Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-29 / 24. szám

•I MÍPÍAP 1954 JANUÁR 29, FENTEK Tarpai Márton, a Nyírség parasztksráSya Szabolcs-Szatmár megyében a Tái'sadalom- és Termeszettudo- mányi Ismeretterjesztő Társulat célkitűzéseinek megfelelően meg­kezdte ismeretterjesztő munká­ját. A társulat szakosztályai a társadalom és tudomány legfon­tosabb kérdéseit dolgozzak fel előadásaikban és a dolgozók ér­deklődésének megfelelően, a dol­gozók kívánsága szerint akarják az egyes tómegszervezetekben és üzemekben a bel- és külpolitika időszerű kétdéseit, a történelem kiemelkedő, haladó eseményeit, hőseit, a modern tudomány leg­frissebb eredményeit a hallga­tók elé tárni. Ebben a munká­ban jelentős segítséget kap a társulat a tömeg tervezetek, üze­mek kultúrfelelőseitől, akik dol­gozóik érdéklődesét ismerve, en­nek megfelelő előadásokat bizto­sítanak a számukra és ezzel se­gítik dolgozóik kulturális igényei­nek kielégítését. A társulat célkitűzése: a megye sajátos arculatának megfelelő elő­adások tartása, önálló, rétben még ismeretlen anyag feltárása és népszerűsítése. Ennek a törek­vésnek jegyében született meg az alábbi ismertetés is. A 15. SZAZAD elején forra­dalmi erővel lángolt fel a cseh nép nemzeti és antifeudális moz­galma, a huszitizmus. A huszitiz­mus eszméi nem korlátozódtak Csehország területére, hanem megtermékenyítették Európa csak­nem valamennyi parasztmozgal­mát, a többi között a magyar pa­rasztság antifeudális mozgalmát is. Magyarországon a 15. század elején az egyre erősödő földesúri kizsákmányolás, az egyházi ter­hek növekedése nyomán a ki­semmizett pórnép az ország egész területén mozgásba jön. hogy feudális terhein könnyítsen. A nép harcában az eszmei irányí­tást Csehországban, tanult papok, a fegyveres vezetést a huszita háborúkban járt és a huszita harcmódot elsaíát'tó kisnemesi, paraszti harcosok a'1"'*. 1437-ben — miután az egyházi inkvizíció a Délvidéken már vér­befojtotta a kezdődő, az egyház és a földesurak ellen szervezkedő parasztmozgalmat — az erdélyi részeken elemi erővel robbant ki az elnyomorodott, az egyházi.erő­szaktól végkép elkeseredett pa­rasztság felkelése. Az erdélyi fel­kelés nyomán azonnal mozgásba jönnek a tiszántúli részek, első­sorban a szabolcsi, szatmári terü­leteken. A MOZGALOM vezetői azok a harcosok, akik a Báthory-család bandériumaiban az előző években már megjárták Zsigmond ma­gyar király oldalán a csehországi részeket, és a huszitáktól nem­csak eszméiket hozták magukkal, hanem azt is megtanulták, ho­gyan lehet a dölyfös, elbizako­dott nagyurakkal sikerrel fel­venni a harcot. Ilyen körülmé­nyek között a nyírségi rengete­gek, a rejtekhelyét nyújtó mo­csaras vidékek jobbágyfalvai a hazai huszitizmus tanyáivá vál­nak. A nyírségi husziták már 1421-ben Medgyesi Bán Simon vezetésével megtámadták a hu­sziták ellen Morvába induló Báthory Istvánt. Nyíregyházán nemcsak Báthory István csapa­tait szórták szét, hanem a Báthoryakkal tartó nyíregyházi polgárokat és a Báthoryakhoz hű cselédeket is. A hagyomány szerint a huszi­ták teremtették meg Nyíregyháza egyházát is. A SZÉLESKÖRŰ huszita moz­galom a Nyírségben 1437-ben Tarpai Márton parasztbíró veze­tésével indult meg. A korabeli krónikák szerint Márton felvette a parasztkirály nevet. A mozga­lom mint az árvíz terjedt, az el­lene forduló nemesekre a parasz­tok kíméletlenül lecsaptak. A husziták a falvakba és a váro­sokba véres kardot küldtek, hogv mindenki csatlakozzon hozzájuk. A parasztok hatalma annyira megnövekedett, hoey a fegyvere­sek alig merték őket megtámad­ni. A felkelés vad árja és túl- nvomó ereje elől kénytelenek vol­tak — egyelőre — még a bandé­riumokkal bíró urak is elvonulni. A nagy tömeg láttán meg sem kísérelték az ellenállást, hiszen cselédségük, sőt vitézeik közül is számosán voltak, akik titokban a felkelőkhöz szítottak. A nyírségi felkelés széleskörű méretei ellenére sem tudott tar­tós sikereket elérni. Végered­ményben még az erdélyi paraszt- felkeléstől is elszigetelten vívták a nyírségi parasztok harcukat, a Báthoryak azonban a szabolcsi és szatmári nemesség erejével támadtak és így szétverték, a mozgalmat. A GYŐZTESEK kíméletlenül megtorolták a lázadást. Akik nem menekültek el a felkelők közül Erdélybe vagy Moldvába, a ve­zérekkel együtt a győztesek ke­zébe kerültek. Mártont és társait kegyetlenül kivégezték, s a fel­kelés többi tagján is nagy ke­gyetlenségeket követtek el, néme­lyeknek szemeit szúratíák ki, másoknak orrukat, karjukat vág­ták: le, megcsonkították őket, „hogy rút sebhelyeikkel hirdessék, minő aljas gonoszságot követ­tek el.” K ARASZ MELLETT van egy domb, Garadombnak hívja a nép. Ősi időkben törvényhozó, igaz­ságszolgáltató hely volt. Ezen a dombon ültek törvényt és vé­geztették ki Márton bírót és társait a győztes nemesek, mi­után bandériumaik a környéken legyőzték a parasztokat. A ke­gyetlen megtorlás azonban nem tudta Márton és társai emlékét eltörölni. Szabolcs és Szatmár pa­rasztjai a. történelemben ezután is mindig megjelentek az urak ellen harcolók között. Az 1437-es felkelés emlékét őrzi az, hogy Tarpai Márton ha­lála után a Garadomb, a karászi, gyulaházi, ajak-anarcsi határon emelkedő magányos halom a nép nyelvén máig Márton-fája nevet viseli és az alatta elterülő föl­dek Márton-fáiá dülőbeliek. Ezek a földek azonban ma már új győztesé, a dolgozó népé, ezek­nek a földeknek harcos múltján épül fel a felszabadult nép győ­zelmes jövője. Horváth Sándor, igazgató. 4 MILLIOMOSOK VÖLGYÉBEN Az öregek azt mond­ják: a nap nem változott semmit; ugyanúgy ra­gyog, mint azelőtt. Valóban: a nap ugyan­úgy kel fel a tadzsikisz- tám Hisszár-völgy fö­lött, mint száz évvel ez­előtt, épúgy bearanyoz­za a kis dombokat, mint régen, époly öarátságo- san süt a hókucsmás hegyekre, mint több év­tizeddel ezelőtt. De a völgyben, ahol azelőtt mocsár volt, ahol a ná­dasok és az üröm vad bozótja fölött csak úgy rajzott a sok Anophelcs- szunyog, a mccsárláz Terjesztője, és ahol vala­ha sakálok kószáltak — most kertek virágoznak. A völgyek és kertek tu­lajdonosai milliós jöve­delmű kolhozok tagjai. Nemhiába nevezik a Hisszár-völgyét a „mil­liomosok völgyéinek. Szatti anyó a „Lenin”- kolhoz tagja, amelynek •jövedelme az elmúlt év­ben körülbelül 30 millió rubel volt, egy szép na­pon, amikor találkoz­tunk, a következőket mondotta nekem: — Harmincmillió! — Ilyen jövedelme valami­kor csak a bokharai emirnek volt! De rögtön meg is ráz­ta a fejét és mosolyog­va folytatta: — Látszik, hogy már öreg vagyok! Szép kis összéhasonlítás!... Szatti anyó egyike még azoknak az embereknek. akik emlékeznek a bo­kharai emirre: ez volt Kelet-Bokhara kormány­zója, a cári Oroszország leggazdagabb embere, a tadzsik nép első számú fosztogatója. Az. emir és pribékjei kegyetlenül gyötörték a népet és rá­adásul még azt is kíván­ták, hogy alázatos és néma legyen. A Hisszár-völgyben la­kó nép nagy nyomorú­ságban élt. Ez volt a múlt. És mi van ma? Valóságos ünnep, ami­kor a kolhozban a jöve­delem elosztására kerül a sor. Az emberek úgy mulatnak, mint valami fénves lakodalomban; szól a zene, folyik a bor, öiegek-fiatalok vidáman táncolnak. A ..Lenin“-kolhoz tag­jai 1953-ban öt és fél­millió rubelt fordíthat­tak új építkezésekre. Eb­ből a pénzből felépült a kolhoz második kultúr- hóza. több, mint 600 né­zőt befogadó nézőtérrel. Új, százfőnyi befogadó- képességű bölcsődéket, 20 gépkocsi befogadásá­ra alkalmas garázst, száz borjú számára istállót és baromfiólat is építettek. Az állattenyésztő tele­peknél beszerelték a víz­vezetéket, fürdőt ép'tet- <ek s egy új utat létesí­tettek. A munkaegységek után minden család többezer rubelt, több tonna gabo­nát és más egyéb termé­ket kapott. Kadir Kohs- rov családjából négyen dolgoznak a kolhozban, 59.000 rubelt és csupán gabonából hét tonnát kaptak. De Koharov csak úgy, mint a többi kol­hozparaszt, háztáji gaz­daságából is bőséges jö­vedelemre tett szert. Nézzük meg, milyen változás történt a tad­zsik nők életében. A Korán azt mondja: „A férfiak a nők fölött állnak, mert vagyonuk­ból költenek rájuk.'* A kolhozban szép számmal vannak nők, akik a mun­ka területén túlszárnyal­ják a férfiakat. így jö­vedelmük nagyobb, mint a férfiaké. Ilyen esetben vájjon hogyan különböz­tethető meg, hogy „ki kire költi a vagyonát?“ A szovjet család aiapja nem a pénz, hanem az egyenjogúság és a kis7-- csönös megbecsülés. A forradalom előtt a tadzsik nő nem számí­tott embernek. Rabszol­gája volt férjének, gaz­dájának és a papnak Már hétéves korában rá­adták „a rabszolgaság köntösét-', a fátyolt. Az utcán mindenkor a férfi mögött kellett mennie, még akkor is, ha vaját fiát kísérte. A kolhoz utcáján Na- zokat Ikramova halad ö is tagja a kolhoz ve­zetőségének, akár Hali- mahon Sirinova. Hall mahon egy olyan gya- ppttermesztő brigád ve­zetője, amelyben sok férfi dolgozik. A brigád­tagok szeretik vezetőjü­ket. megfogadják taná­csait. Nazokat az óvodák és bölcsődék felelőse. — Nagy szakértelemmel ve­zeti a gyermekjóléti in­tézményeket. Erélyes határozott nő, bátran megmondja a hibákat. Ilyen körülmények kö­zött kinek jutna eszébe megkövetelni, hogy a nő az utcán a férfi mö­gött menjen?! Biz.ony, fordítva van: a férfi utat enged a nőnek. Az esti csendben egy- cgy szép dal foszlányait hozza a szél. A kultúr- téremből fiatalok hang­ja szárnyal; arról éne­kelnek, hogy egy ifjú átment szerelmese kert­jébe, de nem láthatta meg; epekedett azután is, hogy beszélhessen ve­le. de a lány nem mu­tatkozhatott. Ezt a dalt nagyon régen énekelték, akkor, amikor a tadzsik leányok még fátyol*- hordtak. A szerelmes ifíak azonban ma is el- elénéklik ezt a dalt, no­ha a szerelmes leánv ott áll előttük és moso­lyogva dúdolja velük a múlt dalát... (Habiba Cufranova.), A tanuínivágyő dolgozó parasztok főbb segítséget várnak a járási tanácsoktól A földművelésügyi miniszté­rium az állami gazdaságok dol­gozói, termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok számára hároméves mesterképzö tanfolyamoj, szervezett. A mező­gazdasággal közvetlenül foglalko­zó dolgozók ezeken a tanfolya­mokon három télen, a munkájuk mellett, heti kétszeri foglalkozá­son elsajátítják azokat az. alap­vető agro- és zootechnikai isme­reteket, amelyek a magasabb ter­méseredmények eléréséhez elen­gedhetetlenül szükségesek. A me­zőgazdasági dolgozók tanítására soha nagyobb szükség nem volt, mint a kormányprogramm, illet­ve a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megjelenése után. A mezőgazdaság elmaradottságát felszámolni, élelmiszer- és egyéb mezőgazdasági eredetű termékbő­séget elérni csak szakmailag kép­zettebb, kulturáltabb dolgozókkal lehetséges. Éppen ezért a mező- gazdasági igazgatási szerveink egyik legfontosabb feladata a téli hónapokban a mesterképző tan­folyamok szervezése és segítése. A tanfolyamok közvetlen szer­vezésével a járási tanácsokat bíz­ta meg a minisztérium. Szabolcs- Szatmár megyében a tervezett tanfolyamoknak egyharmada sem működik. A tanfolyamok segíté­sében valamennyire is elfogad­ható munkát csak a fehérgyar­mati és a nagyk.állói járási taná­csok végeztek. Mi sem igazolja jobban az egyes járási tanácsok hanyagságát, mint a csengeri, vagy a nyírbátori járások példás ja. Ezekben a járásokban egyets len tanfolyam sem működik. Hős gyan akarják a járási tanácsok az új agrotechnikai módszereket bevezetni területükön, ha nemi tanítják a dolgozókat, ha nem érs tik a dolgozók, hogy mit miért kell végezni. Vagy talán parancs* szóra akarják a négyzetes vetéstj a fészektrágyázást, vagy a póts beporzást elvégeztetni? így kevés sikert remélhetünk. Több helyről a dolgozó paraszt tok maguk kérték, hogy közsés gükben indítsanak tanfolyamok Paszab községből a termelőszös vetkezeti tagok és az. egyénileg dolgozó parasztok közös levélben kérték a járási tanács mezőgaz- dasági osztályát, hogy szervezze-1 nek náluk tanfolyamot, de mé^ csak válaszra sem méltatták á dolgozó parasztok kívánságát. —1 Nyíregyháza város főagronómusaj Molnár László abbahagyta a Dó-Í zsa termelőszövetkezetben a tan-í folyamot, Gombos József főállat­tenyésztőnek az úttörő tsz-ben! kellene tartani tanfolyamot, de ő sem tartja. A városi tanács féL revezeti a megyei tanácsot, hi-< szén csak papíron van tanfolyam, A néhány működő tanfolyamnak is az a hibája, hogy az egyénileg dolgozó parasztokat nem vonták be kellő számban az oktatásba» Még tart a tél, van idő a tanu­lásra, ‘ i lehet köszörülni a csor-< bát. Próbáljanak a járási taná­csok közelebb kerülni a dolgozó parasztokhoz, tanítsák is őket, ez­zel a saját munkájuk is könnyebb lesz, de könnyebb lesz végrehajt tani a mezőgazdaságra háruló nagy feladatokat is. TOMA SÁNDOR Apróliir«le<ések £ ívcsőéit es:y hím farkaskutya. Be­csületei* mentaláJóju jutalomban ré­cééül Zedáiiov-utca 12. Értesítjük a, fogyasztóközönséget hogy a Nyíregyházi Sütőipari Válla­lat alábbi üzemeiben minden héten kedden és pénteken privát és csere- nütést vállalunk a következő üzemek­ben: 4-es üzem, Makarenkó-u. 33. sz.; 5-cs üzem. Rákóczi-u. 42. sz.; 6-os üzem. Kálin in-utca 9. sz.; 7-e.‘ üzem, Sólya-utca 5. sz.; 8-us üzem. Sarkan­tyú-utca 44. ez.; 9-ee üzem. Kossuth- utca 22. sz.; 10-es üzem. Síp-utca 18. Tfi. \ ll-e-3 üzem. Huozár-eor 1. sz — Február 1-től: 12-es üzem, Ságvári­telep; 13-as üzem. Közép-utca 41 sz.;- Í4-ee üzem, Borbánya. Nyíregyháza környékén nagyipari áíiaiat következő adminit»ztratív-mim- k a erőket keres felvételre: Ipari gya­korlattal rendelkező utókalkulációs osztályvezetőt, mérlegképes, vagy ké­pesített könyvelőt ipari gyakorlattal önálló pénzügyi előadót, önálló tit­kársági vezetőnőt, narv irodai gya­korlattal perfekt gyors- és gépírón őt bizalmi munkakörbe. Úgyszintén al­kalmazunk azonnali belépésre eszter­gál vost. köszörűst beállító 'akatost öbbéve? gyakorlattal rendelkezőket. — Jelentkezés levélben: Hajdúsági Ipar- művek. Debrecen nősé a fiók 126 HELYREIGAZÍTÁS Január 20-i lapunkban ,,A burgo­nya termesztés legfőbb egészségvédelmi szabályai“ című cikk második haeáb- iának harmadik bekezdésében ..vető- távolság“ helyett, „tőtávolság“. ..70x30 cm.“ helyett pedig ..70x35 cm.“ a he­lyes. A cikk utolsó bekezdésében ..fő- szelekció“ helyett „tőszelekció“ értendő. Lapunk 28-i számában hírt adtunk arról, hogy a 110. m. ipari tanuló- otthon elnyerte n minisztertanács é? a DliSz. vándorzászlaját Helyesen: az '1 :ő díjért folytatott versenyben az PITH, területi vá nclorzásvIaját nyerte el_____________________________________ Meghaladta a negyed­milliói a beküldött Totószelvények számú KÖZEL 350.000 FORINT KERÜL SZÉTOSZTÁSRA. TÖBB. MINT 3.00(1 NYERTES KÖZÖTT! A 4. hét nyereményei: 12 találat = 1.225.— Ft 11 találat = 90.— Ft 10 találat = 20.—Ft MIELŐBB VÁSÁROLJON TOTÖ-SZELVENYT! Használt üzleti berendc"-' ’Act mez- vétel re keres a, nyíregyházi Állami Áruház. ,j Fúbérleti lakásokat vásárolunk le- .épéivel Nyíregyházán és a járást székhelyeken. Ingatlanközvetítő Válla­lat. Nyíregyháza. Bocskai-utca 5 — Telefon: 12—13. Hirdetmény, A Végrehajtó Bizottság felhívja a város lakosságát hogy f. évi január nó 1. és 31. napja között az állandó lakásukba bo kell jelenteni mindazon magyar állampolgár férfiakat, akik 1936 évben születtek. A bejelentést teljesíteni kell akkor is. ha .ezideig külön bejelentőlapon már be vol­tak jelentve Ha az 1936. évben .szü­letett férfi állandó lakásától ideigle­nesen távol tartózkodik és hazatérése 1954 január hó 3Í-ÍK, nem várható, szülője, viigv törvényes képviselője köteles gondoskodni az állandó la- kánba történő bejelentésről. A bejelentést a rendőrségnél a fér­fiak állandó lakásának bejelentésére szolgáló l. számú bejelentőlapon kell teljesíteni A bejelentést vasárnap is lehet eszközölni 8—13 óra között. A bejelentés pontos teljesítéséért az 1936. évben született férfi és szál­lásadója is felelős ée mulasztásuk büntetést von maga után. Végrehaltá Bizottság IDŐJÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás péntek estig: felhősebb, párásabb, néhány he­lyen kisebb havazás. Mérsékelt légáramlás. Az. éjszakai lehűlés kissé mérséklődik, a-nappali hő­mérséklet. alig változik. Várható hőmérsékleti értékek: pénteken reggel mínusz 17—20, délben mí­nusz 9—12 fok között. A fűtés alapjául szolgáló kö- zéphőmérscklet pénteken mínusz 5 fok alatt lesz. SZA BÖLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős sze-keeztő: Siklás» Norbert. Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőig: Nyíregyháza. Dózsa Gy.-U. 5. Tel.: 11-70, 11-71,11-76 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-utca 1 — Telefon: 30-00- '.zabOies-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat Nyíregyháza. Dózsa Györey-utea 5 szám Felelős vezető: Szilágyi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom