Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-31 / 26. szám
1954 JANUÁR 31, VASÁRNAP NÍFUP Képek egy párttitkár életéből Szép ieiaäät, de nem könnyű dolog párttitkárnak lenni. Sokat várnak tőle a falu dolgozói, ö képviseli elsősorban a faluban a pártszervezetet, s így a falu dolgozói mindenben kikérik véleményét, tanácsait. Tőle várják a segítséget. A párttitkár az első kommunista a faluban. Persze nem hibátlanok ezek az emberek. Nehézségekkel, hibákkal küzdenek, de megvan bennük az akarat a hibák megszüntetésére * A pátrohai Boldogulás Útja termelőszövetkezet nem nagy, de szép jószágállománnyal rendelkezik. A tagok azonban szívesebben vettek részt a növényápolási munkában, s nem volt aki a 21 lovat gondozza, ápolja. Pásztor Mihály elvtárs, a pártszervezet titkára maga vállalta a lovak gondozását. Majd ifjú Palcsák József, a pártszervezet tagja ment segítségére. Pásztor elvtárs példamutatása egyre több szövetkezeti tagot győzött meg az állatok gondozásának fontosságáról. Kora ősszel silót is készítettek a jószágállomány téli ellátásának biztosítására. Most azonban, amikor a siló kibontására került a sor, senki nem vállalkozott erre a munkára á hideg időben. Pásztor elvtárs ismét egyedül fogott hozzá a munkához, rövid idő múlva azonban már több szövetkezeti taggal együtt dolgozott a siló kibontásánál. * Az elmúlt napokban Bállá Nándor pártcsoportbizalmi tartott értekezletet a hozzátartozó kommunistáknak. Arról beszélt, amit Pásztor elvtárstól hallott azon a pártvezetőségi ülésen, ahol a pártcsoportbizalmiak is résztvet- tek: mi a kommunisták feladata a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásában. Megbeszélték, hogy legfontosabb feladat a trágyakihordás. Már most hozzá kell fogni 9.500 mázsa trágya kihordásához, mert ügy tervezték a szövetkezet tagjai, hogy a tavalyihoz viszonyítva 10 százalékkal emelik a termésátlagot, s ehhez szükséges a földek jó trágyázása. A pértcso- port tagjai megbeszélték, hogy erre a munkára mozgósítják a pártonkívüli dolgozókat. Egy-egy munkacsapatban dolgozó kommunista felelős azért, hogy elbeszélgessen a pártonkívüli dolgozókkal, megimertesse Velük a párt és a kormány határozatait, s annak végrehajtására mozgósítsa őket. Gyakran beszélget Pásztor elvtárs a pártszervezet tagjaival, gondoskodik arról, hogy a párt- csoport-értekezleteket megtartsák, keveset törődik azonban a pártonkívüli dolgozókkal. Hét hónapja annak, hogy egyetlen tagjelölttel sem erősödött a termelő- szövetkezet pártszervezete, Pásztor elvtársnak az a véleménye, hogy senki nem alkalmas arra, hogy a pártszervezet tagjelöltje legyen. Pedig sok becsületes dolgozója van a Boldogulás Utjának, csak az a baj, hogy a párt- szervezet vezetősége nem neveli ezeket a dolgozókat. A népnevelő munkát is elhanyagolják, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy nem kielégítő a pártonkívüliék nevelése, kevesen ismerik a párt célkitűzéseit, s kevés azoknak a száma, akik alkalmasak arra, hogy a párt tagjelöltjei legyenek. Hosszú hónapok szívós felvilágosító, nevelő munkája szükséges ahhoz, hogy valaki megismerje, megértse és megszeresse a pártot. Ha a termelőszövetkezet párt- szervezetének vezetősége úgy foglalkozik a pártonkívüliekkel és tagjelöltekkel, mint Baráth Lajosnéval, akkor nem lesz erősebb, nem fog jobb munkát végezni a pártszervezet. Baráthné elvtársnő 7 hónapja tagjelöltje a pártnak, azóta azonban nem végez semilyen pártmunkát, politikai oktatásban sem vesz részt. Pásztor elvtárs úgy vélekedik, i hogy Baráth Lajosnénak két j gyermeke van, s emiatt képtelen lenne pártmunkát végezni. Nem vett azonban fáradságot ahhoz, hogy megbeszélje Baráthné elvtársnővel, hogyan, s mikor tudna segíteni a pártszervezet munkájában. Pásztor elv társ szereti a faluját. Most tanácstag és végrehaj- ióbizottsági tag is. Szereti a községét, s azt akarja, hogy abban jól érezzék magukat a dolgozók. Semmi nem kerüli el a figyelmét, ami rossz, rendetlen a községben. A Hadak-útján volt dolga nemrégiben. Akkor látta, hogy az út egy része járhatatlan. Végrehajtóbizottsági ülésen beszélt erről, s a tanács rövid idő alatt rendbehozatta az úttestet. Az ősszel megtartott tanácsülésen arról beszélt, hogy a táj nács gondoskodjon arról, hogy az apaállatoknak biztosítva legyen a téli takarmányszükséglet, ne keljen a kemény hidegben beutazni a megyét takarmányért. * Népes kis család fogadja otthon a hazatérő Pásztor Mihályt. Nyolc gyermeke s felesége várja haza a családfőt, örömmel siet haza családja körébe, mert munka után jól esik az övéivel együtt lenni, megbeszélni a család terveit, tanítgatni, nevelni a gyermekeket, s még az asszonyt is. Nehogy az ő családja tudatlan, tájékozatlan legyen. Vizet, fát is segít az asszonynak bekészíteni, s a ház környékét is rendbe kell hozni. Vacsora után ölébe veszi legkisebbik gyermekét, az alig 10 hónapos Gizit, s karján a már szunyókáló gyermekkel beszélget családjával a szövetkezetről, a községben történt eseményekről, tervekről. — Lévainé — A paposiak példája Ilyenkor, tél idején« falun jobban jut arra idő, hogy az emberek szomszéd oljanak, vagy olvassanak. Van Is mit olvasni most a falusi dolgozó parasztoknak. Á paposiak azt mondják, szerencse, hogy nem aratáskor jelent meg a begyűjtési törvény, meg a mezőgazdasági határozat Minden házban olvassák Paposon az. újságokat. Olvasó nép lett Papos lakossága, 1947 óta minden télen szerveznek dolgozók általános iskoláját. Már alig van javakorabeli felnőtt aki ki ne járta volna a 8 általánost ÚJÉV UTÁN a pártszervezetnél, a községi tanácsnál, mások ■az Igazgató-tanítónál, ki kit ért közelébb, egyre többen fordultak még különböző problémákkal, javaslatokkal. Akadtak olyanok is, akik azt javasolták, hogy egy gyűlést kellene hívni, ahol megbeszélik a teendőket. A község vezetői elhatározták, hogy összehívják a község élenjáró dolgozó parasztjait, a tömegszervezetek vezetőit, népnevelőket és megbeszélik a begyűjtési törvényt, valamint a mezőgazdasági határozatot.. Erre az értekezletre 52 dolgozó parasztot hívtak meg és megjelentek ötvenen. Másnap többen sérelmezték, hogy őket nem hívták meg erre a megbeszélésre, de nem sokáig tartott a „harag“, mert azon az estén elhatározták, hogy a felmerült problémákat 14 este beszélik meg és a község minden dolgozó parasztját meghívják. A kérdések és javaslatok alapján a következő előadássorozatot tervezték: 1. Az előadások célja és a sorrend megbeszélése. 2. Az új kormányprogramm jelentősége Paposon. 3. A mezőgazdaság fejlesztésiről szóló határozat növény- és gyürnölcstermelési része. 4. A határozat állattenyésztési része. 5„ A szerződéses termelés, i» A 3 éves begyűjtési törvényről általában. 7. A begyűjtési hátralékok rendezésének ügye. 8. A terménybeadási kötelezettség és kedvezményei. 9. A húsbeadás és a kedvezmények. 10. A tejbeadás és a kedvezmények. 11. Az előzetes begyűjtési tervfelbontás. 12. Az időszerű mezőgazdasági teendők. 13. Kérdés-felelet-est, 14. Záró-est kultúrműsorral. Az első előadás 18-án volt és 27-én már a kilencedik előadás volt a soron. A községben 87 egyénileg dolgozó paraszt van, de már volt olyan este, amikor 84-en jelentek fneg. AZ ELŐADÁSOK eredménye máris lemérhető. Amikor a növénytermelésről beszélgettek, Jakab János javasolta, hogy a községben lévő két vetőgépet sürgősen javíttassák ki és még legalább 3 darabot vegyenek. Egy-egy vetőgépet 10—12 gazda összeállva vegye meg és nevezzenek ki egy felelőst, aki a gép irányításáért és tárolásáért felelős. A múlt évben is igen ráfizettek, hogy a csillag- . fürtöt nem géppel vetették. A szél és a tavaszi szárazság miatt a kézivétésű csillagfürtnek csak 20—25 százaléka kelt ki. Ebben az egy évben sokkal többet vesztettek, mint 3 vetőgép ára. Nehéz Miklós a burgonyacserét javasolta. A gyümölcstermelők védekezőanyag és permetezőgép beszerzés céljából társulnak. A községben 48 holdon termelnek gyümölcsöt, rövidesen megalakítják a kúltúr- otthonon belül a gyümölcstermelési szakkört. Permetiéfokolót és egy kis házi laboratóriumot is vesznek, ezenkívül szakelőadásokat szerveznek a gyümölcstermelésről. Ahogy a szerződéses termelést ismertették, Kiss János még az elején azt mondotta: „Erről még beszélni is kár“ és amikor megismerte a feltételeket, ő is féljegyeztetett egy fél-hold babot- Ezen az estén 3 hold dohány és 13 hold bab termelésére iratkoztak fel előadás után a termelők. J* KOVÁCS ANTAL nagyon örült, amikor Kolláth László felolvasta a begyűjtési rendeletét. Vita közben a táblánál kiszámolták neki, hogy két mázsával kevesebb lesz a terménybeadása, mint a múlt évben volt. H. Mir- cik János 65 éven felüli, 7 holdas dolgozó parasztnak, amikor kiszámolták az öregségi és a szerződéses növények utáni kedvezményt, alig maradt valami, amit teljesíteni kell. A hátul ülők közül valaki derűsen megjegyezte: „most érdemes öregnek lenni“. A tervfelbontást már befejezték, ment könnyen, hiszen a dolgozó parasztok maguk is ki tudták számolni, hogy miből mennyit kell teljesíteni. Nem egy olyan dolgozó paraszt van, mint Viga Antal, aki az egyik este nem tudott ott lenni a vita-esten és másnap elment a tanácselnökhöz megkérdezni, hogy mi volt az előző estén. Szombati József elmondotta, hogy ezen az előadás-sorozaton tudta meg, hogy a növendékmarha után 400 forint adókedvezmény is jár, a múlt évben sem adta volna el a borjú-' ját, ha ezt tudja. AMIKOR VÉGETÉR a 14 napos előadássorozat, akkor megbeszélik a termelőkkel, hogy milyen szakelőadásokat szeretnének hallgatni és akkor előadókat hívjak. Számításuk, hogy a Westsik-féle homoki vetésforgóról is tartanak egy szakelőadást. A paposi diny- nye messze tájon híres, szeretnének nagyobbmennyiségű dinnyét is termelni. Nem nagy dolog azt megcsinálni, amit a paposiak elkezdtek, de olyan eredmények születhetnek a közös összefogásból, amit más úton elérni nem lehet. Orvoslást várunk! Van és még sincs J A kormányprogramm megjelenése után fokozottabban kerül előtérbe a dolgozókról való gondoskodás Ezt olvassuk a sajtóban és ezt tanuljuk a politikai iskolán is. A fehérgyarmati gépállomáson azonban nem tapasztaljuk ezt. Ugyanis a gépállomásra megérkeztek a halinacsizmák, ezék azonban a raktárban hevernek és nem adják ki a dolgozóknak őket pedig nagy szükségünk lenne rájuk. A téli gépjavítás idején különösen sokat dolgozunk kint a szabadban. Ha megkaphatnánk á csizmákat, sokkal jobb kedvvel végeznénk munkánkat Ez elősegítené a téli gépjavítások határidőelőtti befejezését. Szilágyi János, traktoros, Fehérgyarmat. Miért nincs Nyirszöllésön Táréterem A Nyírszöllős községből Nyíregyházára beutazó dolgozóknak és diákoknak sokszor órákhosszát kell fagyoskodnia a szabad ég alatt, mert nincs váróterem. Eddig, ahányszor kértük, azt tapasztaltuk, hogy senkinek sem szívügye a nyírszöllősi váróterem megépítése. A hideg téli hónapokra átadhatnák a nyár folyamán felépült irodahelyiséget, mert erre a célra a legalkalmasabb volna. Az irodát az állomás épületében is el tudnák helyezni, mint amíg fel nem épült az új irodahelyiség. A kisvasút vezetői ne hárítsák egymásra a felelősséget, hanem haladéktalanul intézkedjenek a dolgozók jogos panaszainak elintézésére. Tóth Mihály, MSzT. megyei propagandista. A dohányfermentáló figyelmébe A múlt gazdasági évben dolgozó parasztjaink, termelőszövetkezeteink szorgalmasan végezték a dohánnyal való munkákat. — Munkájukat eredmény koronázta; szép dohányt termeltek. Eddig minden rendben is lenne, azonban a későbbiekben annál ke- vésbbé. Ugyanis a Petőfi, Dózsa és az Első Megyei Tanácskozás termelőszövetkezetekben mintegy 30 fiók dohány még mindig ott áll a pajtában. Helyesebben csak állott, mert utóbbi időben egy részét illetéktelen személyek eltulajdonították, másik része lehullott, s a nedves földön megfeketedett, elveszítette értékét. Nincs aki elszállítsa onnan és igen nagy érték veszett el ezzel. Tudomásunk szerint ezért a nyíregyházi dohányfermentálögyár felelős. —- Ideje lenne gondoskodni róla, hogy megfelelő helyre kerüljön a dohány. Ez az eset megnehezíti községünkben ezévben a dohánytermelési szerződések kötését, rossz fényt vet a szerződéses dohánytermelésre. Nagy György, párttitkár, Nagyhalász. A megye földművesszövetkezetei mezőgazdasági gép- és szerszámigényeiket a Vasnagykereskedelmi Vállalatnak adják le. A szövetkezetek és a falu dolgozói azonban hiába várják a megrendelt gépeket és szerszámokat, mert a Vasnagykereskedelmi Vállalat új módszert dolgozott ki a falusi földművesszövetkezetek áruellátására. Azt mondják: Ha’ a szövetkezeteknek szükségük van árukra, akkor menjenek el személyesen áruért Salgótarjánba, vagy Győrbe. Dolgozó parasztjaink és földművesszövetkezeteink nem értenek egyet a Vasnagykereskedelmi Vállalattal, mert ha a szövetkezetek mennek el a megrendelt árukért, akkor sokkal drágább lesz az áru, sok dolgozó tölti feleslegesen munkaidejét. Mit gondolnak a vállalat vezetői, miért hozta létre kormányunk a Vasnagykereskedelmi Vállalatot? —■ Miért nem gondoskodik a vállalat műszaki osztálya a rádióhoz szükséges fűtő- és anódtelepek ellátásáról? Miért történik meg az, hogyha egy dolgozó rádiót vesz, a hozzá kapott telepek kimerülésük után nem pótolhatók? Gyáraink telve vannak kész áruval, csak gondoskodni kellene elszállításukról. A Vasnagykereskedelmi Vállalat munkáját a kormányhatározat alapján szervezze meg. Gondoskodjon, hogy a falu dolgozói bőséges és választékos áruban válogathassanak. Dorogi Mihály, MBSteöV,, A Néplap elintézte „Gyalog vagy autóbuszon” címmel január 14-i számunkban a MÁVAUT igazgatóságot bíráltuk a jössz és pontatlan közlekedésért. Az igazgatóság a bírálatot elfogadta és intézkedett aat autóbusz kicseréléséről. Az intézkedés eredményéről Kovács Béla tiszaszalkai lakos így ír: örömmel tapasztaljuk, hogy a MÄYAUT igazgatóság javított hibáján. Már január 17-én az új szép Ikarusz autóbusz szállította a dolgozókat a Lónya—Vásárosnamény vonalon. Köszönjük a Néplapnak, hogy elintézte kérésünk et. * Szilassi György petneházi d olgozó levelében panaszt tett, hogy a földművesszövetkezet boltjának kirakata üresen áll, pedig a KTSz. már régen beüvegezte. A Járási Szövetséghez küldött levelünkre válaszoltak: Azonnal intézkedtünk a kirakat berendezésével kapcsolatban. Január 18-án mind a két kirakatot berendezték. A bírálat jogos volt, ezért elfogadtuk és kijavítottuk hibánkat. A Kiskereskedelmi Vállalat panaszkönyvéből Fekete György hadnagy és még több dolgozó kifogásolta, hogy a 62-es számú árudában a vezető nem fordít gondot az áruk kezelésére.,, Piszkosan, porosán adja ki a vevőknek. Azt is kifogásolták, hogy az árudavezető keze sérült és azzal fogdossa az árukat. Kérték, hogy más munkakörbe osszuk be. A vevőknek igazuk volt, kérésüket teljesítettük, az áruda vezetőjét más munkakörbe osztottuk. Kólónál' József kifogásolta: hogy a 20-as árudában 1 kiló szappant vett, 4 darabot adtak neki és amikor lemérte, csak 15 deka volt. A vevőnek igaza van, több üzletben is hasonló a helyzet. A szappant nyers állapotban kapjuk és mikor a vevőhöz jut, már száraz s így kevesebbet nybm. Javasoljuk, hogy a Nagykereskedelmi Vállalatok a szappant szárazon adják vállalatunknak, hogy ráfizetés nélkül valóban 1 kiló szap- „pajní adhassunk a vevőnek, ha 1 kilóért fizetett, Szendreí István, csoportvezető. Uj módszer a Vasnagykereskedelmi Vállalatnál
