Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)
1954-03-14 / 62. szám
1*54 MÁRCIUS 14, VASÁRNAP 71 éve halt meg Marx Károly 71 évvel ezelőtt, 1883 március 14-én hányta le örökre szemét a nemet nép legnagyobb fia, a tudományos kommunizmus megalapítója, a nemzetközi proletariátus nagy tanítója és vezére, az I. Internacionálé kezdeményezője és szervezője, Marx Károly. Marx Károly az emberi társadalom fejlődési •törvényének felfedezésével legyőzhetetlen fegyvert adott nemcsak Németország, hanem az egész világ proletariátusának kezébe. Marx és harcostársa, Engels, felismerte a munkásosztályban azt a társadalmi erőt, amely képes a kapitalizmust megdönteni és a szocializmust felépíteni. Marx és Engels mutatott rá először arra. hogy a proletariátusnak történelmi feladata megvalósításához olyan vezető erőre van szüksége, amely tisztában van a társadalom fejlődéstörvc- nyeivel és hogy ez a vezető csakis a munkásosztály pártja lehet. Marx és Engels munkássága nyomán új korszak kezdődött az emberiség történelmében: az elnyomott, elcsigázott tömegek megértve a marxizmus tanításait, tudatosan szervezkedni kezdtek. — Először csak jogaik megvédéséért. helyzetük megjavításáért szálltak síkra, de nem tévesztették szem elől a távolabbi nagy célt sem: az osztály társadalom megdöntését. Marx történelmi jelentőségű műveit ma már az egész világon ismerik. Arról azonban kevesen tudnak, milyen nagy áldozatokat hozott, mennyit nélkülözött, mialatt halhatatlan műveit alkotta. Marx, korának legnagyobb elméje, nyomorgott. Marx és Engels 1843-tól kezdve teljesen ingyen bocsátotta rendelkezésre cikkeit, egész sor angol, francia, német, belga és más lapnak. Ezzel szemben Marx és felesége mindenüket a munkásmozgalom céljaira költötték. Marx és Engels halála után Németországban olyan opportunisták. mint Bernstein és Kautsky megkísérelték, hogy meghamisítsák Marx és Engels tanításait, hogy megfosszák azokat forradalmi tartalmuktól. Polgári ideológiájuk terjedése jelentősen megakasztotta a német nép forradalmi lendületét. De ugyanakkor megkezdte forradalmi munkásságát Marx és Engels legnagyobb követője: Vlagyimir Iljics Lenin. Lenin az opportunisták minden válfaja ellen harcolva, nemcsak megvédte a marxista tanok egységét és tisztaságát, hanem tovább is fejlesztette a marxizmust. Lenin és legjobb tanítványa: J. V. Sztálin forradalmi munkássága nyomán megnyílt a történelem legragyogóbb korszaka: a Szovjetunióban megvalósult az emberiség évszázados álma, az a cél, amelyért a tudományos szocializmus megteremtése, Marx és Engels Kommunista Kiáltványának megjelenése óta a munkásosztály legjobb fiai harcoltak, szenvedtek és életüket áldozták: a régi, osztályokra és osztályellentétekre tagolt polgári társadalom helyébe szocialista társadalom lépett. A tudományos szocializmus győzelme alapjaiban ingatta meg a kapitalista világot. Ma, 37 évvel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után már a Föld egynegyedén szűnt meg az embernek ember által való kizsákmányolása. A munkásmozgalomban „Kínától és Koreától Csehszlovákiáig és Magyarországig új „rohambrigádok“ jelentek meg a népi demokratikus országok képében1', — ahogyan azt J. V. Sztálin a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. Kongresz- szusán meghatározta. — Ez a tény a legmeggyőzőbb bizonyítéka Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanai diadalának. DCiUp&liflkai hírek Nagy hazafias lelkesedés légkörében folyt le a moszkvai Lenin- grád-választókerületi választók gyűlése, amelyben felszólalt a kerület küldött-jelöltje, Malenkov elvtárs is. A minszki városi választókerületben Szaburov elvtárs találkozott választóival. * A magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából március 10-én Moszkvában ünnepi estet tartottak. Az estet a politikai és tudományos ismereteket terjesztő összszövetségi társaság, a VOKSz, valamint a Szovjet írók Szövetsége rendezte. * A Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériuma tiltakozó jegyzéket intézett az USA kormányához, mert két amerikai katonai repülőgép megsértette Csehszlovákia határait. * Jugoszlávia ipari termelése 1954 januárjában az 1953. évi havi átlagos termeléshez viszonyítva, 13 százalékkal csökkent. * Guatemala külügyminisztere a pánamerikai értekezlet jogügyi és politikai kérdésekkel foglalkozó bizottságának ülésén kijelentette, az Egyesült Államok határozati javaslata ellen tiltakozva, hogy Guatemala nem tűr semmiféle beavatkozást semmiféle ország részéről. * Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közölte, hogy száz új nyomozót vesz fel, hogy „meggyorsítsa a külügyminisztériumi alkalmazottak 'államhűségének felülvizsgálását". Eisenhower elnök ugyanakkor a kongresszustól kérte, hogy „az államhűségi vizsgálatokra“ szavazzanak meg 900 ezer dollárt a külügyminisztériumnak. KEDVES VENDÉGEK NYÍREGYHÁZÁN A nyíregyházi dolgozókat meglátogató szovjet filmművészek felkeresték a sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezetet. A szövetkezet tagjai ajándékot nyújtottak át a két kedves vendégnek. A művészek este a Béke-moziban rendezett ünnepségen vettek részt. Berlinben, a tanácskozás napjaiban Az alábbiakban részleteket 1 számolójából, amelyet a mátész gyűlésen tartott. II. A nyugati sajtótudósitások sajátos munkamódszeréről többször volt alkalmunk meggyőződni. Egy- ízben például közös kirándulást tettünk Potsdamba, hogy megtekintsük a nevezetes Cecilien Ho- fot, ahol a fasizmus ellen győztes nagyhatalmak 1945 nyarán megtartották a történelmi jelentőségű potsdami értekezletet. Autóbuszunk — mellékesért szólva Ikarus-gyártmányú — a legrövidebb utat választva, keresztülvágott Berlin angol és amerikai övezetén és a Grüne- waldot átszelő Hável-folyónál értük el a Német Demokratikus Köztársaság határát. Amikor a Berlint Potsdammal összekötő kis hidacska közepén a határsorompó előtt megállt az autóbusz, •— nyugati „kollégáinkon'“ valami megmagyarázhatatlan izgalom vett erőt. Mint nyüzsgő népraj tódultak ki a kocsik ajtaján és pillanatok alatt a fényképezőgépek és filmfelvevők lencséinek pergőtüze alá vettek minden talpalatnyi helyet. A határsorompó — ez nyilván mint „vasfüggöny“ szerepelt tudósításaikban — és az őrtálló katonák voltak az össztűz célpontjai. Később, amikor Sztálin, Truman, Churchill, illetve Attlee potsdami tanácskozásainak színhelyére, a Cecilien Hof nagytermébe léptünk, — a burzsoá újságírók, fotóriporterek és filmesek ismét megvadultak. Villantak a lámpák, kattogtak a fényképezőgépek, peregtek a filmfelvevők. iöziünk Köves Tibor elvtárs be- ilkai és nyíregyházi bekenagyMegismétlődött az NDK határánál tapasztalt jelenet: közelről, távolról, guggolva, térdelve fényképezték a termet, felmásztak a galériára s onnan vették pergőtűz alá a „szenzációs“ látványt. Az érdeklődés középpontja az a karosszék volt, amelyben egykoi Sztálin elvtárs ült. Itt már a vil- lanó-lámpák összpontosított tüze sem elégítette ki nyugati „kollégáink“ szenzációéhségét. Egyre- másra próbálgatták, milyen ülés esik Sztálin elvtárs karosszékében. Ez a burzsoá újságírás fogalmai szerint hallatlanul érdekes riporttémának számított... Mindenesetre figyelemreméltó volt, hogy Churchill és Truman karosszékére ügyet sem vetettek... ... Lassanként én is eljutottam a karosszékhez és bevallom, nem kis megilletődöttséggel simítottam végig a szék karfáit, amelyben nem egészen kilenc esztendővel ezelőtt Sztálin elvtárs ült. A népek lelkiismeretét nem lehet elaltatni, — a német népét sem. Erről beszélt nekünk, magyar újságíróknak, az a felejthetetlen kitüntetés, amelynek a négyhatalmi tanácskozások utolsó napján voltunk tanúi és részesei az Unter den Linden-en. A nyugatberliniek tízezrei vonultak ki keletberlini testvéreikkel. Lehet, sőt bizonyos, hogy nem mindenben értenek egyet, de egy kérdésben: a békés és egységes Németország megteremtésének szükségességében minden hazáját szerető becsületes német egyetért. Erről beszéltek a szónokok is. Szavaiknak hatalmas visszhangja támadt. Százezrek tüntettek: „Le a bonni és párizsi háborús szerződésekkel!“, „Le az európai véé delmi közösséggel!“, „Éljen az igazi békeszerződés!“, „Éljen, örökké éljen a német-szovjet barátság !“. És azután, mint a megáradt tenger, a hatalmas tömeg az Internacionálét zengve, megindult az Unter den Lindenen lévő szovjet nagykövetség épülete felé. „Freundschaft! Freundschaft! Hoch! Hoch!“ — zúgta százezer torok. Zászlók, karok, kalapok lengő erdeje integetett a nagykövetség épületeinek hatalmas erkélyén álló szovjet emberek, a követség tisztviselői és alkalmazottai felé. De mégsem a hullámzó, véget nem érő emberfolyam, a sokszínű zászlóerdő volt a leg- megkapóbb . .. Az emberek arca, a derűs, bizakodó és egyben harcos tekintetek mindennél többet mondottak. Mindez arról beszélt nekünk: a német nép tudja, hogy ki az igazi barátja és meg van győződve arról, hogy a szovjet nép és a demokratikus országok népeinek segítségével kivívja hazájának újraegyesítését. ... Ezekután joggal kérdezhetik: ez mind érdekes és szép lehet, de mit hozott, mindez mit jelent az a végeredmény, amellyel bezárult a berlini konferencia? Szükséges, hogy ebben a kérdésben csakugyan világosan lássunk. A konferencia jelentős eredményeket hozott. Melyek ezek az eredmények? Mindenekelőtt az, hogy megegyeztek az április 26-i genfi konferenciában. Ezzel több kérdésben is előrehaladást értek el a béke erői. — Minden óvatoskodó kikötés ellenére a genfi tárgyalások asztalánál, mint egyenjogú fél, sőt, mint döntő tényező, ott ül majd a Kínai Népköztársaság, bár erről az amerikaiak eddig hallani sem akartak. A genfi értekezlettel kikerül a kátyúból a koreai politikai tanácskozás ügye is, amelyet az Egyesült Államok juttattak oda. Résztvesz Korea ügyeinek megtárgyalásában, mint nem hadviselő fél, a Szovjetunió, amibe Berlinig Dullesék nem egyeztek bele. Megkezdődik a tárgyalás az indokínai kérdésről, oly sok esztendő után. Igen komoly eredménye a berlini konferenciának az is, hogy bebizonyította: érdemes a nagyhatalmaknak tárgyalások útján keresni a vitás problémák megoldását. Ne feledjük el, hogy az értekezlet előtt annak ellenzői arról beszéltek, hogy a konferencia még tovább mélyíti az ellentéteket. Ennek éppen az ellenkezője bizonyosodott be. Nagy eredménye a konferenciának az is, hogy ott olyan szovjet javaslatok hangzottak el, amelyek a jövőben mély benyomást fognak gyakorolni az európai közvéleményre és komolyan éreztetik majd hatásukat. Mindenekelőtt ilyen az európai országok kollektív biztonsági szerződésének terve. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a konferencia nemcsak eredményeket hozott. — Nem sikerült megegyezni a német és az osztrák kérdésben. Vannak, akik most azt kérdezik: „Nem vezethet-e háborúhoz az, hogy nem történt megegyezés a német kérdésben?" Erre azt lehet felelni: „Ha a nyugatiak terve alapján történt volna a megegyezés, az sokkal bizonyosabban háborúhoz vezetett volna.“ A német kérdés és az osztrák kérdés. Európa e két legsúlyosabb problémája tehát még nyitva álL A berlini konferencia e tekintetben nem hozott konkrét megegyezést.- Intő jel ez arra, hogy a neheze még hátra van. A német kérdés nagyon nehéz kérdés, — de nem megoldhatatlan. És ha más kér-< désben sikerült megegyezni, —• ebben is sikerülhet. Befejezésül egy dologra szeretnék utalni. És ez az, hogy milyen veszélyek állnak fenn a berlini konferencia értékelésével kapcsolatban. Azt hiszem, a fő veszély a konferencia jelentőségének lebecsülése. Gyakran ebben a formában találkozunk vele: „A konferencia szült egy másik kon- ferenciát.'“ „Hát ez is eredmény?“ Nagyon nagy, felbecsülhetetlen eredmény. Nem sikerült meghiúsítani a berlini konferenciát, nem sikerült meggyorsítani a háborús szerződések létrehozását. Berlin óta a háború erőinek megnehezült a dolguk. Túlbecsülni sem szabad a berlini konferencia eredményét. Ismétlem igen súlyos megoldatlan problémák maradtak nyitva. — Ezeknek rendezése állhatatos' harcot igényel a békét akaró milliók részéről és sok csatát hoz még a diplomáciai fronton. De ha a háború erőinek Berlin óta megnehezült a dolga, a mi helyzetünk, a békéért harcoló tömegek helyzete megerősödött. Most már mögöttünk van a berlini konferencia, amelynek létrehozásában a Szovjetunió törhetetlen békeakaratán kívül döntő szerepe volt a népmilliók óhajának, amelyet a béke ellenfeleinek minden erőlködése ellenére sem sikerült zátonyra juttatni. Becsüljük meg ezt az eredményt, kívánjuk a nagyhatalmak további tárgyalását és erőnkhöz képest — harcoljunk érté.