Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-08 / 83. szám
UlLíuj prate tárj ni cqtje t üljetek ! NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMARMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM ARA 50 FILLER 1954 ÁPRILIS 8, CSÜTÖRTÖK Miért nincs rend Mérkvóllajon ? Nagy örömmel fogadták a mérkvállaji dolgozó parasztok azt a rendelkezést, amelyet az állami tartalékföldek hasznosításáról adott ki a földművelésügyi minisztérium. A bérleti feltételek kedvezőek, meg is kötötték a szerződéseket, a legtöbben öt esztendőre. Annál nagyobb most a csodálkozásuk: a kibérelt ingatlant nem tudják megművelni, mert a nagygazdák okvetetlen- kednek, akadályozzák a szántást-vetést. — Valami nincs rendben a tanácsnál, — ezt ' állapították meg a mérkvállaji dolgozó parasztok. Papírt, ceruzát vettek elő és megírták panaszukat a Néplapnak. Lássuk hát: Mi nincs rendben Mérk- vállajon? Miért nem dolgozik a tanács a törvényes rendelkezések szerint? Miért tűri, hogy kufák-akna- munka akadályozza a földek igazságos elosztását, becsületes megművelését ? Az biztos: a tanács dolgozói keveset lapozgatták a minisztérium rendeletét. — Azok, akik a rendeletet megalkották, nagyon is előrelátóan intézkedtek. Mégpedig úgy, hogy a tartalékingatlanokból elsősorban a dolgozó parasztok igényeit kell kielégíteni. Mérk- vállajon mégis visz- szaadták a kulákok rég elhagyott földjét. Bujáki Gyula például 29 holdat kapott visz- sza. Aztán felébredt a lelkiismeret a tanácsban. Hátha mégis megműveletlen marad a sok kulákföld? A járási, a megyei tanács bizonyára kutatni fog az oka után. Megtudják majd, hogy visszaadták a oagygazdának a 29 holdat. Most már megnézték a rendeletet is és a korábbi intézkedést gyorsan megsemmisítették. — Kiosztották a tarta- iékingatlanokat a ke- vésföldű dolgozó parasztoknak. Ügy gondolták: dolgukat most már jól végezték, nincs tovább semmi teendőjük. Mi tagadás: helyes volt belátni a korábbi hibát, helyes volt gyorsan intézkedni. Azzal viszont már senki nem törődött, hogy a kezdeti bizonytalanság mennyire megnövesztette a kulákszarva- kat. Egyéb sem kellett- a nagygazdáknak, csak annyi, hogy többféle a tanács rendelkezése. Egyik ilyen, másik olyan. Ezek közt könnyű már bujkálni, köny- nyű a zavarosban halászni. Még nagyobb lett a zavar, amikor távmondat érkezett a megyei tanácstól: „A visszakért területet teljes egészében visz- sza kell adni, még akkor is, ha az illetők kulákok.“ A távmondat „szerzője“ az aláírás tanúsága szerint Kovács Gábor. „Forrásmun- kaként‘‘ a földművelésügyi minisztérium rendeletére hivatkozott. Nohiszen, jól „áttanulmányozta“ ezt a rendelkezést, meg kell hagyni. A rendelkezés negyedik pontja ugyanis így szól: „A kérelmek sorrendjében először a dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek igényeit kell kielégíteni.“ Noshát, nézzük: mi a helyzet Mérkválla- jon? Az az igazság: nincs annyi tartalék- terület, amennyit a dolgozó parasztok meg ne művelnének. A 380 hold állami tartalékfölddel szemben több, mint 1000 holdra adták be igénylésüket a dolgozó kisemberek. A mérkvállaji földügy ezzel nem fejeződött be. A megyei tanács megtudta, hogy a földeket kiadták a kulákoknak, majd visszaszedték. Hogy teljes legyen a zűrzavar, ez év februárjában újabb távmondat érkezett a községi tanácsnak, amit K. Deák János elvtárs, a földbirtokrendező csoport vezetője írt alá. A távmondat többek között ezt tartalmazza: „A törvényes időben keltezett visszaadási jegyzőkönyvek érvényesek, az ezeket megsemmisítő községi tanácsi határozatok érvénytelenek...” A távmondat további részében arra kéri a dolgozó parasztokat, hogy ameny- nyiben a részükre 5 évre kishaszonbérlet- be kiadott földeket volt tulajdonosaik már művelés alávették, úgy igyekezzenek megegyezni azokkal. Szép kis intézkedés! A dolgozó parasztok úgy tudják, hogy ők nem kulá- kokkal kötöttek szerződést a tartalékföld megművelésére, hanem az állammal. A dolgozó parasztok A inai számban : Oktatási segédanyag (2. old.) | Külpolitikai krónika (3. old.) A fásítási hétről (4 old.) S MEGYÉNK A Szovjetunió tudományos és kulturális intézményei megerősítik kapcsolataikat a népi demokratikus országok intézeteivel. — Megszervezték a könyvek és tudományos folyóiratok rendszeres cseréjét. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Társadalomtudományi Könyvtára is már több alkalommal kapott könyvküldeményt a Magyar Népköztársaságból. A képen: Könyvlárosnök szétválogatják a könyveket a magyar-szovjet barátsági hónap alkalmából berendezett vitrinek számára. (Foto: V. Sarovszkij) KULTURÁLIS ÉLETÉBŐL nem hajlandók hu- zakodni, perlekedni a nagygazdákkal. — J Igazuk van. ügy vé- j lekedtek, hogy a ta-! nács szolgáltasson j igazságot ügyükben. Pár héttel később, március 4-én ismét érkezett egy távmondat, amit ugyan csak Kovács Gábor elvtárs fogalmazott meg. Ebben arról ír, hogy Reményi József évek- | kel ezelőtt leadott földjét, amely kulák anyósáé volt, a községi tanács jogtalanul adta ki kishaszonbér- letbe a dolgozó parasztoknak. Egyben utasítja a községi tanácsot, hogy az említett, földet hagyja meg Reményi József tulajdonában. — Reményinek sem kellett egyéb. Megkezdte a föld szántását. Még az udvart is íelhasgatta. Az ember azt gondolná, alapos kivizsgálás előz meg egy ! ilyen határozatot. Ki-1 vizsgálás volt is: kinnjárt Mérkválla- jon a földbirtokren-1 dező csoport két dolgozója : Kerékgyártóné és Bogya Ibolya. Arra az álláspontra helyezkedtek vizsgálati eredményük után. hogy Reményinek nem jár föld. Hogy is járna, amikor többszáz dolgozó paraszt igényét nem tudták kielégíteni. A furcsa távmondat mégis megérkezett és ez arra vall: nemigen tudja a megyei tanácson a balkéz, hogy mit csinál a jobb. A községben azóta is tűrhetetlen állapot uralkodik. Kulákok művelik a dolgozó parasztok által jogosan bérelt tartalékföldet. Bujáki Gyula éppen a napokban szántotta fel Szalai József bérelt földjét. Javasoljuk a megyei tanácsnak: ha már ilyen zűrzavart teremtett a tartalékföldek körül, most- már csináljon rendet, de sürgősen. A tartalékföldek jogos bérlői, a dolgozó parasztok alig várják már. hogy a földre mehessenek, és a bérbe vett földjeiket nyugodtan művelhessék! (N. T.) Jobban össze kell hangolni Nyíregyházán a tömegszervezeiek kul'urális munkáját Március 30-án az MSzT. városi szervezete megbeszélésre hívta ösz- sze a tömegszervezetek városi vezetőit abból a célból, hogy megvitassák a tömegszervezetek kulturális munkája összehangolásának lehetőségét. Kecskovszki elvtárs, a városi MSzT-szer- vezet titkára javasolta, hogy a tömegszervezetek készítsék el második negyedévi tervüket és ápr. 15-én közösen állapodjanak meg, hogy mikor, melyik tömegszervezet milyen tárgyú előadást tart, milyen támogatásban tudják egymást részesíteni: előadástémára, előadóra. tömegekre vonatkozóan egyaránt. Eddig sok beszédvázlat, előadás-anyag kihasználhatatlanságra volt kárhoztatva. Nemcsak az MSzT- szervezetnél volt ez így, hanem a többi tömeg- szervezetnél is. Az előadások színvonala sem volt minden esetben kielégítő, s hasonlóképpen a látogatottság sem. Éppen ezért a közös határozat folytán tervszerűbben kell irányítani a tömegszervezetek kulturális munkáját, ismeretterjesztési vonatkozásban éppúgy, mint a kulturális élet más területén, vagy a klub-élet kialakításában. Arra kell törekedni, hogy a jövőben a tömegszervezetek tudjanak egymás kulturális rendezvényeiről, hogy jobban támogathassák és ellenőrizhessék egymás munkáját. Operett-est a Dohány fermen táló-gy árba« Sok felejthetetlen estét szereztek már a nyíregyházi közönségnek, az üzem dolgozóinak a nyíregyházi Dohányfermentáló-gyár színjátszói. Bizonyosan sokan szívesen emlékeznek vissza a „Luxemburg grófja” című előadásra, amelyet a Dohányfermentálóban rendeztek. A színjátszók most újra szórakoztatni akarják a dolgozókat. Április 10-én este 7 órai kezdettel mutatják be Dunajevszkij: Szabad szel című háromíelvonásos operettjét. Másfélljpnapjá készülnek erre az előadásra. A díszletedet saját maguk készítették el. Azt akarják, hogy az előadás közönsége minél nívósabb műsort élvezhessen. A gyár kultúrtermében rendezik meg az előadást s utána reggelig tartó táncmulatságot tartanak. Most, hogy már díszleteik is vannak, elhatározták, hogy május hónapban a falu dolgozóihoz is elviszik a kultúrát, bemutatják üzemük színjátszó csoportjának tudását. Ezzel a két színdarabbal mennek el Kisvárdára, Nyírbátorba, Mátészalkára és még jónéhány községbe s bemutató előadásokat tartanak. Eredményesen dolgoznak megyénk mozijainak dolgozói Az 1954 március 4-től 17-ig megrendezett Szovjet Film Ünnepe országos kiértékelés alapján Szabolcs-Szatmármegye a 8. helyre került. Összesen 144.424 látogatója volt megyénk mozijainak ez idő alatt, ennyien nézték végig a szebbnél-szebb és gyönyörködtetőbb szovjet filmeket. E helyezés annál is értékesebb, mert hosszú időn keresztül megyénk a 19. helyen állott s a mostani előretörésével több oiyan megyét előzött meg, melyeknek technikai felszerelése jóval nagyobb lehetőséget tud biztosítani. Ezért az eredményes jó munkáért dicséret illeti a megyei Moziüzemi Vállalat minden egyes dolgozóját, mivel lelkes munkájukkal segítették elő megyénk kulturális életének magasabb színvonalra való emelését. MegiHtalmazták a 6. számú Mélyépítőipari Vállalat kultúrbrigádjái A 6. számú Mélyépítőipari Vállalat kultúr- brigádja márciusban kiváló munkája elismeréseként abban a jutalomban részesült, hogy 3 napos tanulmányútra utazhatott fel. Budapestre. Ez a tanulmányút a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap keretén belül történt. A kultúrcsoport tagja; város- és színházlátogatást végeztek, majd megtekintették a képzőművészeti kiállítást. Áprilisban a kultúrcsoport operaestet rendez a debreceni Csokonai-színház művészi együttesének részvételével. Horváth Sándor, a 6. sz. Mélyépítőipari Vállalat dolgozója. Kulturális hírek néhány sorban A mérkvállaji kultúrcsoport Suskó János általános iskolai igazgató vezetésével érdekes helyi gyűjtésű népköltészeti anyagból műsoros estet mutatott be. A műsorban szerepelt: kenderszöszdörzsölö-játék. egy népballada, egy gyermekjáték s egy kanász- tánc. Feldolgoztak egy székely népballadát is, továbbá bemutattak egy verbunkost, három énekszámot Mézinger Magda, Varga Margit. Flória Sándor szereplésével. Március 28-án este 7 órai kezdettel tartotta első hangversenyét a tisza- löki zenei munkacsoport. A sikeres hangverseny érdemi része Erhardt Jenőné, Tóth PáJné, Szakács Ferenc, Szeghegyi Árpád zenepedagógusoké. # Pénteken este 6 órai kezdettel ismeretterjesztő előadást tart a TTIT. történelmi szakosztálya. Az előadás tárgya: Tar- pai Márton, a nyírségi 1437-es parasztfelkelés vezére. Előadó: Horváth Sándor, a TTIT. történelmi szakosztályának elnöke. Kedden este az Állami Faluszínház Tiszavasvá- riban tartott előadást. Bemutatásra került Mo- liére: Fösvény című víg-* játéka. Az előadást a szépszámú közönség nagy tetszéssel nézte végig. JólsikeriiU Vloitapl-liangverseny volt a nyíregyházi .1 ó/st“í Attila kultúrliázban Igen jólsikerült Mo- zart-hangversenyt rendezett április 6-án este az Állami Zeneiskola a nyíregyházi József Attila kultúrliázban. Ezen a hangversenyen játszottak azok a növendékek, akik a zeneiskola szokásos évi versenyein, az idén a „Mozart” tanul- j mányi versenyen kitűntek és a döntőbe bejutottak. A zeneiskola a versenyszellem és a jobb tanulás biztosítása végett minden évben tanulmányi versenyeket rendez s a legkiválóbb növendékeket értékes kotta- és könyvjutalomban részesíti év végén, valamint nyilvános hangversenyeken mutatják be tudásukat és művészetüket a fiatal tehetségek. Különösen kitűntek szép játékukkal: Légrády Katalin, Rabka József, Tim- kó Tamás, Kubassy Tamás zongorából. Mocsár ■Sándor hegedűből. Nagy Kálmán fuvolából. Ezek a növendékek büszkeségei iskolájuknak és reményteljes utánpótlásai a zenei káderhiánynak. Mozartról F.rhardt Jenőné tartott rövid megemlékezést. A hangversenyt a József Attila kultúrház szimfonikus zenekara nyitotta meg egy Mozart- nyitánnyal és a zeneiskola kis zenekara zárta be Mozart Szerenád-já- val, Vikar Sándor zeneiskolai igazgató vezényletével. A szép műsort nagyszámú érdeklődő közönség hallgatta végig.
