Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)

1954-03-17 / 64. szám

2 NíPLáP 1954 MÁRCIUS 17, SZERDA Sürgősen intézzék el a föfdkimérést Hodászon is, hogy semmi sem akadályozza a tavaszi munkát A hodászi dolgozó parasztokat, általában úgy ismerik a máté­szalkai járásban, hogy nem sze­retnek elmaradni semilyen mun­kával. Ha szóba kerülnek a szomszéd községek: Gebe, vagy Kántorjánosi, igencsak úgy vá­laszolnak a hodásziak: „,Hol van­nak ők tőlünk!” A tavasz első napjaiban meg­indult a mezőgazdasági munka Hodászon is, de a régi mondásu­kat ilyenformán illene megvál­toztatni: „Hol vannak előttünk a gebeiek és a jánosiak!” A hodászi dolgozó parasztok jó eredményeket értek el a gyü­mölcsfák tisztogatásában, met­szésében, Csak néhány hanyag gazdának lóg még a hernyófé­szek a fáján és ott sütkéreznek a termőágak között a vadhajtá­sok is. Védekezőszert olyan nagy mennyiségben adtak már el a löldművesszövetkezetben. amire más években nem volt példa. — Március 12-ig eladtak 32 mázsa rézgálicot, 400 kiló arzénes vé­dőszert, 300 kiló kénport és több mázsa olajos védőszert. Tehát szorgalmasan készülnek Hodászon a gyümölcstermelésre, elhanyagolják viszont a növény- termelést. A hodászi földműves­szövetkezetből a kántorjánosi ter­melők március 12-ig 73 mázsa pétisót vittek el fejtrágyázáshoz. Eddig az ideig hodászi termelők fejtrágyázásra egyetlen mázsa pétisót sem vittek ki. A hó alatt kelt vetésekre pedig nagyon rá­férne a pétisót. A határban szántó-vető embereket sem lehe­tett látni, pedig van mit szán­tani. Az őri düllőút mentén az őszi szántás boronát, simítót kí­ván. A gépállomással mindössze hét holdra kötöttek szerződést az egyénileg dolgozó parasztok. — Nem halad tehát a tavaszi mun­ka kellő ütemben. Főleg azért, mert még mindig nem tisztázták a termelőszövetkezetek és a ki­lépettek közötti földügyeket. Hodászbn 12-én este tanács­ülés volt. Barra László tanácsel­nök elvtárs beszámolójában ön­kritikát is gyakorolt a földügyek rendezetlensége miatt. Eddig he­lyes. Csak ezt az önkritikát ko­rábban kellett volna gyakorolni és olyan formán, hogy annak másnap már hatása is lett volna. A járási tanács is tud arról, hogy Hodászon a kilépők kielé­gítése hátráltatja a mező- dazdasági munkákat, mégsem segített megoldani a problémá­kat. Március 12-én a mezőgazda- sági előadónak már nem az lett volna a dolga, hogy egésznap a földügyekkel foglalkozzon, ha­nem a mezőgazdasági munkát kellene irányítania. Megmutatni, hogyan kell a fejtrágyát kiszór­ni. a vetőgép beállításánál se­gédkezni, az állandó bizottság és a termelési bizottság elnökeivel megállapítani, hogy melyik ha­tárrészen milyen munka a leg­sürgősebb és az állandóbizottsági aktívák, termelési bizottsági tagok segítségével erre a munkára kel­lene mozgósítani a község dol­gozó parasztjait. A földügyek mellett az állan­dó bizottsággal és a termelési bi­zottsággal sem törődik a tanács. A 12.-i tanácsülés beszámolója sem a munkájukról nem tesz említést, sem pedig feladatokkal nem bízza meg őket. Nem lehet most Hodászon sem fontosabb feladat, mint a tavaszi szántás­vetés idejében való elvégzése, a gyenge őszi vetések gyors felse­gélyezése fejtrágyázással. Ennek szervezése, irányítása a tanács legfontosabb teendője. Ennek útjóból kell elhárítani minden nehézséget. Ennek érdekében kell a földügyeket is a legsürgőseb­ben elintézni A hagyományos hagymatermelő községekben újra fel kell lendíteni a dughagymatermelést A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat többek között elő­írja, hogy a vöröshagymatermelés fokozása érdekében a történelmi­leg kialakult hagymatermelő tá­jakon újra fel kell karolni a hagymatermelést. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy nemcsak a bel­földi szükségletet tudjuk jó mi­nőségű dughagymával ellátni, ha­nem a külföld által megbecsült és keresett magyar vöröshagymát exportálni is tudjuk. Hogy ezeket a feladatokat rövid időn belül megvalósíthassuk, annak előfelté­tele, hogy már 1954. évben meg­termeljük az 1955. évi szaporító anyagot, a dughagymát. E célok elérése érdekében kí­vánatos volna, hogy a történelmi­leg kialakult hagymatermelési tá­jakon (Dombrád. Nagyhalász, Pócspetri és Máriapócs környé­kén) az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok is minél nagyobb területen termeljenek dughagy­mát. Ha csak minden dolgozó pa­raszt 100 négyszögölön vállalna szerződéses dughagymatermelést, akkor is nagymennyiségű szapo­rító anyaggal segítenék az 1955. évi termelési terv megvalósítását. Kormányzatunk újabb segítsé­get, illetve kedvezményt adott a szerződéses hagymatermelőknek. Eddig katasztrális holdanként 45 mázsán felül kellett beadni, hogy valaki prémiumban része­süljön. Most 32 mázsát kell el­érni. Az ezen felül beadott meny- nyiség után már prémium jár. A termelők 32 mázsától 65 mázsáig beadott hagyma után 50 százalé­kos árkülönbözetet kapnak pré­miumként. A 65 mázsán felül be­adott hagyma árát pedig kétsze­resére emeli a jutalom. A 60 mázsás termésátlagot nem nehéz elérni. Ilyen termés esetén egy hold föld hozama 18.832 fo­rintot jelent. Ha valaki 100 négy­szögölön ér el ilyen termést, az a dughagymájáért 1239 forintot kap. Hetven mázsás holdankénti termés esetén 28.944 forintot kap a termelő. Száz négyszögölre át­számítva. 1809 forint bevételt je­lent ez. Ezek a számok azt iga­zolják, hogy érdemes dughagymát termelni. A szerződéses termelőknek a termeltető vállalat egységes, jó­fajtájú fekete magot szállít. Az említett termelési tájakon a dolgozó parasztok ne idegenked­jenek a hagymatermeléstől, mert ezzel saját jövedelmüket gyara­pítják és egyben az egész ország j javát szolgálják. ÉLES SÁNDOR, a megyei tanács kertészeti agronómusa. Teljesített vállalások nyomában A nagyhalászi Petőfi tsz. tag­sága két nappal határidő előtt is­tállótrágyáját kihordta, vetőmag­ját megtisztította, csávázta. Ezen­kívül 50 hold őszi gabonát fejtrá­gyázott. A demecseri Dimitrov tsz. ne­gyedévi sertésbeadását teljesítet­te. A gazdasági felszerelést, a ve­tőmagvakat előkészítettek a ve­téshez. A las kod i Vorosilov tsz. tagsá­ga március 11-re 100 hold őszi gabonát fej trágyázott, 15 holdat felszántott, 2 hold előcsiráztatotí burgonyát elültetett és valameny- nyi palánta magját melegágyba vetette. A nyírmadai Dózsa tsz. egész­évi sertésbeadását teljesítette. A demecseri Üttörő tsz. tíz nap­pal a határidő előtt kijavítotra gazdasági felszerelését, 40 hold gyümölcsös tisztítási és metszési munkáit végezték el. Az encsencsi Ifjúság tsz. tojás­beadását félévre, vágómarhabe­adását egész évre teljesítette. — Ezenkívül 60 hold őszibúzavetést fejtrágyázott. A nyírlassi állami gazdaság március 15-re vállalta 130 hold őszigabona fejtrágyázását. Már­cius 9-re már teljesítette. Ezenkí­vül 12 hold tavaszibúzát is elve- [ tett. A nagymezői állami gazdaság tehenészei vállalták, hogy a napi tej hozamot 350 literről 550 liter­re emelik. Március 9-ig 726 liter napi tejhozamot értek el. 7 lite­res istállóátlagot vállaltak és már 7.6 liternél tartanak. Az abapusztai állami gazdaság dolgozói március 5-re 141 hold gyümölcsös trágyázási és met­szési munkáit befejezték., Enyedi István (Petncliáza) egy hold őszigabona fejtrágyázását vállalta, s a fejtrágyázást két és fél holdon végezte el. Badarász Miklós (Apagy) 400 öl gyengén fejlődő őszi vetését I fahamuval szórta be, hogy meg­erősödjék. Kiss János (Nagycserkesz) egy hold tavaszi árpát vetett el ed­dig. Igyekeznek az állami gazdasá- j gok, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok a ko­ratavaszi munkák mielőbbi és jó elvégzésével, hogy magasabb ter­méseredményekkel gazdagítsák saját magukat és az egész orszá­got. Igyekezzenek mindenütt tel­jesíteni a kongresszus tiszteletére tett vállalásokat! [Példát mutat a uagyhalászi termelési bizottság Nagyhalász községben egy hét-1 tel ezelőtt értekezletet tartott a termelési bizottság. Megbeszélték a legsürgősebb feladatokat, ame­lyeket a tavaszi munkák során el kell végezni. A termelési bi­zottság tagjai megfogadták, hogy jó példát mutatnak a községi dolgozó parasztjainak. Szűcs An- j tál, Sári István, Fejes András, az elsők közt szántotta és vetet­te be földjét tavaszbúzával. Ed­dig már több mint hatvan gazda vetett őszi kalászosai mellé 600— 800 öl tavaszbúzát. Hétfőig a szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok több mint hatvan hold tavaszi kalászost vetettek el. A termelési bizottság felhívására valamennyi udvarból kihordták az istállótrágyát. Bodnár Imre több olyan gazdatársának segí­tett fogatával, akik igaerő hiá­nyában nem tudták elvégezni a tavaszi szántást-vetést. Legutóbb Mocsár Józsefnek szántott fel 600 ölet és azt be is vetette ta­vaszbúzával. Segítik egymást a nagyhalász) dolgozó parasztok, hogy min­denki idejében elvégezhesse a ta­vaszi munkát Orvoslást várunk! Szemétdombok a gyalogjárón Üjfehértón a vasútállomástól a község központjáig nincs köve­zett gyalogjáró. Az emberek az út szélén kitaposott földúton jár- nak-kelnek, még akkor is, ha nagy a sár. Hogy még szebb le­gyen a helyzet, a múlt őszön az Útfenntartó Vállalat útőrei a kövesútról a gyalogjárókra kupa­cokban rakták a szemetes, szeny- nyes földet. Elmúlt a tél, itt a tavasz, de az úttestek mellett, a házak előtt most is ott díszeleg­nek a sárral kevert szemétkupa­cok. Szeretnénk, ha az Útfenntar­tó Vállalat gondoskodna az el­múlt őszi összegyűjtött szemét el­takarításáról, hogy mi is tisztán tudjuk tartani házunk előtt az utcát és ne okozzon gondot, aka­dályt a járókelőknek. SZABÓ JÁNOS. Üjfehértó. Négy és fél órás késés Március 9-én Baktalórántházára utaztam, hogy földművesszövetke­zetünk érdekében elintézzek egy nagyon fontos ügyet. Várom az autóbuszt, 6 óra 40 lenne az ér­kezési ideje. Várom-várom, de mindhiába vártam. Hét-nyolc, már kilenc óra is elmúlt, de autó­busz még nincs sehol. De a türe­lem rózsát terem. 10 óra 30 pere — alig négy és fél órás késés —• és már itt is van a várva-várt autóbusz. Mi a véleménye erről a MÁVAUT. vezetőségének? A miénk nem a legjobb. SÉRA GERGELY, Vaja. Hová építsünk ? A nyírgelsei tanácsnál 1953 de­cember 10-én házhelyet igényel­tünk. A helyi tanács a házhelyet meg is mutatta. Ezév március 4-én felmentünk ismét a tanács­házára, hogy mutassák meg, hol lehet a házat építeni. Ott azzal fogadtak, hogy hét házhely ki van adva kishaszonbérletbe Ci­bere Gábornénak és így nem le­het építeni. Szeretnénk tudni, hogy akkor hova építsünk házat? [ KASZÁS ISTVÁN és társai. Nyírgélse. Tartsuk tisztán Nyíregyházát Délután, munka után egyre több sétáló embert látni a város­ban. Mindnyájan örülünk az ér­kező tavasznak. Azonban sokszor eltűnik a mosoly az arcunkról. Nagyon lehangoló látvány az a rengeteg szemét, amely a város sok utcáján látható. A gyűjtő szemétmedencék mellett mázsa­számra hevernek a rothadt zöld­ségfélék. A Kiss Ernő-utcén egye­bek közt döglött macska díszük a szemétdombon. Helyes lenne minél előbb elta­karítani az utcákról a levegőt, szennyező, betegséget terjesztő szemetet. SUSKA FERENC, üb. elnök, Dohányfermentáló. Három meghívó egy házhoz Különösen hivatalokban nagy betűkkel, papírokra rajzolva ez olvasható: „Harc a bürokrácia ellen!” Ugylátszik a mátészalkai állami biztosító intézetből ez a felirat hiányzik, vagy ha nem, akkor megfeledkeznek e jelszó­nak értelméről. Február 25-én tartandó „Kérdés, felelet” estre Fábiánháza községben egy ház­hoz három darab meghívót küld­tek. Egyet a férj, egyet a fele­ség, és egyet a kétéves kisgyerek kapott. De hogy érdekesebb le-1 gyen a dolog, a gyereknek kül­dőt meghívót már meg sem cí­mezték. Azt javaslom, hogy a jö­vőben egy meghívóval hívják: meg az egész családot és a köz­ségbe küldött négy meghívóból nem küldenek hármat egy ház­hoz. Ezzel egyrészt anyagtakaré­kosságot érnek el, másrészt pe­dig harcolnak a bürokrácia el­len. Mihályi Mária, mátészalkai járási tanács. Miért késik az újság ? Községünk és a gépállomás dol­gozói szeretik az újságot és so­kan olvassák. Állandó bosszúsá­got okoz azonban, hogy a Nép- lap-ot már közel egy hónapja egy nap késéssel kapjuk meg. A he­lyi posta vezetője és a kézbesítők arra hivatkoznak, hogy Nyíregy­házáról nem küldik időben. Azt is hallotam már, hogy a vonat el­viszi Debrecenig a lapot, mert a postás nem érkezik meg időben az állomásra. Ezek az okok azon­ban sem engem, sem olvasótár­saimat nem nyugtatnak meg. Ha ez így megy tovább, kénytelenek leszünk lemondani az előfizetés­ről és esetleg más községbe járni friss újságért. DIÓSZEGI LAJOS, gépállomási igazgató, Üjfehértó. A Néplap elintézte „Február 24-én a Szabolcs-Szatmármegyei Néplapban meg­jelent „Kommentár nélkül — Postai űrlap 1953-ban” című köz­leményre értesítem a Szerkesztő >éget, hogy egy régebbi kiadású nyomtatványt használtak fel pa űrtakarékosság miatt. A Posta Anyagellátó és Készletező Vállalata Budapesten már megfelelőbb szövegezésű „Meghatalmazás” nyomtatványokat ké­szít. VASS SÁNDOR sk„ ell. csoportvezető, Debreceni Postaigazgatóság.” * * „A Néplapban cikk jelent meg, melyben a napkori dolgozók panaszát közli a Szerkesztőség. A Finommechanikai Vállalattal folytatott vitát lezártuk. Napkor községben új szivattyút szerel­tünk fel, így 2 kút már adja is a jó friss ivóvizet. Vállalatunk tervbevette azt is, hogy ez évben még két új kutat fúr, melyet szintén új szivattyúkkal látunk el. MAKLARI PÁL, Szabolcs-Szatmármegyei Vízműépítő és Kútkarbantartó Vállalat igazgatója.” *• * „A Néplap február lü-i számában az „Orvoslást várunk" ro­vatban kifogásolták, hogy Mokánszki Anna timári lakost nem helyezték cl szociális otthonban. A bírálat után azonnal intéz­kedtünk. Mokánszki Annát február 26-án a máriapócsi szociális otthonban helyeztük el. DR. FÖLDI EMIL, a járási tanacs egészségügyi csoport vezetője.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom