Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-24 / 20. szám
VilaQ. proletariat egycjütietelk f AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA »Nyíri Pajkos" a 7. oldalon XI. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM ÄRA 1« FILLER 1854 JANUAR 24, VASARNAP Nagy Imre elvtárs beszéde az országgyűlés tegnapi ülésén Az országgyűlés szombaton délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozásait. • Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Nagy Imre, a minisztertanács elnöke kíván szólni. Nagy Imre elvtárs, a miniszter- tanács elnöke, a következő beszédet mondotta el: — Tisztelt országgyűlés! — Az 1953-as esztendő, amelyet az új év küszöbén átlépve magunk mögött hagytunk, mérföldkő az ország fejlődésének széles útján. Azok a mélyreható változások, amelyek a múlt év derekán megindultak és azóta mindjobban és jobban kibontakoztak, azok az új célkitűzések és feladatok, amiket a párt Központi Vezetőségének júniusi határozata és a július 4-én elhangzott kormányprogramul népünk elé állított, az a bírálat, amely a múlt hibáit feltárta és az ország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében egyaránt levonta belőlük a jövő számára a. szükséges tanulságokat, fejlődésünkben új szakaszt ' nyitottak, új politikának vetették meg alapjait. — Alig hat hónap múlt el azóta. Nem sok idő, hiszen pro- grammunkkal tartós és szilárd alapokra fektettük a párt és a kormány új politikáját. Mégis ez a rövid idő elegendő ahhoz, hogy mérlegre tegyük fél esztendővel ezelőtt ugyanezen a helyen, az országházban, népünk színe előtt adott szavunkat és azt követő tetteinket. — Visszapillantva a kormány hathónapos tevékenységére, megállapíthatjuk, hogy nagy erőfeszítéseink nem maradtak eredménytelenek A legnagyobb elismerés hangján kell szólnom arról a nagyszerű teljesítményről, lendületes, odaadó munkáról, amellyel ipari munkásságunk, bányászok, kohászok, vasasok, a műszaki értelmiséggel karöltve hozzájárultak a párt határozatának és a kormány programmjának megvalósításához. Dolgozó népünk önfeláldozó, lendületes munkája és a kormány következetes politikája, az új szakasz alapelveihez és gyakorlati célkitűzéséihez való feltétlen ragaszkodása volt és lesz a jövőben s a biztosítéka annak, hogy a kormányprogramm minden pontiát lépésről lépésre megvalósítsuk. az új politikát sikerre vigyük:“ A kormány eddigi tevékenysége, a programm megvalósítása - során elért szerény eredményei csak kezdet azoknak a feladatoknak; a megoldása terén amelyek, összességükben, végső kibontakozásukban hazánk felvirágzását, népünk boldogulását, a szocializmus építésének sikerét biztosítják. — Az az öröm és lelkesedés, amely a kőrmányprogramm nyomán a lakosság körében országszerte osztatlanul megnyilvánult, mutatja, hogy azok a mélyreható változások, amelyeket a kormány új politikája elindított, mennyire időszerűek és szükségesek, hogy y nép vágyait fejezik ki, hogy azok a népi törekvések öltenek testet bennük, amelyek népköz- társaságunk állami és társadalmi életét, gazdaságpolitikáját és kulturális tevékenységét a szocializmus építése terén előrelendítik és irányítják. — A programm célkitűzéseit a kormány gyors ütemben valósította meg. A szükséges intézkedések nem várattak magukra: a kormány pontosan és határidőre valóra váltotta azokat. A kormány a programm megvalósítása során foganatosított ■ számtalan intézkedésével, a falu és a város gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatainak fejlesztésével megszilárdította a munkásság é- a parasztság szövetségét, államiságunk megingathatatlan fundamentumát. Ahhoz, hogy nemcsak a programmban kitűzött feladataink végrehajtása terén végzett munkánk hozott eredményeket, hanem ugyanakkor a kormányprogramon ellen irányuló alattomos, zavartkeltő kísérleteket is felszámoltuk, erőt adott az, hogy népünk e nagy feladatok megoldásához. a nehézségek leküzdéséhez, dolgos két keze és szellemi képességei mellé igaz szívét, sze- retetét és bizalmát is kölcsönözte. Ez a szinte felbecsülhetetlen erőforrás az, amelynek birtokában a kormány, mint a múltban, megküzd minden feladattal a jövőben is. — Nem kívánom tételesen felsorolni, tisztelt országgyűlés, azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány az elmúlt hat hónap alatt tett a programm megvalósításáért. Ezek ismeretesek nemcsak képviselőtársaim előtt, de a lakosság körében is. A napi sajtó is bőven foglalkozott velük. — Mindent mérlegelve, megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság, a termelés és beruházás terén, 1953. évre a kormánypro- grammban kitűzött feladatokkal nagyobb zökkenők nélkül alapjában megbirkóztunk, megoldottuk azokat olymódon, hogy az 1953. második felében megkezdett átcsoportosítás fő elveiben, irányában és az elért szerény eredményeiben alapját képezheti az 1954. évi népgazdasági tervünknek, amelyet tegnap ismertetett beszámolójában a tisztelt ország- gyűlés előtt az Országos Tervhivatal elnöke. — Azt, hogy milyen mértékben és milyen eredménnyel történt meg népgazdasági terveink és azon belül ipari termelésünk átállítása, hogy mennyiben szolgálja a gazdaságpolitikánkban bekövetkezett fordulattal megalapozott új szakasz fő célkitűzéseit, — az ország lakossága életszínvonalának emelését, — re vezetett. Ez a magyarázata annak, hogy a földművesszövetkezeti bolthálózat 1953. IV. negyedévi áruforgalmi tervét 113.2 százalékra teljesítette, így 1953. IV. negyedévi áruforgalma 38.2 százalékkal volt magasabb, mint 1952 hasonló időszakában. — A falusi lakosság vásárlóerejének növekedésével azonban még ez a hatalmas áruforgalom sem tudott minden téren lépést tartani az elmúlt esztendőben, — Az állami kiskereskedelem és a földművesszövetkezetek áruforgalma mellett a harmadik tényező, amely élénken megvilágítja azokat a gazdasági változásokat, amelyek a kormány új politikáját jellemzik és a lakosság anyagi helyzetének javulását mutatják, a szabadpiac és a termelői felhozatal alakulása — A budapesti termelői piaci felhozatal mennyisége szeptember óta csaknem valamennyi áruféleségben jelentősen meghaladja nemtftak az 1952. évi, hanem a jótermésű 1951. évi felhozatal mennyiségét is. Ezzel magyarázható a termelői piaci árak alakulása, amely azt mutatja, hogy az 1953 novemberi piaci árak átlagosan 13.3 százalékkal voltak alacsonyabbak az 1952 novemberi áraknál. Ami kedvezően hat a városi lakosság élelmiszerellátására. — Tisztelt országgyűlés! — Az áruforgalom jelentős növekedése a lakosság vásárlóképességének és életszínvonalának általános emelkedését mutatja. Ezen túlmenően a kormány számos olyan intézkedést tett, amelyek közvetlenül a munkásság anyagi és szociális helyzetének, valamint munkaviszonyainak megjavítását célozzák. A párt Központi Vezetőségének határozata és a kormányprogramra óta a minisztertanács javaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa módosította a Munka Törvénykönyvét, kiterjesztette a nők és a fiatalkorúak védelmét és a terhes és szoptatós anyák jogait, megszigorította a túlmunka elrendelését, szabályozta a dolgozók felmondási jogát, eltörölte a pénzbüntetést és a rendbírságot, büntető rendelkezéseket írt elő azokkal a vezetőkkel szemben, akik csorbítják á munkások törvényes jogait, és részletesen szabályozta a szakszervezetek jogait és kötelességeit a Munka Törvénykönyvének végrehajtásával kapcsolatban. Az árleszállítások eredménye — Elsősorban a munkásság helyzetének javítását szolgálták a kormány által elrendelt árpolitikai intézkedések, a júliusi és szeptemberi árleszállítások, amelyek folytán a bérből és fizetésből élők, elsősorban a munkások 1953. négy hónapjában 550 millió forintot takarítottak meg, ami egész évre kivetítve, 1954-ben több, mint 1200 millió forint megtakarítást jelent számukra. A parasztság az árcsökkentés révén egész évre kivetítve, 490 millió forint megtakarításhoz jut. A kormány árcsökkentő intézkedései tehát főképpen a városi lakosság helyzetének javítását eredményezték. — A kormányprogramm meg-, jelenése óta a bérből és fizetésből élők helyzetének javítására a minisztertanács számos bérügyi intézkedést is foganatosított, melyeknek egy évre eső össz-bérki- hatása kereken 762 millió forint. Köztük vannak a villamosenergiaipar, a kohó-, Martin- és hengerművek munkásai, a bányamunkások és egyéb iparágak munkásai. a termelés és Áruforgalom számadatai A dolg'ozdk szociális helyzete tükrözik a legvilágosabban. — A szocialista ipar 1953-ban évi termelési tervét 101.3 százalékkal teljesítette és ezzel 11.8 százalékkal haladta meg a szocialista ipar 1952. évi teljes termelését. — Az 1953-as esztendő termelési tervét és azok teljesítését az jellemzi, hogy a július 4-i kor- foánj-Drogramm úi gazdasági célkitűzései kettéosztották, úgyhogy .lényegében az első és második félév termelési feladatai között a gazdaságpolitikában bekövetkezett fordulattal komolv változások következtek be. A kermánypro- grsmm végrehajtását, tehát nem annyira az egész multévi ipari termelési tervek teljesítése, mint elsősorban a második félév termelési és beruházási számai jellemzik. Míg 1953. második felében, az első félévhez képest, a nehézipar beruházásai 35.5 százalékkal emelkedtek, addig a köny- nyűiparé 169.9 százalékkal az é^lmiszeriparé 203.5 százalékkal. — Az ipari termelésnek a kormányprogramm szellemében a lakosság szükségletei fokozott kielégítésére történt átállítására az 1953. évi első és második félév fontosabb cikkei termelési számainak összehasonlítása, ad világos képet. — Iparcikkeink közül például flanelt 41.2 százalékkal, férfiinget. 16.3 százalékkal, bakancsot 17.9 százalékkal, élelmiszerek kö..tii például nyershűst 10.1 százalékkal, zsírt és szalonnát 22.4 százalékkal, vajat 28.5 százalékkal és cukrot 75.2 • százalékkal gyártott többet 1953. második félévében, mint a megelőző első félévben. A fenti számok nem szorulnak bővebb magyarázatra. Mutatják, hogy az ipari termelés átállására, a lakosság szükségleteinek kielégítésére irányuló erőfeszítéseink nem maradtak eredménytelenek. A lakosság- életszínvonalának emeléséről — A dolgozók szociális és egészségügyi helyzetének megjavítása érdekében is számos intézkedést hajtott végre a kormány. — Az 1953. évi munkásvédelmi beruházások keretösszegét 60 millió forinttal, az üzemi bölcsődék és óvódák 1953. évi beruházási keretösszegét pedig 40 millió forinttal felemelte. A rendelkezésre bocsátott százmillió forint azonban egyrészt az üzemigazgatók egyré- szének nemtörődömsége, másrészt a kivitelező vállalatok felkészületlensége miatt nem került mindenütt teljes mértékben felhasználásra, holott rendkívül nagy szükség lett volna rá. A dolgozók szociális és egészségügyi helyzetével szembeni közömbösségért nem maradhat el a felelősségrevonás, a lemaradást pedig a legsürgősebben be kell hozni. — A kormányprogrammot követő hónapokban hozzákezdtünl; a lakóházak tatarozásához is amire a minisztertanács 1953. éviben százmillió forintot irányzott elő. Bár a tatarozási programm december 31-ig nem valósult meg a maga egészében, az elvégzett munkával lépést tettünk előre a dolgozók lakásviszonyainak megjavítása terén. Lakásépítésre közvetlen áttekintést a kiskereskedelmi áruforgalom alakulása nyújt. 1953. második felében az első félévhez viszonyítva, 27 százalékkal volt magasabb a szocialista kiskereskedelmi forgalom, s na az árcsökkentéseket is figyelembe vesszük,, a :nöyekedés ennél is nagyobb. Az áruforgalmon belül jelentős eltolódás mutatkozik az iparcikkek, azon belül a ruházati cikkek javára. — Érdemes külön kiemelni a karácsonyi nagy vásárlásokat, amikor is az állami kiskereskedelem minden eddigit felülműló forgalmat bonyolított le. December két utolsó dekád iának együttes forgalma 36.6 százalékkal haladta meg a korábbi legmagasabb 1951. évi karácsonyi forgalmat. — A falu áruforgalmát főképpen a földművesszövetkezeti bolthálózat bonyolítja le. A forgalom növekedésében élénken tükröződnek azok a kormányintézkedések, melyeknek eredményeképpen a parasztság terhei jelentősen csökkentek, jövedelmei pedig nagymértékben emelkedtek, ami a falusi lakosság vásárlóerejének gyors és nagyarányú emelkedéséa kormány kereken mégegyszer annyit irányzott elő, mint a megelőző 1952. évben, s bár a lakás- építési programm végrehajtása terén is • van némi lemaradás, mégis a múlt év folyamán e téren is komoly lépést tettünk előre, amit mutat az is, hogy az elmúlt esztendőben — főképpen a második felében — állami erőből mintegy 9000. állami támogatással kb. 2000 és magánerőből 5000, összesen 16.000 lakás épült fel, vagyis 24.5 százalékkal több, mint 1952 második félévében Az 1953-ban befejezett lakásokon kívül mintegy 16.000 már megkezdett és folyamatban lévő lakásépítés húzódott át az újesztendőre. — Nem térek ki részletesen azokra az intézkedésekre, amelyeket a kormány a fentieken túl a bérből és fizetésből élők hely(Folyt at á* a 2. oldalon)
