Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

ft e. p l a p

Nagy Imre elvtárs beszéde az országgyűlés tegnapi ülésén

(Folytatás a S. oldalrólj

szabad úgy hibáznunk, mint a múltban. Tudományos előrelátással úgy kell terveznünk, hogy elkerüljük az ország gazdasági életének megrázkódtatását, amivel a hibák kijavításához szükséges mélyreható változások elkerülhetetlenül velejárnak.

Az ország erőforrásainak, a lakosság teherbíróképességének, népgazdaságunk fejlettségének, egyes ágaztai teljesítőképességének ' reális felmérése alapján a főfeladat a lakosság anyagi és kulturális szükségleteiről való fokozottabb gondoskodás. Az anyagi javak termelésére irányuló tevékenységünk központjában az ember áll, a maga sokoldalú szükségleteivel. A népgazdasági tervezésünkben tehát minden mást megelőzően a szocializmus alaptörvényének kell érvényesülnie. Az új itt abban áll, hogy összhangba hozzuk a termelőerők további fejlődését a lakosság életszínvonalának további emelésével.

A tervek kidolgozásánál fontos szempont volt az egyes nép- gazdasági ágak fejlesztési ütemének helyes meghatározása. Tervezésünk hűen követi népgazdaságunk fejlesztésének irányelvét, amely tovább szélesíti az új szakasz gazdaságpolitikájának alapjait, csökkenti a gazdálkodás köz- pontosítását, az állam gazdasági tevékenységét, tágabb teret biztosít a magánkezdeményezésnek és az egyéni érdekeltségnek.

Tisztelt országgyűlés!

Ipari termelésünk előtt, mint az 1954-es tervszámok mutatjáK, nagy feladatok állnak. A közszükségleti cikkek gyártásának fokozásával biztosítani a lakosság fogyasztási alapjának árufedezetét, kielégíteni a mezőgazda- sági termelés fejlesztésének ipari szükségletét, és mindezen feladatok sikeres megoldásához szükséges importanyagok biztosítására maradéktalanul, határidőre és jó minőségben teljesíteni az ipar, elsősorban a gépipar exporttervét.

Az ipari termelés terén messze kiemelkednek azok a rendkívüli feladatok, amiket a szénbányászat, a vaskohászat és a villamosenergiatermelés terén kell megoldani. A legközelebbi hónapok munkájának e téren döntő jelentőségük van.

Beruházásainknak a fenti feladatok anyagszükségletének fedezésén túl legfontosabb, egész iparunk, sőt egész népgazdaságunk további fejlődésére kiható feladata, az ipar alapanyagbázisainak, a szénbányászatnak és a villamosenergia-iparnak a rendbehozása, korszerűsítése.

Az iparosítás korábbi túlhajtott üteme nem tette lehetővé a termelés technikai feltételeinek biztosítását. Az 1954. éves tervben bizonyos lélekzetvételhez juttatjuk az ipart, hogy menetközben behozza a lemaradást a megelőző karbantartás terén, végrehajtsa a szükséges javítási és a 1 tervezett felújítási munkákat.

melési tervünk teljesítését minden eszközzel és minden körülmények között biztosítani kell. A kormány számos intézkedést hajtott végre, hogy megjavítsa a jószág-, főképpen a sertéshízlalást

és biztosítsa a lakosság jobb hús- és zsírellátását. ’ Komoly ei’őfeszi- téseket teszünk arra, hogy március folyamán leszállítsuk a hús- és zsírárakat. Átlagosan mintegy 10—15 százalékkal csökkentjük

az árakat, ami a fogyasztás jelenlegi színvonala mellett is sokmillió forint megtakarítást jelent elsősorban a városi fogyasztóknak.

A helyiipar és a kisipar szerepe

— Tisztelt országgyűlés!

— Iparunk és mezőgazdaságunk termelési terveinek maradéktalan teljesítése biztosítja az árualapot, közszükségleti cikkekből és élelmiszerekből, — ami a lakosság fogyasztását van hivatva teljes mértékben és jó minőségben kielégíteni. Külön kiemelem a helyiipar és kisipar nagy szerepét és jelentőségét e téren. Olyan feladatokat kell ellátnia, amiket a gyáripar nem tud megoldani. A múltban a helyiipar nem felelt meg feladatainak, helyesebben nem olyan tevékenységet folytatott, ami a tulajdonképpeni feladata lett volna: nem szolgálta

kellőképpen a lakosság helyi szükségleteinek kielégítését. Még rosszabbul alakult a helyzete a helyiiparon belül a magánkisiparnak, amelynek a szerepét a helyi tanácsok lebecsülték.

— A kormányprogramm óta, amely a helyiipar és a magánkisipar tevékenységének kiszélesítését tűzte ki feladatul, többezer fővel emelkedett a helyiipari szövetkezetek taglétszáma, ugyanakkor a hálózat is több, mint 200

fiókkal bővült. A kisipar terén is komoly javulás tapasztalható. Júniusig a kisiparosok száma csökkenő irányzatot mutatott. Azóta a kisiparosok részére kiadott ipar jogosítvány ok száma jóval meghaladja a nyolcezret, közel ötezer iparjogosítványi kérelem pedig elintézés alatt áll a tanácsok ipari osztályainál. Bár a fejlődés jelentős, mégsem kielégítő, különösen falun. A tanácsoknak több figyelmet kell erre fordítani és a hosszas, bürokratikus eljárás helyett, főleg a falun hitelnyújtással, helyiségbiztosítással, a nyersanyagbeszerzés megkönnyítésével kell elősegíteni a kisiparosok munkáját.

— Erre annál inkább szükség van, mert 1954-ben mind a helyiipar, mind a kisipar előtt további nagy feladatok állnak. A helyiiparnak folyó évben 2.5 milliárd értékű munkát kell végeznie. — Fejleszteni kell a mérték szerint készülő cikkek készítését, amelyet 1954-ben közel kétmilliárd forintra kell emelni. Ezért főképpen a mérték szerint dolgozó szabó- és cipészműhelyek hálózatát kell fejleszteni, és bútoroknál is

lehetővé kell tenni az egyéni rendeléseket. A helyiiparnak főképpen a helyileg értékesíthető cikkek termelésére és a helyi anyagok felhasználására kell fokozottabban rátérnie és főfeladatának a lakosság helyi szükségletei minél jobb kielégítését kell tekintenie.

— A gyáripar, valamint a mezőgazdaság és a helyiipar munkája és tervteljesítése az előfeltétele annak, hogy 1954. folyamán tovább javítsuk a lakosság áruellátását. Amíg 1953-ban a lakosság, közvetlen fogyasztására — nem számítva azt, ami közületeken keresztül jut a lakosság számára — a nemzeti jövedelem 58 százalékát fordítottuk, addig 1934-ben már 70 százalékát, ami azt jelenti, hogy a lakosság fogyasztására szánt árualapot a múlt évhez képest, kereken húsz százalékkal íelemeliük. Az áruforgal-, mon belül 25 százalékkal nö-, véljük a ruházati cikkek, 34.« százalékkal a vegyes iparcikkek és 21.5 százalékkal a kultúrcikkek forgalmát.

A* áraforg-alom nagyarányú növelése

— Az áruforgalom 1954-re tervezett nagyarányú növelése, valamint a mezőgazdaság fejlesztési programmja, amely az ország élelmiszerellátásának hatalmas terve — új feladatok elé állítja a kereskedelmet és annak széleskörű fejlesztését teszi szükségessé. Ezzel egyidejűleg a minisztériumnak hatékony intézkedéseket kell tenni a kereskedelem munkájában tapasztalható komoly hiányosságok mielőbbi megszüntetésére, elsősorban a kiszolgálás, de az áruelosztás, a szállítás és nem utolsó sorban az áruminőség terén. A lakosság joggal megköveteli a kulturált kereskedelmet, az udvarias, előzékeny kiszolgálást, azt, hogy pénzéért jóminőségű árut kapjon és a nap bármely szakában Budapesten épúgy, mint vidéken, minden áruszükségletét beszerezhesse. Kereskedelmünk fő feladata ezeknek az igényeknek a feltétlen kielégítse. A jobb áruellátás érdekében fejleszteni kell a kereskedelmi hálózatot. Budapesten a munkáskerületekben és a vidéki iparvárosokban az év folyamán mintegy 1500 üzletet kell nyitni és a meglévőket tovább kell fejleszteni. Gondoskod-’ ni kell az áruválaszték bővítéséről és ezért a kereskedelemnek bele kell folyni a közszükségleti cikkek termelésébe, minőségébe és választékába. A termelőiparra ilyen irányban kell hatást gyakorolni. Általában a kereskedelem kiemelkedő feladata, nemcsak a maga területén, az áruforgalomban, hanem a közszükségleti cikkek tervezésétől, a gyártáson, minőségen és választékon át egészen az eladásig, védelmezni a vásárlók érdekeit.

A földművesszövetkezetek mnnksijáröi

— Az áruforgalom lebonyolításában az állami bolti kiskereskedelem mellett fontos tényező a íöldművesszövetkezeti bolthálózat, amelynek fő feladata a falu—város árucsereforgalmának lebonyolítása. Az 1954-es esztendő számára is nagy feladatokat tartogat. A földművesszavetkezeteket, mint a dolgozó parasztság fogyasztási és értékesítési társulatait, alkalmassá kell tenni a falusi lakosság áruellátására. Nagyrészt a tagság közvetlen anyagi érdekeltségének növelésével, vásárlási visszatérítésekkel, másrészt a szövetkezeti életben a demokratikus elvek érvényesítésével, tevékenységébe be kell vonni a dolgozó parasztság széles rétegeit.

— A mezőgazdaság fejlesztésének programmja a szövetkezeti kereskedelemre is újabb feladatokat ró. Neki kell forgalomba hozni a termelés számára szükséges kisgépeket, felszerelést, szerszámot, műtrágyát stb. Ez is megköveteli a bolthálózat fejlesztését, azzal a céllal, hogy a falusi lakosság fogyasztási és termelési szükségleteit lakóhelyén kielégíthesse. Mezőgazdasági szaküzleteket és mivel a földművesszövetkezetek 1954. folyamán nagy- mennyiségű építőanyagot hoznak forgalomba, á járási telepeken kívül legalább 600 építőanyag-lera- katot kell létesíteni.

— Ügy az állami, mint a szövetkezeti kereskedelem terén fokozottabb figyelmet kell fordítani a helyi beszerzésekre, véget kell vetni a rendkívül nagyméretű árumozgatásnak, keresztbeszállításoknak, amely nemcsak közlekedésünket terheli feleslegesen

és késlelteti az áruszállítást, hanem főképpen élelmiszereknél növeli a veszteséget, ami a népgazdaságnak érzékeny károkat okoz. Ezt azonban csak a kereskedelem terén elburjánzott bürokrácia elleni erőteljes és szívós küzdelemmel tudjuk megszüntetni, ami éppen ezért a minisztérium egyik legfontosabb feladata.

kulturális

felé irányítsuk.

—• Oktatásunk terén a legnagyobb erőfeszítéseket és anyagi áldozatokat az általános iskolák fejlesztésére kell fordítani. Beruházásaink — lehetőségeink keretei között — ezt hűen tükrözik. A pedagógusok — elsősorban a falusi és tanyai tanítók — anyagi problémáival is foglalkozik a kormány. Az iskolák fokozottabb tatarozása mellett szaporítanunk kell a tantermek számát, kiegészíteni felszerelését. Az általános iskoláknak azonban nemcsak új külsőt, de a tanításnak is új tartalmat kell adni: igazi népi, hazafias szellemet. Jobban kell ápolni a haladó magyar hagyományokat. Őrizni nemzeti nagyjaink dicső emlékét. A felnövő úi nemzedék magyarságát és műveltségét itt kell a szocialista hazaa tudomány, irodalom és művészet eszközeivel, nem utolsó sorban fejlett film-művészetünkkel a műveletlenség ellen. Olyan feladat ez, amelyet nem lehet átugrani annak veszélye nélkül, hogy elszakadunk a néntől és kulturjá— Tisztelt országgyűlés!

— Az elmúlt hónapokban munkánk jó részét az ország gazdasági problémáinak rendezése, népgazdaságunk átcsoportosítása kötötte le, ami érthetően a kor- mányprogrammból következett. — Eddig végzett munkánk lehetővé’ teszi, hogy figyelmünket és gondoskodásunkat fokozottabban

feladataink

fiasság szellemében megalapozni. Arra kell törekednünk, és el is kell érnünk, hogy az általános- iskolai képzettséggel megalapozzuk ifjúságunk műveltségét. Édes anyanyelvűnk elsajátítása népoktatásunk legnagyszerűbb, egyben legfontosabb feladata ... „Nyelvében él a nemzet.“ — Népoktatásunk legnemesebb feladata ezt a nagy gondolatot valóra váltani. El kell érni — és ez legyen oktatásunk fő célja, hogy gyermekeink helyesen beszéljenek, írjanak és olvassanak magyarul. (Nagy taps.) A nevelés terén az eddigieknél nagyobb felelősség hárul a szülőkre. A családi életen kívül tevékenyebben kell részt- venniök az iskolai nevelés munkájában és elősegíteni az iskolai fegyelem megszilárdítását.

— Kultúrpolitikánk legnagyobb feladata:

lis kincseink, kultúrforradalmunk eredményei csak a társadalom szűk felső rétegének kiváltságává válnak. Biztosítani kell a kultúra demokratizálását, széleskörű népédMatofA« í. oldaton^)

sokoldalú, tervszerű munka a kulturális élet minden területen

„ . . . „ 2-f, VASARNAP

1954 bérügyi intézkedései

Tisztelt országgyűlés! A kormány a bérből és fizetésből élők helyzetének javítására 1954-ben további bérügyi intézkedéseket tervez. Ennek keretében néhány területen rendezni kell az ala- csonykeresetűek bérrendszerét, meg kell szüntetni egyes vidéki üzemek munkásainak tíz százalékkal alacsonyabb alapbérrendszerét. Részben alapbéremeléssel, részben felsőbb kategóriába való sorolással javítani kell az alsó három kategóriába tartozó segédmunkások keresetét.

' A nehéz fizikai munkát valamennyi ipar: ,ban egy kategóriával feljebb kell sorolni, vagy 10 százalékos pótlékot kell rendszeresíteni. Ezen túlmenően február 1-ével a vasipar, a vaskohászat, a vegyipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar, valamint a MÁV. és a posta területén tervez a kormány bizonyos bérügyi intézkedéseket az alacsony keresetű dolgozók bérének rendezése és egyéb munkáskategóriák bére közötti aránytalanságok megszüntetése céljából. Az I. negyedévben életbelépő bérrendezés évi pénzügyi kihatása 334 millió forint. Későbbi időpontban, de még ez év folyamán végrehajtandó egyéb bérügyi intézkedésekre a kormány a folyó évben 283 millió forintot biztosított a költségvetésben.

— A bérügyi intézkedéseken túl egyes járadékok és nyugdíjak felemelését is tervezi a kormány április 1-vel. Nem kívánom részletezni, a vonatkozó rendelet annakidején majd pontosan ismertetni fogja, csupán néhány intézkedés megemlítésére szorítkozom.

— A régi OTI öregségi és rokkantsági járadékot a 65 évnél fiatalabb járadékosoknál mintegy 29 százalékkal, az idősebbeknél körülbelül 43 százalékkal emeljük fel. A járadékemelés közel 80.000 öreg munkást érint. 16.000 bánya- nvugbéres öregségi és rokkantsági járadékát átlag havi 30 százalékkal emeljük fel. Ezen túlmenően a járandóság felemelésével rendezzük a munkások özvegyeinek járadékát, az öregségi nyugdíj minimumát, a rokkantsági alapnyugdíj mértékét, a szakképzettséggel rendelkező munkáson nyugdíját és így tovább. A járadék- és nyugdíjemelés évi költségkihatása mintegy 200 millió forint.

— A dolgozók szociális és kulturális helyzetének megjavítására is széleskörű intézkedések történnek 1954-ben. A munkavédelemre több, mint 316 millió forintot bocsátunk rendelkezésre. Szociális célokra 328 millió forintot ruházunk be. A dolgozó anyák életkörülményeinek megjavítása érdekében 1954-ben közel 26.000 férőhellyel növeljük a bölcsődék és óvódák befogadóképességét.

— Mint csepp vízben a tenger, úgy tükröződik e néhány számban a népi demokratikus rendszer, melyben a legfőbb érték az ember. Ezt célozzák azok a feladatok is, amelyek a mezőgazda- sági termelés növelésével a lakosság fogyasztásának fokozottabb kielégítését vannak hivatva biztosítani. Ezért most a kormánynak is, az állami és társadalmi szerveknek is, az ország népének is e nagy nemzeti feladat sikeres megvalósítására kell minden képességét, lelkesedését és erőfeszítését irányítani.

— A földosztás óta nem volt még ilyen egység és szoros összefogás falu és város, ipar és mezőgazdaság, a társadalom minden rétege között, mint most, a mező■ gazdaság fejlesztésének hatalmas programmja alapján. A munkásparaszt szövetség ezzel a programmal új tartalmat és széle- : sebb alapot kapott. Ez a záloga I az 1954-es mezőgazdasági terme- • lési terv sikeres megvalósításának.

dáinkat épúgy, mint álrami gazdaságainkat. Ettől függ idei gabonatermésünk, ezen múlik népünk jóléte, az ország ellátása, dolgozóink életszínvonalának emelése. A későbbi esztendők mezőgazdasági feladatai megvalósításának is most rakjuk le az alapjait. Ezért mezőgazdasági terruár az őszi munkákkal megkezdődött. A nem valami kedvező időjárást fokozottabb agrotechnikai intézkedésekkel kell ellensúlyozni. A rendelkezésre álló időt a téli munkákra, a felkészülésre kell fordítani, hogy a tavasz teljes készültségben találja termelő- szövetkezeteinket és egyéni gazA mezőgazdasági programul végrehajtása