasznos ám az is, miről még nem szóltam, — Talán a legjavát tartogattam hátra: Szerződést kötöttem hagymára és mákra, Sok cukorrépára, hogy a jövedelmem Ez új esztendőben jóval megnöveljem. Lám, a gépállomás — faluszerte áldják — Olcsón felszántotta cukorrépám ágyát. Amikor a répa szépen kezd sorolni, Kézi tolókával meg kell sarabolni. Ha rossz esztendőben az ilonkák eszik, — Gyomok —, méregpermet jó orvosság nekik Tavaly a répámat — tavasztól szedésig Ötször kapáltam meg, alaposan végig. Szavamra mondhatom, nem volt ez hiba, Egyszerannyit termett, mint a szomszédságban! Üj programmot adott pártunk és kormányunk, Hogy felvirágozzék mezőgazdaságunk. A nagy határozat minden egyes pontja, Parasztságunk álmát váltja most valóra. Adó csökkentése, — egész sor engedmény ... Idős parasztoknak ugyancsak kedvezmény ... Ingyen apaállat, ingyen állatorvos — Ez a parasztoknak mind-mind igen hasznos ... Az őszi mélyszántást ekekapálóval Tavasszal bejárom azzal a két lóval, Fogasolás után jól lehengerezem. Hogy a föld teteje szép egyenes legyen. Ekkor elvetem a cukorrépa magot, És utána újrg hengert is járatok, Hogy a laza talaj a maghoz tapadjon, Hogy csírázás nélkül egy mag se maradjon. Miska bácsi, ahogy itten abbahagyta, Gondolta magában, hogy erre a napra Elég volt a szóból, eleget beszéltek ... És a vendégek is lassan hazatértek. ... Azon az éjszakán ezek az emberek Soká nem aludtak, szőtték a terveket. Mindegyik magában kigondolta szépen: Hogy vihetné többre ebben az üj évben ... (A „Szabad Föld“ nyomán.) Miért vannak ajtók a nyíregyházi állomáson ? A nyíregyházi állomás főbejá- tókat. Néha tolongás, sorbanállás rátánál sok ajtó van. Azonban csak egy van állandóan nyitva. Tavasszal, amikor már nagy hi­degek nincsenek és a forgalom is megnőtt, nagyon helytelen, hogy nem tartják nyitva az aj­van emiatt az ajtó előtt.. Miért vannak az állomásán az ajtók, ha nem nyitják ki? Kiss Elek általános iskolai igazgató,’ Nyíregyháza, Miért nem jár a postás Tiszadada újtelepre? Tiszadadán a felszabadulás óta közel 200 ház épült. Naponta sok levél érkezik a községnek erre a részére. A hiba az, hogy a dol­gozóknak maguknak kell a pos­tára menni a levélért, az új­ságért. Ha sürgős a munka (a munka mindig sürgős), akkor csak másnap, vagy harmadnap kerül a levél, vagy az újság dolgozókhoz. Azt szeretnénk, ha a postás az újtelepre is elhozná a leveleket, az újságot. Többdol- gozó mondta nekem, hogy já- ratná az újságot, ha nem kellene mindennap érte menni a köz- ségbe. Sipos Istvánná, Tiszadada, Várják a tekepályát a szalkaiak A mátészalkai vasutas dolgo­zók évek óta szorgalmazzák egy tekepálya építését. A pályaépítés azonban nagyon lassan halad. — Úgy készül, mint a Luca-széke. Az elmúlt év őszén Reményi Re­zső raktárfőnöknek sikerült any- nyit kiharcolnia, hogy a pályát betonozzák és letették a dobó­deszkát, valamint a bábok alap­ját. Hiányzik még a pálya befe­dése, a golyófogó és egy csator­na a golyók visszagurítására. — Ezenkívül legalább két golyó. A pálya befejezésével Mátészalkán is megindulhatna a versenyszerű tekézés, ' Vass Kálmán Mátészalka, Belsped. Gondosabban szántsanak a nyírteleki traktorosok Az elmúlt év őszén négyen ház­táji gazdaságot kértünk a tanács­tól, amelyet meg is kaptunk a Moszkva-utca tejüzem felőli ré­szen. Abban állapodtunk meg, hogy földünket traktorral szántat­juk fel, mert akkor jóminőségű munkát láthatunk. Tévedtünk. Nem szántott átlagosan 3—4 ujj­nyinál mélyebben, de egyes he­lyeken felszántatlan szigetecské­ket is hagyott. Munka közben szóltunk a traktorosnak, hogy még lovas ekétől is nagy szégyen lenne, amit ő csinál. Erre azt vá­laszolta, hogy „a traktor nem bírja1*; A kész munkát írásban nem vettük át, gondoltuk, hogy valaki kijön a gépállomásról és megnézni. Ennek már több hete, de még senki nem jött felénk. Sür­gős intézkedést várunk a nyír­telki gépállomástól; HORVÁTH FERENC, Nyíregyháza, Moszkva-u; 24; Jobbminőségű kenyeret kérnek a tiszavasvári dolgozók A ti®s»löki kenyérgyár sokszor ehetetlen ^kenyeret küld Tisza­vasvári ^községbe, Április 9-én például a*^ szövetkezeti boltunkba leadott 250 kilogramm kenyér­ből 120 kilogramm gyenge minő­ségű, szinte ehetetlen volt, 40 kiló pedig emberi -fogyasztásra teljesen alkalmatlan, A dolgozók visszahordják a kenyeret, A ke­nyérgyár a visszavett kenyeret a lovakkal etette meg. Miért nem gyárt jobb minőségű kenyeret a tiszalöki kenyérgyár? Markóczi János vb, elnök, Tiszavasvári, A Néplap elintézte Gy. Győri Dezső dcmecseri dolgozó paraszt azzal a kéréssel fordult szcrcksztőségünkhöz, segítsünk neki abban, hogy a gépállo­másnak kölcsönadott ekekapáját visszakaphassa. „A Gépállomások Megyei Igazgatósága értesített bennünket, hogy Gy. Győri Dezső ekekapáját a demecseri gépállomáson bár­mikor átveheti.” „Az ajaki földművesszövetkezet panaszát megvizsgáltuk. Pa­naszuk igaz. Három kartonládában két-két csomag szivarkával va­lóban kevesebb volt, mint amennnyi a ládára volt írva. A hibát elkövető dolgozókat felelősségre vontuk figyelmetlen munkájukért és más munkakörbe osztottuk be őket. A hiányos csomagolás el­kerülése végett megjavították a csomagolás munkáját is. Akik a kartonládába rakják a szivarkát mindannyian a minőségi ellen­őrző osztályhoz tartoznak. Jól begyakorolt, ügyes dolgozók, úgy a minőségért, mint a mennyiségért egyaránt felelősek. Anyagilag is érdekelve vannak a pontos és jó munkában. Bízunk abban, hogy a jövőben hiányos kartonláda nem hagyja el üzemünket. A hiá­nyolt 6 csomag Kossuth szivarkát megküldjük az ajaki földmű­vesszövetkezetnek. HAJDÚ JANOS, a Debreceni Dohánygyár igazgatója.” „Április 7-i Néplapban megjelent „Tatarozó és Építő Vállalat figyelmébe” című cikkben említett hiányosságokat megvizsgáltuk és intézkedtünk. Közöljük az clvtársakkal, hogy Lovas Endre nagyhodosi lakosnak, aki Gacsály községből nagyhodosi mun­kahelyre szállította a dolgozókat, április 23-án 210 forintot pos­tán kiutaltunk. Továbbá Bakos Béla kovácsmesternek az elvég­zett munkáért 192 forintot, Cserepes Bálint. Bakk Károly és Kul­csár Antal segédmunkásoknak fejenként 120 forintot szintén ki­utaltunk. A mulasztást a munkahelyen dolgozó Reszler János, Pető Lajos és Vojsánszki József művezetők követték el. A mu­lasztásért felelősségre vonjuk őket. Köszönettel vettük az építő bírálatot. Kérjük, hogy továbbra is támogassanak bennünket a lapban megjelent cikkekkel, hogy hibánkat ki tudjuk javítani. KOTOLICS JÁNOS, a Tatarozó és Építő Vállalat igazgatója, Nyíregyháza.” I-c vei cző-mozg'al inunk A hét folyamán, április 26-tól 30-ig 201 levél érkezett szerkesz­tőségünk címére. Ez idő alatt 60 levelet közöltünk lapunkban. Kü­lönböző szervektől 10 olyan vá­laszt kaptunk, amelyben a dolgo­zók bejelentései, panaszai nyo­mán tett intézkedéseiket közöl­ték. Az elmúlt napokban Nyírlu- gos, Jánkmajtis és Magy közsé­gekben beszéltük meg levele­zőinkkel és olvasóinkkal a lap munkáját. / 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom