Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-23 / 96. szám
ti NEPLAH 1954 ÁPRILIS 23, PÉNTEK MIBŐL LESZ AZ ? (Járási tudósítónktól.) Mindig példamutatóan dolgozott Nyírturán a Petőfi termelő- szövetkezet tagsága. Éppen ezért lépett be közéjük az élmúlt évben Spinybét János 4 hold földjével. Addig sem volt kifogás munkája ellen, belépéskor sem változott meg természete. Nem is sok idő múlva brigádvezetőnek választották a szövetkezetiek. Nem bánták meg, hogy vezetéssel bízták meg. Korán reggel már kint van a földeken, este jár haza. Egy este így fordult a tsz. elnökéhez, Kertész Mihály elvtárshoz: — Mire befejeztük a burgonyavetést, sok mindent tanultam. Az elnök kíváncsian nézett a brigádvezetőre. Alig pár napig tartott a burgonyavetés. Ugyan, mit lehet ilyenkor tanulni? Nem kellett sokáig várni a válaszra. — Ügy látom, nem vált be a bandában végzett burgonyavetés, mert mindenki a kapanyélhez ragaszkodott, nem pedig a zsákhoz. A kukoricánál meg ellenkezőleg lesz. Ott zsák helyett kötőből kell a magot hányni. Mindenki erre jog tekintgetni. Sürgősen kell tennünk valamit. Az elnök néhány pillanatig gondolkozott, majd helyeslőén bólintott fejével. Nyilvánvaló, hogy jól járnak, ha egyénekre osztják fel a földet, hiszen gyorsabban megy majd a munka. Beszélgetés közben lassacskán hazaértek. (Most még együtt lakik az elnök és brigádvezető, Spinybétnek most épül az új lakás.) Mikor beléptek az ajtón, nem tudták mire vélni Spinybét- né örömét, aki a köszönésüket is megelőzte szavaival. — Nézd csak, mit kaptam, — mutatja férjének az anyasági kitüntetést és az ezzel kapott 2200 forintot. Az csak nézi, sokáig nem tud szólni, elfogult a szíve örömében. Számolni kezd magában és lassan összeadja a nemrég kapott 3600 forintot a most kapott jutalommal. Mert 3600 forint előleget kapott a napokban, egy munkaegységre 22 forint 80 fillér jutott. Megérdemelten .kapták az előle-1 get. Minden tavaszi munkát időben végeznek. A néhánypercnyi csendet újra a brigádvezető szavai szakítják félbe. — Kapunk mi még többet is. A 33 méhcsalád után a nyár folyamán 4 forintot tudunk még adni minden munkaegységre, ha jó lesz az akácvirágzás. A pénz mellett jut majd a mézből is a családnak. Az elnök sem állta meg szó nélkül a méhészetről mondottakat. — Azzal bizony jól járunk. Két év múlva kell megkezdeni a méhészetre felvett kölcsön törlesztését. Addigra a 33 család fiasít vagy 50 kaptárral. Jövőre is lesz évközben előleg. Igaz, ebben az évben a 4 hold dinnyéről is kapunk vagy 15 ezer forintot, Aztán meg a nemrég ültetett gyümölcsösünk is segít majd az évközbeni pénzosztásban. SZABÓ MIKLÓS, Kemecse. Szabolcsi Bence Kossuth-díjas zenetudós Nyíregyházán Az égési sérülések okairól írta: dr. Szegő László, kórházi főorvos A kórházak statisztikai adatai szerint az utóbbi évek folyamán az égési sérülések száma nagy fokban emelkedett. Ezen emelkedés a bőrgyógyászati osztályok ápolási napjainak számát, ágykihasználását oly nagymértékben foglalja le, hogy gyakran már nehézséget okoz komoly kórházi ápolást igénylő betegek elhelyezése. Legnagyobb részük kellő óvatossággal elkerülhető lenne, mert legalább 90 százalékban vigyázatlanság következménye. Közülük sokan életveszélyes állapotban kerülnek a kórházba és gyógykezelésükre ügy az orvosnak, mint az ápolószemélyzetnek sok időt, türelmet, fáradtságot kell fordítania. A vigyázatlanság következtében elsősorban a beteg szenved és károsodik sérülése miatt, emellett számos munkaóra esik ki és a kezelés folyamán rengeteg kötszer és értékes gyógyszer, valamint gyakran nagy- mennyiségű véradás szükséges, melyek megfelelő óvatosság esetén más betegeknél lettek volna felhasználhatók. Ezek szerint tehát az égési sérülések népgazdaságunknak is nagy kárt jelentenek. Az égési sérüléseket 3 csoportra osztjuk. Első fokú égésnél a bőr éles határral kipirul, fájdalmas. Másodfokúnál a kipirult területben lencsényi-diónyi, sőt még ennél is nagyobb savós hólyagok képződnek. A harmadfokú égésnél mélyre terjedő elhalás keletkezik, mely már maradandó elváltozással, hegekkel és esetleg hiánnyal gyógyul. Kisgyermeknél tenyérnyi égési sérülés is halálos lehet. Felnőttnél nemrégen a testfelszín 20 százalékára terjedő égést életveszélyesnek, 30 százalékára terjedőt halálosnak tartottuk. A mai modern gyógykezeléssel már gyakran ennél nagyobb terjedelmű égéssel is vissza tudjuk adni a beteget az életnek. — Fontos tudnunk azt, hogy az első segély, különösen komoly égések esetében, steril kötésből álljon. Ha nincs kötszer, tiszta, vasalt lepedőbe, törülközőbe borítsuk az égettet. Az olajos, kenőcsös kötés a kórházi kezelést késlelteti, mert a modern kezelési elvek szerint alkalmazott trombofort-penicilli- nes nyomókötés a kenőcsös testről lepereg. Minden égett gyermeket vigyünk kórházba! Az égett felnőttek eg.vrésze is kórházi kezelést igényel, de a többi is orvosi kezelésre szorul. Ha szükségesnek látszik, a kezelőorvos a könnyebbnek tűnő eseteket kórházba Irányítja. Mai gyógyításunkban nagy szerepe van az említett trombofort-penicillines kötésen kívül a véradásnak, bő folyadékfelvételnek. melyekkel az égett beteg nagy folyadékvesztesége ellen küzdünk, a vitaminoknak, melyek növelik az ellenálló- képességet, a szív-gyógyszereknek, melyek a szív nautikáját támogatják és a penicillitVáek, mely segít a felülfertőzés leküzdésében. Az égett seb gyaúfán érintkezik földdel, tisztátalan tárgyakkal, ajánlatos tehát a beteget tetanus elleni védőoltásban is részesíteni. Az égett testrész nyílt sebfelületnek tekintendő, melynél a sterilitás szabályai éppen olyan fontosak, mint a sebészeti osztáson a műtétre kerülő betegnél. Nagyon fontos azt tudnunk, hogy minden súlyosabb égett, legalább is kezdetben, speciális étrendre szorul, mely főleg gyümölcsökből és ezek ipari termékeiből (kompot, lekvár), könnyű, folyékonypépes főzelék tartalmú ételekből, könnyű tésztákból és bő folyadékból (kávé, tea, tej, könnyű levesek, különböző szörpök stb.) állhat. Súlyosan égettek szervezete pl. a húsféléket nem tűri, reájuk méregként hat. Ez egyik oka annak, hogy beteglátogatások után az égettek állapota, hőmérséklete gyakran romlik. A hozzátartozók ugyanis gyakran orvosi'tanács ellenére, sokszor titokban,1' füstölt- hússal, kolbásszal, sültíél ^kedveskednek“ a betegnek, rrlert nem bírják nézni, hogy étreridjükben ez hiányzik. Nem gondolnák arra, hogy kedveskedésükkel szeretett betegüket gyógyulásukban vetik vissza! Ha az égési sérülések időpontját figyeljük, bizonyos ugrásokat, hullámzásokat tapasztalunk. Kiugrás van télen a fűtés, tavasz- szal a mezei munka, nyáron az aratás, ősszel a befőzések idején. Az égések alakulása tehát bizonyos munkafolyamatokkal függ össze. Egyrészük foglalkozás közben, másrészük a háztartás körében elkövetett vigyázatlanság, ügyetlenség következménye. Az otthoni sérülések okai: Itt, sajnos, a szerencsétlenség áldozatainak jórésze kisgyermek. Az anya gondatlanságból forró vizet, tejet, levest, lekvárt, zsírt stb. tesz a földre, hogy hamarabb kihűljön, a gyermek belelép, beleül. Máskor ugyanezen anyagokat elérhető helyre teszi, a kisgyermek- magára rántja, leforrázza magát. Előfordulhat az is, hogy a forró edény nem elérhető ugyan, de a gyermek az abroszt, térítőt húzza gs így i'ántja magára a forró ételt. Legelemibb szabály tehát az, hogy forró étellel telt edényt olyan helyre tegyünk, hogy a kisgyermek ne érhesse el semmiképpen sem! Ugyanilyen nagyfokú házi ügyetlenség az is, mikor a kályhában égő tüzet petróleummal, benzinnel, vagy alkohollal locsolják, vagy a bekészített gyújtást öntözik meg, hogy. jobban égjen. Az eredmény hirtelen megjelenő hatalmas lángnyelv, mely belekap a ruhába és halálosvégű égés okozója lehet. Ugyanilyen súlyos hiba az is, midőn a rosszul égő benzin-, vagy petróleumlámpába felülről a lángra benzint, illetve petróleumot öntenek. A foglalkozás közben szerzett égési sérülések majd minden foglalkozásnál előfordulnak, ahol benzin, petróleum, szesz, éter, karbid stb. használatos és természetesen rendszerint- szintén vigyázatlanság következménye. így sérülhetnek gépkocsi-, traktor- vezetők, üzemi fűtők, tűzoltók, hegesztők, mozdonyvezetők, kohók, valamint főző- és mosókonyhák dolgozói stb., szóval a legkülönbözőbb foglalkozási ágak munkásai. Az égési sérülések e csoportjának nagymérvű felszaporodása talán részben annak tudható be, hogy sok közöttük a fiatal, új munkás, akiket nem oktattak ki kellőképpen és így kellő elővigyázatossággal nem rendelkeznek. Szerintünk a szakmunkások képzésénél erre okvetlenül megfelelő gondosságot kell fordítani. Az égések nagymérvű szaporodására való tekintettel egyik osztályos nővérünk, névszerint Kovács Lajosné, az egészségügyi miniszter elvtárshoz javaslatot juttatott el, melyben elképzelései szerint az égések csökkenését megfelelő baleseti filmpropagandával elő lehetne segíteni. Az ötlet jó és minden valószínűség szerint meg is fog valósulni. Ha munka közben mindenki megfelelő gondossággal jár el, az elmondottak alapján nemcsak sa ját és embertársai egészségét, sokszor életét óvja meg, hanem népgazdaságunk szocialista terv- gazdálkodását is komoly mértékben segíti elő. Mint ismeretes, ma este 7 órakor a József Attila-kultúrházban előadást tart Szabolcsi Bence Kossuth-díjas zenetudós, a Zene- művészeti Főiskola tanára. A kiváló zenetudós és zeneesztéta népzeneelmclcti előadásában főként a hajdútáncok eredetével, keletkezésével foglalkozik, így pl.: Kodály Zoltán Kállai kettős című nagy zenekari, énekkari kompozíciójával. Előadását zongorajátékával illusztrálja. Nagy élménynek ígérkezik ez az előadás és városszerte nagy várakozással tekintenek elé. Szeretettel köszöntjük városunk kedves vendégéi, Szabolcsi Bencét. Galambos Kálmán 10.000 forintos nyeremény boldog tulajdonosa A tavasz beköszöntővel Galambos Kálmánnak, a szamossályi állami gazdaság munkásának nagy tervei voltak. Amint a feleségével is megbeszélte, családi otthonukat akarták rendbehozni. A hideg tél, a sok fagy és hó, talajvíz erősen megviselte már ezt a házat. Felkereste a község tanácselnökét és megkérdezte, hogyan hozhatná rendbe otthonát. A tanácselnök azt javasolta, hogy vegyen fel kölcsönt a takarék- pénztárnál. Erre mód nyílott a kormányprogramm megjelenése óta. Galambos Kálmán elhatározta, hogy kölcsönt vesz fel. Alig hggyta el a tanácsházát, amikor valaki utánakiáltott. A párttitkár volt, Fási Lajos. — Kálmán. Kálmán, tízezer forintét nyertél! Galambos Kálmán sehogysem akarta elhinni, amit a párttitkár újságolt. Kezébe vette az értesítést és kénytelen volt elismerni, hogy valóban róla, az ő kötvényéről van szó. A biztonság kedvéért azonban elsietett még a postahivatalra is ' és ott is megkérdezte: valóban nyertem? Nem volt tévedés, Galambos Kálmán 10.000 forinttal nyert az ötéves tervkölcsön legutóbbi sorsolásán. Fel is vehette az Országos Taka- rékpénztár nyíregyházi fiókjánál. Másnap felkereste a takarék- pénztárt, nem azért, hogy kölcsönt vegyen fel, hanem azértj hogy a nyeremény összegét átvegye. M1NCSIK JÓZSEF. Kiváló önkéntes tűzoltói vannak Papnak Az 1952/53-as továbbképzési évben Pap önkéntes tűzoltói nyerték el a megyei vándorzászlót. Ebben a községben a tűzoltócsoport 1922-ben alakult.. Kezdetben mindössze egy ócska targoncafecskendő állt rendelkezésükre. A múltban keveset törődtek a tűzrendészettel, hiszen az urak nem sajnálták, ha a szegényemberek portája égett le, vagy terménye vetett lángot. Az utóbbi években jelentős fejlődés tapasztalható a papi önkéntes tűzoltók ellátottságában és fejlődésében. Számosán jelentkeztek önkéntes tűzoltónak. Van olyan család, amelyiknek több tagja tűzoltó. —• Pólyák József 4 gyermekével együtt a legjobb tűzoltók közé tartozik. A község dolgozói szeretik és támogatják a tűzoltókat: • A tömegszervezetek fontos feladatuknak tartják az önkéntes tűzoltóság fejlesztését. A DISz. és az úttörőcsapat tagjai valameny- nyien elsajátították a tűzoltási gyakorlatokat, s majdan közülük kerülnek ki a jövő tűzoltói. Helyes, ha valamennyi község követi a papiak példáját. TŰZRENDÉSZET! OSZTÁLYPA RANCSNOKSÁG A mátészalkai ‘rendőregyesület kultúréletérői Eleven zsongás, beszéd, zeneszó hallatszik ki a mátészalkai rendőregyesület klubhelyiségéből. Magyarruhás fiúk és lányok sorakoznak fel az asztalok előtt s a zene hangjára magyar népi táncot mutat be 4 fiú és 4 lány. Ügyesen, szépen járják. Először április 4-én mutatták be ezt a táncot a járási kultúrházban rendezett községi ünnepségen. Igaz, akkor nem valami jól sikerült, de most nagy tapssal jutalmazta a közönség... A rendőregyesület kultúregyüt- tesét nemrégiben szervezték újjá. Gyönyörű népitáncot tanultak be és a színjátszó csoport is munkához látott. A ..Gazdag menye” című, bolgár témájú, hoszszabb egyfelvonásost tanulják nagy szorgalommal. Jól kezd működni ez az újjászervezett kultúrcsoport. Éppen ezért szeretnénk, — és a máté-1 szálkái dolgozók is, — ha nemcsak zárkörű mulatságokon, kevésszámú meghívott vendég előtt lépnének fel, hanem minél többet szerepelnének a járási kultúrházban és vidéki vendégszerepléseken is! Hiszen a közönség mindenütt szereti és hálásan megbecsüli a művészi előadásokat. Ennek a széleskörű elismerésnek a megszerzése legyen a rendőregyesület kul túrcsoportjának is legfőbb célkitűzése. Oszlányi Zoltán Mátészalka, járási kultúrház^ 11 Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójának műsora NEM VOLT 12 TALÄLATOS TOTO-SZELVÉNY Nagy összeget n vertek * a 11, 10 és 9 találatos szelvények tulajdonosai. A 16. fogadási hét nyereményei: 11 találat 12.100 Ft 10 találat 852 Ft 9 találat 150 Ft TOTÖZZON ÖN IS! NYERHET ÖN IS’ Mikrofonnal a nyíregyházi mezőgazdasági gépjavító vállalat új építkezésénél. — Hogyan lett a begyűjtésben első a kemecsei járás. — Mezőgazdasági szaklapok szemléje. — Gyermekműsor. — Zenés köszöntő élenjáró dolgozóknak. — Hírek. Tehenészek versenye A kisvárdai kísérleti gazdaság j központjában levő tehenészek versenyre hívták a nagykállói üzemegységet. A párosversenyben a nagykállóiak járnak élen. A tehenészek május 5-re vállalták, hogy a fejési átlagot 10.51-rc fogják teljesíteni. A gazdaság vezetősége vállalta, hogy az első negyedévben 30.000 liter tej terv- teljesítése helyett 35.000 literre i fogják teljesíteni. Ezzel szemben eddig már 36.674, litert teljesítettek. KOVÁCS BÉLA kisvárdai kísérleti gazdaság. szabolcs-szatmAri NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség: Nyíregyháza. Dózsa Oy.-u. 5. Tel.: 11-70.11-71.11-76 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Ztdánov-iitca 1. — Telefon: 30-00. Szabolcs-Szatmármogyei Nyomdainari Vállalat. Nyíregyháza. Felelős vezető: Szilágyi Józsót.
