Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-24 / 20. szám
M & B L A L' 1U54 JANUAR 24, VASARN. Nagy Imre elvtárs beszéde az országgyűlés tegnapi ülésén (Folytatás az I. oldalról) «étének megjavítására tett. Hiányos felsorolásuk is meggyőzően mutatja, hogy a kormány elsőrendű . kötelességének tartja — és mint arra az 1954. évi feladatokkal kapcsolatban még kitérek, a jövőben még inkább annak tekinti— a munkásosztály anyagi, kulturális és szociális helyzetének, életszínvonalának általános emelését, anyagi lehetőségeink, erőforrásaink, népgazdaságunk te- herbírőképessége alapján. A mezőgazdaság lermelésének «emeléséért — Tisztelt országgyűlés! — A kormányprogramm a nép- gazdasági tervek és tervezés átállításával kapcsolatban egyik legfontosabb feladatként tűzte ki az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődése között a túlzott iparosítás következtében, az utóbbi évek során létrejött aránytalanság gyors megszüntetését. Ennek megvalósítására a kormány sokoldalú és széleskörű intézkedéseket foganatosított. Olyanokat, amelyek fokozzák parasztságunk termelési kedvét, növelik a termeléshez fűződő egyéni érdekeltségét, lehetővé teszik nagyobb árufeleslegei szabadpiaci értékesítését és megszilárdítják a gazdálkodás biztonságát. — A kitűzött feladatokat a kormány a mezőgazdasági beruházások növelésével, a termelésre nehezedő terhek csökkentésével és nagyösszegű közép- és hosszúlejáratú hitelnyújtással valósította meg. 1953. második félévében ,« mezőgazdaságban eszközölt közvetlen beruházások összege 70.1 százalékkal haladta meg az első félévit. Az ipari termelés átcsoportosításával és ennek megfelelően a beruházásoknak a mező- gazdasági gépgyártásban való jelentős növelésével szinte ugrás- szerűen megnőtt egyes mezőgazdasági gépek és kisgépek gyártása. 1953. második félévében 50.2 százalékkal több traktort, majdnem ötször annyi műtrágyázó gépet, 86.7 százalékkal több kaza- íozót, 50.5 százalékkal több foga- tos fűkaszálót, továbbá 167.9 százalékkal több répavágót és morgóiét adott az ipar a mezőgazdaságnak, mint az év első felében. — A mezőgazdasági termelésre nehezedő terhek messzemenő csökkentésében legnagyobb jelentőségük a begyűjtés terén nyújtott kedvezményeknek volt. Azok számára, akik 1953. évi gabonabeadási kötelezettségüket pontosan teljesítették, a kormány törölte multévi beadási hátralékukat. Eeszolgáltatási áron számítva, ez 235,5 millió forintot tesz ki, melynek feltételes elengedése kétségtelenül ösztönzőleg hatott mind az egyéni, mind a szövetkezeti parasztság termelési kedvére. Intézkedés történt a beadási kötelezettség teljesítésének elmulasztásából származó kártérítések és bírságok törlése iránt is. Ezen a címen mintegy 445 millió forint összegű tartozást engedtünk el. — Számításaink szerint a beadási kötelezettség mérséklése megközelíti, sőt egyes cikkekben meg is haladja a megelőző évről elengedett hátralékok mértékét. — Hosszú a sora, tisztelt országgyűlés, azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel a paraszti terhek jelentős mérséklését elértük és ezzel komoly ösztönzést adtunk á termelés fejlesztésének. Említésre méltó még a gépállomási díjtartozások elengedése, melynek során egyéni és termelőszövetkezeti parasztoknál összesen 115.5 millió forintot töröltünk. Egyidejűleg a termelőszövetkezeteknél 24 százalékkal, az egyéni parasztoknál 36 százalékkal mérsékeltük a gépállomási talaj-mun- kadíjakat. — A kormány által szervezett őszi minőségi vetőmag- akció keretében igen előnyös cserefeltételek mellett kereken Négyszázezer métermázsa vetőmagot osztottunk ki, ugyanakkor az elemi kárt szenvedett egyéni és szövetkezeti termelők számára százezer mótermázsát juttattunk. — A minisztertanács lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosított a szerződéses termelőknek, s ezáltal jóval jövedelmezőbb és gazdaságosabb számukra, mint eddig. 51 szerződéses növény árát felemeltük, aminek révén mintegy 280 millió forinttal több pénzhez jutnak a termelők, mint a múlt évben. — A földhaszonbérlés szabaddá tétele, ötvenmillió forintos termelési hitel és talán nem utolsó sorban a paraszti adóterhek több, mint 500 millió forinttal történt csökkentése a múlt eV második felében -- meggyőzték földművelő népünket a kormány szándékainak helyességéről. Dolgozó parasztságunk megértette törekvéseinket és magáévá tette célkitűzéseinket. Melléjük állt ég már a múlt őszön hozzáfogott megvalósításukhoz: a felemelt kenyérgabona-vetéstervet teljesítette, a tartalékterületeket az utolsó holdig művelés alá vette. Egy régi magyar közmondás azt mondja, hogy „Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten‘‘. A kormány július 4-i programmjával és a nyomában már eddig megtett széleskörű intézkedéseivel köszöntött a falu felé „Adjonistent‘‘. Most rajtuk a sor. És a falu jókedvvel, szívvel-lélekkel végzett munkájával, gazdag termés Ígéretével köszön vissza „Fogadj- istent‘‘. A város és a falu, a munkásság és, a parasztság, a kormány és a nép közötti gazdasági és politikai kapcsolatok kiszélesednek és a testvéri kapcsolatok erkölcsi és lelki kötelékeivel megerősödve, széttéphetetlenné válnak. Ebben van az egységbe forrott nép és kormány mindennel megküzdő, államot alkotó, országot építő ereje. Tisztelt országgyűlés! A mező- gazdasági termelés fellendítésére irányuló azonnali intézkedéseken túl, amiket a kormány az elmúlt hónapok során életbeléptetett, a július 4-i programm főfeladatul a mezőgazdasági termelés olyan fellendítését tűzte ki, amely megszünteti az ipari és a mezőgazdasági termelés közötti aránytalanságot és a termelés gyors emelésével megteremti a népjólét állandó emelésének biztos anyagi alapját. Mint ismeretes, a decemberben közzétett párt- és kormányhatározattal ezt a nagyszabású — bátran mondható — történelmi feladatot sikerrel megoldottuk, A munka oroszlán- részét legkiválóbb tudósaink, elméleti és gyakorlati szakembereink végezték. Az érdem is őket illeti. — Engedjék meg, hogy e helyről népünk jólétének biztosítására, egyik legfontosabb nép- gazdasági águnk fellendítésére, népi demokráciánk gazdasági megszilárdítására és nem utolsó sorban a kormányprogramm sikeres megvalósítására kifejtett eredményes munkájukért elismerésemet és köszönetemet fejezzem ki, (Elénk taps.) ?— Á mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározattal, népgazdaságunk fejlődésének jelenlegi szakaszán előttünk álló legnagyobb feladat eredményes megoldásának raktuk le szilárd és biztos alapjait. A határozat jelentősége szinte felmérhetetlen. A magyar mező- gazdaság történetében nem volt még példa arra, hogy a mező- gazdasági termelés a maga szerteágazó, bonyolult feladataival és a parasztság gazdálkodásának nehézségeivel, az állam gondoskodásának és segítőkészségének ennyire középpontjában álljon, mint most. \ dolgoz«» parasztság’ nagy feladatai — A feladat nagyszerűsége — az ország népe jólétének biztosítása — hasson át valamennyiünket, az ország vezetőit, a nép képviselőit egyaránt, hogy átérezve a felelősséget, szívvel-lélekkel odaálljunk e nagy országos ügy mellé és midenki a maga helyén és munkakörében tevékeny résztvevője legyen azoknak az egész népet átfogó erőfeszítéseknek, amelyek boldogabb holnapunk, derűsebb életünk megteremtésére irányulnak. (Taps.) Az állam vállalja és teljesíti a határozatból reáháruló nagy kötelezettségeket, biztosítja mindazokat a feltételeket, amelyek a feladatok megvalósításához az állam, a kormányzat részéről szükségesek. Soron most azok vannak, akik közvetlen termelőmunkájukkal vesznek részt a határozat végrehajtásában: a mezőgazdaság dolgozói, egyénileg gazdálkodók, termelőszövetkezeti tagok, állami gazdaságok munkásai, a mező- gazdaság szakemberei, A határozat célkitűzései és a megvalósításukhoz rendelkezésre bocsátott eszközök lehetőséget adnak arra, hogy állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink termelési és jövedelmezőségi eredményeikkel a nagyüzemű szocialista gazdálkodás előnyeit bebizonyítsák. Nagy feladatok hárulnak a legszélesebb termelőrétegre, a középparasztságra, amely ma a mezőgazdasági termelés központi tényezője. A párt- és kormány- határozat sikeres végrehajtása főképpen azon múlik, hogy a középparasztság a maga gazdaságaiban hogyan alkalmazza a termelés fejlesztésének célkitűzéseit és hogyan hasznosítja azt a hatalmas segítséget, amit ehhez neki az állam nyújt. \ kőzépparaszlok gazdálkodási és birtokviszonyai, a kormányprogramm, valamint a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat széles lehetőségeket nyújtanak a termelés fokozására. Szeretik a munkát, tudnak gazdálkodni, s ha a faluban a jó gazda gondosságával és felelősségével kezükbe veszik a mező- gazdasági termelés fejlesztésének Ügyét, ha példamutatóan élenjárnak és serkentik, tanácsaikkal, vagy ha kell, gazdasági erőforrásaikkal , segítik a gyengébbeket, a lemaradókat, ha az állam mesz- szemenő segítségét önnön hozzájárulásukkal egészítik ki és saját beruházásaikkal is fokozzák termelésüket, akkor nem kétséges, hogy a határozat, célkitűzéseit sikerrel megvalósítjuk. A középparasztság jómódja, gazdasági gyarapodása, árutermelésének növelése, a nagyüzemű termelőszövetkezeti gazdaságok fejlesztésével párhuzamosan elengedhetetlen feltétele mezőgazdaságunk elmaradottsága gyors felszámolásának, a termelés fellendítésének, A kormány sorozatos intézkedései a mezőgazdaság megsegítésére, a termelés biztonságára, felgerjesztették a középparasztság termelési kedvét, így van ez jól. Gyarapítsák gazdaságukat, egészítsék ki és újítsák fel a gépi és egyéb felszerelésüket, fejlesszék haszon- és igásál- latállományukafr, amíg erre családjuk munkaerejéből ' futja, amíg saját erejükből látják el a gazdálkodás feladatait. Ebben a törekvésükben senki sem korlátozza őket. Ellenkezőleg: gazdasági gyarapodásukat maga az állam messzemenően elősegíti. Tenne! ^szövetkezetei n k gazdasági és szervezeti megszilárdítása, a tagság jólétének növelése a kormány messzemenő gondoskodását képezi. Szövetkezeteink a gyermekbetegségek és a kezdeti nehézségek ellenére bebizonyították, hogy a magyar falu szocialista átalakulásában ki- téphetetlen gyökerei vannak. A múlt őszön jól kiállták a próbát. Nyilvánvalóvá vált, hogy termelőszövetkezeteink zöme egészséges, fejlődőképes, hogy szilárd és biztos alapja mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének, a termelés fejlesztésének és az anyagi gyarapodásnak. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében, a termékbőség biztosításában kimagasló szerepük van a termelőszövetkezeteknek, amelyeknek a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta előnyökre és a messzemenő állami segítségre támaszkodva a hozamok növelésében, megelőzve az egyéni gazdaságokat, az élre kell kerülni. Ennek gazdasági €s technikai feltételei megvannak; a vezetésen, a szervezésen, a munkafegyelmen, a végzett munka minőségén múlik az eredmény. Mindez meggyőzően mutatja,' hogy a mezőgazdasági termelés« kormányprogramm következetes megvalósításával elfoglalja méltó helyét a népgazdaságban, hogy termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztságunk a társadólom megbecsült és egyenrangú tagja, amelynek termelő munkája az egész ország figyelmének és segítőkészségének középpönt- jában áll. Uj bcjfyiijicsi rendszerünk megfelel az ország és a termelők érdekelnek Tisztelt országgyűlés! A komiányprogrammban azt is célul tűztük ki, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése, a parasztság helyzetének könnyítése és a szabadpiaci forgalom, az őstermelői felhozatal fejlesztése érdekében — amely szélesíti a termelők és fogyasztók közvetlen kapcsolatát és ezért gazdaságpolitikánkban mind nagyobb helyet foglal el1— új többéves begyűjtési rendszert léptetünk életbe. Mint ismeretes, a kormápy ezt az ígéretét is beváltotta. A vonatkozó törvényerejű rendelet megjelent és folyó év január 1-én hatályba is lépett. A beadási kötelezettség többéves rendszere lehetővé teszi a gazdálkodás tervszerű fejlesztését és megteremti á termelés biztonságát. Kidolgozásánál figyelemmel voltunk a mezőgazdaság sajátosságára, amely a földművelésben is, az állattenyésztésben is több évvel előre számol. Az okszerű talajművelés, a vetésforgó, a jószágnevelós, nem is beszélve a szőlő- és gyümölcstermelésről, sok esztendő előrelátó munkáját, a gazdaság átgondolt, tervszerű vezetését követeli. Ez az elsőrendű termelési szempont teljes mértékben érvényesül a többéves begyűjtési rendszerben. A nagymértékben leszállított beadási kötelezettség a termelés ösztönzése mellett lényegesen növeli a piac bőséges áruellátását, ezzel teher- mentesíti a központi készleteket és az állami és szövetkezeti kiskereskedelem árualapját. A többéves begyűjtési rendszer megfelel a kormányprogramm célkitűzéseinek, helyesen egyezteti össze az ország, a lakosság egyetemes közös érdekeivel a termelők egyéni érdekeit, ami kifejezésre jut abban az általános megelégedésben, amelyet az új begyűjtési rendszer a termelőszövetkezeti tagság és a gazdák körében országszerte kiváltott. Tisztelt országgyűlés! A kormány július 4-1 pro- grammjában nagy célokat tűzött maga elé az Igazságszolgáltatás, a törvényesség, a jogrend megszilárdítása és a sérelmek orvoslása terén. A kormány betartotta szavát: ami július 4-én ígéret volt, pár rövid hónap leforgása alatt valósággá vált. Kiadtuk és a múlt év október 31-ig, tehát a kitűzött határidőn belül végrehajtottuk a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendeletet, megszüntettük a rendőr- hatósági őrizet alá helyezést és a rendőrbíráskodás intézményét, feloldottuk a kitelepítettek kényszerlakhelyhez kötöttségét. A rendőrhatósági őrizet alatt volt külföldi állampolgárokat átadtuk az illető országok hatóságainak. A végrehajtott rendszabályok a társadalom minden rétegében osztatlan megelégedést váltottak ki és messzemenően hozzájárultak a belső megnyugváshoz, a lelkek békéjéhez. Bizonyos kezdeti eredményeink vannak a kormányprogramm megvalósításának más területén is. Megtettük az első lépéseket az oktatásügy, főképpen az általános iskolai oktatás terén fennálló hiányosságok és nehézségek leküzdésére, az iskolahálózat bővítésére, a falusi, tanyai pedagó-j gusok helyzetének javítására és az oktatási segédeszközök biztosítására. A feladatok dandárja azonban még előttünk áll, ugyanúgy, mint a kulturális élet, az irodalom, művészet és tudomány terén, , v , Nagy tervek, nagy feladatok 1954-ben I Az elmúlt félév a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítása mellett a felkészülés ideje is volt az előttünk álló 1954-es esztendő még nagyobb és semmivel sem könnyebb feladataira. Tisztelt országgyűlés! Az 1954-es esztendőben, melynek küszöbét alig néhány héttel ezelőtt léptük át, az országépítés terén nagy alkotások várnak ránk. Ebben az esztendőben teljes nagyságukban kibontakoznak azok a hatalmas feladatok, amelyeket a párthatározat, a kormányprogramm elénk tűzött és amelyeset eddigi tevékenységünkkel alapoztunk meg. A feladat tehát nem az, hogy a nemzet erejét, az ország erőforrásait új célkitűzések megvalósítására összpontosítsuk, hanem erőteljesebben, szélesebb fronton és céltudatosabban előrehaladni azon az úton, amelyen fél évvel ezelőtt elindultunk. Fél év tapasztalatai, nehézségei és eredményei egyaránt azt mutatják, hogy helyes úton járunk, jó irányban haladunk. A kormány gazdaságpolitikai tevékenységét az 1954-es esztendőre a népgazdasági tervezésnek kellett; .a maga nagy összefüggéseiben, kereteiben és részleteiben is meghatározni. Ki kellett küszöbölni a múlt hibáit, nagyobb körültekintéssel, biztosabh alapon és reálisabban kellett tervezni, mert még egyszer netii (Folytatit (i S. ol&tffanjj
