Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)

1954-03-10 / 58. szám

8 m Mb ""«til1 n Vj 9 W ■ I ^1 8' ^1 I I I k ■ ««dBi IB ^9^9 R 1 H m fl^H MJM 9B BB jK 1 ä R -^—.jJMB mmWs M tm5MfM I ÉL. R R W « 811Iä [ *-; HOP SZABD^^^Z^^ÁRMTCVE^ITOT^ÁCANA^l^í^^" XI. ÉVFOLYAM. 58. SZÁM AKA .">íí FILLER 195-1 március 10, szerda Népünk kenyeréért A inai számban : Az újfehértói községi párlértckezlet tanulságai (2. oldal) A liberalizmusról (2. oldal) Üdvözöljük szovjet vendégeinket (3. oldal) A Néplap elintézte (4. oldal) Teljesítsük időre a szántás, vetés és begyűjtés tervét ! A tervezgető, beszélgető napok elmúltak — itt a tavasz, a tettek ideje. A hó alól kitakaródzott föld ekét, boronát, vetőgépet vár. A duzzadó rügyekkel rakott gyü­mölcsfák ágai a kertész kezétől lesznek nemesebbek, több gyü­mölcsöt hozók. A hosszú tél ten­gernyi munkát szorított össze a következő napokra, hetekre. Dol­gozó parasztságunk ismert szor­galma, az ország ellátásáért ér­zett felelőssége, mint annyiszor már, most is győzedelmeskedik a munkák feltornyosult árján. Ilyen bizakodással, tettrekész- séggel és nem utolsó sorban a munkásosztálytól kapott ennyi segítséggel még soha nem látott munkához parasztságunk. Még ebben az évben többek között 4.000 darab G 35-ös és 1.000 da­rab Univerzál-traktort kap a me­zőgazdaság, ami teljesítőképesség­ben vetekszik a Horthy-időkben használt összes mezőgazdasági gépek erejével. Műtrágyából már ebben az évben minden hold földre 35 kiló jut. amit hatszorosa a felszabadulás előtt használt mű­trágya mennyiségének. Megnövekedett a termelési kedv, nagyobb az erőnk, de a feladatok is növekedtek. Nekünk a gabonaproblémát, az ország ke­nyérgondjait sürgősen és végle­gesen meg kell oldanunk. A párt és a minisztertanács határozata előírja, hogy egy—másfél mázsá­val kell emelni a gabonafélék termésátlagát. Az első feladat, az ősszel el nem vetett és a télen ki­pusztult kenyérgabonavetések ta- vaszbúzával-való pótlása. A ve­tésről van egy régi bevált köz­mondás: „Ősszel porba — tavasz- szal sárba.“ Ha nem szószerint értendő is a sárba való vetés, de arra figyelmeztet ez a bölcs mon­dás, hogy korán kell vetni. A 'ta­vaszbúzát lehetőleg őszi mély­szántásba, a legjobb táperőben lé­vő talajba kell tenni. Amikor annyira felszikkadt a föld, hogy lehet simítózni, a simítózással egyidőben meg kell kezdeni a ve­tést is. A vetés megkezdését egyes he­lyeken még mindig a vetőmag­csere huza-vonája akadályozza. Ahol a dolgozó parasztok az őszön nem tudták elvetni a ke­nyérgabonát, nyilván őrizgették tavaszig a vetőmagot, hogy most tavaszbúzát vegyenek érte. Ha búza nincs is egyes helyeken, de egyéb terménnyel minden terme­lő rendelkezik. A csere legfőbb akadálya, hogy a tanácsok keve­set törődnek a kedvező feltételek ismertetésével. Ezt mi sem iga­zolja jobban, mint az a tény, hogy a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya nem tud egy olyan községet, ahol jól haladna a ve­tőmagcsere. Az idejében, jó talajmunkába vetett tavaszbúza persze még nem oldja meg a bőséges kenyérellá­tást. A tavaszi kenyérgabona ve­tésével egy időben, a kemény tél által sújtott őszi vetéseket is fel kell javítanunk. Az őszi gabona­félék fejtrágyázását 30—50 kiló pétisó vetésre való szórásával megoldhatjuk. Ilyen olcsó még nem volt soha a műtrágya. Egy mázsa búza szabadpiaci órából 5 —6 hold vetést is fejtrágyázha- tunk. Az idejében végzett fejtrá­gyázóssal pedig holdankint más­fél—két mázsával növelhető a terméshozam. A befektetett mű­trágya tehát nyolc—tízszeresen megtérül. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatban előírt termés­átlag-növelés nem lehetet len,' nem elérhetetlen, azonban elbiz^kcdni sem szabad. Nem lebecsülendő dolog az egy—másfélmázsás hol- dankénti hozamemelés. Szabolcs- Szatmár vetésterületét számolva, ezzel a gabonamennyiséggel me­gyénk minden negyedik lakosának egészévi kenyerét tudnánk bizto­sítani. A múlt őszről adósak marad­tunk a mélyszántás egyrészével is, azonkívül megyénkben hatalmas kiterjedésű futóhomokterületek vannak, ahol nem lehetett elvé­gezni a mélyszántást. Ezt is most kell pótolni. A szántás munkájá­ban nagy feladat vár a traktoris­tákra és a gépállomások minden dolgozójára. A termelőszövetke­zeti földele mellett az idén sok­kal nagyobb területen kell mun­kát végezni az egyénileg dolgozó parasztok földjén is. Minden munka tervszerűséget kíván, de az apró parcellák gyors felszán­tása fokozottan megköveteli hogy minden traktorista napokra előre ismerje tervét. így csökken az üresjárat, időt és üzemanyagot takarítanak meg. Mint minden munkában, most a -koratavaszi teendőkben is nagy feladat vár a pártszervezetekre, a kommunistákra. A pártszerve­zeteknek kell segíteni a tanácsok munkáját irányító és ellenőrző tevékenységükkel. A népnevelők agitációs területe — habár még az esték is elég hosszúak — mind­inkább a határ, a munkahely lesz. Régi igazság, hogy legjobb agitáció a példamutatás. A kom­munistáknak, népnevelőknek és tanácstagoknak elsőrendű felada­tuk, hogy minden munkában ők legyenek a kezdeményezők. Párt- szervezeteinktől várnak segítséget a nemrégen alakult termelési bi­zottságok, mint ahogy a termelé­si bizottságokban részvevő leg­jobb dolgozó parasztoktól várják a falu lakói a tanácsadást. Segít­sék pártszervezeteink a termelési bizottságokat a helyi vetőmag­csere, a fogatos kaláka-munka megszervezésében. Pártszervezeteinknek kell segít­séget nyújtani azoknak a lelkes versenyvállalásoknak a teljesíté­séhez is, amelyek az MDP. III. kongresszusának tiszteletére szü­lettek. A falu dolgozói jobb mun­kával készülnek annak a párt­nak a kongresszusára, amely a földet adta, amely annyiszor se­gítségére sietett már a mezőgaz­daság dolgozóinak. Ez a párt dol­gozta ki a mezőgazdaság fejlesz­tésének hatalmas tervét, amely egyben az egész dolgozó nép élet- színvonalának emelkedését je­lenti. Nincs ma szebb hivatás, mint ennek a nagyszerű feladat­nak a végrehajtásáért az első vo­nalban, a munka frontján küz­deni. Március 15-:b befejezik a szántást Kállósemjénben Ilyen hosszú tél után kétszeres türelmetlenség­gel figyelték a kállósem- jéniek az időjárást. Most, hogy megengedett az idő, nagy lendülettel kezdtek munkához. Még az ősszel 40 egyénileg dolgozó paraszt szerző­dést kötött a gépállomás­sal és most várják a gé­pet földjükre. Három traktor ki is indult teg- i nap a semjéni határba. Egy azonnal hozzálátott az „Üj Élet“ 30 kataszt- rális holdján szántani. Az egyénieknél két trak­tor szánt. Megérkezett a csereve­tőmag és a műtrágya nagyrésze is. Azonnal hozzá is kezdtek kiosz­tásához. Jól ki kell hasz- •nálni az időt. Minden perc drága. Hamarosan vetni kell. A határban még csak a középkötött és homo­kos talajt szántják. — de már egyre többen. Kópis József, Nagy Ist­ván, Sándor János, Mé­száros György és Aszta­los Sándor dolgozó pa­rasztok igyekeznek, hogv mihamarabb elvégezzék ezt a munkát. A gépál­lomásiak úgy számíta­nak, hogy csütörtök-pén­teken már a kötött tala­jon is hozzálátnak a szántáshoz. Akkorra megérkezik a negyedik gép is, gyorsabban halad majd a munka. Csikós Jolán elvtársnő agronómus így mondja el tervüket: „Március 15-re befejezzük a szán­tást a kállósemjénvha­tárban. Azt akarjuk, hogy mihamarabb föld­be kerüljön a tavaszi mag.“ Elfogadjuk a nyírbátori Vörös Csillag versenyfelhívását A sényöi Kossuth tsz. csatlakozott a nyírbá­tori Vörös Csillag felhívásához. Egészévi sertés­beadási kötelezettségüket teljesítették már. Ez­által 36 mázsa kukorica-kedvezményben részesült a termelőszövetkezet. A vágómarhabeadást egy mázsával túlteljesítették. Soványbaromfival sem tartoznak már. Kövérbaromfiból március 31-ig teljesítik a beadást. Beküldte: PATAKI FERENC, tsz.-elnök. * • Tivadar községben a Vöröshadsereg és a Béke tsz. is bekapcsolódott a nyírbátori Vörös Csillag tsz. által indított versenybe. A III. pártkongresz- szus tiszteletére vállalták, hogy elsőfclévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket március 20-ig teljesítik. VARGA KAROLYNÉ, baromfi- és tojásbegyüjtő vállalat. A nyírvasvári Vasvári Pál termelőszövetkezet tagjai közös akarattal határozták el, hogy elfo­gadják a nyírbátori Vörös Csillag versenyfelhí­vását. Erről értesített bennünket Papp György, a tsz. elnöke. Közel 2.000 mázsa szervestrágyájukat már ki­hord tűk. Az úttörők által gyűjtött fahamut is ki- hordták és szétteregették a földeken. A burgonya holdankénti termésátlagát 50-ről 100 mázsára akarják emelni. 50 hold kukoricáju­kat négyzetesen és fészkesen vetik el. A szerves­trágyához holdanként 60 kiló szuperfoszfátot és 20 kiló pétisót adnak keverve. Hízottsertésbeadá- sukat április 4-re teljesítik. 5f: A versenyfelhívás visszhangra talált a sza- mosbecsi Dózsa termelőszövetkezetben is. A ter­melőszövetkezet tagjai vállalták, hogy tojásbe­adási kötelezettségüket április 18-ig. sovány- baromfibeadásitkaiJínáreiiis 25-ig, serlés- és vá­gómarhabeadásukat egy hónappal a határidő előtt teljesítik. Geszterédi kommunisták az élen Csütörtökön este Geszteréden népnevelőérte­kezletet tartott a helyi pártszervezet. Urbin György elvtárs, párttitkár, a szántás, vetés fon­tosságáról beszélt. Elmondotta, hogy most már lehetővé teszi az idő az őszi szántások simítózá­sát, a tavaszi szántás-vetés megkezdését. Kirimi János mezőgazdasági előadó a Sztálin- uteán látogatta meg a dolgozó parasztokat, be­szélgetett velük a tavaszi munka megindításáról. A párttagok az egész községben példát mu­tatnak. Kiss Simon népnevelő másfél hold földet szántott már fel. Vígan halad a munka a vasmegyeri Micsurin tsz-ben A vasmegyeri Micsu­rin termelőszövetkezet jól végzett munkájáról híres a környéken. Ví­gan dolgoznak a csoport tagjai. Jól gondozott 140 darab sertésükből 100-ra hízlalási szerződést kö­töttek. Az MDP. III. kongresz- szusára verseny munká­val készül a csoport. — Bíró Sándor kertészeti brigád vezető vállalta, hogy brigádja a gyümöl­csös metszési, törzskapa- rási, permetezési és ta­lajmunkálatait április 18-ig elvégzi. A február 31-ig meg­szerzett munkaegységek­re előleg címén munka­egységenként 12 forint 60 fillért osztottak ki. — Matolcsi József a 2000 forintból, amit most ka­pott, már a második ke­rékpárt vásárolja család­jának. Kovács Ferenc ünneplő ruhát vesz a kapott 1.300 forintból. SZABÖ JÁNOS, Vasmegyer. temecserböl jelenük A demeeseri gépállo­más neves traktorosa Forgács elvtárs szomba­ton délután megkezdte a szántást. Hétfő estig hét holdat szántott traktorá­val a Dimitrov tsz. föld­jén. Az elmúlt év őszén 170 százalékra teljesítet­te éves tervét. Akkor is, most is minőségi mun­kát végzett. Gépe két műszakban dolgozik. A kongresszus tiszteletére azt vállalta Forgács elv­társ, hogy a termelőcso­portban előkészíti a ta­lajt a négyzetes kukori­ca és napraforgó alá. if<>^.vuii termeltem Hat hold földem van a nagy­halászi határban, amelyen már hosszú idő óta gazdálkodom. Min­dig igyekeztem a maga idejében elvégezni munkámat. Ritkán for­dult elő, hogy valamivel elma­radtam. 1952 őszén mégis meg­történt, amire nem számítottam. A kedvezőtlen időjárás, a sok esőzés miatt elkéstem az őszibúza vetésével. Sokan jártak még így Nagyhalászon. Beszélgettünk is róla eleget. Aztán úgy döntöt­tünk, hogy tavasszal pótoljuk a búza vetését. Úgy számoltam, hogy nem lesz olyan bő termé­sem, mint máskor, de a semmitől még jobb lesz. Bátran merem mondani, nem bántam meg, hogy másfél holdon tavaszbúzát ve­tettem. Sokan el sem hiszik tal- lán, de 18 mázsát hozott a más­fél hold. Most is vagyunk néhányan a faluban, akiknek most, tavasszal kell pótolni a kenyérnek való ve­tését. Nem akarom, hogy dicsek­vésnek vegyék gazdatársaim, de elmondom saját tapasztalatomat a tavasszal vetett búzáról. 1952 őszén letakarítottam ászá­rát kukoricaí'öldemről. Rendesen hordtam rá istállótrágyát, majd jó mélyen leszántottam. Március másfél holdon IN n első felében került sor a vetésre. Kikeléskor hengerrel mentem a földre. Műtrágyát nem tudtam szórni vetésemre, de így is meg­fizette a ráfordított munkát. Tavaly ősszel — amint mond­tam — szintén nem vetettem ele­gendő őszibúzát. De most mai­sokkal jobban bíztam a tavasz- szal vetett búzában is. Gondosan készítettem el a talaját. Zab­tarlóba fogom elvetni a tavasz- búzat. Tavaly, amikor learattam a za­bot, mindjárt trágyát hordtam a tarlóra. Először tarlóhántást vé­geztem. Kora ősszel pedig jó mé­lyen szántottam. Most minden nap figyelem, mikor pirul a föld felszíné, hogy időben elvégezhes­sem a simítózást. Amikor végez­tem a simítózással, az egy hold tavaszbúza-terület kisebbik, ré­szét műtrágyával szórom le, mert úgy látom, hogy ez a része gyen­gébb termőtalaj. Amikor kiszó­rom a műtrágyát, nehéz fogassal járom be a földet. Ezután jön majd a vetés, előreláthatólag a jövő hét elején, mivel földem még nem elég szikkadt. Vetés után annyiszor hengerezek, afyány- 'szor a talaj megkívánja. Ha az első henaerezés után látom, hogy lázssi tavaszbázát ? pár nap múlva cserepesedik a talaj, újra hengerezek. Ha az idő-* járás is sikerül, ezen az éven még jobb termésre számítok, mini tavaly, mivel műtrágyát is fogok használni. Vetőmagot saját magam tér-* meltem a múlt évben. Még más­nak is tudtam juttatni cserébe. Igaz, csak 5 mázsát tudtam cseré­be adni, de úgy tudom, hogy bő­ven lehet cserélni egyéb termény- féleségért a központi készletből, amit bátran merek ajánlani gaz- datársaimnak. Sokan félnek még a tavasszal vetett búzától, hogy nem hoz bő termést. Én tapasztalatból twdom, hogy ha megadunk mindent, ami szükséges a tavaszbúzának, nem marad el a gyümölcse. Fontos ez most, amikor sokan nem tudtuk ősszel bevetni a szükséges földterü­letünket. Ha most, tavasszal nem pótoljuk, kevesebb kerül a kam­ránkba, a beadás után kevesebb jut majd a családnak, vagy a piacra. Nagyon fontos tehát, hogy időben végezzük el a tavasz búza vetéséhez szükséges munkákat. (Elmondta: Hegyes Sándor" 6 holdas nagyhalászt dolgozó paraszt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom