Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-31 / 26. szám
■m* Siuwaä n» ▼iwärktap IliEAP m A minisztertanács határozata a magánerőből történő családi lakóházépítések fokozott támogatáséról ni a jelentősége a berlini értekezletnek ? Az egyre növekvő lakásszükséglet kielégítése érdekében a minisztertanács elhatározta, hogy az állami erőből történő nagyarányú lakásépítési programm mellett, az eddiginél jóval fokozottabb segítséget biztosít a dolgozók magánerőből történő lakóház, illetőleg lakásépítéseihez. A minisztertanács megállapította, hogy a magánerőből történő lakóház (lakás) építkezések fokozásához elsősorban az építkezésekhez szükséges házhelyek juttatásával, valamint a házhely ki jelöléssel és az építkezésekhez szükséges anyagok forgalombahozata- lának növelésével s szükség esetén megfelelő hitelek biztosításával kell segítséget nyújtani. A fokozott anyagi segítés mellett a minisztertanács szükségesnek tartja a családi lakóházak fokozott tulajdonvédelmét is. A fentieknek megfelelően a minisztertanács határozata kimondja: Mindazokat a dolgozókat, akik lakóházat kívánnak építeni s kötelezik magukat arra, hogy a házhely juttatástól számított hat hónapon belül a lakóház építését megkezdik és a juttatástól számított legkésőbb két éven belül befejezik, házhely-juttatásban kell részesíteni, a házhelyet előnyös anyagi feltételek mellett — telekkönyvi tulajdonukba kell adni, A szükséges házhelyeket elsősorban az állami tulajdont képező — község vagy város területén lévő — be nem épített ingatlanokból, az állami tartalékházhelyekből kell biztosítani. Magántulajdont képező házhelyet csak a tulajdonos önkéntes felajánlása alapján, vásárlás útján lehet ilyen célra felhasználni. A házhelyeket úgy kell kijelölni, hogy azokon háztáji konyhakertet, portát lehessen létesíteni. Nagyságuk 150 négyszögöltől a gazdasági szükséglettől függően, négyszáz négyszögölig terjedhet. A házhelyjuttatások során minden esetben figyelembe kell venni a község (város) rendezési tervét, illetőleg fejlesztésének szempontjait. A helyi tanácsok végrehajtóbizottságai gondoskodjanak arról, hogy az építtetőknek, a kérelmük beérkeztétől számított 14 napon belül, megfelelő házhelyet jelöljenek ki, vagy legalább is ügyükben érdemi döntést hozzanak. Az építési engedélyről a kérelem beérkeztétől számított legkésőbb 8 napon belül a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak dönteniök kell. Az építkezésekhez szükséges anyagok biztosítása érdekében a minisztertanács utasítja a bel-és külkereskedelmi minisztert, hogy a Tüzép vállalatok útján 1954. évbén a lakosság részére hozzon forgalomba: 110 millió darab téglát, 47.000 tonna cementet, 100.000 tönna égetett meszet, 52 millió darab tetőcserepet, tiOO.OOO négyzetméter palát, 62.000 köbméter faárut, 640.000 négyzetméter húzott Üveget, 420.000 négyzetméter különböző padlóburkoló anyagot, ezen belül 140.000 négyzetméter parkettát., százezer tekercs szigetelő kátránypapírt, továbbá az építkezésekhez szükséges különböző egyéb anyagot. « A forgalomba kerülő tégla jelenlegi fogyasztói árát 20 százalékkal, a különböző cementfajták árát 29—30 százalékkal le kell szállítani. A tanácsok fokozzák a helyi építőanyagok kitermeié rét. A magánerőből történő lakóház-építkezések építőanyaggal való ellátásának megjavítása érdekében a helyi ipar által termelt építőipari anyagok nagyrészét helyileg kell értékesíteni. A faanyagszükséglet kielégítésének megjavítása érdekében a minisztertanács utasítja az építésügyi minisztert, hogy — elsősorban a nagyobb városok körzetében — gondoskodjék mintegy háromezer lakóház vasbetonfödém- és tetőszerkezetének előgyártásáról s ezek beépítésénél nyújtson az építtetőknek műszaki segítséget, továbbá a bélés külkereskedelmi minisztérium által biztosított faanyagból gyártson megfelelő mennyiségű ajtó- és ablaktokokat, (a bel- és külkereskedelmi miniszter ezeket a Tüzép vállalat útján hozza forgalomba), végül gondoskodjék teljesen előregyártott elemekből készülő lakóházak kísérleti építéséről. Az építtetők lakóházaikat egyéni kívánságuknak megfelelően építhetik meg. Az egységes falu-, illetve városkép kialakítása, valamint a gazdaságosabb előregyártott épületelemek és szerkezetek alkalmazása érdekében azonban elő kell segíteni a korszerű típustervek alkalmazását is, ezért az építésügyi miniszter gondoskodjék az egyes tájegységek típustervének kidolgozásáról és kiadásáról. Mivel az egyéni családi lakóház felépítéséről, illetve felépíttetéséről az építtetőknek kell gondoskodnia, azoknak a volt — elsősorban falusi — építő-kisiparosoknak, akik ipar jogosítványukat visszaadták, az iparjogosítványt, saját kérelmükre, a kérelem beérkezésétől számított 7 napon belül a helyi tanácsoknak ki kell adniok. Azoknak a dolgozóknak, akik családi házukat saját erejükből felépíteni nem tudják, a minisztertanács az 1954. évben 180 millió forint építési kölcsönt biztosít. Ebből az összegből 100 millió forintot a városi és ipari települések dolgozói, ötvenmillió forintot pedig a falusi dolgozók részére új családi ház építkezéséhez szükséges kölcsönök céljára kell folyósítani, harmincmillió forintot a félbemaradt építkezések befejezésére, a meglévő családi házak kiegészítésére (toldaléképítkezés), az egyéni tulajdonban lévő házak sérült részeinek helyreállítására és tatarozására, továbbá egyéni és állami tulajdonban lévő házak nagy lakásainak megosztásához szükséges kölcsönökre kell felhasználni. A kölcsönöket az Országos Takarékpénztár folyósítja. Kölcsönben részesülhetnek a városi és falusi bérből és fizetésből élő dolgozók, a szellemi szabadfoglalkozásúak (tudósok, művészek, írók stb.), a kisipari termelőszövetkezeti tagok és kivételesen a termelőszövetkezeti tagok és dolgozó parasztok is. Üj családi ház építésére akkor folyósítható kölcsön, ha a kölcsön kérelmezőjének saját telke van, vagy az illetékes helyi tanács részére lakóház építésére telket juttat. Az építkezésekhez az engedélyt a helyi tanács végrehajtó bizottsága megadta. A kölcsön folyósítását alkalmazottnál (munkavállalóknál) a munkáltató, más dolgozóknál pedig az illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága javasolja. Berlin. (MTI) A berlini értekezlet szombaton délután tartott ülésén Bidault francia külügyminiszter elnökölt. Az ülésen Molotov szovjet külügyminiszter pénteki javaslatáról tanácskoztak. Molotov tudvalevőleg javasolta, hogy a négyhatalmi értekezletre A kölcsön összege az elfogadott j építkezési költségvetés végössze- j gének 75 százaléka, legfeljebb azonban negyvenezer forint lehet. A kölcsön kamata évi 2 százalék, törlesztési ideje legfeljebb folyósítástól számított 25 év. A havonta törlesztendő összeget — az építkező szociális helyzetének figyelembevételével — az Országos Takarékpénztár állapítja meg (általában azonban havi 100 forintnál kevesebb nem lehet). A kölcsön törlesztését az építkezés befejezésétől számított egy év után kell megkezdeni. Aki a felvett kölcsönt a törlesztésre megállapított batáridő előtt fizeti vissza, a felvett kölcsön összegéből annyi százalék engedményt kap, ahány évvel előbb fizeti vissza tartozását. A kölcsön igénybevételével felépítésre kerülő egyéni családi házak után tulajdonosaik 15 évig teljes házadómentességben részesülnek. Ugyancsak az elfogadott építkezési költségvetés 75 százaléka erejéig folyósíthat kölcsönt az Országos Takarékpénztár a félbemaradt családi házalt építkezésének befejezésére, valamint meglévő családi házak kiegészítésére (toldaléképítkezésre) legfeljebb 25 éves törlesztés mellett az egyéni tulajdonban lévő lakóházak sérült részeinek helyreállítására, legfeljebb 15 éves törlesztésre, az egyéni tulajdonban, illetve állami tulajdonban lévő házak bérlői részére nagy lakások megosztási költségeire, legfeljebb 15 éves törlesztésre. Az egyéni tulajdonban lévő lakóházak tatarozására folyósított kölcsönök törlesztési ideje legfeljebb öt év, a kölcsön összege házankint legfeljebb ötezer forint, a társasházak esetében lakásonkint legfeljebb háromezer forint lehet. A családi lakóházak tulajdonosai jogainak fokozott védelme érdekében a minisztertanács határozata kimondja, hogy az 1953. évi április hó í. után épült lakást tulajdonosa — a lakás terjedelmére való tekintet nélkül — szabadon használhatja, illetőleg tetszés szerinti méretű lakást építhet magának, abból társbérlet céljára igénybevenni semmit nem lehet. Amennyiben a lakást tulajdonosa a jelen rendelet megjelenése után építtette és az valamilyen oknál fogva megüresedik, azt tetszés szerint — részben, vagy egészben — szabadon bérbe adhatja. A minisztertanács határozata továbbá kimondja, hogy ameny- nyiben személyi tulajdonban lévő lakóház, illetőleg lakás (függetlenül attól, hogy mikor épült) megüresedik, a tulajdonos — az igényjogosultságra vonatkozó rendelkezésekre való tekintet nélkül — abba szabadon beköltözhet. A minisztertanács határozata utasítja a minisztériumokat és főhatóságokat, gondoskodjanak arról, hogy az irányításuk alá tartozó vállalatok, intézmények és hivatalok vezetői műszaki segítség, önköltségi áron történő anyagszállítást stb. formájában nyújtsanak messzemenő segítséget dolgozóinak családi lakóházuk felépítéséhez. hívják meg a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Né- metország képviselőit. A három nyugati külügyminiszter különböző kifogásokkal élve ellenezte a német képviselők meghívását. Mind a négy külügyminiszter többízben felszólalt, Berlinben hétfő óta ülésezik a négy nagyhatalom külügyminisztere. A világ békeszeretö népei nagy várakozással és reménységgel ligyelik a most folyó értekezlet eseményeit. Már maga az értekezlet összehívásának puszta lénye is a béke erőinek hatalmas győzelmét jelenti. A négy hatalom külügyminiszterei 1949-ben találkoztak utoljára, 1951-ben lett volna újabb alkalom a „négy nagy" találkozójára, azonban az értekezlet előkészítésével megbízott kül- Ugyminiszterheiyettesck előzetes megbeszélésein a nyugati hatalmak elodázó. taktikája következtében nem tudtak megegyezni a napirendet illetően. 1952 óta világszerte nagyot fejlődtek a béke és a haladás erői. A jóakaratú emberek százmillióinak elszántsága véget vetett a koreai háborúnak. Vietnamban egyik vereséget a másik után szenvedik el a francia expedí- ciós csapatok. A gyarmatok leigázolt, de egyre inkább öntudatra ébredő népei alaposan meglazították béklyóikat. Európában Franciaország és Olaszország kormányai gyors egymásutánban váltogatják egymást. Az amerikaiak minden segítsége ellenére, egyik sem tud tartósan szembeszállni a néptömegek egyre erősbödö ellenállásával. A támadó atlanti szövetség, az úgynevezett európai védelmi közösség politikája a csőd felé halad. A kettéosztott Németországban — amelynek népe talán legtöbbet vár a berlini értekezlettől — mindjobban növekszik a békeszerződés megkötésére, az egységes, független, békeszerető Németország megteremtésére irányuló törekvés. Molotov elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője a berlini értekezlet első napján a konferencia legnagyobb érdeklődéssel várt felszólalásában három pontban jelölte meg azokat a nemzetközi kérdéseket, amelyekkel a berlini értekezletnek foglalkoznia keik Ezek, mint ismeretes, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedések, az öt nagyhatalom külügyminiszterei tanácskozásának összehívása, a néniét kérdés és az európai biztonság biztosításának feladata és az osztrák államszerződés megtárgyalása. A Szovjetunió külügyminiszterének megfontolt, világos, észszerű javaslatainak a nyugati külügyminiszterek nem mondhattak nyiltan ellent. Dulles kénytelen-kelletlen elfogadta tárgyalási alapul Molotov elvtárs javaslatait, noha megjegyezte, hogy „Az Egyesült Államok nem kíván a Kínai Népköztársasággal, az öthatalmi tárgyalások asztalához leülni.” Szerdán Dulles, majd Bidault és Eden állást foglaltak az első napirendi pont megtárgyalása ellen és azt indítványozták, hogy a külügyminiszteri értekezlet ne hozzon határozatot e kérdésben, hanem térjen át a második és harmadik pont, tehát a nórnet- és az osztrák kérdés megvitatására. Molotov elvtárs nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió szükségesnek tartja, hogy megvitassák a fegyverzet általános csökkentésének, az öt nagyhatalom viszonyának és a nemzetközi kereskedelem kiszélesítésének kérdését is. A Kínai Népköztársaság ügyével kapcsolatban Molotov emlékeztetett, arra hogy a potsdami értekezleten elhatározták Anglia, a Szovjetunió, Franciaország, az Egyesült Államok és Kína külügyminiszterei tanácsának megalakítását. „Hát hogyan — kérdezte Molotov — azt kővetően, hogy valamennyien elismertük, szükség van az öthatalom, köztük Kína külügyminiszterének tanácsára, talán áthúzzuk ezt a határozatot, avagy érvényben van? Néha — mondotta Molotov — igen könnyű aláírásokat áthúzni. Aláírásaink azonban kevesebbet fognak érni, ha áthuzigáljuk őket.” Molotov külön-külön válaszolt a három nyugati külügyminiszter felszólalására. Dulles — mondotta Molotov — „lehetségesnek tartja az öt állam részvételével egyes Ázsiára vonatkozó kérdések, például a koreai és az indokínai kérdés megvitatását. Ilyenformán Dulles bizonyos mértékben elismerte a Kínai Népköztársaság részvételével e kérdések megvitatásának lehetőségét öthatalmi tanácskozásokon. Molotov emlékeztetett arra. hogy Bidault és Eden is elismerte, hogy az öthatalmi tanácskozás pozitív szerepet tölthet be a kérdések bizonyos csoportjának megtárgyalásánál. Ezért — mondotta Molotov — számomra úgy tűnik, hogy a szóbanforgó kérdésekkel kapcsolatos további véleménycserék segítségével megszabhatnánk az öthatalmi tanácskozás konkrét feladatait.” Természetesen nyugaton vannak olyanok, akik mindent megtesznek, hogy elmérgesítsék a tanácskozások légkörét, meghiúsítsák a berlini értekezlet sike- rét. Kiderült például, hogy Adenauer bonni sajtóhivatala a négyhatalmi értekezlet anyagának ismertetésére szigorú „használati utasítást” adott a nyugatnémet koalíciós pártok lapjainak. Mindezek a mesterkedések azonban nem leplezhetik azt * nagy zavart, amelyet Molotov elvtárs beszéde keltett a nyugati táborban. Ezt tükrözik a többi között a francia lapok cikkei is. A párizsi Figaro szerint „Molotov művészien Irányította az értekezletet, rendkívül ügyesen sikerült kissé elmozdítania azt ac akadályt, amelyről mindezideig azt hitték, hogy beláthatatlan ideig eltorlaszolja a kommunista Kínával való öthatalmi konferencia felé vezető utat.” A „Combat” felveti a kérdési milyen következtetést lehet levonni az eddigi tárgyalásokból. A lap így ir: Arra kell következtetni, lehetőség mutatkozik bevezető lépések tételére Kínával és Indokinával kapcsolatban, A „Franc-Tireur” a Kínával való értekezlet kérdését vizsgálva így ír: sajnálatos ügyetlenség lenne kereken visszautasítani azt, hogy a koreai problémákon kívül más kérdéseket is megvitassanak Kínával.” Az értekezlet csütörtöki üléséit Molotov elvtárs újabb nagyjelentőségű javaslatot terjesztett be, nevezetesen azt, hogy az ENSz keretében 1954-ben általános le* szerelési világértekezletet hívja* nak össze, s ezen az értekezleten vegyenek részt mind az ENSz tagállamai, mind pedig azok az országok, amelyek nem tagjai az ENSz-nek. Nem kétséges, hogy a Szovjetunió külügyminiszterének ezt a javaslatát ugyanúgy, mint az eddigi javaslatait is, osztatlan elismeréssel és lelkesedéssel fogadják világszerte a békét szenvedélyesen óhajtó embermiUlók, A négyhatalmi értekezlet sike- ! rének megvan a reális lehetősége. S egy bizonyos: a nyugati külügyminiszterek nem állhatnak fel a tárgyalóasztaltól és szakíthatják félbe az értekezletet anélkül, hogy szembe ne kerülnének a békeszerető népek és — elsősorban a saját népeik — akaratával. Itólasiafi ifesrii líöipslife § kérdésekre. A berlini értekezlet 6. ülése
