Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)
1954-02-14 / 38. szám
1954 FEBRUÁR 14, VASÁRNAP 3 A minisztertanács határozata a minisztériumok és állami hivatalok munkarendjéről A minisztertanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a minisztériumok és állami hivatalok munkarendjéről. A határozat főcélja a dolgozó emberről való fokozott gondoskodás. Ennek érdekében a minisztertanács megszabta a hivatalok munkaidejét, megtiltotta a dolgozók munkaidőn túli igénybevételét. A határozat végrehajtása gátat vet a minisztériumok és hivatalok vezetői és dolgozói jelentős részénél szokássá vált későesti, sőt éjszakai munkának. Ezzel fokozott mértékben biztosítja a minisztériumok és állami hivatalok dolgozóinak szabadidejét, növeli a művelődéshez és szórakozáshoz rendelkezésükre álló időt és lehetővé teszi, hogy családjukkal, gyermekeikkel az eddiginél jóval többet foglalkozhassanak. A minisztertanács határozata szerint a minisztériumokban, országos jellegű hivatalokban, továbbá a fővárosi és megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak osztályain a hivatali idő — félórás ebédszünettel — 1954 március 1-től általában 8.30-tól 17 óráig, szombaton 14 óráig tart. A munkarend és a munkaidő betartása a hivatalok vezetőire és dolgozóira egyaránt kötelező. — Azoknál a szerveknél, ahol a munka jellege miatt az esti órákban is ‘dolgozni kell, a dolgozók szabadidejének biztosítására, a munkaidőn túl végzett munka tartamától függően, szabadnapot, illetve szabadidőt kell biztosítani. Ilyen kivételes esetekben sem lehet a dolgozókat hetenként háromnál többízben munkaidőn túl foglalkoztatni. A munkaidő kezdete előtt és befejezése után hivatalos ügyben a hivatalban tartózkodni nem szabad. Kivételes esetekben is csak a miniszter, vagy helyettese, illetőleg a hivatal vezetője adhat erre külön engedélyt. A minisztériumok és hivatalok dolgozói a szombati munkaidő befejezésétől hétfő reggeli munkakezdésig hivatali munkára nem kötelezhetők. Állami oktatás szombaton kizárólag 14.30-tól 18.30-ig tartható. Vasárnapra oktatást szervezni nem szabad. A minisztériumokban és hivatalokban — ahol ez szükséges — a munkaidő befejeztétől a következő napi munka megkezdéséig ügyeleti szolgálatot kell szervezni. Az ügyeleti szolgálatot ellátó dolgozónak — az ügyeleti idő tartamától függően — a következő munkanapon szabadnapot, illetve szabadidőt kell biztosítani. A határozatot úgy kell végrehajtani, hogy a hivatali munkában zavar, fennakadás ne legyen. Ezért a munkaidőt jól ki kell használni és harcolni kell a munkaidő mindenfajta pazarlása ellen. A hivatali munkát pontosan előírt időben kell megkezdeni és befejezni. Munkaidő alatt más, a hivatali munkához nem tartozó ügyet intézni nem szabad. A határozat végrehajtásának biztosítására lényegesen meg kell javítani a minisztériumok és hivatalok munkamódszerét. A jelenleg fennálló túlzott központosítást fel kell számolni, a hatásköröket és ezzel együtt a munkát az eddiginél jobban kell megosztani a vezetők és dolgozók között. A vezetők a feladatok megoldá- j sába munkatársaikat fokozottabb J mértékben vonják be és biztosít-; sanak számukra az eddiginél szé-; lesebb hatáskört és felelősséget.’ Növelni kell az alsóbb fokú vezetés szakmai színvonalát, önállóságát és felelősségét. Lényegesen csökkenteni kell az értekezletek számát, meg kell javítani azok előkészítését. A minisztertanács kötelezi a határozat végrehajtásáért felelős minisztereket és hivatalvezetőket, hogy a munkarend betartásában maguk járjanak elől jó példával, s személyesen is ellenőrizzék a határozat végrehajtását. Ehhez vegyék igénybe a társadalmi szervek, elsősorban a szakszervezetek segítségét. Azokat, akik a határozatot nem hajtják végre, fegyelmileg (súlyosabb esetben büntetőjogilag is) szigorúan felelősségre kell vonni. A határozat rendelkezéseinek a járási, városi (kerületi) és községi tanácsok apparátusában való végrehajtásáról — tekintettel ezek feladatainak eltérő jellegére — külön történik intézkedés. A minisztertanács felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a szakszervezeteken keresztül segítse és ellenőrizze a határozat végrehajtását. A szak- szervezetek segítségével, a nyilvános bírálat fegyverével is harcot kell indítani azok ellen, akik a munkanapot nem használják ki megfelelően, vagy rossz munka- módszerükkel a határozat végrehajtását bármi módon akadályozzák. A minisztertanács határozata oz energiagazdálkodás új rendszerérői A minisztertanács legutóbbi ülésén nagyjelentőségű határozatot hozott a villamosenergia termelésének szabályozásáról. A határozat értelmében az Országos Tervhivatal egy-egv tervidőszakra, valamint napszakonként is előírja a vállalatok és üzemek által felhasználható villamosenergia mennyiségét, az előre meghatározott „fogyasztási menetrend” alapján, amelyet a minisztertanács hagy jóvá. A minisztériumonként elosztott villamosenergia-mennyiség gazdaságos felhasználásáért elsősorban a vállalatok igazgatói felelősek. A vállalatok igazgatóinak és dolgozóinak nem szabad egy percre sem szem elől téveszteni, hogy a rendelkezésükre álló energiamennyiség túllépése zavarokat okozhat az egész népgazdaság áramellátásában. Ezért a dolgozóknak fontos érdekük a rendelkezések lelkiismeretes, pontos betartása. A minisztertanács határozata véget vet annak a helytelen állapotnak, hogy az energiával takarékosan gazdálkodó üzemek a kényszerű korlátozások következtében együtt károsodjanak a pazarlókkal. A határozat értelmében az előírt normát túllépő vállalatnál — egyéb büntető rendszabályok mellett — fokozott áramkorlátozást is alkalmaznak. Intézkedik a határozat a takarékos gazdálkodás, valamint az energiaellátást javító különböző intézkedések, újítások jutalmazásáról. A határozat előírja, hogy az erőművek munkáját meg kell javítani elsősorban a karbantartási munkálatok maradéktalan végrehajtása, illetve meggyorsítása útján. Rendelkezik arról is, hogy a nagyobb, saját erőteleppel bíró vállalatoknak részt kell venni az országos energiaellátásban. Ez az intézkedés is azt szolgálja, hogy a lakosság zavartalan áramellátását, a mezőgazdaság, valamint az ipari termelés s ezen belül elsősorban a közszükségleti cikkeket gyártó üzemek céljaira szükséges villamosenergiát biztosítani tudjuk. A minisztertanács határozata felhívja a lakosságot is a villamosenergiával való fokozott takarékosságra. Ennek megvalósítása, a tervszerű energiagazdálkodás eredményessége, a vezetők nagy felelősséget és — a megfelelő műszaki ellenőrzés mellett —• széleskörű társadalmi ellenőrzést, az egész lakosság hatékony közreműködését kívánja meg. Ezért a minisztertanács felkéri a szak- szervezeteket, a DISZ-t és a többi tömegszervezeteket: a dolgozók széleskörű mozgósításával, felvilágosító munkájukkal segítsenek a határozat maradéktalan végrehajtásában. A határozat február 15-én lép életbe. Szovjet tudósok kitüntetése Moszkva. (TASzSz.) Február 12-én a Kreml Szverdlov-termé- ben K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelsőb Tanácsa elnökségének elnöke átnyújtotta a Szov- '.etunió Tudományos Akadémiája egyes akadémikusainak, levelező tagjainak és más tudományos munkatársainak a Szovjetunió rendjeit. A kitüntetettek nevében A. N. Nyeszmejanov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke mondott köszönetét, K. J. Vorosilov’ melegen üdvözölte a kitüntetetteket. Mint mondotta, üdvözli a szovjet tudósokat a magas kitüntetések alkalmából. Jó egészséget és új nagyszerű tudományos eredményeket kívánt a tudományos élet képviselőinek és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szovjet tudósok hatalmas kollektívája a jövőben is becsülettel áldozza majd gyümölcsöző alkotómunkáját a szovjet nép, a kommunista társadalom nagy építője javára. A négyhatalmi értekezlet hírei A négy hatalom külügyminiszterei szombaton délután három órakor összeültek értekezletük 19. ülésére, hogy folytassák az osztrák kérdés megvitatását. Az ülésen, amely a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács nyugatberlini épületében zajlik le, Leopold Figl osztrák külügyminiszter is megjelent. * Osztrák hivatalos körökben még nem foglaltak állást azzal a javaslattal kapcsolatban, amelyet pénteken terjesztett elő Molotov szovjet külügyminiszter az osztrák kérdés ügyében, azonban az osztrák főváros politikai köreiben már jelentették, hogy a szovjet javaslatot „nagyon érdekesnek” tartják. „Különösen örömmel üd- vözlik azt, hogy a Szovjetunió elfogadja a vele szemben fennálló adósságok árukban való kifizetésének elvét.” * A berlini négyhatalmi értekezlet alkalmából saarvidéki küldöttség érkezett a Német Demokratikus Köztársaságba, hogy a külügyminiszterek tudomására hozza a saarvidéki németek követeléseit. A küldöttség nyilatkozatában megállapítja, hogy a német Saai’-vidéket belevonták a Schuman-tervbe és az úgynevezett „konvenciókkal” teljesen hozzákötötték Franciaországhoz. A Saar-vidék lakossága nem akar ilyen méltatlan körülmények között élni. Valóban demokratikus fejlődést követe), igazságos békeszerződést a független, demokratikus és békeszerető Németországgal. * A nyugatberliní sajtó közlése szerint Dulles amerikai külügyminiszter igyekszik minél előbb végetvetni a négyhatalmi értekezletnek. Dulles pénteken bejelentette partnereinek, hogy március 1-én feltétlenül részt akar venni a pánamerikai konferencia megnyitásán és előzőleg még beszámolót kell tartania az Egyesült Államok kongresszusa előtt, laszoli időszerű liülpoliHlai (érdesekre. Mi a jelentősége az új szovjet javaslatoknak ? A berlini értekezlet első két hetében a Szovjetunió küldöttsége megtette javaslatait a nemzetközi helyzet legsürgetőbb kérdéseinek megoldására. Javaslat hangzott el szovjet részről öthatalmi értekezlet, leszerelési világértekezlet összehívására, előterjesztette a szovjet küldöttség a német békeszerződés tervezetét és a német kérdés megoldására vonatkozó javaslatát, javaslatot tétt azoknak a terheknek enyhítésére, illetve megszüntetésére, amelyeket a két részre szakított Németországnak a háború következtében viselnie kell. Ha a nyugati külügyminiszterekben lett volna némi hajlandóság a megegyezésre és megfelelően fontolóra vették volna a szovjet javaslatokat, az értekezlet munkája sokat haladhatott volna előre. A nyugati válasz azonban minden szovjet javaslatra ez volt: „Nem.” Nyugati részről ezzel szemben Eden vérszegény javaslatán kívül nem hangzott el egyetlen javaslat sem. A harmadik hét elején a nyugati sajtókórus már az értekezlet „válságáról”, „kritikus napjairól” zengett. Minden bizonnyal központi utasításra felmerült az értekezlet berekesztésének kérdése. A „Sunday Times” című .angol lap február 8-i számában r ódáig ment, hogy kifejezte azt a véleményét, hogy . a nyugatnak most már az a problémája, miként válhatna meg az értekezlettől anélkül, hogy felelősnek látszanék annak kudarcáért”. A szovjet küldöttség azonban korántsem osztotta ezt a véleményt. A Szovjetunió küldöttei egy pillanatra sem feledkeztek és feledkeznek meg arról, milyen nagy várakozással tekintenek a békét óhajtó népek ennek az értekezletnek a kimenetele elé. A szovjet küldöttség azon fáradozik, hogy a berlini értekezlet beváltsa a hozzáfűzött reményeket és valóban elhozza a nemzetközi feszültség enyhülését. Ez indította a Szovjetunió küldöttségét arra, hogy új javaslattal lendítse előre az értekezlet munkáját. A történelmi jelentőségű új szovjet javaslatok lényege: valamennyi európai állam kollektív biztonsági szerződése az európai béke fenntartása érdekében. A javaslat indítványozza, hogy ebben a kollektív biztonsági rendszerben vegyen részt mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind a Német Szövetségi Köztársaság. Addig is, amíg Németországgal megkötik a békeszerződést, vonják ki mind a Német Demokratikus Köztársaságból, mind a Német Szövetségi Köztársaságból a megszálló csapatokat és csak korlátozott számú csapatkontingenst hagyjanak ott. Kimondja a javaslat, hogy a szerződéshez csatlakozó európai államok nem köthetnek olyan nemzetközi szerződést, amely ellentmond a kollektív biztonsági szerződés békés szellemének. A három nyugati külügyminiszter nem tudott érdemleges javaslatot előterjeszteni Európa biztonságának fenntartásira. A szovjet javaslat megoldja az európai biztonság kérdését. A nyugati külügyminiszterek szándékai szerint Európát egymással szembenálló hatalmi tömbökre kell bontani. A szovjet javaslat egyetlen békés szövetségi rendszerben egyesíti Európa valamennyi államát. A nyugati külügyminiszterek szándékai szerint Európát az államok társadalmi berendezkedése értelmében kell kettéosztani. A szovjet javaslat alapja a két rendszer békés együttműködésének eszméje, a Szovjetunió javasolta szövetségi rendszerben részt vennének, társadalmi i end- szerüktől függetlenül, az összes európai államok. Számot vet a Szovjetunió javaslata a német kérdés megoldá-1 sának eddigi nehézségeivel. Éppen ezért javasolja a tervezet, hogy addig is, amíg létrejön a német békeszerződés, gondoskodni kell Németországnak — az ott fennálló mindkét államnak — a szövetségi rendszerbe való bekapcsolásáról és így arról, hogy ezek az államok közreműködhessenek a békés Európa megteremtésében. Nem mulasztja el azonban a szovjet javaslat erőteljesen hangsúlyozni, hogy a négy hatalomnak továbbra is mindent meg kell tenni a német békeszerződés mielőbbi létrehozása érdekében, minthogy a négy hatalom felelőssége ebben a kérdésben e szerződéssel távolról sem szűnik meg. A Szovjetunió javaslatai óriási hatást keltettek az egész világon, Ez egészen természetes is, hiszen minden józan eszű, becsületesen gondolkodó embernek látnia kell, hogy ezek a javaslatok valóban hatalmas lépéssel viszik előre a béke ügyét. E javaslatok még világosabbá teszik, hogy nem az Európa megosztását és Európa államainak társadalmi rendsze-1 rük különbözősége szerinti szem- beállítását jelentő „európai védelmi közösség” jelenti Európa biztonságát, hanem mindert európai állam békés együttműködése. E javaslat egyúttal próbakő is. A nyugati külügyminiszterek állásfoglalása most minden eddiginél világosabbá teszi majd az egész emberiség előtt, mi Anglia, Franciaország és Amerika valódi álláspontja: agresszív katonai tömböket akarnak-e, vagy valódi békét és biztonságot? Valóban szívükön viselik-e Európa békéjét, avagy valóban csak frázis-e mindaz, amit arról mondanak. A szovjet javaslatok visszhangja tekintetében természetesen hatalmas a különbség a nyugati kormányok hivatalos álláspontja és a nyugati országok népeinek véleménye között. Különösen áll ez Franciaországra. Bidault Berlinben fanyalogva és csaknem mereven elutasítóan fogadta a Molotov elvtárs által, előterjesztett nagyjelentőségű javaslatokat. A francia nép azonban nem így reagált. A francia sajtó jelentős része — igen sok polgári lap is — úgy látja, hogy ezek a javaslatok megmutatják a kiutat Franciaország veszélyes helyzetéből, lehetővé teszik, hogy megszabaduljon a Franciaország függetlenségének feladását jelentő „európai védelmi közösségtől”. Még a javaslatot egyébként ellenséges hangon tárgyaló burzsoá lapok is úgy vélik, hogy a merev elutasítás megbocsáthatatlan hiba lenne. így van ez nemcsak Franciaországban, hanem a többi európai országokban is. A javaslatok népi visszhangja világos bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió, mint mindig, most is valamennyi nép békéjének és biztonságának hivatott védelmezőjeként állt új1 javaslatával a világ ©lé,
