Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)
1954-03-10 / 58. szám
iN t> L L. & i 1954 MÁKCIUS 10, SZERÜK PARTÉPÍTÉS Az iíjfeliértói községi pár tér tekczlef tanulságai ii. Hisgyűlés alán LászlöcEfóbitái A régi választmány állal előterjesztett határozati javaslat helyesen mutatott rá arra, hogy az új pártválasztmány feladatait a Központi Vezetőség határozatai és 6 mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- ést kormányhatározat szabja meg. A határozati javaslat négy pontban foglalkozott az új választmány előtt álló feladatokkal. Az első pontban — igen helyesen — A KOLLEKTÍV VEZETÉS MEGVALÓSÍTÁSÁT 'tűzte ki célul. Szólt ez a pont árról, hogy biztosítani kell a választmány irányító szerepét, a pártbizottság rendszeres beszá- tnoltatását, segítséget kell adni iaz alapszervezeteknek a kollektív irányítás megvalósításához. Helyesen szabták meg legfontosabb feladatként a kollektív vezetést, mert ha a vezetőség tagjai a tapasztalataikat egyesítik, ha megosztják egymásközt a feladatokat, jobb, alaposabb munkát tudnak végezni, nagyobb eredményeket tudnak elérni. A határozatnak ez a pontja azt is kimondja: „A hozott határozatok végrehajtását ellenőrizze a községi pártbizottság.“ Ez nem helyes. A választmányi ülésen hozott határozatok végrehajtását a választmánynak kell ellenőrizni. Nem a községi párt- bizottság a választmány felettes szerve, hanem éppen fordítva: a választmány van a pártbizottság fölé rendelve. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FELLENDÍTÉSÉT fontos feladatának tartja a választmány. Helyesen mutat rá erre a határozati javaslat második pontja, amelyik elmondja, hogy ezzel kapcsolatosan fokozni kell az agitációs munkát, a párttagok és pártonkívüli dolgozók aktivitását, s elsősorban az élenjáró kis- és középparasztokkal kell erősíteni a meglévő népnevelőhálózatot. A határozati javaslatnak ez a pontja felhívja az új választmány figyelmét arra, hogy e feladatok tervszerű megoldására dolgozzon ki munkatervet. Ugyanebben a pontban van szó a tag- díjfizetésről, az általános iskolák tanulmányi színvonaláról, a szakmai oktatás fontosságáról. Fontos feladat ez is, azonban nem tartozik szorosan a mezőgazdasági termelés fokozásához. Ugyancsak a második pont hívja fel a figyelmet, hogy nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók anyagi és kulturális igényeinek kielégítésére. Azonban nem beszél arról, hogy milyen lehetőségek vannak erre a községben, s hogyan keli e lehetőségeket kihasználni. A harmadik pont ugyancsak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásával foglalkozik. Helyesen jelöli feladatként A KÖZSÉGI TANÁCS MUNKÁJÁNAK fokozottabb ellenőrzését és segítését, a tanács-alkalmazottak és tanácstagok nevelését a törvényesség megtartására, a begyűjtési és adófizetési terv teljesítése érdekében. Valamiről azonban elfeledkeztek a határozati javaslat összeállítói. A tanácsra nemcsak az a feladat vár, hogy gondoskodjék a begyűjtési és adófizetési terv teljesítéséről. Igaz, hogy ezen a téren nagy az elmaradás a községben, de a mezőgazdasági termelés fokozása nem ezen, hanem a jó szántáson, vetésen, a növények szakszerű kezelésén múlik elsősorban. Erről nem volt szó a határozati javaslatban. A javaslat arról is beszélt, hogy az új választmány támaszkodjon a termelési bizottságra. Elfeledkeztek azonban arról, hogy a nemrég megalakult termelési bizottságoknak igen sok segítségre van szükségük ahhoz, hogy feladatukat ellássák. A TÖMEGSZERVEZETEKRÖL szólt a határozati javallat ^negyedik pontja. Helyesén ‘ jelölte az új választmány fontók feladatának a DISZ-szervezetek vezetőinek nevelését, azt, hogy párt- megbizatást kell adni a DISZ- szervezeteknek. Helyes lett volna itt azt is megmondani, milyen feladatot oldjon meg a DISZ- szervezet. ,.Az MNDSZ. is szélesítse kapcsolatait a nők között végzendő politikai felvilágosító munkával” — mondja ki a határozati javaslat. Kár, hogy azzal folytatja: „adjanak több segítséget a begyűjtési rendelet ismertetéséhez, s ahhoz, hogy a kommunista nők mutassanak abban jó példát”. Az MNDSZ-szervezeteknek nem a begyűjtés fokozása elsőrendű feladata, hanem a nők politikai nevelése, foglalkozni a nők sajátos problémáival, közelebb hozni az egyénileg dolgozó kis- és középparaszt asszonyokat, az értelmiségi nőket a szervezethez. Az MSZT-ről és a Szabadság- harcos' Szövetségről csak egy mondatban emlékezik meg a határozati javaslat: Több segítséget kell adni ezen szervezetek munkájához. Helyes lett volna a határozati javaslat elkészítése előtt beszélgetni a tömegszervezetek vezetőivel arról, milyen segítséget, támogatást várnak az új választmánytól, s aszerint kidolgozni a határozati javaslatot. Ha ez megtörtént volna, iránymuta- tóbb lett volna a határozati javaslat, több segítséget adott volna az új választmány munkájához. A határozati javaslatot nem eredeti formájában fogadták el. Mostmár világosabban megmutatja a legfontosabb feladatokat: megkezdeni a tavaszi munkát, s ennek sikeres végrehajtására mozgósítani a dolgozókat. A jelenlévő küldöttek helyesnek találták a módosítást, s elfogadták azt. Az újfehértói küldöttgyűlésről szóló beszámolónkat holnapi számunkban folytatjuk.) — Lévainé — NEMRÉG kin gyűlés volt Lászlócki János IS holdas dóin0-ó paraszt lakásán Nagykállóban. Máskor is összejönnek ide a■ szomszédok, rokonok, ismerősök. Most. sem roll rajtuk kiviil más. Azaz hogy mégis: egy népnevelő. A télréai, korntuva. szí estéken miről is beszélhetnének másról falun, mint a következő hetek napú munkáiról. .-1 beszélge. tCsböl aztán még akarva sem tud. nák kihagyni a közelgő Ili. párt- kongresszust. Figyelnek minden kongressszusi hírre. Sokat várnak a kamun isták nagy parlamentjétől. De azt is Ilid iák, hogy amit várnak. nem jön magától. Ahhoz,hogy kaphassunk, nekünk is. tennünk kell valamit — így mondták a kis. gyűlésen. Ki a tavaszi munka pontos-gondos elvégzésére, ki pedig a beadási kötelezettsége időbeni teljesítésére lelt vállalást, A házigazda, nem szeret sokat beszélni. Most röviden mondta, el, amit akart. — Readom a félévre járó tojást és baromfit. Aki mindig jó gazda volt, nrra is vigyázott, hogy állja, szavát. így van ezzel Lászlócki János bácsi is. Úgy gondolkozik: nines annál nagyobb szégyen, ha az ember nem ura szavának. MÁSNAP ESTE egyedül volt a család. Csendesen beszélgettek. — Hallod, lányom — kezdte Já. nos bácsi. — Tudod, mit mondtam az este. — Úgy készülj, hogy ne maradjak szégyenben. — Úgyis számítottam már ezekből az aprójószágokból bevinni — válaszolt a, lánya. — A pulyka pe. dig, amit a, beadásra neveltünk, el. éri a 10 kilót. Be lehel adni, Meg van egy pár darab tyúk is, amelyik nem tojik, nem etetem potyán őket. Együtt megüti a, félévi be. adást, ■— Jobb is — szólalt, me a a vő — több jut így a, sertésnek. Igaz, van már vagy 90 kilós, de úgy szeretném, én is, hogy az első fél. évben be indám adni. Úgy mondják, akkor 260 kiló kukoricával kevesebb a beadás. — Ufri bizony! — erősítette meg a ixí számítását Lászlócki bácsi. Aztán kell a. helye is nemsokára, maholnap lefial a. két előhasi koca. Meg nem akarom együtt tartani a hat kijáró disznót. — Hát a tojással hogy állunk! —. viszi tovább a szól a családfő. — Abból is van vagy 10 kilónyi, amit beadéisba szántam — válaszol a lánya. Úgy számolók, hogy min’ megkotlanak a tyúkok, össze tudok szedni megint vagy 10 tyúk alá valót. Tavaly sem volt kevesebb, most se legyen. Kacsát meg töb. bet akarok nevelni, Valahogy így áll a beadással Lászlóczki János. És ha már Hl tartunk, nézzünk körül egy kicsit jobban a portáján. . Az udvara rendben ran, szép tiszta. A napraforgóssár kévébe kötözve, kúpokba rakva, a kukorica, szára is gazdája szorgalmát bizo. nyitja, Egy szál sincs szét az udvaron belőle, még össze is van kötve. Szalmáját sem a „csáki szalmája,’’ szerint kezeli. Ha almotj visz belőle a jószág alá, visszafelé menet összeszedi, amit elhullatott.: BENT AZ ISTÁLLÓBAN az egyik oldalon jól ápolt két lő áll egymás mellett. Mindkettő vemhes. Ha, megellenék, felnevelik mindkét' csikót. A másik oldalon négy da. rab szarvasmarha sorakozik. Ebből kettő fejős, egy növendék és egy kisborjú. Egyet ezekből beadásra\ nevelt. Éppen a napokban járt; utána, hogy idejében beadhassa.; Egy teli én, nemsokára megellik. A borjút persze megtartják. Most úgy terveznek, hogy ha lefial a két előhasú koca, az összes1 malacokat; felnevelik. Még tavaly tavasszal befogott egy sertést hízni. Nemrég aáta el. Jó pénzt, kapott értet 22 forintot kilójáért. — Családját sem hagyta hizottsertés nélkül. A TAVASZI MUNKÁRA való előkészületről sem feledkezett meg a, hírneves gazda. Szekerét mér réz, gén kijavíttatta. Ekéje, boronája készen várja a munka kezdetetJ Vetőmagja kitisztítva várja a vetés idejét. Három hold őszivetéso fejtrágyázásáról sem feledkezett meg. Már megvan hozzá a szükséges műtrágya. Ezenkívül 3—j holdat istállót ragyával szórt le. . i Lászlócki János jó gazsdátkodású nak annyi a titka. — N. T. —i Mao Cc’tunfi •* A LIBERALIZMUS ELLENI Múlt év végén jelent meg a „Szikra" kiadásában Mao Cé-tung válogatott müveinek második kötete. Az alábbi oikk ebben a kötetben jelent meg. Mi az aktív ideológiai harc mellett vagyunk, mert ezzel a fegyverrel a kezünkben érhetjük el a párt és más forradalmi szervezetek belső összekovácsolódá- sát, ami biztosítja harcképességünket. Minden egyes kommunistának, minden egyes forradalmárnak élnie kell ezzel a fegyverrel. A liberalizmus elveti az ideológiai harcot és az elvtelen béke álláspontján van. Ez rothadt, kispolgári munkastílust eredményez, amely a párt és más forradalmi szervezetek egyes láncszemeit és egyes tagjait politikai rothadásra kárhoztatja. A liberalizmus különféle formákban jelentkezik: 1. Világosan látod, hogy valaki helytelenül jár el, de csupán azért, mert az illető ismerősöd, földid, kenyerespajtásod, testi-lelki jóbarátod, kedves embered, régi bajtársad, vagy beosztottad, nem vívsz vele elvi harcot, hanem a békesség és a barátság kedvéért tűröd, hogy továbbra is ugyanabban a szellemben járjon el: esetleg enyhén megdorgálod ugyan, de nem viszed kenyértörésre a dolgot, csakhogy minden csendben és simán menjen. Ennek azután mind az egész kollektíva, mind pedig az illető kárát vallja. 2. Felelőtlenül bírálsz valakit a hátamögött, de a kérdéseket nem veted fel határozottan a szervezet előtt: nem mondod meg a dolgot az illető szemébe, hanem a hátamögött fecsegsz; a gyűléseken hallgatsz, a gyűlések után azonban locsogsz. Tudatodban a kollektívizmus elvei helyett liberális lazaság uralkodik. 3. Fia a dolog nem érint téged személyesen, igyekszel magad minél távolabb tartani tőle; tudva tudod, hogy ennek vagy annak nincs igaza, mégis üdvösnek tartod a hallgatást, egy-két szóval intézed el a dolgot: az okos ember — mondod magadban — nem nyúl darázsfészekbe s akkor a darazsak is békén hagyják. 4. Nem veted alá magad az utasításoknak és mindenki máséval szemben a magad véleményét tartod helyesnek; azt akarod, hogy a szervezet törődjék veled, de hallani sem akarsz a szervezeti fegyelemről. 5. Nem harcolsz a helytelen nézetek ellen, nem küzdesz ellenük az összetartás érdekében, az előrehaladás, a munka megjavítása érdekében, hanem személyes vádaskodással, pörösködésset, egyéni leszámolással, bosszúálló gondolattal foglalkozol. 6. Helytelen véleményeket hallasz, de nem szállsz vitába; sőt ellenforradalmi beszélgetéseknek vagy fültanúja, de még ezekről sem teszel jelentést, hanem közömbösen veszed az ilyesmit, mintha mi sem történt volna. 7. Nem végzet propagandát- és agitációt a tömegek között, nem szólalsz fel, nem ismerkedsz meg a helyzettel, nem kérdezősködsz, nem tekinted szívügyednek a lakosság életbevágó érdekeit, minden közömbösen hagy. Megfeledkezel arról, hogy a kommunista párt tagja vagy és lesüllyedsz a tucatnyárspolgár színvonalára. 8. A tömegek érdekeit sértő cselekedetek láttán nem háborodsz fel, nem igyekszel az ilyen cselekedetek elkövetőit jobb belátásra bírni, nem tiltakozol, nem végzel felvilágosító munkát, hanem tűröd ezt a viselkedést, szemet hunysz fölötte. 9. Munkádat komolytalanul vég- zed, minden terv nélkül, minden célkitűzés nélkül dolgozol, kontár- kodsz, azt tartod: majd csak lesz valahogy, eltöltőd a napot — és rendben van. 10. Derék forradalmárnak tartod magad, dicsekszel régi párttagságoddal, de nagy dolgokkal nem tudsz megbirkózni, a kis dolgok alól meg kibújsz, immel- ámmal dolgozol, a tanulást sem veszed komolyan. 11. Hibát követtél el, sőt ezt már be is láttad, mégsem akarod kijavítani, s ezzel elárulod, hogy liberális vagy önmagaddal szemben. Még egész sor példát lehetne felhozni, de ez a tizenegy a leglényegesebb. Mindezek a liberalizmus megnyilvánulásai A liberalizmus rendkívül káros a forradalmárok kollektívájában; olyan bomlasztó valami ez, ami az egység lazulására, a szolidaritás meggyengülésére, a munkában való passzivitásra, eszmei megha- sonlásra vezet. A liberalizmusnak az a következménye, hogy a forradalmárok soraiban megdől az erős szervezettség és fegyelem, elvész a politikai vonal következetes végigvitelének lehetősége s a pártszervezet elszakad a tömegektől, melyeket vezet. Ez rendkívül káros tendencia. A liberalizmus gyökerei a kispolgárság önző, egoista természetéből táplálkoznak, a kispolgárságéból, amely az egyéni érdekeket helyezi előtérbe, a forradalom érdekeit pedig háttérbe szorítja. Ebből ered az ideológiában, a politikában és a szervezeti kérdésekben tapasztalható liberalizmus. A liberális emberek elvont dogmáknak tekintik a marxizmus tételeit. A marxizmus mellett vannak, de nem akarják azt valóra- váltani, illetve nem akarják teljesen valóraváltani; nem is gondolnak arra, hogy liberalizmusukat marxizmussal váltsák fel. Ott van náluk raktáron a marxizmus is, a liberalizmus is: szavaikban marxisták, tetteikben liberálisok. Mások számára a marxizmust tartják készenlétben, a maguk számára pedig a liberalizmust. Poggyászukban megvan ez is, meg az is, azt veszik elő, amelyikre éppen szükség van. Egyikmásik embernek így van berendezve az agya. A liberalizmus az opportunizmus eavik meenvilvénulása: a liberalizmus homlokegyenest ellenkezik a marxizmussal. A libera-i lizmus passzivitás; objektíve az ellenséget segíti. Ezért ellensé-i geink örülnének, ha megmaradna sorainkban a liberalizmus. Ez a liberalizmus lényege, s ezért nem lehet helye a forradalmárok soraiban. Nekünk, akiket a marxizmus; aktív szelleme hat át, le kell győznünk a liberalizmust és a belőle fakadó passzivitást. A kommunistának őszintének, odaadó- nak és aktívnak kelt lennie, a forradalom érdekeit még az éte-i ténél is drágábbnak kell tekintenie, egyéni érdekeit alá kell rendelnie a forradalom érdekeinek;1, a kommunista mindig és minden-j hol köteles síkraszállni, a helyes; elvekért, köteles fáradhatatlanul harcolni minden néven nevezen-j dő helytelen nézet vagy cselekedet ellen, s ugyanakkor kötelesj erősíteni a pártélet kollektivizmusát és a pártnak a tömegekkelj való kapcsolatát; a kommumslá- nak a párt és a tömegek érdekeit jobban szívén kell viselnie, mint az egyes emberek érdekeit, má-j sokról jobban kell gondoskodnia,: mint sajátmagáról. Csak az ilyen1 ember méltó arra, hogy kommunistának nevezzék. A hűséges, őszinte, aktár, szilárd jellemű kommunistáknak össze kell fogntok a párttagság egy részénél fellelhető liberal 1st a tendenciák elleni harcra s, el Veil érniök, hogy ezek az emberek aj helyes útra térjenek. Ez az egyik' harci feladatunk az ideológiai fronton.
