Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-18 / 92. szám
2954 ÁPRILIS 18, VASÁRNAP NÉPLAP A pártoktatási ismétlések elé Pártoktatásunk vége felé közeledik. Kezdetét veszi a tanultak ismétlése. Az ismétlés és az összefoglaló, számadás pártunknak arról, hogyan hajtották végre a pártbizottságok, a propagandisták a Politikai Bizottságnak az 1953—54-es pártoktatási évre vonatkozó határozatát. — Számadás arról, hogyan teljesítette a párttagság a Szervezeti Szabályzatban lefektetett kötelességét : marxista-leninista képzettségének állandó növelését. Az összefoglalók eredményei és hiányosságai megvilágítják a párt- élet helyzetét, a pártmunkához, a pártmegbizatáshoz való viszonyt, a párttagok aktivitását, megvilágítják a pártszervezet munkájának alapvető problémáit. Az ismétlések és az oktatási évet bezáró összefoglalók célja: az eredmények megszilárdítása, a tanultak elmélyítése. Felfrissíti és rögzíti, maradandóbbá teszi a propagandisták és a hallgatók eddigi ismereteit. — Elősegíti a még meglévő hiányosságok pótlását azoknál a részeknél, amelyeket évközben valamilyen oknál fogva nem tanultak, nem sajátítottak el kellően. Ismétléseknél a különböző tanfolyamok résztvevői arra törekedjenek, hogy még alaposabban megismerjék pártunk tevékenységét, harcát és politikáját a szocializmus építése során. Az SZKP-tanfolyamok résztvevőinek feladata, hogy megismerjék a Szovjetunió Kommunista Pártjának harcát a hatalom meghódításáért, a tömegek történelemformáló szerepét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének világtörténelmi jelentőségét, a szocializmus építésének kérdéseit, a párt harcát az opportunisták, az osztályellenség ellen, a Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme történelmi jelentőségét, a XIX. kongresszus útmutatásait és az ezekhez kapcsolódó magyar vonatkozású anyagot. A politikai gazdaságtan ismétléséhez nem egyszerűen a tanultak felfrissítéséről és a hiányok mennyiségi pótlásáról van szó. A cél itt az, hogy a tananyagok elsajátítása valóban a politikai gazdaságtan szempontjából történjen. Világosan kell látni a termelőmód, az áru, a tőke, a munkabér, a profit, stb. — mögött a kapitatlista termelési viszonyokat, a tőkések és munkások viszonyát, osztályharcát. Az objektív gazdasági törvények: az értéktörvény, az értéktöbblettörvény, a tőkés felhalmozás törvényei, az anarchia és a konkurrencia törvénye. Ezen törvények ismerete, összefüggésük megértése lehetővé teszi annak a megértését, hogy a kapitalizmus magában hordja bukásának okait is. Az ismétléseknél is tartsuk szem előtt, hogy helytelen az elméleti tételek és a történelmi események tanulmányozását kettészakítani, sőt egymással szembe állítani. Figyelemmel kell lenni arra, hogy egyes elméleti tételek mindég konkrét történelmi viszonyok között jönnek létre. Ezek továbbfejlesztését, kimunkálását szintén történelmi körülmény teszi szükségessé. Az ismételt anyag lényegének megértésére törekedjünk, vigyázva arra, hogy ne vesszünk el a részletkérdésekben. Igen fontos, hogy az elméleti kérdéseket ne elvontan tanuljuk. A marxizmus-leninizmus alapvető tételeit a valóságos életből vett konkrét tételekkel, példákkal támasszuk alá. Ne a könyv szövegét magoljuk és idézgessük, hanem gondolatainkat saját magunk fogalmazzuk meg. Sajátítsuk el Kalinin elvtárs tanítását, hogy: ......nekünk nem olyan emberek kellenek, akik csak a marxizmus betűjét ismerik, akik csak a vizsga kedvéért magolják be a marxizmus formuláit, hanem olyan emberek, akik elsajátították a marxista módszert és alkalmazni is tudják a gyakorlati életben.” Módszertani szempontból helyes, ha a propagandisták és a hallgatók tervszerint végzik az ismétlést, a tervkészítésnél figyelembe veszik a rendelkezésre álló időt, az anyag nagyságát, a kérdések mennyiségét elosztják az ismétlésekre fordítandó idővel. Ezzel kikerülik azt, hogy az utolsó percben kapkodjanak, végül felkészületlenül menjenek az összefoglalókra. Helyes, ha az évközben készített jegyzetüket használják, mivel arra idő nincs, hogy egy-egy klasszikus művet újból feldolgozzanak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen mellőzzék ezen műveket. — Elő lehet, sőt kell is venni, ha egy-egy rész a jegyzetben nem megfelelő és kiegészítésre szorul. Az oktatási év eredményes befejezése fokozott kötelezettséget hárít a propagandistákra. A propagandisták egészévi fáradhatatlan, oktató-nevelő munkájuk betetőzéseként készüljenek fel lelkiismeretesen, nagy gonddal az összefoglalók levezetésére. Jelentős segítséget ad munkájukhoz a propagandista-konferencia és a „pártoktatás háza”. Az ismétlések alatt a megyei „pártoktatás házában” és a járási székhelyeken lévő „pártoktatás házaiban” előadásokat, a nehezebb kérdésekről konzultációkat tartunk. Minden szerdán délután 5—7-ig konzultációs inspekciót tartunk, ahol a propagandisták választ kapnak kérdéseikre. Keressék fel a propagandisták a „pártoktatás házait” problémáikkal, vitatott kérdéseikkel, amelyek eddig még nem lettek megfelelően tisztázva. Feladatuk a propagandistáknak az ismétlések alatt is foglalkozni a hallgatókkal, felhívni a figyelmüket a fontosabb kérdésekre. Egy-egy elvtárssal külön is foglalkozzanak, ha ennek szükségét látják. Segítsék elő a hallgatók kiválogatását, a jövő oktatási évre való beosztását. Rakita Györgvné, P. H. felelős. KÜLFÖLDI HÍREK Mint a „Times Of India” című lap jelenti, április 11-én Madrasz- han megtartották a délkínai népek konferenciáját az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt, India Kommunista Pártja és más pártok képviselőinek részvételével. -v A konferencia résztvevői felhívással fordultak India népéhez, hogy „fogjon össze a közös cél. az ország függetlenségének megvédése érdekében” és „tanúsítson ellenállást az amerikai— pakisztáni háborús politikával szemben”. * Az Angol-Szovjet Baráti Társaság április 10—11-én Londonban rendkívüli értekezletet tartott. Az értekezleten Sloan, a társaság főtitkára tartott beszámolót a nemzetközi helyzetről. Az értekezlet résztvevői határozatot hoztak, amelyben megállapítják, hogy „Angliában mind többen követelik a további tárgyalásokat a Szovjetunióval a német kérdésben, hogy olyan békés rendezést érjenek el, amely kizárja a német militaristák felfegyverzését.” : Tulajdonképpen nem : most kellett volna betoppanni a gyűlésterembe. Ki tudja, talán mindenről elkéstünk. Ez a 25—30 szőke, barna és deres fej már túl van a nehezén. Még néhány kérdés, pár felelet és kiosztják a bizonyítványokat, kinek-kinek érdeme szerint. A kró- I nikás hazamehet és megírhatja egyszerűen, hogy a sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezetben vizsga volt. A gyümölcstermelési tanfolyam első és másodéves hallgatói fejezték be a tanévet. Ennyien és ennyien kaptak bizonyítványt, ez és ez zárta be ünnepélyesen a vizsgát. Azért mégse intézzük el ilyen kurtán- furcsán a tanfolyam ügyét. Hallgassuk csak, miféle kérdések peregnek: Milyen éghajlatot szeret az alma? Milyen talajmunkát kíván? Hány fajtát érdemes egy gyümölcsösben termelni? Hogyan kell összeállítani a különféle permetezőszereket? Régen, régen hangzottak el először ezek a kérdések. Egyikük- másikuk harmadéve, amikor megkezdődött a tanfolyam. Egyikmásik kérdésnél kotorászni is kell az emlékezetben, éppúgy, mint mikor régi dalt idéz az ember, s hangfoszlányokból rakja össze a dallamot és a szöveget: „Szánt az ökör, csö- rög-csattog a járom...“ Tudományra, vagy dalra emlékeznek a sóstóhegyi koponyák? Nehéz dolog volna különválasztani. Talán egyikről a másik jut eszükbe, mert — valljuk meg őszintén — egyszerre tanulták mind a kettőt. Hosz- szúak a téli esték. A lóca is kemény. Elüli az ember magát. Az emberi agy, ez a szorgalmas íródeák is beleun, belefárad, ha órák hosszat csak je- gyezget az emlékezet könyvébe. Es ilyenkor, amikor már egyik-másik fej a mellre csuklik, frissíteni kell. És Borbély Ferenc, a tanfolyam tanára, hegedűt húz elő a tokjából, keveset stimol, és az egész tanfolyam rázendít egy dalra .. j így volt ez akkor, és ne vegye rossznéven senki, hogy most egy-egy segít megtalálni egy-egy régi okos megállapítást, a mezőgazdaság-tudomány egy-egy gyémántját. A feleletek jók, okosak. Meg lehet elégedve az elnök, a városi agronómus, a vizsgázó. A gyakorlati vizsga is jól sikerült. Szándékkal metszetlenül, gondozatlanul hagytak a gyümölcsösben egy fát. Hadd teljesítsék ezen a vizsgafeladatot a hallgatók. Ügy állták körül a tanfolyamisták, mint klinikán a beteget az orvosnövendékek. „Sebészet- ből‘‘, azaz metszésből, korona-kialakításból vizsgázott Csorba László, Horváth Mihály, Mirki István. És vizsgáztak a többiek, akik hozzászóltak, akik szavaikkal irányították a fürgén mozgó metszőollót. Jól vizsgáztak mindannyian. Jól vizsgáztak, Nem most, amikor böjti szelek paskolják az életnek induló ágakat. Az igazi vizsga tavaly volt, a betakarításkor. Ha rajtam állt volna, azt is beírtam volna a bizonyítványokba, hogy a sóstóhegyi Vörös Csil-. lag termelőszövetke zetben sok más mel- lett öt kiló almát ad* tak minden munka- egységre. Beírtam volna, hogy mi minden gazdagságot kapott Mányik Mihály családja az 1823 munkaegységre, hogy amikor a harmcáik tízezer forintot megkapták, már azt hittéki hogy az nem is az övék, mert sose láttak ilyen summa pénzt egy rakáson .. * Beírnám azt is, hogy Biri János nem tudta hova tenni a sok almát, ide-oda kapkodott, aztán meg is fagyott egy kevés a gyümölcsből. {A felesége épp eleget zsörtölődött mialta és az sem engesztelte meg* amikor az ember kipréselte az alma levéti mondván, hogy jó bor lesz abból hús- vétra. „De nem lesz bizony abból semmii — szokta volt mondani az asszony —,mert még must-korában elosztogatod.“ Ha valaki mégis kíváncsi Biri János almaborára, menjen ki Sóstóhegyre, a tsz. központjába. Meg kell kerülni az épületeti ott áll a hordó egy hűvös helyiségben4 De a kulcs János bácsinál van.) Befejeződött hát M tanfolyam egy időre« És mire újra összeülnek, mire megkezdik a harmadik esztendőt, talán be is takarítják az új termést. Hogy mennyiti azt még nem lehet tudni. De ezek a mesterek, mesterjelöltek már sejtenek valamih Nagyon sok függ az ő munkájuktól. (Ks.) Sok törlesztenivalójuk van téglagyárainknak Szabóné: Még nem mehetek. Erzsi: Óh, igazán, nem is szeret maga bennünket... — mert ha szeretne minket, jobban ügyelne magára. Szabóné: Hogy mondhatsz ilyet, kislányom? Te is csak bántod anyádat. Csak tőrt döfsz a szívembe. Erzsi (szenvedélyesen, nagy szeretettel): Nem kell a kalács... Jó nekünk a kenyér is. (Könnyel a hangjában, szelíden, anyját átölelve.) Csak sokáig mellettünk legyen, anyánk legyen. Mi lesz velünk, ha árván maradunk? Margitka (megfogja anyja kezét): Menjünk, édesanyukám. Készítsük elő a tepsiket. Süssük meg Margitkának a kis fonott kalácsot, Juj, de jó lesz, juj, de jó lesz! (Tapsol, táncol örömében.) Szabóné (magához öleli Margitkát, maga elé mered): Másnak terített asztal, roskadásig... Új cipő, új ruha gyermekének... (Keserűséggel, könnyel a hangjában.)... és az enyémnek kis ünnepi kalácsa se legyen? ..; Nem, azt nem bírnám elviselni..; (Erőt vesz magán, s folytatni akarja a mosást.) A liszt nagyon kell, s még nem öblítettem ki. Erzsi: Menjünk, anyám, hallgasson rám, mért nem hallgat «•ám? Szabóné (magának mondva): Amilyen lelketlen, kitelik tőle, hogy addig nem ád lisztet, míg ki nem mosok. (Sóhajtva feláll s a teknőhöz indul.) Erzsi: Hallja, hogy süvít? Menjünk, anyám! Félek, hogy valami baj, valami nagy baj lesz ... Szabóné: öltöztesd fel Margitkát és menjetek haza. Erzsi (szót fogad, az ajtóból még visszaszól: De maga is jöjjön. Szabóné: Csak kiöblítem még ezt a pár darab ruhát, aztán megyek. (Erzsiék el.) Szabóné (kikíséri őket, a vadul zúgó szél megtépázza, m.egrázza, ahogy az ajtót beteszi mögöttük): Még megfáznak ezek a' puiyák, abban a szál ruhácskában. (Visz- szamegy a mosóteknőhöz.) Csak még annyi erőm lenne, hogy ezt befejezném ... szédülök, pedig még a kalácsot is meg kell sütni. (Fuldokló köhögés, székre roskad, szájához kap, kezén piros csík,- megrémül.) Vér, véres a kezem. ...Jaj, istenem! Végem van... meghalok... ki visel gondot rá- -juk, ha én nem leszek. (Köhögés elcsendesül, azonban arca tüzel, szédül, kapkodva vesz lélekzetet.) ■.. Másnak terített asztal, roskadásig, az enyéimnek ... (Zokogásba fullad a hangja, majd elcsendesül, próbálja összeszedni az erejét.) Muszály, mennem kell. Kell a liszt. (Meginog, az ajtóba kapaszkodik, s újra köhög, ismét piros lesz kendője.) Jaj, istenem, mi lesz velem ... meghalok, végem van. (Dermesztő rémület fojtogatja, felsikolt.) Nem, nem akarok meghalni! (Pár lépést előre tesz.) Élni akarok! Nem halhatok meg, a családom, gyermekeim! (összeesik.) Gorzóné (bejön a tányérért, rémülten látja Szabónét): Segítség! Gorzó (beront): Mi az, mi történt? (Szabónéhoz siet, felemeli, ágyhoz viszi.) Hugóm, Erzsi húgom ... kedves testvérem, mi van veled? Gorzóné (férjéhez): Mit óbegatsz! Nem látod! A végit járja... Tüstént orvosért... Még csak az hiányzik nekem, hogy itt meghaljon! (FÜGGÖNY.) (Folytatása következik. A megyénkben működő téglagyárak az első negyedév nagyobb részében különböző technikai hibák miatt álltak. Egyedül a tiszavasvári téglagyár mutatott fel komoly eredményt. Az elsőnegyedévi tervet 118.8 százalékra teljesítette. Eredményeiket azzal akarják még szebbé tenni a dolgozók, hogy májushavi tervüket a kongresszusig teljesítik. A tiszaberceli, a fehérgyarmati és a vásárosnaményi téglagyár az első negyedév nagyobbrészében üzemképtelen volt. A vásárosnaményi téglagyár csak április 6-án kezdte meg a termelést, mert a Diesel-motor nem készült el. Az első negyedévről 150.000 darab téglával adósak. Eddig még a napi normát sem teljesítették. Április 16-án, pénteken azonban már 110 százalékra teljesítették napi tervüket. 27.000 helyett 32.000 darab téglát gyártottak. A tiszaberceli téglagyár dolgozóinak még nagyobb a lemaradásuk. A gépek még nincsenek bejáratva, emiatt még a normát sem teljesítik. Fehérgyarmaton pedig még el sem kezdtek a gyártást. Fokozott ütemben kell hozzálátni a munkához, hogy téglagyáraink lemaradásukat behozzák. A tiszavasvári gépiiioinás szakszervezete aktívaértekezleten beszélte meg a SZOT-elnökség március 27-i határozatát Pénteken délután a tiszavasvári gépállomáson szakszervezeti aktívaértekezletet tartottak. Megbeszélték a SZOT. elnökségének március 27-i ülésén hozott határozatát. Az értekezleten resztvettek a tiszavasvári állami gazdaság szakszervezeti vezetői is. A beszámolót Fitos Lajos, a gépállomás szakszervezeti üzemi bizottságának titkára tartotta. Bevezetőben beszélt a szakszervezet és a gépállomás eddigi munkájáról. A Ili. pártkongresszus tiszteletére a szakszervezet szervezte a versenyt. Nyolc brigád. tett eddig vállalást tavaszi tervének túlteljesítésére. A Lenin- brigád területén a gabonafélékből egy mázsás holdankénti termésemelést vállalt. A gépállomáson eddig már tizen teljesítettek túl tavaszi tervüket. Bodor Sándor és váltótársa Juhász Miklós 373 normálhold szántásával 129 százalékra teljesítették tavaszi tervüket. A szakszervezet ezután mind nagyobb gondot fordít a dolgo-i zók munkakörülményeinek megjavítására, érdekeik, jogaik megS ZÁ MA DÁ S
