Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-17 / 91. szám
1954 ÁPRILJS 17, SZOMBAT NÉPLAP Szemjonov berlini szovjel nagykövei közölte a külföldi katonai missziók vezetőivel, hogy a szuverén Német Demokratikus Köztársaság maga rendezi államközi kapcsolatait V. Sz. Szemjonov nagykövet, a Szovjetunió németországi főbiztosa csütörtökön azonos szövegű levelet intézett a berlini volt ellenőrző tanácsnál akkreditált belga, holland, ausztrál, kanadai, dán, görög, luxemburg, jugoszláv és néhány más katonai misszió vezetőihez. Szemjonov nagykövet levelében a következőket írja: — A szovjet kormány március 26-i nyilatkozatában, mint ismeretes, közölte, hogy a Német Demokratikus Köztársasággal ugyanolyan kapcsolatokat vesz fel, mint a többi szuverén állammal és a Német Demokratikus Köztársaság saját mérlegelése szerint maga dönthet bel- és külügyeiről, beleértve Nyugat- Németországhoz való kapcsolatainak kérdését is. Ebből következik, hogy most a Német Demokratikus Köztársaság és más államok kapcsolataival összefüggő kérdéseket is a Német Demokratikus Köztársaság kormánya közvetlenül rendezi. Ezért szükségesnek tartom értesíteni arról, hogy a jövőben a Német Demokratikus Köztársaság megfelelő hatóságaihoz kell fordulnia. Heves harcok Hien IKieii JPhu belső védelmi övezetének területén Az indokínai francia főparancsnokság szaigoni szóvivője csütörtökön este kénytelen volt elismerni, hogy 36 órás küzdelem után a néphadsereg rohamosztagainak sikerült megvetniök lábukat a franciák által kétség- beesetten védett Dien Bien Phu táborerőd legfontosabb repülőtere kifutópályájának északi részén, amely alig 700 méternyire van a francia központi parancsnokság székhelyétől. Párizsba érkezett hírügynökségi jelentések szerint az ostromlók a csütörtökre virradó éjjel futóárkokkal közelítették meg a repülőteret és egyes fontos részeit sikerült aknákkal felrobbantaniok. A francia főparancsnokság szóvivője azt sem hallgathatta el, hogy a néphadsereg rohamosztagai az éj leple alatt, egyre mélyebben építik be futóárok-rendszerüket a franciák védelmi berendezései közé és ilymódon veszélyeztetik az egész védelmi rendszer keleti és nyugati övezete közötti belső összeköttetés fenntartását. Bao Daj amerikai parancsra lépéseiét felt a habaró kiterjesztésére Az Egyesült Államoknak az indokinai háború kiterjesztése érdekében Bao Daj bábrendszerére gyakorolt nyomása legutóbb eredményeket hozott, amennyiben Bao Daj „háborús kormány”-! alakított és „totális mozgósítás”-t rendelt el. A bábcsászár április 10-én rendelte el az úgynevezett háborús kormány megalakítását. Ennek a kormánynak legelső ténykedése az volt, hogy „totális mozgósítási” parancsot adott ki. JCiilföldi hívek Az amerikai igazságügyminisztérium letartóztatási parancsot adott ki Morris J. Angel, az amerikai szőrrhe- és bőripari munkások szakszervezete egyik washingtoni szervezetének vezetője ellen. Az angol születésű, harcos szakszervezeti vezetőt, aki 1928 óta amerikai lakos, kiakarják utasítani az országból, mert az igazságügyminiszter szerint „a kommunista párt tevékeny tagja”, * Ted Hill, az angol kazánké- szítő munkások szakszervezetének főtitkára, a szakszervezeti főtanács tagja szakszervezetének tagjaihoz intézett havi körlevelében kijelenti: — A hidrogénbomba olyan kérdéseket vet fel, amelyeket csak maguk a munkások képesek megoldani. Ha Churchill és társai nem hajlandók figyelembe venni a minden oldalról elhangzó tiltakozásokat, a munkásoknak kell a porondra lépniök és meg- állítaniok az ipar kerekeit mindaddig. amíg Churchill nem változtatja meg szándékát. * Az Egyesült Államok képviselőházának külügyi bizottsága szerdán a távolkeleti kérdésekről folytatott vitát. Poyer, a külföldi gazdasági műveletek hivatala távolkeleti osztályának vezetője elmondotta, hogy az Egyesült Államok kormánya az 1954— 55-ös gazdasági évre egy milliárd 769 millió dollár „segély”-t irányzott elő a Távol-Kelet számára. Ez az összeg „több mint a fele annak, amit ugyanerre az időre az egész nyugati világ összes országainak előirányoztak.” Záróközleméuy Dultes I A Dulles amerikai külügyminiszter és Bidault francia külügyminiszter között lefolyt tárgyalások befejezésével záróköz- jeményt hoztak nyilvánosságra, amely sok tekintetben hasonlít az április 13-án Londonban, Dulles és Eden tárgyalásai után kiadott záróközleményhez. A záróközleményt szándékosan homályos és általános megfogalmazásban szeres Bidault tárgyalásairól késztették meg. Meg kell jegyezni azonban, hogy a párizsi záróközlemény, akárcsak' a londoni, nem tartalmaz fenyegetéseket a Kínai Népköztáraság címére, vagy valamiféle utalást a „közös akció”-ra, vagyis azokra a követelésekre, amelyeket Dulles nemrég még angol és francia szövetségesei előtt hangoztatott. A japán rádió jelentése szerint Japánban tovább folynak az április 1-én kezdődött békevédelmi, vallási világkonferencia ülései. * Amint az „AFP” közli, az angol külügyminisztérium szóvivője csütörtökön bejelentette, hogy a jövő héten hozzák nyilvánosságra a genfi értekezleten résztvevő brit küldöttség névsorát. Az angol küldöttség mintegy 60 tagból .áll. Vessük négyzetesen a kukoricát Irta: GaJgóczy Miklós agronómus. A kukorica négyzetes vetése azt jelenti, hogy minden két ka- tasztrális hold annyi kukoricával hoz több termést, hogy az elegendő egy-egy 150 kilós sertés meghizlalásához. Szabolcs-Szat- márban ez a mennyiség kétszer annyi sertés meghizlalásához volna elegendő, mint amennyi a megye begyűjtési terve. A négyzetes vetés mellett természetesen alkalmazni kell mindazokat az agrotechnikai eljárásokat, amelyek termésfokozónak bizonyultak. A négyzetes kukoricavetéssel kapcsolatban három kérdéssel foglalkozom. Az első az, hogy MILYEN ELŐNYÖK SZÁRMAZNAK A NÉGYZETES VETÉSBŐL? A kukorica termésmennyisége, egyenletes beérése igen szoros összefüggésben áll a tenyésztér egyenletességével. Ezt legjobban a négyzetes vetés biztosítja. A kukorica aránylag nagy víz- szükségletét csak a vízkímélő növényápolás — és ami ezzel együttjár — a minél tökéletesebb gyommentesség útján fedezhetjük. A négyzetes vetéssel sokkal tökéletesebb növényápolása végezhetünk. Lehetőség van a kereszt- ben-hosszában végzett gépi kapálásra. A kukoricatövektől számított 10—10 centiméteres biztonsági sáv esetén minden katasz- trális holdból 60 cm-es sor- és növény távolság mellett 178, 70 cm-es négyzetnél 130, 80 cm-es négyzetnél pedig már csak 100 négyszögölet kell kézi kapóval utána igazítani. A sorbavetett kukoricánál ugyancsak 10 cm-es biztonsági sáv hagyásával 60 cm-es sortávolságnál 530, 70 cm-es sortávolságnál 450, 80 cm-es sortávolságnál pedig 400 ölet kell holdanként kapálni. — Száz katasztrális hold négyzetesvetésű kukoricánál háromszori kapálást figyelembevéve a tőtávolságtól függően 18—33 hold az a terűdet, amit kézzel kell utána igazítani. Sorosművelésnél az a terület 90—120 hold. A keresztben-hosszában géppel kapált kukoricában a kapálás a terület legnagyobb részén kétszeres, tehát úgy a porhanyítás, mint a gyommentesítés szempontjából sokkal tökéletesebb. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a négyzetes vetés esetén sokkal könnyebb a pótbeporzás és a törés munkája is. A második kérdés: MIT KÖVETELÜNK MEG A NÉGYZETES VETÉSTŐL? A válasz rövid: minél teljesebb pontosságot. Ennek pedig az az oka, hogy amilyen mértékben a vetésnél a pontos négyzettől eltérünk, arányosan sokszorta válik nehezebbé, erősebb pontatlanság esetén pedig teljesen lehetetlenné válik a keresztben-hosszában való gépi növényápolás. így aztán a vetésre fordított többletmunka is kárba vész. Nemcsak a kultivátort nem használhatjuk, hanem a fo- gatos ekekapát sem tudjuk kihasználni, ha a sorok pontatlanok, hol tágak, hol összeszűkülök. A harmadik kérdés: MIT KELL TENNÜNK, HOGY A NÉGYZETES VETÉS PONTOS LEGYEN? A pontosan vető négyzetes gépek száma még kevés. így kézi, vagy gépi vonalzóval kell kijelölni az ültetési helyeket. A pontossághoz első dolog, hogy a terület jól elmunkált, síma legyen. A következő feladat, hogy az első egyenes vonalat kitűzzük. Ezt hosszabb karókkal, vagy fehérre meszelt erős napraforgó kóróval is elvégezhetjük. A táblák szélei nem mindig derékszögűek, ezért nagy gondot kell fordítani a keresztben való vonalozásra is. Amikor megvan a vonalozás, az ültetésnél arra ügyeljünk, akár kapával, vagy ültető puskával végezzük az ültetést, hogy a keresz- tezési ponttól 5 centiméternél ne essen távolabb egyetlen szem kukorica sem. A vetésnél ügyeljünk az egyenlő mélységre, így egyöntetű lesz a kelés is. A bevetett táblát könnyű fogassal húzassuk át. Végül csak annyit: az egyénileg dolgozó parasztoknak is javasolom a négyzetes vetést, mert a keskenyebb parcellán a keresztben-hosszában való kapáláson kívül minden előny érvényesül, ami a négyzetes vetéssel jár. HÁROM HÉT A SZOVJETUNIÓBAN A ,,Star" című angol újság nemrégiben „Egv üzlet, ember látogatása Oroszországban" összefoglaló cím alatt cikksorozatot közölt James Scott.nak. a yorkshirei „Crompton Parkinson“ cég kereskedelmi igazgatójának tollából. J. Scott vezetője volt annak az angol csoport, nzk. amelynek tagjai különböző angol cégek képvisele. toben a szovjetunióba látogattak. Az alábbiakban részleteket közlünk J. Scott cikkeiből. J. Scott a Szovjetunióban tett utazásáról szóló cikksorozat elején rámutat arra, hogy igyekszik „egyszerűen és az igazsághoz hűen elmondani benyomásait a látottakról“, beszámolni arról, hogy mit tett, kivel találkozott és milyennek látta — mint olyan ember, aki elsőízben járt a Szovjetunióban — az életet Moszkvában és Sztálingrádban. Arra a feltételezett kérdésre, hogy nem látott-e valamiféle háborús előkészületet, J. Scott így válaszolt: Nem, sőt inkább az ellenkezőjét. Természetesen ostobaság volna tőlem azt mondani, hogy nincs katonai programm. Nem is igyekszem ezt a benyomást kelteni. De az igazsághoz híven mondhatom, hogy az egész moszkvai légkör, — amely visszatükröződött mind az oroszok hangulatában, mind pedig abban, amit megfigyeltem, — a békés fejlődés hosszúlejáratú terveinek légköre. Egész biztos vagyok benne, akadnak olyan emberek, akik így szólnak: „De, ön, természetesen csupán csak azt látta, amit meg akartak mutatni.“ Véleményem szerint azonban ez ostobaság. Láttuk az üzletet és láttuk, mennyire telve vannak az összes moszkvai üzletek. Meg aztán aligha lehet eltitkolni a nagy gyárak terveit és céljait. ■— | Kereskedelmi küldöttségünk min- I den tagja szabadon járhatott-kel- I hetett tetszése szerint. Az „Intourist“ tolmácsai kísértek bennünket, de néhányszor nélkülük is járkáltunk.“ J. Scott cikkeiben részletesen elmondja moszkvai benyomásait: „A „National“ szállóban laktunk. A szálloda egy forrádalomelőtti szép épületben van, amelynek ablakaiból kilátás nyílik a Vöröstérre. A szállodai szobák ablakain át látszik a Kreml és a mauzóleum, ahol Lenin és Sztálin nyugszik. Ezeknek az építményeknek fényszórók ragyogásában úszó éjszakai képét soha nem felejtem el.“ A továbbiakban J. Scott le-' írja, hogyan látogatta meg az angol kereskedelmi képviselők csoportja Lenin és Sztálin mauzóleumát. J. Scott elbeszélésében bőven foglalkozik Moszkvával, hangsúlyozza, milyen tágasak és tiszták utcái, leírja a városi közlekedést, a Metrót. „Hallottam róla, hogy 20 évvel ezelőtt Moszkvában csak külföldi márkájú autó volt látható. Most, ha az ember külföldi kocsit lát, az biztosan diplomáciai gépkocsi. Óriási haladás ez ilyen rövid idő alatt. Az orosz gépkocsik valóban igen jók. A híres Metro kétségtelenül a legközkedveltebb közlekedési eszköz Moszkvában. A világon páratlanul álló földalatti vasút ez, tágas és tetszetős kocsijai vannak, állomásait márvány és bronz díszíti, ötven kopejkáért bárhová utazhat rajta az ember. Igaz, hogy a csúcsforgalom idején nem utaztam a Metrón, de az volt a benyomásom, hogy a moszkvai Metro utasai udvariasságra taníthatnák a londoni földalatti utasait. Ez a Metro páratlanul áll a maga nemében. Biztos vagyok benne, hogy ilyen vasútvonalat nem építene egyetlen ember sem, aki nyereséget akarna húzni belőle.“ „Az utcán sétáló embereken leginkább az ötlött a szemembe, — folytatja J. Scott —, hogy egészségesek. és jóltápláltak. A gyermekek is nagyon kedves látványt nyújtanak. Ott láthatók a parkokban, amint sielnek, szánkóznak, s prémes sapkájukban rózsás arcocskájukkal igen vonzók, a bársonymackókra emlékeztetnek.“ Kedvező benyomásokat szerzett J. Scott a moszkvai üzletek és piac látogatása közben. „Az egyik legtökéletesebb áruház, amelyben jártam, az állami áruház, amely egész biztosan semmiben sem marad a legjobb londoni áruházak mögött. Minden pult mellett villamospénztár áll. Az állami áruházban mindent vásárolhat az ember a televizortól a készruháig és a porszívótól a vodkáig ... Különösen tetszett az élelmiszerosztály, ahol üveg alatt az élelmiszerek rendkívül gazdag választékát láthattam: sonkát, kaviárt, csokoládébonbont, süteményt, bort. Mindez jól látható volt, de higiénikusan üvegezett vitrin alatt állították ki. Világos, hogy ez egyáltalán nemcsupán kiállítás. Az oroszok vásárolnak ezekben az üzletekben. Saját tapasztalataimból ítélve, leggyakrabban a külföldiek és nem az oroszok állnak az üzlet ajtajában és számolgatják rubeljeiket.“ Scott „Az orosz gyárak teljes kapacitással dolgoznak“ című cikkében így ír: „Rám, mint elektromérnökre, igen nagy hatással voltak a korszerű orosz technika eredményei, különösen lenyűgözött a Moszkva—Kujbisev közti 530 mérföld hosszú, 400 kilovolt magasfeszültségű távvezeték építése. Ezeken a vezetékeken keresztül 400.000 Volt feszültségű áramot továbbítanak. A kívülálló számára ez talán keveset jelent, de az elektrotechnika iránt érdeklődő ember szemében ez nagy eredmény. Tudomásom szerint a világon ez a leghatalmasabb ilyentípusú távvezeték. Még azt is láttam, hogyan készülnek ezek a vezetékek a moszkvai kábelgyárban. A vezeték átmérője kb. 1 és egynyolcad coll, olyan hatalmas gépen gyártják, amelyhez fogható csoportunk és tagjai szerint Angliában nincsen.“ J. Scott meleg barátsággal nyilatkozik a sztálingrádi látogatásáról, arról a fogadtatásról, amelyben az angol kereskedelmi csoport tagjait részesítették, s megemlékezik a szovjet emberek nagy vendégszeretetéről. J. Scott így ír Sztálingrádról: „Az oroszok természetesen büszkék arra a munkára, amelyet a város újjáépítésével végeztek. De meg kell állapítani, hogy joggal büszkék rá. Láttuk a befejezéshez közeledő nagyszerű pályaudvart, a 2200 férőhelyes gyönyörű színházat és a csillagvizsgálót, amely utóbbi csodálatos abban az építési programúiban, ahol elsősorban a legfontosabb szükségleteket kell figyelembevenni. A városi szovjet épületében láttuk a sztálingrádi kardot, amelyet VI. György király küldött, hogy kifejezésre juttassa az angolok elragadtatását. A kardot vörös bársonyon büszkén őrzik, s biztos vagyok benne, hogy a város lakossága nagy becsben tartja. Csoportunk nevében két csokor virágot helyeztem a kard mellé.“ „A Volga partján emlékmű hirdeti a Vörös Hadsereg harcosainak dicsőségét, akik hősi halált haltak Sztálingrád védelme és a német hadsereg erejét felőrlő támadás közben. Megkoszorúztuk az emlékművet és kellemes számomra az a tudat, hogy ez méltó ajándék volt csoportunk nevében.“ „ :;: Egészen biztos vagyok abban, — írja befejezésül J. Scott, — hogy utazásunk nemcsak exportszerződéseket hozott Anglia számára, hanem segített azoknak „a . hasznos szerződéseknek és kapcsolatoknak“ létrehozásában is, amelyekről a miniszterelnök beszélt. (J. Scott Chur chilinek arra az alsóházi beszédére gondol, amelyet február 25-én mondott és amelyben a Kelet és Nyugat közti kereskedelmi kapcsolatok ki- szélesítése mellett foglalt állást, — A szerk. megj.)
