Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-27 / 22. szám
Ditág flr&tetanai egye süthetek! NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMEGYEI!BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A mai N/.áml>an : Szél a nóta a fonóban (2. oldal) Molotov elvtárs nyilatkozata a berlini négyhatalmi értekezleten (3. oldal) Traktor-posta (4. oldal) Termelési bizottság alakult Ven csellón (4. oldal) XI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1954. JANUAR 27. SZERDA A Központi Mtntikxíikai Hivatal jelentése az l»5S. évi nép^azilastá^i terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulását 1953- ban a következő . adatok jellemzik: IPAR A part és kormány határozatai nyomán az ipar termelési tervét a második félévben módosították: a termelési eszközök rovására növelték a fogyasztási javak termelési tervét. Az így módosított éves tervet a szocialista ipar 101.3 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok éves tervüket a következőképpen teles! tették: Az 1953. évi tervteljesítés százaléka: Kohó- és gépipari minisztérium 99,8 Nehézipari minisztérium 102.5 Könnyűipari minisztérium 99.9 élelmiszeripari minisztérium 10D.fi építésügyi minisztérium ipari vállalatai 101.5 Kisipari termelőszövetkezetek 113.1. 1953-ban terven felül többek ■ .özptt több, mint 700 motorkerékpárt, 140.000 mázsa műtrágyát, 700.000 pár pamutharisnyát, 77.000 pór bőrcipőt, 27.000 mázsa cukrot, Í6.000 hl. sört, 100 millió darab cigarettát, 5.300 mázsa kolbászfélét termeltek. Egyes fontos termékek termelési tervét azonban l em teljesítették: pl. a kohó- és gépipari minisztérium hengerelt .' célból és tehergépkocsiból, a nehézipari minisztérium szénből és villamosenergiából és a többi minisztérium néhány egyéb cikkből kevesebbet termelt, mint ameny- Oyit a terv előírt! Néhány fontos exportcikk termelési tervét az ipar nem teljesítette. A szocialista ipar 1953-ban 11.8 százalékkal termelt többet, mint 1952-ben. 1953-ban a legfontosabb iparcikkek termelése, 1952-höz képest. a következőképpen alakult: A pamutszövetnek. amiből j egyébként nagy készletek vannak | és a bőrciponek, az előző évinél alacsonyabb termelése, részben i külkereskedelmi okokra vezethe- j i tő vissza. 1953-ban az ipar összesen mintegy 21.3 millió tonna szenet, 4.6 milliárd kwo villamosenergiát, 830.000 tonna nyersolajat, 760.000 tonna, nyersvasat, több mint másfélmillió tonna acélt, több mint 840.000 tonna hengerelt acélt, mintegy 14.300 motorkerékpárt, 136.400 kerékpárt, 155.550 rádiót, 220.000 tonna műtrágyát, mintegy 1.1 millió tonna cementet, mintegy 209 millió négyzetméter pamut- \ szövetet és 8.4 millió pár bőr- '< cipőt termelt. Több fontos fogyasztási cikk és j mezőgazdasági termelési eszköz j í termelése — az új kormánypro- i | grammnak megfelelően — 1953' ! második. felében jóval több volt,! • mint az első félévben. Így pl: I traktorból. 170 darabbal, műtrá- ! gya-szórógépből mintegy 400 ria- j rabbal, kazalozóból mintegy 700 | darabbal, ' fogatos fűkászáíógép- | bői több mint 500 darabbal, rá- | dióból 16 000 darabbal, flanelből ; 3.6 millió négyzetméterrel, selyemszövetből több mint 730.000 négyzetméterrel, férfiingéi 131.000 darabbal, bakancsból 58.000 párra'. kötöttáruból 2600 mázsával, pamutharisnyából több mint 1.1 millió párral, selyem- és nylonharisnyából együttesen több. mint 30.000 párral, cukorka és csokoládé félékből kereken negyvenezer mázsával, felvágottá kból 3700 mázsával, kolbászfélékből 3100 mázsával, szappanból több mint 8300 mázsával termeltek többet a második félévben, mint az elsőben. 1953-ban a termékek önköltsége nem alakult kielégítően. A termelékenység — az egy órára eső termelés — a minisztériumi iparban átlag 4.4 százalékkal, a kohó- é&. gépipari minisztérium ■vállalatainál 11.2 százalékkal magasabb volt. mint 1952-ben. 1953. második felében a múlt. év azonos időszakához' képest a kor- mányprogrammnak megfelelően csökkent a túlórák száma. A kormányprogramra óta több cikk minősége javult, pl: a selyem- és pamut harisnyáé, a férfiöltönyé, a gyermekkabáté, a férfiingé és férficipőé. Az élelmiszeriparban javították a' fel.vá- j gottak és kolbászfélék minőségét. Számos fogyasztási cikk választéka bővült a második félévben. Többek között a cipőiparban 26 új modell gyártását kezdték meg. Növelték a női ruházati cikkek választékát. A fogyasztási cikkek minősége és a választék bősége a javulás ellenére átalában még nem éri el a dolgozók által megkívánt színvonalat. 1953-ban az ipar több új gyártmány termelését kezdte meg, mint pl: a villamos kézi szénfúrógép, szén-rakodógép, traktoros fűkasza, fejőgép. sztreptomicin, vérszegénység elleni kristályos vitamin, valamint új ruházati és j és élelmicikkek gyártását. MEZÖGAZDASAG 1953-ban a párt- és kormány- ; határozatok • által nyújtott ked- I vezmények, valamint a jó tsr- | méseredmények jelentős mérték- í ben javították a mezőgazdasági 1953. évi termelés az 1952. évi termelés százalékában szén 113.6 villamosenergia 109.3 v as és acél 108 fi hengerelt acél I06.fi esztergagépek 121.8 tehergépkocsi 106.3 autóbusz 115.2 Diesel-motor 133.1 motorkerékpár 114.1 gép- és motorolaj 133.8 világitógáz llfi.l műtrágya 121.0 tégla 120.0 mész 110.0 cement 100.3 pamutszövet 97.3 kötöttáru 111.7 nylonharisnya 263.4 bőrcipó 93.5 csizma 330.2 liszt 100.5 cukor 171.2 likőr 115.6 sör 134.9 kolbászfélék 141.5 cigaretta 108.2 é Vsipari készítmények 118.3 pipereszappan 122-2 termelők helyzetét. Az egyénileg ; gazdálkodó parasztok és a ter- j rnelőszövetkezetek különböző jut- j tatások, valamint hitelek és hát- j ralékok elengedése révén több- ! milliárd forint értékű támoga- j tást kaptak. A növénytermelés hozamai ; 1953-ban megközelítették, sőt í egyes növényeknél felülmúlták a ! kiemelkedően jó 1951. év ered-1 ményeit is. Gabonafélékből or-! szagosán több mint 7.5 millió, i burgonyából mintegy 7.3 millió, | kukoricából 13.9 millió, cukorrépából 12.8 millió, lucernából 5.3 millió mázsával több termett, mint 1952-ben. Az állatállomány 1953 végén, a j juhállomány kivételével alacso-j nyabb, a hízósertések száma ma-j gasabb volt, mint az előző évben. Az állami gazdaságok nem tejesítették sertéshús-.,és tejtermelési tervüket. . J>.«, A mezőgazda»«#: ’szocialista szektorához tartozott, az év végén az ország szántóterületének mintegy 32 százaléka. A kormány intézkedéséi következtében a tartalékföldeket bérbendták. illetve hasznosították. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme 195,3-ban többszörösét tette ki - az előző évinek. Egy munkaegységre közéi kétszerany- nyi kenyérgabonát, három és fél- szerarinyi kukoricát és egyéb terményt, másfélszer annyt készpénzt osztottak ki a tagok között, mint 1952-ben. Az egyénileg dolgozó és szövetkezetbe tömörült parasztság termelési kedve a mezőgazdaságnak nyújtott fokozott segítség eredményeként a második félévben nagymértékben megélénkült. Ennek következtében az előző évinél gyorsabb ütemben hajtották végre az őszi mezőgazdasági munkákat. A búza és rozs vetésterülete 1953. őszén közel félmillió holddal volt több, mint egy évvel előbb. Minőségi vetőmaggal jelentősen nagyobb területet vetettek be, mint 1952-ben. 1953-ban a gépállomások több mint 4 millió kát. hold különféle szántási munkát végeztek, 30 százalékkal többet, mint egy évvel előbb, azonban nem nyújtottak kellő segítséget a termelőszövetkezeteknek a növényápolás i munkák elvégzésénél. A gépállomások mélyszántási tervüket nem teljesítették és az egyénileg dolgozó parasztok számára még mindig keveset szántottak. 1953-ban 124.000 kát. hold er- *iöt telepítettek, többet, mint az előző évben. Az állami erdőgazdaságok az elmúlt évben mintegy 11.000 vagon tűzifával többet adtak a népgazdaságnak, mint I 1952-ben. KÖZLKK E I) E S A vasút 1953-ban 12.7 százalékkal több árut szállított, mint az I előző évben. Az őszi csúcsforgalomban a kocsiforduló átlagos ! ideje fél nappal rövidebb volt, | mint a megelőző évben. A hajón I szállított áru mennyisége 13 százalékkal volt több. mint 1952-ben. j Tehergépkocsin 1953-ban 41.1 százalékkal több árut szállítottak, | mint egy évvel ezelőtt; a gépko- | cs'állomány egy év alatt 13 szá- i zalékkal emelkedett. Vasúton 1953-ban 2 százalék-* kai többen utaztak, mint 1952- ben, távolsági autóbuszon 37 százalékkal többen. Az autóbusz- állomány az előző évhez képest 33.5 százalékkal emelkedett, nőtt a vasúti személykocsik száma is, mindamellett a személyszállítás terén a helyzet nem kielégítő. Ä RUFORGALOM A párt és kormány határozatai alapján a lakosságnak nyújtott számos kedvezmény: a beadási kötelezettség csökkentése, a július 1-i -és a szeptember 6-i árleszállítás, a békekölcsön. alacsonyabb összegben történt kibocsátása, valamint a régebbi állam- kölcsönök egyre nagyobb összegű törlesztése, stb. jelentősen növelte a lakosság vásárlóerejét. Ennek folytán a kiskereskedelmi eladási forgalom 1953-bán 10.2 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. A fontosabb élelmiszercikkek eladása 1952-höz képest a következőképpen emelkedett: a cukoré 18 százalékkal, a zsíré 24 százalékkal, az étolajé és margariné 15 százalékkal, a húsé 23 százalékkal, az édesipari termékeké 15 százalékkal: A főbb iparcikkek közül férfikábátból 23.6 százalékkal, női kabátból 9.4 százalékkal, női cipőből 10.7 százalékkal, gyermekcipőből 16.4 százalékkal, íe- hérnemüanyagból 9.3 százalékkal, tűzhelyekből 15.5 százalékkal, rádióvevőkészülékekből 12.1 százalékkal, edényáruból 18.3 százalékkal, mosószappanból 15.5 százalékkal. pipereszappanból 37.8 százalékkal adtak el többet, mint 1952-ben. A forgalom növekedése -elsősorban a párt- és kormányhatározatok végrehajtásának eredménye. 1953 első felében a kiskereskedelmi forgalom lényegében azonos volt a megelőző és első félévének forgalmával, míg az év második felében 1952. második félévéhez képest a forgalom jelentősen emelkedett. így például 1953. második félévében cukorból 13 millió kilogrammal, zsírból 6 millió kilogrammal, húsból 5 millió kilogrammal, bőrcipőből 729 ezer párral, kabátból 125.000 da- "abbal. férfiruhából 59.000 darabba), íianellből mintegy 290.000 négyzetméterrel, fésűs gyapjúszövetből 205.000 négyzetméterrel, kerékpárból* mintegy 15.800 darabbal. tűzhelyből 11.500 darabbal. rádióból kb. 24.400 darabbal többet vásároltak, mint 1952. második félévében. A lakosság szeptember 6-tól, az árleszállítás időpontjától december 31-ig 935 millió forinttal többet költött ruházkodásra. mint 1952 azonos időszakában. A fogyasztók szeptember 6-tól az év végéig csupán a kiskereskedelmi vásárlásoknál (a szolgáltatásokat és a piaci vásárlásokat nem számítva) mintegy 700 millió forintöt takarítottak meg. A városi lakosság élelmiszerellátását javította, hogv 1953-ban a falusi termelők: jóval több mező- gazdasági terméket hoztak piacra, mint 1952-ben: pl. zöldség- és 'gyümölcsfélékből 87 százalékkal, baromfiból 23 százalékkal, tej és fémérméitekből 28 százalékkal ■n’t több' a felhozatal. A piaci árak — főleg a zöldség- és gyümölcsféléké — általában lényegesen csökkentek, azonban a baromfi, a tojás és a zsír ára valamivel magasabb volt az 1952. évi nél. A lakosság áruellátása a fogyasztási cikkek termelése érdekében hozott intézkedések következtében az .év második felében lényegesen javult, de a kereskedelem az erősen megnövekedett keresletnek nem tudott teljes mértékben eleget tenni. Hiány van például: egyes fűszerfélékből, gumi- és bőrkoníekció-árukból. bizonyos építőanyagokból, mezőgazdasági szerárukbóí és kisgépből, olcsóbb rádiókból, háztartás: kisgépekből és egyes edényfajtákból stb. Előfordult, hogy az áruk nem megfelelő területi elosztása akadályozta a lakosság jó ellátását. Az áruk minősége nem volt mindig kielégítő. Panaszok voltak egyes ruházati cikkek, háztartása felszerelési tárgyak, a háztartási szén és a tűzifa minőségére. Az áruforgalom növekedésével a kiskereskedelmi bolthálózat nem fejlődött arányosan, főleg az élelmiszerbolt kevés. Kereskedelmünknek még további erőfeszítéseket kell tennie a lakosság jó ellátása érdekében. BERUHÁZÁSOK — Építkezések Az 1953-ban megvalósított beruházások értéke kereken 16.3 milliárd forint volt. Az építkezések terjedelme mintegy 3 százalékkal haladta meg az 1952. évit. A kormány intézkedései nyomán a fogyasztás növelése érdekében egyrészt a minisztériumok leszállították a beruházások összegét, másrészt az év második felében megváltozott a beruházások szerkezete is: csökkent a nehézipari beruházások aránya és ennek megfelelően megnőtt a fogyasztási iparokba fektetett, valamint a mezőgazdasági és szociális-kulturális beruházások aránya. Az év folyamán több új üzem kezdte meg működését és számos meglévő üzemet bővítettek, illetve korszerűsítettek. Uzembehe- lyezték a tűxállóanyaggvár új magnezitgyárát, a kőbányai gyógyszergyár, valamint a Csepel autógyár új üzemépületét, a Láng gépgyár kazánszerelő csarnokát, a Wilhelm Pieck vágón- és gépgyár présműhelyét, a hejőcsabai cement- és mészművek további új üzemrészeit. Az alumíniumgyártás fejlesztésére jelentősen bővítették bauxitfeldolgozó üzemeinket, így az almásfüzitői és mosonmagyaróvári timföldgyárakat. A könnyű- és élelmiszeripar területén a lakosság jobb ellátása érdekében üzembehelyezték a zalaegerszegi tejüzemet, a veszprémi és oroszlányi kenyérgyárat, a debreceni és győri hűtőházat. Bővítették a pécsi bőrgyárat, a Tisza cipőgyárat, a Kőbányai Fonóipari, a székesfehérvári konfekcióüzemet és még számos egyéb köny- nyfliparí gyárat. A mezőgazdaság fejlesztésére, különösen a második félévben, jelentős összegeket fordítottak. A mezőgazdaság gépesítésére az év folyamán 1216 kombájnt, 670 kő vekötő-aratógépet, valamint töb'_ CFo!yt*ii* « J, old*lor
