Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-24 / 20. szám
1 N ns e h a e 1954 JANUAR 34, VASÁRNAP Nagy Imre elvtfirs beszéde az országgyűlés tegnapi ülésén (Folytatás « S. oldalról.) nevelő szerepét. Kultúrpolitikánk nem kisebb feladata ápolni, fejleszteni a magyarság egységes nemzeti kultúráját. — A párt és a kormány új politikája, a szocializmus építésének új szakasza megteremti az irodalom, művészet és tudomány felvirágzásának kedvező anyagi és szellemi feltételeit. Megnőtt az írók alkotó kedve, fokozódott érdeklődésük az élet új problémái, az időszerű gazdasági és politikai kérdések iránt. Alkotó kedvük és szabadságuk a szocialista realizmus talaján komoly ígéret a jövőre. Nagy feladat a magyar klasszikus irodalom ápolása. Az idén emlékezünk meg irodalmunk büszkesége, Jókai Mór halálának 50. évfordulójáról. Méltatlan a nagy író halhatatlan emlékéhez, de a népi demokrácia irodalom- politikájához is, hogy a felszabadulás óta alig néhány kötete keTudomáuyos életünkkel szemben az új szakasz új feladatai rendkívüli követelményeket támasztanak. Egyes tudományágakban vannak is elismerésre méltó eredményeink, de nem elégedhetünk meg azzal a hellyel, amelyet a tudományos világban elfoglalunk. Számos tudományágban, elsősorban a technikai tudományok terén, le vagyunk maradva, csak átvesszük a tudományos eredményeket, ahelyett, hogy újat is alkotnánk. Tudományos kutatóintézeteink nem egyszer olyan kérdéseket dolgoznak fel, amelyeknek semmiféle, vagy csak nagyon laza kapcsolatuk van a termelés terén előttünk álló feladatokkal és elhanyagoljuk égető problémáinkat. — Az utóbbi időben ugyan felélénkült tudományos életünk, szélesedtek nemzetközi kapcsolataink a szocialista tábor országain kívül, résztvettünk számos tudományos tanácskozáson Stockholmban, Londonban és másutt, Az egészségügy fejlesztése rült kiadásra. Ezt a mulasztást minél előbb helyre kell hoznunk. Több ifjúsági regényt és mesekönyvet kell ifjúságunk és' gyermekeink kezébe adni a magyar ifjúsági és meseirodalomból. — Jobban ki kell domborítani a színjátszás népi, nemzeti jellegét régi és új magyar színdarabok minél nagyobb számban való bemutatásával. Különös gonddal kell törődni a magyar dráma sorsával. — A képzőművészet terén nagy lépéseket kell tennünk afelé, hogy a néptömegek nevelésének, életük megszépítésének eszközévé váljon. Az állam is fokozottabb gondoskodással kíván hozzájárulni ahhoz, hogy alkotási feltételek biztosításával képzőművészeink kifejthessék művészeti képességeiket, hogy e nagyfontossá- gú művészeti ág helyzete méltó legyen az új magyar képzőművészet eredményeihez és feladataihoz. ahol tapasztalhattuk tudományos életünk fokozottabb megbecsülését. De a főfeladat a tudományok továbbfejlesztésének előrelendí- tése, újabb tudományos eredmények elérése. Népi demokráciánk viszonyai között ennek kedvező feltételei, komoly lehetőségei és szép hagyományai vannak. Erre támaszkodva a szellemi élet, a tudományos munka terén is, az élre kell törnünk a nemzetek nemes versengésében. — A kormány, amely messzemenő anyagi áldozatokat hoz a dolgozók pihenésének, kulturális és szórakozási lehetőségeinek fejlesztésére, biztosítani kívánja ehhez a megfelelő szabadidőt is. Megköveteli ezt a dolgozók magánélete, a családi kör, a gyermekek nevelése, a szülői kötelesség is. Erre való tekintettel a kormány a közeljövőben be fogja vezetni hivatalokban, intézményekben az alkalmazottak kötött munkaidejét. vezető. Ez az alapja a tanács és a nép közötti kölcsönös bizalomnak, amely sikeres munkájuk legfőbb biztosítéka. Csak ígytuda szocialista törvényességet. — Az elmúlt félév során e téren komoly lépéseket tettünk előre, bár helyenként még mindig előfordulnak törvénysértések, mint a termelőszövetkezetből kilépett parasztokkal szemben is. Törvényeink lábbal tiprása annál elítélendőbb, mert néhol tanácsi vezetők is részesei voltak. Törvénytelen eljárásuk nem marad megtorlatlanul. Az ilyen ele- j meket kisöpörjük az államappa- I rátusból. A törvénysértők bíróság I előtt felelnek bűneikért. Kemény kézzel véget vetünk az önkényeskedésnek és érvényt szerzünk a termelőszövetkezetből kilépett parasztok törvényben biztosított jogának. Szigorúan alkalmaztuk és a jövőben is alkalmazni fogjuk a törvényeket, amikor a termelőszövetkeztek jogos érdekeit kellett az ellene irányuló támadások ellen megvé- delmezni. De a törvény törvény marad akkor is, amikor a termelőszövetkezetből annak rendje- módja szerint kilépett parasztok jogos érdekei ellen járnak el önkényesen. •— A törvényesség biztosítása az állami, gazdasági és társadalmi életben komoly feladatokat ró magukra a tanácsokra. Népköz- társaságunk, kormányunk szilárd alapja a törvényesség. A törvénytelen cselekedet népi hatalmunkat ássa alá, ezért minden esetben a törvények teljes szigorával kell lesújtani rájuk. A helyi tanácsok a törvényesség biztosítására irányuló munkájukban a dolgozók legmesszebbmenő támogatására számíthatnak. A feladat kettős. A tanácsoknak tudniok kell, hogy nemcsak a törvények alkalmazása terén elkövetett túlkapás, hanem az állampolgári kötelezettség teljesítésének elmulasztása is törvénysértés. A törvényesség biztosítása tehát azt is jelenti, hogy az állampolgári kötelezettségek teljesítését is meg kell követelni minden téren. A kormány az 1954. évi adóterhet a múlt évi csökkentett adó összegében állapította meg* Ilyen módon a parasztság már most számítást csinálhat, hogy évi adójára havonta minden hó 15-ig kamatmentesen milyen ösz- szeget kell fizetni. A pénzügyi szervek az előírásokról a legközelebbi hetekben írásban értesítik az adózókat, s amennyiben jogos panasz merül fel, a járási pénzügyi osztálynak gyorsan orvosolni kell. Az adóíveket az idén már május 15-ig kézhez j kapják a gazdák. Egyébként 1954, évre a kormány az adózás terén, népgazdasági érdekekre való tekintettel, módosításokat eszközölt. A méhészetből eredő jövedelmet mentesítette mindennemű adózás alól. Csökkentettük a növendékállattartó gazdák adóját. Leszállítottuk az idősebb gazdák- adóterhét. Megszüntettük a katonai szolgálat mentességi adót és 22 évre emeltük a gyermekle- lenségi adófizetésre kötelezettek korhatárát. A kormány pro- grammjának és a párt határozatainak alapján megtette a magáét. A parasztságon a sor, hogy példásan teljesítse állampolgári kötelezettségét. Város- ás kfeéggczdálbodás! miniszférinm nak az államhatalom súlyával és tekintélyével érvényt szerezni a törvényeknek, biztosítani az állami élet minden területén Illetékes hatóságainknak más téren is érvényt kell szerezniük: népköztársaságunk törvényeinek^ Példásan kell megbüntetni az árdrágítókat, akik kijátsszák az árleszállítást és tiltott áremeléssel vagy minőségrontással károsítják meg a lakosságot. Ügyészeink, bíróságaink, állami ellenőrző szerveink fontos feladata őrködni a kormány árpolitikai intézkedéseinek szigorú betartásán. — Tisztelt országgyűlés! — A kormányprogramm célkitűzéseinek eredményes megvalósításában, dolgozó népünk mész-, szemenő erőfeszítései mellett, sokat köszönhetünk annak a nagy és értékes segítségnek, amit a Szovjetuniótól és a baráti országoktól kaptunk, valamint a szocialista tábor országai között fennálló kölcsönös gazdasági együttműködésnek. De új politH kánk kibontakozásában éreztette hatását a nemzetközi feszültség, enyhülése is, amely bizonyos lehetőséget nyújtott a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére, új területekre való kiterjesztésére. Külkereskedelmünk e téren számottevő eredményeket ért el. Népgazdaságunk átállítása, iparunk átcsoportosítása, 1954. évi terveink biztosítása nagy és bonyolult feladatokat ró külkereskedelmünkre, export-import terveink teljesítésére. Másrészről fejlett népgazdaságunk számos ágazata széles alapot és komoly lehetőséget nyújt a velünk való gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, amit elősegíthet az, hogy s magyar márka jó hírnevét öregbítve, jóminőségű áruval jelenünk meg a piacon. Mi készek vagyunk egyenlő alapon bárkivel, a kapitalista országokkal is kereskedni. Gazdasági adottságainknál fogva, elsősorban közvetlen szomszédainkkal. Ezen a téren kölcsönösen kedvező lehetőségek1 állnak fenn. Mi a magunk részéről kívánatosnak tartjuk ezek hasznosítását, — mondotta Nagy Imre elvtárs, majd a nemzetközi helyzetről beszélt, s így fejezte be: Tisztelt országgyűlés! Ennyiben kívántam ismertetni a kormány félesztendős tevékenységét és azokat a feladatokat, melyeket 1954-ben meg kell valósítanunk. A nép bizalommal van irántunk, követ bennünket azon az úton, amelyen békés építőmunkánk közben, dolgozó népünkkel eggyé- forrva, pártunk vezetésével biztos lépésekkel haladunk magasztos célunk, a szocializmus diadala felé. Velünk a nép, velünk a győzelem! Nagy Imre elvtárs bestédéhez hozzászóltak: Földvári Rudolf, az MDP. Politikai Bizottságának tagja, Darvas József népművelési miniszter, Pesta László, a budapesti városi tanács vb. elnökhelyettese, Horváth Ede, a Szocialista Munka Hőse, Lovas Lajos, a túrkevei Vörös Csillag tsz. Kos- suth-díjas elnöke és Juhász Im- réné országgyűlési képviselő. Költségvetési előirányzatunkban figyelembe vettük a honvédelem szempontjait is. Gazdasági lehetőségeinkhez mérten gondoskodunk néphadseregünkről, hogy szabadságunk, függetlenségünk, békés építő munkánk védelmére helyt tudjon állni. (Taps.) Jellemző vonása a költségvetési előirányzatnak, hogy a bevételek túlnyomó nagy részét, csaknem 80 százalékát nem a lakosság adója, hanem az állami vállalatok befizetései alkotják. Mutatja, hogy a kormány nem adópréssel, hanem saját vállalatai és üzemei teremlésének fejlesztésével, önköltségének csökkentésével teremti elő az államháztartás viteléhez szükséges anyagi eszközöket. A tanácsok feladatai Tisztelt országgyűlés! Mindazok a sokrétű, bonyolult, a lakosság mindennapi helyzetére kiható intézkedések, amelyek a kormány programmból, 1954. évi nép- gazdasági terveink végrehajtásából folynak, jórészben helyi tanácsainkon, azok munkáján keresztül valósulnak meg. Rendkívül fontos tehát, hogy helyi tanácsaink minden befolyásuk, tömegkapcsolataik és hivatali apparátusuk munkájának teljes fel- használásával, az államhatalom súlyával és tekintélyével végezzék a rájuk háruló feladatokat. A kormány egyik legfőbb tennivalója helyi tanácsaink megsegítése, felkészítése, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő feladatokkal. Erre fokozottabban szükség van, mert a fejlődés új szakaszában, a helyi tanácsok szerepe, jelentősége és felelőssége a múlttal szemben megnőtt. A párt- határozat és a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósulása a tanácsok helyes vagy helytelen, jó vagy rossz munkáján múlik: azon, hogyan hajtják végre azokat. Az új nagyszerű feladatok a tanácsokba pezsgő életet, a hivatal munkájába friss szellemet visznek. Nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanácsi választott 1 szervek működéséből kiküszöböl- I jék a bürokratizmust, az admi- | nisztratív módszereket és megszilárdítsák belső életük demo- kratizmusát A kormány számos intézkedésével már eddig is csökkentette a túlzott állami centralizmust, fékezte a tanácsok kezdeményezését és megvetette az alapját a tanácsok önálló költségvetésének, hogy felszámolja azt a pénzügyi politikát, amely szűk térre korlátozta a tanácsok tevékenységét. A helyi ipar, a kisipar, a kommunális ügyek terén szélesebb töret biztosítottunk a helyi tanácsok gazdasági tevékenységének és ezt a politikát tovább fogjuk folytatni. Ahhoz, hogy ez eredményre vezessen, sokat kell még javítani a tanácsok pénzügyi és beruházási tevékenységén, hogy lehetőségeiket, a rendelkezésükre bocsájtott anyagi eszközöket a lakosság szociális, vagy kulturális igényeinek kielégítésére minél jobban kihasználják. A kormányprogramm és a párt- határozatok a heiyi tanácsok talpraáUásának, népi tömegszervekké való válásának, szilárd államhatalmi és igazgatási szervekké való kiépítésének alapjait is megteremti. Az új szakasz politikája, amely a lakosság életviszonyainak megjavítását tartja szemeiéit, a tanácsokat a nép felé, a népet a tanácsok felé fordítja, biztosítja az állam és a dolgozó tömegek egységét, összeforrását. Sem időt, sem fáradságot nem kímélve, meg kell magyarázni a dolgozóknak a kormány rendeletéit, az előttük nem világos kérdéseket. Nem parancsolgatni kell, hanem meg kell tanulni meggyőzni őket a párt és a kormány politikájának helyességéről. Ezt tartsa szemelőtt minden tanács* Az országgyűlés a minisztertanács elnökének beszámolóját tudomásul vette, majd rátért a város- és községgazdálkodási minisztérium létrehozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. — A kormányprogramm gyakorlati végrehajtása során igen nagy feladat hárul, a város- és községgazdálkodásra, — mondotta Nánási László előadó. — Ennek hivatása a dolgozók lakással és ivóvízzel való ellátása, a városok és községek belső közlekedésének lebonyolítása, a belső utak, járdák. hidak, fürdők fenntartása. valamint a szennyvízlevezetés, a köztisztaság biztosítása, a városok és községek fejlesztésével és rendezésével kapcsolatos feladatok ellátása, a városokban és községekben zöld övezetek létesítése és Nánási László előadó java" solta az országyúlésnek, hogy az alkotmány 24. szakaszának kiegészítéséről és a város- és községgazdálkodási minisztérium felállításáról szóló törvény- javaslatot fogadja el. Az országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta. Ezzel az or- száftvűlés ülésszaka végétért. terén bár történtek a kormány részéről az elmúlt hónapokban intézkedések, a feladatok megoldása még előttünk ‘ áll. 1954-ben ezen a téren jelentős lépést teszünk előre, amennyiben az egészségügy fejlesztésére 343 millió forintot ruházunk be. Mintegy 10 százalékkal növeljük a kórházi ágyak számát és az év folyamán több új kórházat adunk át a használatnak, egyidejűleg több kórházat jelentősen kibővítünk. A jobb betegellátás érdekében I pedig nyolcezerrel felemeljük a kórházak és rendelőintézetek dolgozóinak létszámát, A közegészségügy fejlesztése terén fontos szerepük van a kommunális beruházásoknak, amire 1954-ben 323 millió forintot fordítunk. Ebből az összegből elősorban a városok víz- és csatornahálózatát kell bővíteni, illetve a meglévőt kijavítani. 1954- ben tovább folytatjuk az állami lakóházak tatarozását, amire 320 l millió forintot irányoztunk elő. Az 1954. évi laKiiscpitéái Programm 150 százalékkal haladja meg a múlt évit. Folyó évben állami és magánerőből összesen kerek számban negyvenezer lakás épül az országban. Ezen kívül további tízezer lakás építését kezdjük meg, amelyeket 1955-ben fejezünk be. Az állami lakásépítkezéseken kívül a kormány messzemenő anyagi segítséggel magán-kisla- kásépítési akciót indít az év folyamán, igen előnyös fizetési feltételek mellett. 1954-ben erre a célra 180 millió forint összegű kölcsönkeretet és nagymennyiségű építőanyagot bocsájt az építtetők rendelkezésére. 10.000 új litkás Ezekután, tisztelt országgyűlés, áttérek az államháztartás egynéhány kérdésének rövid ismertetésére. Július 4-i parlamenti beszédemben gazdasági lehetőségeink reális értékelésével kapcsolatban a feladatot abban jelöltem meg, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér! Ma ez fo- kozotabban érvényes, mint fél évvel ezelőtt. Államháztartásunkban ez a gazdálkodás irányelve. A legmesszebbmenően takarékoskodunk a dolgozók filléreivel és nagyon megnézzük, hová adjuk. Ezen épül fel az 1954. évi állami költségvetésünk, melynek előirányzatát a minisztertanács a múlt év végén jóváhagyta. Ebben az előirányzatban a pénzeszközök új csoportosításának jellemző vonása a beruházások fő ősz- szegének csökkentése. A múlt évben a költségvetésben a beruházásokra az összkiadás 32.4 százaléka volt előirányozva, míg az idén csak 26.9 százalék. A költségvetési előirányzat alapján a kormányprogramm értelmében kidolgozott es a párt által megszabott elvek alapján érvényre juttatott népgazdasági terv képezi és főfeladata, hogy a népgazdasági terv célkitűzéseit pénzügyileg biztosítsa. Ennek megfelelően a mezőgazdaság fejlesztésére folyósítandó összeg több mint kétszerese a tavalyinak, kereken 3.6 millárd forint, míg a szociális és kulturális kiadások kereken egy milliárdal emelkednek, „Addigi nyújtózkodjunk, umediitg a takaró ér;**
