Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-17 / 91. szám
% ,\ <i f L. A fTöbb ligyelmet a minőségi áriiát vétel re, fokozottabb harcot a burkolt árdrágítások ellen Az 1953 szeptember 6-i, majd az 1954 március 15-i árleszállítások komoly jelentőségűek az élet- színvonal emelkedésében. Az üzletek, áruházak kirakataiban még sok helyen ott van a tábla, vagy árjelző cédula, amely az árleszállítás mértékét mutatja. Az új fogyasztói árak mellett áthúzva, ott látszanak a régi árak. A dolgozók nap mint nap egyre nagyobb vásárlási kedvvel keresik fel a boltokat. A kereskedelem dolgozói régen nem tapasztalt forgalmat bonyolítanak le. A Nyíregyházáról délután kiinduló vonatok utasai csomagokkal, vásárolt holmikkal utaznak haza.— Mindez népünk jólétének emelkedését mutatja. Ha azonban azt állítanánk, hogy az árleszállítások óta már minden a legnagyobb rendben folyik, nem lenne helytálló az állítás. Vannak még hibák a kereskedelemben. Előfordulnak burkolt árdrágítások, továbbá kereskedelmi szerveink nem hajtják végre jelentőségének megfelelően a minőségi áruátvételről szóló rendelkezéseket. A felületes munka, vagy nemtörődömség a dolgozókat károsítja. Pár héttel ezelőtt a tiszavas- vári földművesszövetkezet vendéglőjében az 50 százalékos kék- Szilvapálinkát a 73 forintos új ár helyett 75 forintért árusították. A nyíregyházi Vendéglátó Vállalat népbüfféjében előfordult, hogy égy budapesti átutazótól két deci kávéért 1.30: forint helyett 2 forintot kértek. A nyíregyházi 16-os számú cipőboltban reggeltől estig nagy a forgalom. Gyermekcipőt, női cipőt, szandált kérnek a vásárlók. Ott történt, hogy Molnár kartárs, az egyik elárusító, a vásárló kérésére a Bőrtex-cipőgyár által készített klammer-varrott szárascipőt mulatott. A cipő ára 175 forint, nagysága 34-es volt. „Én 32-es cipőt szeretnék“ — szólt a vevő. Az eladó a polcról a szombathelyi cipőgyár Bőrtex-készitményét vette le. A cipó tetszetősségre azonos volt az előbbivel. Mindkettő I. osztályú,-MNOSz. 3360. gyártmányszámú, rámánvarrott eljár lássál készült. „Ára 131.50 forint“ — mondta az eladó. Felfigyeltünk a két ár közötti különbözetre. Ügy tudtuk, a 21—34-es gyermekcipők azonos minőségben, egy- árúak. Itt azonban valami hiba történhetett. Egy másik vevő női rámánvarrott cipőt kért. A Duna- cipőgyár készítménye 242 forintba, míg a szombathelyi cipőgyár azonos minőségű és fazonú cipője 230 forintba kerül. A boltvezetővel megvizsgáltuk másfazonú cipők árát is. A szegedi, bonyhádicipőgyár gumitalpú félcipőt 149.50 forintos áron készített (részben sima, részben pedig préselt felsőbőrrel), a szombathelyi cipőgyár ugyanilyen fazonú és minőségű cipőt 193 forintos áron szállított. Vájjon a szombathelyi cipőgyár nem látja még tisztán a kor- mányprogramm jelentőségét, vagy a szegedi és bonyhádi gyárak végezték rosszul az árkiszámítást? A mátészalkai Népbolt műszaki árudájában a Saller-présen akadt meg a szemünk, ami az elmúlt évben hosz- szú időn keresztül hiánycikk volt. Most 20 forintért árulják. „De hiszen ez olcsóbb volt“ — jegyeztük meg. — „Igen, azonban most a Vas és Műszaki Vállalat darabját 20 forintjával számlázta. A korábbi szállítmányban eladásra került Saller-prés csak 14.04 forint volt. Minőségre és nagyságra mindkettő azonos.“ Megnéztük az árut a Vas és Műszaki Vállalatnál is. Ök azt bizonyítgatták, hogy nem ők okai az árváltozásnak, mert a budapesti ktsz. így számlázta az árucikket. Igaz, hogy a számla ezt bizonyította, de mi idézte elő az árdrágítást? Talán az Árhatóság nem volt elég figyelmes, vagy a Saller-prés termelői és fogyasztói ára változott egy-két hónap alatt ilyen lényegesen? Amint később megtudtuk, az történt, hogy egy ládába csomagolták a régi és az űj Sallereket. A kiskereskedelemnek a 20 forintos, a drágább árat számlázták úgy a régi, mint az új Sallerekre. Vájjon a hiba elkövetése mellett a gyártóipar felé felvetette-e a Nagykereskedelmi Vállalat az árdrágítást, vagy örült, hogy árut kapott, és hallgatott, nehogy az ipar „megharagudjon“?! Az áraknál mutatkozó differencia igen sok esetben a felületes áruál vételre vezethető vissza. A minőség védelmét törvény biztosítja. — A kiskereskedelemben az üzleti szabályzat 10. §-a írja elő a minőségi áruátvételt. A boltvezetők egyrésze sajnos, elhanyagolja a szabályzat betartását. Vannak lelkiismeretes, a vásárlók érdekeit képviselő boltvezetők. Ilyen például a nyíregyházi Kiskereskedelmi Vállalat 12. számú kötöttáru boltvezetője, Kelemen elvtárs. A bolt részére március 23-án 500 darab puplininget szállított a Textilnagykereskedelmi Vállalat. Az ingeket a nyíregyházi fehérnemű ktsz. készítette. Az ingekre „egy kaptafára készített” gallérokat varrtak. A 36-os számú 39-esnek, a 37-es pedig 40-esnek felelt meg. Az „agyusztálással” is baj volt. A boltvezető kifogásolta a hibákat. A ktsz. és a Nagykereskedelmi Vállalat küldöttei felváltva, majd közösen keresték fel a boltvezetőt, próbálták „meggyőzni”, hogy nézze el a hibákat. A boltvezető azonban kérte a minőségi hiba kijavítását. „Jó kereskedőnek ezt el kell tudni adni! A vásárló legfeljebb kétszer kimossa, majd összemegy az ing nyaka, és megfelelő méretű lesz” — így nyilatkoztak a ktsz. küldöttei. Az is mondták, hogy: „örüljön a kereskedelem, ha kap inget”. Ezek szerint talán úgy vélik a ktsz. illetékes személyei, hogy örülni kell a vásárlónak, hogy inget vásárolhat és ne bosszankodjon azon, hogy az ing gallérját át kell csináltatni!? Kelemen elvtárs, a bolt vezetője helyesen cselekedett, amikor nem vette át a minőségileg kifogásolható ingeket. Felháborító azonban az, hogy a Textilnagykereskedelmi Vállalat megfenyegette Kelemen elvtársát: ezután rosszabb áruellátásában fogják a boltot részesíteni. Ugylátszik, a Textilnagykereskedelmi Vállalat illetékes személyei megfeledkeztek arról, hogy ilyen „jogokkal” nincsenek felruházva. Remélem, felvetéseimet a kis- és nagykereskedelmi vállalatoknál, a minisztérium illetékes osztályain, a termelő üzemekben is megszívlelik, és a jövőben nagyobb gonddal, a párt- és kormányhatározat széliemében járnak el. Kon ez Sándor, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetője. Hírek ax állami gazdaságokból Teljesítették vállalásaikat a balkán? iák Szerteágazó feladatai vannak a balkányi állami gazdaságnak. A sokféle munka sokféle szakembert, jó munkásokat kíván. Vannak ilyen emberek, szép számmal a gazdaságban. — Ezt bizonyítják a pártkongresszus tiszteletére tett vállalások is. Néhány példa a teljesített felajánlások sokaságából: Igazán szorgalmas munkára vall. Ignácz Ferenc tehenész eredménye. Pontos időben etet és itat. Pontosan porciózza a takarmányt. Becsületére válik, hogy 9.8 literre emelkedett a keze alatt lévő tehenek tejhozama. A sertéstenyésztőknek Hetei Antal brigádvezető mutat példát. Tisztán tartja az ólakat, gondja van a malacokra és anyakocákra egyaránt. A rábízott zsirsertések fialási állaga 6.5, a york- shirei kocák átlaga 8 volt. A választási súly 13 (a yorkshirei malacoknál 14) kilóra emelkedett. — Hasonló jó munkával dicsekedhet Magyar Ferenc és Kelemen István sertésgondozó is. A talajelőkészítésnél, vetésnél hasznos munkát végeztek a növénytermelők. Karalyos István fo- gatos 120, Jaksi Sándor pedig 173 százalékra teljesítette e munkák normáját. Kiss János 121.5 százalékos teljesítménye elsősorban azért említésre méltó, mert munkacsapata időben elvetette a burgonyát. Külön kell megemlékezni Kovács János asztalos igyekezetéről. — Megígérte Kovács János, hogy megmenti az eltüzelés elöl a hulladékdeszkákat. A nagyobbakat felhasználja a cséplőszekrények javításánál, a kisebbekből pedig húsz darab szép képrámát készít. Kovács János is — mint a gazdaság többi dolgozója — teljesítette ígéretét. Kijavították a nyári gépeket Aha pusztán Az abapusztai állami gazdaságban befejeződött a cséplőgép- és elevátorjavítás. Már most gondoskodnak róla, hogy a cséplésnél semmi fennakadás ne legyen a munkában. 26 holdon ültettek a gazdaságban burgonyát. Ezzel túlteljesítették vetési tervüket. A gazdaság fő üzemága a gyümölcsös és a szőlő. 141 hold termő- gyümölcsösben végezték el a téli permetezést, a szőlőnyitást és metszést pedig 3 holdon. Dicséretet érdemel Terdik Mihály, Kiss László és Budai György munkacsapatának p" den tagja, mivel teljesítményük meghaladta a 150 százalékot. Duleba Ilona, Duleba Irén, Molcjván Verőn és Pi- varnyik Antal 125 szá- za’.ckot ! cljasítclt. \ megyei tanácsülés végrehajtó bizottsági elnökké választotta Fehszi István elvtársat A megyei tanácsülés tegnap a 1 ságának elnökévé választotta megyei tanács végrehajtó bízott-1 Fekszi István elvtársat. Orvoslást várunk! 66 „Aki siet, menjen gyalog Szólás-mondás Nyíregyházán, hogy „aki siet, menjen gyalog”, sok igazság van ebben. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Szé- chenyi-úti üzemében dolgozok. Két munkatársammal együtt a MÁV. bérház melletti villamos-végállomáson várjuk reggelenként fél 7, háromnegyed 7 között a villamost. Várjuk, de nem jön. Ha viszont megérkezik, akkor a szokott lassúságát meghazudtolva olyan gyorsan fordul visszza, hogy a pár méterrel távo- labbállók biztos lemaradnak. így járt 13-án két idősebb nő a 6.40-es villamossal. Pedig két kccsi is közlekedett egymásután szokatlan módon ebben az időpontban. Pórul is jártunk, mert az első kocsi csaknem üresen indult tovább a nagyállomásról, mi pedig jó 10 percet vártunk a második, 893. számú kocsin az indulásra. Amikor a kalauztól megkérdeztük, miért nem szólt, hogy szálljunk át, únottan megjegyezte: „nemsokára megyünk”. Helyesnek tartanánk, ha az illetékesek intézkednének, hogy a villamos ne késleltesse, hanem gyorsítsa a munkába siető, utazó dolgozók útját. Veres Sándor Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Ötször csapott be bennünket a megyei földmérési igazgatóság A múlt év őszén öt termelőszövetkezeti tagtársammal együtt házhelyet igényeltünk. Beszereztük a szükséges iratokat, sőt ezév januárjában a helyi földrendező bizottság térképre vette a házhelyeket, név- szerint bejegyezte az igénylőket. Csupán az hiányzott, hogy a megyei földmérési igazgatóság mérnöke a szükséges műszaki munkálatokat elvégezze. Megbíztuk az egyik Nyíregyházára utazó dolgozót, hogy személyesen kérje meg erre az illetékeseket. örömhírrel tért haza: pár nap múlva itt lesz a mérnök. A harmadik héten kezdtünk türelmetlenkedni, márcsak azért is, mert elhatároztuk, hogy eiőcsiráztatott burgonyával vetjük be a házhely kertjét, nem akartunk késlekedni vele. Ismét beutazott Nyíregyházára egy elvíárs. Megnyugtatták: pár nap múlva kint lesz a mérnök. Nem akarok hosz- szan írni, változás akkor történt, amikor már ötödször kerestük fel az igazgatóságot. Akkor ugyanis már arra is felszólítottak bennünket, hogy szedjünk össze minden házhelyigénylőtől 60 forintot, mert két nap múlva kint lesz a mérnök. Ez több, mint két hete történt, de még sehol semmi. Az előcsi- ráztatott burgonyát előreláthatólag a Iá-: dában kapálhatjuk. Bak Béla elvtársunk meg úgy járt, hogy nyolc hónapja bontotta le engedély' alapján régi házát, újat meg nem kezdhet építeni, mert szintén nem jön a mérnök. Debreceni Sándor, Nyírvasvári. Miért nem biztosit tát és cserepet a Tüzép? A tanácsülésen többen kifogásolták, hogy már egy hónapja nem lehet fát, cserepet kapni a Tüzép-telepen. Több dolgozó épít házat, a falakat már felhúzták— részben vályogból — most pedig tető nélkül áznak a falak. Pécsik József vb. elnök, Rakamaz, Baleset a megyei tanács központi rendelőintézetében „Baleset ellen védekezz“ — több helyen kifüggesztették ezt a plakátot a megyei tanács központi rendelőintézetében, de arról, úgylátszik, megfeledkeztek az intézet vezetői, hogy gyakorlatilag is megszüntessék a baleseteket. Április 7-én kislányomat ellenőrző átvilágításra vittem. Több beteggel együtt a sötétkamrában várakoztunk, amikor ajtónyílás és jajgatás törte meg a csendet. A sinen mozgó tolóajtó kiesett a sínből és egy várakozó beteg fejére zuhant. Az utóbbi hetekben nem egyszer okozott hasonló balesetet ez az ajtó. Ha nem állok hároméves kisleányom előtt, a teljes súlyával lezuhanó ajtó könnyen szétroncsolhatta volna az ő fejét is. A velünk várakozó Nagy Sán- dorné fején daganat keletkezett és magam is érzem az ütés hatását. Azzal mindenki tisztában van, hogy baleset esetén elsősegélynyújtásért orvoshoz kell fordulni, de vájjon ki számít arra, hogyha orvoshoz fordul, baleset érheti. Ezúton kérjük a rendelőintézet illetékesét, vegyen végre magának annyi fáradságot, hogy ezt a néhány forintos költséggel járó javítást végeztesse el. És ha már erről beszélünk, jó lenne az öltöző és a kamra közötti ajtózárat is megjavíttatni, hogy ne kelljen a sötétet ajtóra akasztott ruhadarabbal biztosítani. Vadász hászlóné. A Néplap elint este „Kiss Ferenc volt györteleki állatgondozó 1953. évről elmaradt illetménye ügyében közöljük, hogy nevezett részére 684.18 forintot az 1954 február havi illetménnyel folyósítottuk. Mátészalkai kirendeltségünk pénztárosának jelentése szerint Kiss Ferenc illetményét 10-én átvette. Szabolcs-Szatmármegyei Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalat BIRINYI.” * « „Tóth Sándorné, született Bíró Zsuzsanna lónyai örökhagyó hagyatéka ügyében hozzám intézett levelükre a következőket válaszolom. Nagyon helyesnek tartom, hogy a Néplap felhívta erre az ügyre figyelmemet, mert így legalább egy régen húzódó ügy fog érdemi elintézést nyerni. Tekintettel arra, hogy az örökösök között van olyan, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ezért csak 6 hónapos időközzel tudtam a tárgyalásra határnapot kitűzni és erre szeptemberre kerülhet sor. DR. TARCZALY ÄRPÄD állami közjegyző.
