Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)

1954-03-17 / 64. szám

1954 MÁRCIUS 17, SZERDA M ® PLA P 3 Gloria Ségal, a DIVSz titkára a Világifjúsági Hétről Egy új kulturális szerv megalakulása elé Minden évben március 21. és 23. között ünnepli a világ ifjú­sága a Világifjúsági Hetet. Eb­ből az alkalomból Gloria Ségal, a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség titkára (Egyesült Ál­lamok) nyilatkozatot adott, amely a többi között kiemeli, — A Világifjúság Hete ebben áz évben új jelentőséget kap, mert ebből az alkalomból való­sítja meg a DIVSz nagy kezde­ményezését: megindul az „Egy­mást megismerve a barátságért” kampány. A kampány március Öl-tői november 10-ig, a Világ­ifjúság Napjáig tart. Alapeszmé­je: az ifjúság egysége és barát­sága A kampány címe különösen kifejezi, hogyan akarjuk célunkat elérni. . Világos, hogy nem köt­hetünk igazi barátságot anélkül, hogy egymás életét megismer­nénk. Erre széleskörű lehetősé­geket biztosít a DÍVSZ. Választ­hatnak a fiatalok táborozáson, fesztiválok, zenei versenyek, a „Világ Ifjúsága” folyóirat pályá­zata és még sok más kulturális lehetőség között. A sport iránt érdeklődők számára is gazdag programmot nyújtunk. Rövid külpolitikai hírek Március 15-én finn komány­kiildöttség érkezett Moszkvába, hogy tárgyalásokat folytasson a Szovjetunió és Finnország közötti új hosszúlejáratú árucserefor­galmi egyezmény megkötéséről. * A Szovjetunió Kommunista Pártjának a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. Kongresszusán résztvevő küldöttsége élén N. Sz. Hruscsovval, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának első titkárával, meglá­togatta a tudomány és a kultúra J. V. Sztálinról elnevezett palo­tájának építkezéseit. Az építke­zés Varsóban a Szovjetunió ere­jéből és eszközeivel folyik. A fiatal művészek alkotó mun­kaközössége országszerte meg­kezdte a munkáját és Nyíregyhá­zán is megalakult az a szerv, amely a fiatal művészek alkotá­sainak népszerűsítésével, terjeszté­sével foglalkozik. A festőművé­szeti közösségek jelentős alkotáso­kat termelnek. Művészeink tö­rekvése az, hogy hozzájáruljanak a dolgozó tömegek kulturális fel­emeléséhez. Az elmúlt rendszer mélyen megfertőzte a dolgozókat vásári giccsekkel, olcsó és ízlés­telen fércművekkel. A most létre­hozott szerv elősegíti, hogy az üzemekbe, falvakba, valóban mű­vészi értékű képzőművészeti mun­kák jussanak el. A szervnek az a törekvése, hogy az irodák, hivata­lok, kultúrotthonok falait ne megsárgult, elavult plakátok „dí­szítsék“, hanem ízlést nevelő kép­zőművészeti alkotások ékesítsék. Mi, akik itt Kelet-Magyarorszá- gon, Szabolcs-Szatmárban hiva­tásszerűen foglalkozunk a képző- művészeti alkotások népszerűsíté­sével, ígérjük, hogy munkánkat legjobb tudásunk szerint végez­zük el. TICHY TIBOR, Nyíregyháza, Vasvári Pál-u. 14. Hárcius 27-én kezdődik az Ötéves Tervkölcsön nyolcadik sorsolása Az 1950 szeptemberében meg­tartott első államkölcsönsorsolás óta 16 sorsoláson 610.2 millió forintot nyereményekben, 345.5 imillió forintot pedig törleszté­sekben adott vissza államunk a íkölcsönjegyzőknek. Az Ötéves Tervkölcsön március 27-től 30-ig tartó nyolcadik sorsolásán újabb 76.500 kötvényt több, mint 30 és fél millió forint értékű nyere­ménnyel sorsolnak ki. Törlesz­tésre és a kamatozó kötvények Visszafizetésére pedig 72.2 millió forint kerül. Az ötéves Tervkölcsön nyolca­dik sorsolása Budapesten a Fém­munkás kultúrotthonban (XIII. kerület, Frangepán-utca 16.) március 27-én egy órakor ün­nepélyes megnyitóval kezdődik Ez alkalommal egy darab százezer forintos főnyereményt, 12 darab 50.000 forintos, 25 da­rab 25.000 forintos, 64 darab tíz­ezer forintos, százkilencven da­rab ötezer ' forintos nagynye­reményt, valamint 4.300 da­rab ezer forintos, 9.400 darab 500 forintos és 62.508 darab 300 fo­rintos nyereményt sorsolnak ki. Az ezer, ötszáz és háromszáz forintos nyereményeket és a 200 forintos törlesztéseket sorozat­húzással sorsolják ki. Ezeknél egy-egy húzással száz darab nye­remény kerül kisorsolásra. Min­den olyan kötvény nyer, amely­nek sorozatszáma a kihúzott so­rozatszámmal megegyezik, sor­száma pedig a kihúzott sorozat­szám mellett feltüntetett 100-as számcsoport (pl. 101—200-ig, 701 —800) határain belül esik. A hu­szonötezer, tízezer és ötezer fo­rint értékű nagynyereményeket a háromszáz forintos nyeremé­nyek sorozathúzásával sorsolják, olyképpen, hogy a háromszáz fo­rintos nyereménnyel kisorsolt száz kötvény közül a második kerék igénybevételével egy köt­vényszámot határoznak meg. Ez a szám nyeri a nagy nyere­ményt, a többi 99 pedig 300— 300 forintot. A törlesztéses visz- szafizetéseket mind sorozathú­zással sorsolják ki. A sorsolás eredményeit a sajtó naponta gyorslistával közli. A hi­vatalos nyereményjegyzék április 1-én jelenik meg. A kisorsolt kötvények beváltása is ezen a napon kezdődik. A 300, 500 és 1.000 forintos nyereményeket a postahivatalok is kifizetik április 1-től. Az ezer forintnál nagyobb nyereménye­ket pedig az Országos Takarék- pénztár fiókjaiban lehet felven­ni. A százezer forintos főnyere­mény átadására Budapesten az Országos Takarékpénztár köz­pontjában kerül sor. Kossuth beszéde Cegléden — fiatal művészek alkotó munkaközösségé. • > . nek festménye. Miért tartom fontosnak én, mint magyar dolgozó, a német kérdés rendezését ? Válaszok a szerkesztőség körkérdésére Szerkesztőségünk kör­kérdéssel fordult az ol­vasókhoz: „Miért tartja Ön, mint magyar dolgo­zó, fontosnak a német kérdés rendezését?“ A beérkezett válaszok kö­zül mai lapunkban ket­tőt közlünk. Az első vá­lasz szerzője Uray Mik­lós, vásárosnaményi pe­dagógus. — „Manapság sok szó esik az egységes, demok­ratikus Németország lét­rehozásáról. Sajnos, so­kan vannak, akik nem tulajdonítanak ennek kellő fontosságot, jelen­tőséget. Vagy teljesen közömbösek, vagy azt tartják, majd elintézik a nagyhatalmak egymás között. Én úgy gondo­lom. a német kérdés ren­dezése valamennyiünk ügye. A kérdés rendezetlen­sége súlyos veszélyt rejt magában. Az amerikai tőkések, lakájaik útján már hozzáláttak Nyu- gat-Németország remili- tarizálásához. a neofasiz- mus felélesztéséhez, s ez veszélyezteti az európai népek békéjét. Nekünk, magyar dolgozóknak, a német militarizmusból már elegünk volt. Tóth Katalin nyolcadikosztá­lyos növendékem ezeket mondotta erről az alkot- mánytan-órán: „Nagy­apám az első. édesapám a második világháború­ban halt meg és hárman maradtunk árván. Pusz­tuljanak, akik háborút akarnak!“ Lengyel Etel­ka így beszélt egyszer családjáról: „Négy nagy­bátyámat hurcoltak cl a német fasiszták és mind a négy elpusztult. A mi családunk azt tartja, há­ború nélkül kell meg­egyezni.“ S hogy nekem mi a véleményem? Néz­zünk csak körül a 42-es létszámú nyolcadik osz­tályban, mit jelentett az ártatlan gyermekek szá­mára a német militariz- mus? Az első és máso­dik világháborúban a nácik és magyar laká­jaik bűnéből ebből az osztályból odaveszett 4 édesapa, 4 nagyapa, 5 testvér, 11 nagybáty és 8 más közelebbi rokon. Ügy érzem, ezek a szá­mok rádöbbentenek min­den nevelőt, minden dol­gozót arra, hogy mi a kötelessége: ifjat, öreget, nőket és férfiakat felso­rakoztatni a német kér­dés rendezését követelők táborába. Szilárd meg­győződésem, hogy ha mindannyian hclytál- lunk, ha becsületes mun­kával növeljük a béke erőit, ha vitákat, felvi­lágosító beszélgetéseket folytatunk egymás kö­zött a nemzetközi élet fontos kérdéseiről, ak­kor nagymértékben elő­segítjük az egységes, de­mokratikus és békesze­rető Németország létre­jöttét. Ennek a Német­országnak a megszületé­se minden európai nép­nek. köztük a magyar dolgozó népnek is első­rendű érdeke.“ Simonovics Béla, a Nyírbogdányi Ásvány­olajipari Vállalat üzemi dolgozója az alábbi vá­laszt küldte: — „Ha visszatekintünk hazánk történelmére, ak­kor világosan láthatjuk, hogy a német imperia­lizmus sok keserves év­tizedet juttatott osztály ■ részül a magyar nípnek. Március van és ezekben a napokban ünnepeljük az 1848-as szabadságharc kitörését. Emlékeznünk kell arra, hogy ez a harc hazánk függetlenségéért, az osztrák gyarmatosítók ellen folyt, — a német militarizmus ellen, amely a főurakkal összejátszva szipolyozta. gyilkolta a magyar népet. Az első világháborúban a német imperializmus hajtotta vágóhídra a város és fa­lu dolgozóinak tízezreit és bűnüket sírkeresztek, árvák, özvegyek, rok­kantak jelzik. A máso­dik világháborúban újra az lett a sorsunk, hogy a magyar uralkodó osztály árulása nyomán a hitle­ri fasizmusért kellett szenvedni, pusztulni. Le­írhatatlan az a sok szen­vedés, nyomorúság, amely bennünket, ma­gyarokat ért a történe­lem évszázadai folyamán a német militarizmustól. Ez a tény magyarázza meg a legjobban, hogy miért tartjuk mi fontos­nak a német kérdés ren­dezését, vagyis az egysé­ges, demokratikus, béke­szerető Németország megteremtését. Az imperialisták, akik Hitlerrel már egyszer rossz lóra tettek és nem sikerült elpusztítani a Szovjetuniót, a haladás és béke erőinek zászló­vivőjét és bástyáját, most újból a fasizmussal kacérkodnak. Aljas mes­terkedést folytatnak az amerikai monopolisták­kal az élükön, hogy a német militarizmust fel­támasztva. új háborút robbantsanak ki a Szov­jetunió és a népi demok­ratikus országok ellen. Ezzel a mcsterVedéssel szemben nem lehetünk közömbösek. Mindig a szemünk előtt kell lenni a keserves múltnak és erőt kell meríteni a je­len boldogságából. Ha Németországot egyesítik, ha megtartják a valóban demokratikus választásokat, ha a né­met nép sajátmaga ha­tározhat hazája és sorsa felett, — ez. a nép is a béke és barátság útját fogja választani, ez az ország is a béke és a barátság országa lesz. — Méltó tagja annak a nagy családnak, amely­nek országai a társa­dalmi haladás és a tar­tós béke megszilárdítása útján haladnak. Egy ilyen Németország ki­zárja az európai hábo­rút és mi, magyar dol­gozók, nyugodt körül­mények között építhet­jük gyárainkat, iskoláin­kat, kultúrházainkat. Mi most szerencsés kö­rülmények között harco­lunk a békéért, a nem­zetközi kérdések tárgya­lások útján való megol­dásáért. A szabad orszá­gok táborába tartozunk i s olyan nagy barátunk van, mint a Szovjetunió. Mi, magyar dolgozók, há­lásak vagyunk a szovjet kormánynak és személy szerint Molotov elvtárs­nak azért, hogy a ber­lini tanácskozáson és az azt követő nyilatkozat­ban következetesen és eredményesen harcolt és harcol a német kérdés rendezéséért. Mi vala­mennyien elhatároztuk és elhatározzuk, hogy a szovjet nép példáján lel­kesedve, eredményeseb­ben folytatjuk harcunkat a béke tartós megszilár­dításáért és a számunk­ra annyira fontos kér­dés elintézéséért: az egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtéséért.“ Rákosi a Szemán.tanács előtt — fiatul művészek alkotó munkakö­zösségének festménye. Üdvözlésreméltó kezdeményezés a népművelési minisztérium és a Képzőművészeti Szövetség részé­ről, hogy fokozott gondot fordít a vidéki dolgozók kulturális fel- emelkedésére, ízlésének nevelésé­re a képzőművészeti alkotások fokozott terjesztése útján. Ennek a megye dolgozói is örülnek. Vé­leményünk szerint nem helyes azonban az, hogy kizárólag a bu­dapesti művészek alkotásait ter­jesztik, s nem gondoskodtak a helyi képzőművészek támogatásá­ról, hogy a helyi művészek képei, szobrai is eljussanak a szabolcs- szatmármegyei kultúrotthonokba, üzemekbe és hivatalokba. Á most megalakult szerv vezetője ugyan felajánlotta személyes szívesség­ből, hogy törődni fog a helyi mű­vészek alkotásaival is, — de ter­mészetesen ez nem elegendő. —* Szükség van arra, hogy az ille­tékesek, különösen a képzőművé­szeti szövetség vezetősége sokkal inkább törődjön a helyi művé­szek problémáival. Feltétlenül gondoskodni kell arról, — ha már egy ilyen szerv alakul a megyé­ben, hogy ezek hivatalosan is népszerűsítsék, terjesszék a helyi képzőművészek arra érdemes al­kotásait. A magyar-szovjet barátság hónapjának hírei Március 18-án délután 5 órai kezdettel Orosz Ferenc, a megyei tanács oktatási osztály vezetője előadást tart a „Szovjet anyák élete” címmel a Szovjetunióban tapasztalt élményéről az MSZT- székházban. Az MSZT-szervezet városunk minden dolgozó nőjét szeretettel várja. * Március 19-én délután 5 óra­kor Szalai Pál tanár, képzőmű­vész klubest keretében előadást tart Ilja .Tefonovics Itcpin életé­ről és munkásságáról. Március 24-én Redő Ferenc, a budapesti Képzőművészeti-Mú­zeum igazgatója a Szovjetunió­ban szerzett élményeiről tart előadást az _ MSZT-székházban délután 5 órakor, * Március 30-án dr. Szabó Fe­renc az igazságminisztérium fő­osztályvezetője a bécsi jogász- kongresszuson szerzett tapaszta­latairól tart beszámoló délután 5 órai kezdettel az r T-szék- házban. A beszán’ \n sor kerül a városi MS 'ow nyi szakosztálya .sara.

Next

/
Oldalképek
Tartalom