Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-24 / 97. szám

''OiLáíj proletárjai e ej ij,eiiHjelek ! NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZÄTMARMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA xi. Évfolyam, 97. szám ARA 50 PILLÉK A inai számban : A nyírmeggyesi „zöldfutószalag" (2. oldal) A nagykállói Boros-brigád a trakt irislak versenyének élén (2. oldal) Külpolitikai krónika (3. oldal) A szakszervezeti kultúrház szimfonikus zenekarának életéről (4. oldal) 1954 ÁPRILIS 24. SZOMBAT G /■;A /• K 1.0 I I A berlini értekezlet után a világ népei úgy érezték, hogy megindult az egyetlen helyes és egészséges folyamat: tárgy elások útján egyengetik. a vitás nemzetközi kérdése­ket, enyhítik a nemzetközi feszültséget, — a Berlinben meg­kezdődéit tárgyalások folytatódnak Genf ben és lehetőség nyílik arra, hogy Korea után Indokínában is elhallgassanak a fegyverek. A világ népei nem szűntek meg reménykedni es ma is biztosak abban, nogy az az erő. amelyik Koreában csendet parancsolt a bombáknak es agyúknak, Vietnamban is megteremti a békét előbb, vagy utóbb. Ám, ami a népek reménysége, az a hadianyaggyárosok rettegésének forrása. Elsősorban Dullesről és az amerikai monopolistákról van szó. A válságtól amúgy is rettegő mo­nopóliumok aggodalommal kémlelik a nemzetközi látóhatárt, hasznuk LUcsuk csökkenésétől félnek. A feszültség további enyhülésével kihullik Dullesék kezéből a zsarolásnak ed­dig bevált fegyvere, amellyel a saját és az atlantizált orszá­gok adófizető polgárait egyre fokozottabb áldozatokra kény- szeritették a hatalmas fegyverkezési programmok költségei fedezésének érdekében. Az amerikai külügyminisztérium célja az, hogy megtorpedózza a genfi értekezletet, fokozza a háborús feszültséget, kiterjessze az indokínai háborút. Kei esve keresik az alkalmat, hogy a „kommunista veszély’’ rémmeséjével fenyegetve új háborús vállalkozásba kezdhes­senek, amibe szövetségeseiket is belerángathatják. Ennek az agresszív politikának volt a megnyilvánulása a Csendes- oceár térségében végrehajtott hidrogénbomba-robtantások sorozata. Ám, az amerikai agresszív politika kiagyalói és végrehajtói nemcsak a hidrogénbomba-robbantásokkal tör­tek céljukra, a háborús feszültség fokozására. Ennek a cél­nak szolgálatában hangzott el az azóta hírhedtté vált Dulles- nyilatkozat, az amerikai képviselőház külügyi bizottságában. Az amerikai külügyminiszter kijelentéseiből világosan kide­rül, hogy az Egyesült Államok az indokínai kérdés békés rendezéséi’'' hivatott genfi konferencia előtt az indokínai háborúba való közvetlen beavatkozás előkészítésére tesz lépéseket. Nyugati sajtókommentárok és félhivatalos hangok azon­ban azt mutatják: az Egyesült,Államok szövetségesei tisz­tában vannak azzal, hogy Dulles tervei megvalósításuk ese­tén súlyos következményekkel járnának. Ezért sietett Dulles Londonba és Párisba, hogy személyesen próbálja jobb belá­tásra bírni az aggályoskodó szövetségeseket. Vájjon milyen eredménnyel járt ez a látogatás? „Lassan a testtel Dulles úr’’ — írja a Daily Express című angol lap, majd határo­zottan le.7vgezi: „Anglia nézete az, hogy tartózkodni kell mindé.i olyan lépéstől, amely aláaknázhatná a genfi kilátá­sokat. A Dailly Mirrorban Bevan, az angol munkáspárt úgynevezett balszárnyának vezetője megállapítja: „a ba­rátság azt követeli tőlünk, a lehető legvilágosabban értes­sük meg Amerikával, nem hagyjuk magunkat semmiféle katonai akcióra kényszeríteni Indokínában.” Ami pedig Franciaország álláspontját illeti, arra élénk fényt vet az A!=op-fivérek cikke, amely többek között a következőket mondja a Nevv-York Tribune hasábjain: ..Az Egyesült Államok kormánya okkal tart attól, hogy a genfi értekezle­ten Franciaország nyiltan az indokínai rendezés mellett fog­lal állást. Már pedig az Egyesült Államok nem tudná eb­ben \ gakadályozni Franciaországot anélkül, hogy ezzel az- egész nyugati szövetséget szét ne robbantaná.” Mielőtt Dulles Washingtonból elutazott volna a genfi értekezletre, megbeszélést folytatott a koreai háborúban részivel! 16 ENSZ-tagállam megbizottaival, s ott leplezetle­nül durva szavakkal körvonalazta az Egyesült Államok ko­reai és indokínai politikáját. Ez a megbeszélés bizonyára azok közé a próbálkozások közé tartozik, amelyek a nem­zetközi légkör további mérgezésére irányulnak. Ám, amíg Dulles úr Washingtonban kiáltozott, addig Európában, Pa­risban még a francia külügyminisztérium szóvivője is így nyilat ke zott: „Franciaország nem fogadja el, hogy bármi­képpen . korlátozzák a genfi értekezlet időtartamát, mert Franciaország minden eszközzel az indokínai kérdés ren­dezésére akar törekedni.” Ez csattanós válasz volt arra az amerikai tervre is. melyet április 15-én nyújtottak át a fran­cia miniszterelnöknek és külügyminiszternek. E terv sze­rint az értekezlet nem tarthat tovább két hétnél. Nyomban * nyugati hatalmak minisztereinek elutazása után előzetes tárgva'ésökat kell kezdeni a csendcsóceáni szerződés aláírá­sáról. Röviddel ezután a csendesóceáni szerződést aláíró or­szágok elküldik csapataikat Indokínába, és Van Fleet tá­bornokot fogják kinevezni főparancsnoknak. Ilyen terveket forgatnak a fejükben az amerikai impe­rialisták. Amint azonban látjuk, ezekkel a tervekkel még azok sem értenek egyet, akik eddig híven kiszolgálták az amerikaiakat. Nem véletlenül történik ez így. A tartós bé­kéért harcoló egyszerű emberek milliói egyre nagyobb nyo­mást gyakorolnak a közvéleményre, a felelős kormányveze- lókre. Éppen a békemozgalom növekvő erejének eredménye­ként vallottak kudarcot az amerikai imperialisták tervei, amelyekkel meg akarták akadályozni a genfi értekezlet összehívását. A béketábor erejének eredményeként kudarcra vannak ítélve azok a tervek is, amelyek a genfi értekezletet nemes hivatásától szeretnék megfosztani A genfi értekezlet minder bizonnyal jelentős állomás lesz azon az úton. amely a tartós és egyetemes béke felé vezet. KINCSET ER A NOK JO MUNKÁJA Vezelő asszonyok a demeeseri i Úttörő lermeiő- szöret keze the ii A demeeseri Úttörő termelőszövetkezet asszo­nyainak versenykihívása ismeretes megycszerte. Azt vállalták, hogy segí­tik a tavaszi munkák ha­táridőre való elvégzését s új tagokkal erősítik szervezetüket. A nők jó munkáját dicséri, hogy ma már 5 munkacsapat­nak van női vezetője, a szövetkezet pénztárosa és könyvelője szintén nő, s a szövetkezet ellenőrző bizottságában is többnyi­re nők vannak, akik be­csülettel meg is állják helyüket. A növénytermesztési brigád női munkacsapa­tai eddig 40 hold burgo­nyát vetettek cl. A ma­gasabb burgonyatermés elérése érdekében 15 holdon alkalmazták a fészektrágyázást. A mű­trágyaszórást is jórész­ben az asszonyok vé­gezték el. Öt asszony 52 hold őszivetésen szórta el a műtrágyát. Nem hiányoznak az asszonyi kezek a hagymaülletés- nél. a zöldséggyomlálás- nál cs a dohánypalánták ápolásánál sem. Vállalásunk óta 10 taggal növeltük MNDSz. szervezetünket. Ezek az asszonyok résztvesznek a munkában is. A csecse­mőket bölcsődében he­lyeztük el, s így az anyák is segítségünkre jöttek a munkák végzésében. Az asszonyok lelkes munká­ja eredményezte, hogy szövetkezetünk a kuko­ricán kívül minden ma­got a földbe tett. s a na­pokban hozzákezdünk a mák, borsó és a cukor­répa sarabolásához. Tamaskovics József ne, MNDSz. elnök. Az esős idő sem akadályozhatja a nyírbátori tsz. asszonyok munkáját Néhány nap óta gátolja a rossz, esős időjárás a mezőgazdasági munkák végzését. Nyírbátor ha­tárában is csendesen szemerkél az eső, a terme­lőszövetkezet tagjai, a dolgozó parasztok behú­zódtak házaikba az eső elöl. Néhány napig várni kell a munkák végzésével, — .így gondolkoztak az emberek. A mindig munkára álló szorgalmas asszonyi kezek azonban nem tudtak beletörődni a tétlenségbe. A Lenin termelőszövetkezet asszo­nyai munka után néztek. Nem soká kellett ke­resgélni, hamar megtalálták azt a munkát, amit esős időben is lehet végezni. A kint, lévő takar­mányt gondosan elhelyezték olyan helyre, ahol nem ázik. Majd ezután előkészítették a kukori­cát és kérői burgonyát, hogy ha eláll az eső, azonnal ki tudják szállítani a földekre, ne­hogy emiatt késsen a vetés. A Vörös Csillag tsz. asszonyai sem ültek tét­lenül az esős idő alatt. Úgy gondolták, nincsenek cukorból, nem áztatja el őket a szemerkélő eső, s tizenegyen kimennek a kertészetbe. — A hideg időjárás következtében az elvetett retkek egy része megfagyott. Az asszonyok hozzáláttak a megfagyott retkek kiszedéséhez, s hogy helyük ne maradjon üresen, hagymát ültettek a földbe. Vágóné, a szövetkezet egyik legidősebb asszonya az esős idő ellenére is élen haladt a munkában. Az asszonyokat nem gátolja az esős idő a munkák végzésében. Az viszont akadály, hogy a két szövetkezet vezetősége nem gondoskodik nap­köziotthon létesítéséről, s így a kisgyermekes anyák nem tudnak résztvenni a munkában. Példamutató nők a nyírlugosi állami gazdaságijai) Ha a legjobb dolgozók nevei felől érdeklő­dünk a nyirlugosi állami gazdaságban, leányok, asszonyok neveit halljuk. Bü nő dolgozik ebben a gazdaságban, de igen kevés azoknak a száma, akiknek szégyenkezni kellene a rossz munka miatt. Molnár Rozáliát nemcsak a gazdaságban, hanem az egész környéken ismerik. Ö a legjobb baromfigondozó. De más területen is megállják helyüket a leányok. A növénytermesztési bri­gádban Maxim Júlia és Gáspár Irén 176 százalé­kos átlagteljesítménnyel dolgoztak a tavaszi idényben. Nem maradt el sokkal Papp Anna és Picii Anna sem. Áz ő átlagteljesítményük is min­dig meghaladta a 100—120 százalékot. Büszkék is rá az állami gazdaság dolgozok Ezek a szép ered­mények nemcsak a nők szorgalma nyomán szü­lettek, hanem tudásuk, szakmai ismeretük is hoz­zásegítette őket az eredmények eléréséhez. Az egyévesTnesterképző tanfolyamon 5, a kétévesen 11 nő sajátítja el a mezőgazdaság jó módszereit. A kétszáz munkaegységért A komlódtólfalusi Két Vadas-testvér termelő- szövetkezet MNDSz-cso- portjának tagjai egész évre szóló versenyre hív­ták ki a porcsalmai Dó­zsa termelőszövetkezet asszonyait. A komlódlót- falusi asszonyok vállal­ták, hogy ebben az év­ben mindannyian lega­lább 200 munkaegységet szereznek. A háztáji gaz­daságban mégegyszer annyi baromfit nevelnek, mint az elmúlt évben. A szövetkezetben a tejho­zamot 25 százalékkal kívánják növelni. Nagy Károlyné, a termelőszö­vetkezet növénytermesz­tési brigádjának tagja, 350 munkaegység | eléré­sét tűzte ki célul, s ver­senyre hívta a porcsal­mai Dózsa valamennyi női dolgozóját e cél el­éréséért. A dombra fii asszonyok ígérete A napokban alakítot­ták meg MNDSz-cso- portjukat a domhrádi ál­lami gazdaság női dolgo­zói. Az MNDSz. alakuló gyűlésén sok anya pa­naszkodott: nem tud megfelelően dolgozni, mert nem tudja gyerme­két kire bízni. A szer­vezet vezetősége cs a gazdaságvezetők elhatá­rozták, hogy az állami gazdaságban dolgozó anyák gyermekei részére napköziotthont létesíte­nek. A határozat megvi­tatása és elfogadása után egymás után hangzottak el az asszonyok, a gyer­mekes anyák vállalásai: „Sokkal többet és oda- adóbban fogunk ezután dolgozni és az elsők kö­zött leszünk a munka végzésében.” Segítséget várnak a vezetőktől a Vulkán munkaügyi dolgozói Pártunk központi lapja, a Sza­bad Nép gyakran foglalkozik a bérfegyelem megszilárdításával. A cikkeket üzemünkben is elol­vassák. azonban nem igen okul­nak más üzemek hiányosságai­ból, illetve nem hasznosítják a (upasztalatokat. Úgy gondolom, helyes lesz, ha az újság hasáb­jain foglalkozunk mi is a bérfe­gyelemmel. Mi a helyzet nálunk, a kisvar- dai Vulkánban? Egyes vezetők ós a munkások egy része is hely­telenül értelmezi a kormánypro- gramm bérügyi intézkedéseit. A lehetőségek ismeretének hiányá­ban bérüknek „soronkívüli” és nagyobbmérvü emelését várják, mintahogy az lehetséges. A veze­tők gyakran ígérgetnek béreme­léseket, alaptalanul. Különösen a művezetők hangoztatják, hogy a normások által megadott idő he­lyes, azonban „kevés a bér érte". A több fizetés, a több kereset lehetőségét nem próbálják meg a tervek túlteljesítésével, a munka termelékenységének fokozásával elérni, illetve magyarázni. Az öntöde H. művezetője egyik nap oejött a munkaügyi osztályra es elmondotta, hogy íelsóbb utasítás szerint sürgősen meg kell kez­deni a tuznelyplait gyártását, de csak úgy tudja megkezdetni a munkát, ha darabonként leg­alább 1 forintot adnak a mun­káért. A normás által kidolgo­zott műszaki norma 78 fillért telt ki a lenti munkára. A művezető a bonyolultsági fok meghatáro­zásánál megtévesztette a nor­mást, s így az a munkára 88 fil­lért adott. A későbbiek folya­mán azonban a munkaügyi osz­tály rájött a kiadott norma helytelenségére, mert hasonló, de nagyobb munkára a műszaki adatok alapján kevesebb idő és bér jött ki. A nagyobb munkát végző dolgozók reklamálni jöt­tek, hogy miért fizet a vállalat kevesebb munkáért nagyobb bért. Az ilyen eljárások csak hosszadalmas vitára adnak okot, nem segítik elő a termelést. Hiba az is vállalatunknál, hogy a szakszervezeti vezetők nem vá­lasztják külön a dolgozók jogos­es jogtalan követeléseit. A szak- szervezeti vezetők is, de egyes gazdasági funkcionáriusok is hangoztatják, hogy egyedül a munkaügyi osztály akadályozza vélt sérelmük orvoslását. A vállalat bérfegyelmének megszilárdítása terén van javí­tanivaló a munkaügyi dolgozók munkájában is. Még lelkiismere­tesebben kell végezniük a rá­jukbízott feladatokat. De párt- és szakszervezeti, valamint gazda­sági vezetőink is nagyobb segítsé­get nyújtsanak a bérezés körüli visszásságok megszüntetéséhez és szigorúan vonják felelősségre azokat, akik a bér- és normajazi- tást elősegítik. A bérfegyelem megszilárdítása nemcsak a nor­mások ügye, hanem a vállalat valamennyi dolgozója, az egész dolgozó nép ügye. Éppen ezért minden becsületes dolgozónak kötelessége, hogy kemény és áll­hatatos harcot folytasson a bér- és normalazítók ellen. Hete Béla, a „Vulkán” vasöntöde munkaügyi osztályvezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom