Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

iN L iJ L á l JANUAK 27, k Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1953. évi népgazdasági terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) ezer traktort, traktorekét, trak­tortárcsát stb. helyeztek üzembe. 81 községet, 33 gépállomást, 96 állami gazdaságot és 102 termelő­szövetkezetet villamosítottak. Bő­vítették az öntözéses gazdálko­dást. A szocialista szektorban nö­velték az állatférőhelyek számát. Az állatférőhelyek bővítése azon­ban nem tartott lépést a szaporu­lattal, ezért számos helyen az is­tállók és ólak túlzsúfoltak. Átadták rendeltetésének az or­szág legnagyobb sportlétesítmé­nyét, a 80.000 férőhelyes Népsta­diont, és az újjáépített 37.000 fé­rőhelyes Vörös Lobogó-stadiont, üzembehelyezték a 135 Kw-os balatonszabadi rádió nagyadót. Az üzemegészségügyi és mun­kavédelmi beruházások összege nagymértékben emelkedett. A vállalatok e beruházások megva­lósítására a párt és kormány ha­tározata óta több gondot fordíta­nak: sok üzemben új balesetelhá­rító és szellőző berendezéseket szereltek fel, új öltöző- és mosdó­helyiségeket bocsátottak a dolgo­zók rendelkezésére és jelentősen bővítették a bölcsődei hálózatot. Bár a rendelkezésre álló keretet nem használták fel teljesen, szá­mos helyen kezdték meg új böl­csődék, üzemegészségügyi és mun­kavédelmi berendezések létesíté­sét. A kormányprogramm intézke­dései következtében a lakásépít­kezések üteme a második félév folyamán jelentősen meggyorsult. 1953. év második felében mintegy 24 százalékkal több lakás készült el állami erőből, mint 1952. azo­nos időszakában. Az 1953. évben befejezett lakásokon kívül közel 16.000 lakás építése van folyamat­ban, illetőleg megkezdve. Az év második felében meg­kezdték a lakóépületek tatarozási munkáit. A minisztertanács által előirt 100 millió forintos tataro­zási programmot az építőipari vál­lalatok nem minden részletében teljesítették. , Az építőipari vállalatok az 1953-as évben önköltségcsökken­tési tervüket nem teljesítették. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK. Az év folyamán 800-zal emelke­dett a kórházi ágyak száma. Oj kórházi osztályok, falusi és váro­si körzeti orvosi rendelők létesül­tek. A rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma növekedett. Az egészségügyi intézmények bővíté­se ellenére, számos kórházban és rendelőintézetben zsúfoltság volt különösen a belgv6°”.;>szati. gyer­mek- és szülészeti osztályokon. Az anya- és csecsemővédelem­ről szóló minisztertanácsi határo­zat eredményeképpen javult az árvák és csecsemők egészségügyi ellátása. A születések száma több, mint 20.000-rel emelkedett. A ter­mészetes szaporodás 40 év óta 1953-ban volt a legmagasabb. A bölcsődei férőhelyek száma 40 százalékkal haladta meg az 1952. évit, azonban különösen a vidék bölcsődei ellátottsága még nem megfelelő. Az év folyamán az ál­lam mintegy 74 millió forint ér­tékben juttatott az anyáknak in­gyenes csecsemőkelengyét. 1953-ban az üzemorvosi mun­kaórák száma 12 százalékkal nőtt. Fejlődtek a társadalombiztosítási és egészségügyi intézmények is de fejlődésük nem tartott lépést a bizteí'f^ttak számának roha­HF.LYREIGAZÍTÁS Lapunk keddi számában beszá­moltunk a megyei pártválaszt­mány üléséről. A pártváíaszlmány határozatának 4. pontját tévesen közöltük. A 4. pont helyesen így hangzik; „Az egyénileg dolgozó ! arasztok, a termelőszövetkezetek "ját erejükből — szükség esetén mos növekedésével: a társadalom- biztosítás 1953. végén már az össz­lakosság 62 százalékára terjedt ki. 1953-ban fejlődtek oktatási és kulturális intézményeink. Az ál­talános iskolai tantermek száma az év folyamán emelkedett. Bu­dapesten a XI. kerületben 672 férőhellyel, a XVIII. kerületben 336 férőhellyel új általános isko­lát adtak át rendeltetésüknek, bővítették az I. kerületi Attila- utcai általános iskolát 336 férő­hellyel. Az általános iskolai tan­termek száma még nem elegendő: mintegy 10.000 osztályteremben délelőtt és délután is oktatnak. 1953-ban átadtak rendeltetésének Oroszlányban egy 400 férőhelyes, Perecesen egy 500 férőhelyes vá­jártanulóiskolát, Ózdon egy 200 férőhelyes vasipari tanműhelyt. Az év folyamán 37 százalékkal többen szereztek középfokú képe­sítést, mint a megelőző évben. — Felsőfokú képesítést 6.100-an sze­reztek, ezek közül 1800 mérnök és 1400 általános iskolai pedagógus. A kinyomtatott művek száma 25 százalékkal, példányszáma 6 százalékkal emelkedett. Az év folyamán több, mint 150 területi kultúrotthon és 540 nép­könyvtár létesült. A népkönyvtá­rak könyvállománya is emelke­dett. 1953-ban több új mozgókép- színházat létesítettek, elsősorban falvakban. A helyárak 33 száza­lékos leszállítása után közel 50 százalékkal nőtt a mozilátogatók száma, s az év folyamán elérte a 72 milliót. A rádióelőfizetők szá­ma 1953. végén mintegy 1,080.000 volt, 22 százalékkal több, mint 1952. végén. A vezetékes rádió­előfizetők száma 84 százalékkal emelkedett. A MUNKÁSOK ÉS ALKAL­MAZOTTAK SZÁMÁNAK ÉS BÉR’ vri. ALAKULÁSA. NEMZETI JÖVEDELEM. A munkások és alkalmazottak 1953. évi átlagos létszáma az egész népgazdaságban 2,410.000 volt, 175.000-rel több, mint az 1952- es év átlagában. A munkások és alkalmazottak egyes kategóriái bérének feleme­lése és a dolgozók létszámának emelkedése következtében a mun­kásoknak és alkalmazottaknak ki­fizetett összes bérek összege 1953- ban 14.2 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1952-ben. A párt és kormány határozatainak alapján végrehajtott árleszállítás, a csök­kentett értékben kibocsátott béke­kölcsön és az egészségügyi, szo­ciális és kulturális célokra fordí­tott jelentős összegek, valamint a mezőgazdaság terméseredményei nagymértékben hozzájárultak a munkások és alkalmazottak élet- színvonalának emelkedéséhez. A munkások és alkalmazottak reál­bére a második félévben jóval magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az 1953. évi nemzeti jövedelem — előzetes számítások szerint — kb. 12 szá­zalékkal magasabb, mint az 1952. évi. 1953-ban a szocialista szek­tor a nemzeti jövedelemhez lénye­gében azonos arányban járult hozzá, mint 1952-ben, a tőkés szektor részesedése egy százalék­ra csökkent, a kisárutermelőké a jó mezőgazdasági termés követ­keztében magasabb, mint 1952- ben. KÖZPONTI STATISZTIAI HIVATAL. egymás közti cserével biztosítsák tavaszi vetőmagszükségletüket. Azok a dolgozó parasztok és ter­melőszövetkezetek. amelyek őszi vetéstervüket nem teljesítették, időben gondoskodjanak tavasz- búza-vetömagról. A párt- és ta­nácsszervek a legmesszebbmenő­kig segítsék a mezőgazdaság dol­gozóinak kezdeményezését.“ Szabó József agropropapdisla felszólalása a Képlap-csiitörtakön Az istállótrágyakezeléssel a mi járásunkban igen keveset törőd­nek a dolgozó parasztok. — kezd­te felszólalását Szabó József elv- j társ, a baktalórántházi járási ta­nács agropropagandistája. — Ad­dig, amíg valaki nincs tisztában, hogy mit miért csinál, addig lel­kesedéssel azt a munkát nem végzi. Ez a helyzet a trágyakeze­lés terén is. Elsőrendű feladatunk nekünk, szakembereknek, hogy megtanítsuk a termelőket a he­lyes trágyakezelésre. Én, amikor a laskodi Vorosilov termelőszö­vetkezetbe kerültem agronómus- nak, két-három előadást is tar­tottam az istállótrágyakezelésről, mire nehezen elhatározta a veze­tőség, hogy a trágyát az előírás­nak megfelelően fogjuk kezelni. Azonban még ez sem volt elég. — Egy tagot, aki takarmányozással, alomkészítéssel volt megbízva, napi háromtized munkaegységért beállítottuk a trágya gondos ke­zelésére. Ez a háromtized munka­egység egy év alatt összegyűlhet 100—120 munkaegységre, de ter­mésben száz mázsákat nyerhe­tünk azzal, ha szakszerűen kezel­jük a trágyát. Én azt látom, amellett, hogy megtanítjuk a szö­vetkezeti tagokat a helyes trágya­kezelésre, fontos, hogy a trágyá­val foglalkozó személyt külön ju­talmazzuk is. A laskodi Vorosi­lov termelőszövetkezetben a ju­talom bevezetése óta mindig szakszerűen kezelik a trágyát. A szövetkezetek mellett nem szabad elhanyagolni az egyénileg termelők tanítását sem. A most folyó gazdagyűléseket fel kell er­re használni, meg kell tanítani elsősorban a termelési bizottságok tagjait a helyes trágyakezelésre. Az egyénileg dolgozó parasztoknál szokás, hogy az udvar leglapályo- sabb részére teszik a trágyát és még itt is gödröt ásnak a trágya helyén. így a trágya alá folyik a víz, amiben a trágya „megful­lad“, nem érik, hanem rothad. A termelők majd leszoknak erről, ha meggyőződnek, hogy jobb módszer is van. A szakszerű istállótrágyázás mellett a talajerő felhasználását és gyarapítását elősegíthetjük a megfelelő vetésforgóval, egysze­rűbben mondva, a helyes növé­nyi sorrenddel. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat meg­jelenése után a baktalórántházi járási pártbizottság összehívta a mezőgazdasági szakembereket és a járás termelőszövetkezeteit egy- egy brigád látogatta meg. A bri­gádok alaposan szétnéztek és ja­vaslatot dolgoztak ki a helyes vetésforgó alkalmazására. Szólni akarok még befejezésül a tavaszi kalászosok herefélékkel való felülvetéséről. A mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló határozat előírja, hogy a takarmánytermő területeket is szaporítsuk. Igen jó alkalom a tavaszi árpának here­félékkel vsHó termelése. A las­kodi Vorosilov termelőszövetke­zetben a múlt évben 10 holdba vetettünk tavaszárpát keresztso- rosan, 50 kiló holdankénti vető­maggal. Az árpa alá adtunk 1—1 mázsa foszfor- és kálitartalmú műtrágyákat és 40 kiló pétisót. A termésátlag holdanként 12 má­zsa árpa volt és még 5 mázsa tar­ló-lóhere. Minden termelőnek | ajánlom, hogy vessen a tavaszi kalászosra herefélét. SZÓL A IX ÓT A A FONÓBAN Nincs szebb, kellemesebb hang, mint a csendes téliestébe beleesen. dűlő Igánykacagds, És ez így van most Dolhai Anrmsék széles tömd. cdil. Itt van az ő házuknál a fonó­este. Mindenben módosak dm- az ajaki lányok. Teljes álló hétig tart a fonó egy-egy lányt Ah áznál. Annu. séknál az elmúlt vasárnap kezdték. Persze, nem mindjárt fonással, ha. nem tánccal. A fiúk citerdt hoz­tak, ami, ha már nem eléggé adta a nóta hangját, daloltak hozzá. Mint azt is, hogy „Xtál mennék én a Tiszán... nem merek, de nem merek. Attól félek, hogy a Tiszába esek, hogy a Tiszába esek,.— Táncoltak jó éjfélig. A lányok arca még pirosabb lett a vigalomban, de a- fiúk is izzadsággal fizettek a jókedvért. Azóta pedig hétfőn, ked. den, szerdán este is jöttek a lá­nyok szépen esztergályozott, vasalt szalaga guzsalyaikkal. A fiúk utá. nuk.,, A lányok, ahogy ülnek egymás mellett, ritkaszép viseletű, tarka, barkán színes, rakott bö szoknyá­jukban, tenyérnyi tűzpiros, rózsás, mintájú fehér fejkendőikben., fé­nyes csizmáikra omló csipkés kö. fényükben olyanok, mint tizenkét nyitó virágszál. Mint a nyár illatos kiskertjeinek legszebb virágsora... Messzire híresek ám az ajaki Iá. nyak! Mohó! Várjunk csak! Igaz, hoffti tizenkét gúzsáig van, gc most csak kilencen ül a gazdája. Per. sze. Hárman kinn vannak a tor. náción, az elkapott orsót kiváltani. Nehogy letekerjék róla g. fonalat a legények. Ez is megtörtént már olyan lánnyal, aki nem váltotta ki az orsóját. Fonhatott egész este, mégsem vitt haza fonalat. ...H. Takács Irma jót nevet, hangosan, szívből jövőn, ahogy Ko­vács Endre kérleli: .— Váltsd ki hát az orsód, ír- munkám. — Hogyisne! Még jönni talál valaki, aztán meglátja ... — feleli Irma és tovább kacag. Együtt a másik két cimborával, mert azok sem adtak még csókot az elkapott orsóért. Hiszen nem is úgy van az: deci-nesze. Nem bizony! Miért is csengene akkor a lány kacagá­sai! Miért dobbannának meg a fi- atal szivek, amikor a. fonóestékre készülnek? ,4 felhOfoszlányok gyorsan úsznak az égen, de n kalácsszínű hold nem bújik hamarabb el alájuk, mint Kovács Endre öleli át Inna karcsú derekát, 8 amikor az öreg hold megint a- tornácra néz, már csak annyit lát, hogy Inna egy ügyes mozdulattal kikapja Endre kezéből az orsót és szalad be, visz. ssa a többi közé. a másik két lány is utána. Arcuk pirosabb, színe­sebb ... — Nem volt jó, Irmuskám? — szív egy hatalmasat a friss levegő, bői Endre és elneveti magát. — Ha nem, akkor gyere, add vissza! Együtt megy be a három legény is. A bentiek hunentkodó pillantá­sokkal fogadják őket. Mire emezek még délcegebben feszítik mellüket. Úgy kívánták, kinn váltsa ki a lány az orsót. Mert itt Ajakon a legény dönti azt el: kinn, vagy benn akarja,e a csőkot? ök kinn akarták. Alighogy egy lcis csend, szakad a vidám kedv folyamán, D. Takács Irma, beledúdol az orsók pörgésébe. Aztán elkezdi: „Széles a Balaton vize, keskeny a híd rajta, Ne menj arra kisgaiamhom, mert leesel róla ...” Mire ideérnek a lányok, a legé­nyek is belevágnak vastagabb, ér. ces hanggal és száll a nóta a fonó. ban: .. Nem, esek. nem, esek én, a Balaton vizébe.. Ennek a, nótának a hangja meg el sem száll, a visszhangja még a szivükben van. amikor a másik Takács lány, Margit egy régi, szép hallgató dalba kezd: „Napról.napra kevesebb az őszirózsa levele. Napról-napra kevesebb a barnakislány szerelme. Minden egyes rózsalevél keserűség, fájdalom : Húzd rá. cigány, én is csak a boldogságom siratom.” A fiatalabb, serdülő fiúkra, se. hogyse akar ragadni a nötázási kedvből. Az ö szivük nem abba dobban még bele, hogy sást György kacsintott-e az előbb Annusra, a házi lángra vagy sem. Ezek a fiúk most abban lelik kedvüket, hogy kovácsmesterséget játszattok. O. Ko. vács Anti a ,Jömesler'\ akinek Leskovics Gyuri az ölébe hajlik, ge úgy, hogy Anti kétkézzel jól lesso- *Htja a fejét, Szóval, Leskovics Gyuri yála az ,,üllő”. A „segédek” körbe állnak mellette. Mindegyik segédnek megvan a. maga száma: 1-2.3-.}. Anti, a fömester vezényel: „Egyes, hármas, kettes, egyes ..." j Gyorsan mondja, a számokat s amelyik segéd eltéveszti az ütést, az dili be üllőnek. 8 persze a segé­dek jól értik a mesterséget” és az üllő egyre inkább .,lehajlik” a ka­lapácsnak használt vastag napra, forgökórók csattogása alatt. Most a volt főmestert, O. Ko. rács Antit /fütik be. Hej! Erre „dolgoznak’’ mégcsal: igazán ha. talmasan a segédek! — He-he-he.he.he... — Hö-hö-hö... — Ha.ha-ha-ha.ha,.. Reng, dől a nevetéstől ki jobbra, ki balra, A lányok kesében megáll az orsó. Anti egyre lejjebb húsza a derekát, mígnem nagy nevetéssel ki nem szabadítja\ fejét a szorítás, ból. — Jaj! de jó volt — ezt mondja s majd összerogyik a nevetéstől, Vagy mástól? A tizenhatéves Poncsók Péter, nek még a könny is előbuggyan a szeméből. As öröm, a vígság könnye. Hol szalad hát az idő legjobban, ha nem ilyen helyen? Most megint súgni-búgni kezdet, nek a fiatalok ott hátul. „Tetszik a ssomszéd”.ot akarnák játszani« Erre a nagyobb, korosabb legények hátranéznek. Iski Balázs meg egyenesen ezt mondja, incselkedés fényévei a szemében: — Neszete! Mit akartok ti? Nőj - jetek még egy kicsit, öcskösök. Ezen megint lehet nevetni egy jő sort, amit Hasulyó Mária nótába! visz át: „Rózsám, ha kimegyek a piacra.., A legények hangja már a máso­dik sornál összeölelkezik a lányok hullámosán hajladozó lágy zengél sével: ,.. Veszek neked kis kosarat a karodra,. Ferenci János, meg D. Takács Ferenc mennek el először. Kezet fognak a többi legénnyel, a lányok, nak meg „Jó éjszakát, szép álmok­kal 1” köszönnek. Mint mikor a nyári hajnal szel­lője meglibegteti a szekfü szirmait, úgy rebbennek össze a leánytelem, telek. Vájjon ki megy ki !>■ Takács Ferenc után? A fiúk is kíváncsian súgnak össze. Ebbe a pillanatnyi csendbe vág bele a fiatal Lecsko- vics Gyuri hangja: — Jó leszek én, Ferenc!? — ki­áltja kifelé. — Neked, komám, rövid a ha, jad! — mondja Gallér Miklós nagy komolyan Leskovicsnak. — Nahiszen, van erre nevetés megint. Szinte észre sem veszik, amikor Ragány Veronka leteszi gu. zsalyát és sietős léptekkel indul az ajtó felé. Ki tudta volna azt hirte- len összeszámolni: hány szem ka­csintott ekkor? Tizenegy óra elmúlik, amikor á lányok felállnak, készülődnek ha­zamenni. Gallér Miklós a tarkóját vakarja, pedig dehogy viszket az. Sxokéisa ez neki, ha mondani akar valamit. — Ajjaj, mennyi lány! — Van elég... mind csókra vár — teszi hozzá Takács Ferenc. Együtt, egyszerre mennek ki mindannyian. 8 még az utolsó pH- lanat, az utolsó perc is telestele vau vidámsággal, Ifjú életüknek szerelő örömével. ASZTALOS BÁLINT.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom