Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-30 / 25. szám

Világ, proletariat eggeJÜlieUkf AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Aha «*w HLLhii 1954 JANUAR, 30, SiOmcAT A nkmí sxámban : A képviselő (2. oldal) Verőfény a Tiszán (3. oldal) A káposztsdermelés regényes nyíri története (4. oldal) V­--------------------------------------------—) A mezőgazdasági határozat végre- hajtásának kulcskérdése a gépjavítás Néhány napja ért véget az or­szággyűlés — a dolgozó nép kül­dötteinek tanácskozása. Állami életünk legfelsőbb fóruma he- lyeslöleg jóváhagyta azokat az mtézkeoéseKet, amelyeket a kor­mány végrehajtott és elkezdett a szocializmus építésének új szaka­szában, a kormanyprogramm óta eltelt hat hónap alatt. Bizakodó derűvel szavazta meg a közeli jövő célkitűzéseit és legfőbb fel­adatként az ország népe elé a mezőgazdasági termelés fellendí­tését jelölte a decemberi párt-és kormányhatározat nyomán. A mezőgazdaság az elmúlt évi beruházásnak kétszeresét kapja az idén. E nagyszerű programm megva- lósitásáoan az élenjárónak, a zászlóvivőinek a gépállomásoknak kell lenni. A gépállomások az el­múlt években bebizonyították, hogy a gépek megkönnyítik a földművelők nehéz munkáját, a helyesen alkalmazott gépi munka nyomán dúsabban terem a föld és á gépekkel a mezőgazdaság ha­lasztást nem tűrő idénymunkáit rövidebb idő alatt lehet elvégez­ni. A parasztság megszerette a gépet és tisztában van azzal, hogy a rossz gépi munkának — mert ilyen is akadt bőven, -— nem a gép az oka. A gép, ha idejében '-egzik vele a hozzáértő emberek a munkát, minden tekintetben maga mögött hagyja a fogatos munkát. A gépállomások hiányos mun­kájának legnagyobb része a gon­datlan javításokból és karban­tartásból ered. A múlt évben ok­tóber 25-től 30-ig, 5 nap alatt 635 műszakkiesés volt megyénkben a gépek rossz javítása miatt. Ok­tóber vége az ősz legszorgosabb időszaka. A 635 el nem végzett műszakban legalább 2500—3000 holdat kellett volna felszántani tavasziak alá. Ha a 2500 holdba, ami most már csak tavasszal ke­rül felszántásra, kukoricát vet­nek — holdanként 2 mázsa ter­méskiesést számolva — 5000 má­zsával terem kevesebb kukorica. Ezzel legalább 1000 darab sertést lehet meghizlalni. Es mindez csu­pán öt napi késedelem „eredmé­nye"’. A mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló határozat az eddiginél is nagyobb feladatot ló a gépállo­másokra. A termelőszövetkezetek fokozottabb segítése mellett sok­kal több munkát kell végezni az egyénileg dolgozó parasztoknak is. Nagyobb segítséget kell adni nemcsak a szántásban, hanem a növényápolásban és betakarítás­ban is. Az aratással egyidőben el kell végezni a tarlóhántást. Az ősz folyamán korábban kell elvetni a kalászosokat, nagyobb területen kell elvégezni az őszi mélyszántást, sokkal több cukor­répát, burgonyát kell betakarítani mint a múlt években. Ezt a megnövekedett feladatot csak úgy tudják a gépállomások vég­rehajtani, ha egész évben üzem­képesek lesznek a gépek, csak úgy, ha február 25-re, a minisz­tertanács által megszabott határ­időre minden gép „rajtra” ké­szen áll. A gépjavítás terén megyénk­ben nagy az elmaradás: január 25-ig három hónappal a gépjaví­tás megkezdése után s egy hó­nappal a javítási idő lejárta előtt 42.3 százalékra javították ki a gépeket. Az elmúlt hónapok­ban .többször akadályozta a javí­tást az alkatrészhiány. Ma már ilyen probléma nincs. A párt hi­vő szavára a munkásosztály kül­döttei is egyre nagyobb szambán érkeznek gépállomásainkra. A Vörös Csillag Traktorgyárból, Gyöngyösről, Diósgyőrből Kiváló szakmunkások jöttek megyénkbe a gépállomások segítségere. Na­ponként jönnek mezógazdasagi szakemberek a gépállomásokra. Bátran móndhatjuK: a mezőgaz­daság ügye az egész nép ügyévé vált. Az állam, a munkásosztály megadta a segítséget. Most már a traktoristákon, a javítóbrigá­dokon a sor. A mándoki, újfe­hértói és tiszavasvári javitóbngá- dok jól hasznosították ezt a se­gítséget. Ezeken a gépállomáso­kon nem hiányzik a leleményes­ség, a helyi kezdeményezés. A ti- szavasváriak nem győzték várni, míg a Mélyépítő Vállalat befeje­zi a javítóműhely-építést, az ab­lakokat már maguk üvegezték be. A tiszalöki MEH-telepről olyan anyagokat szereztek, ami­ből sok hiányzó alkatrészt ma­guk elkészítettek. Elgondolkoz- natnak ezen a csahold, a kölesei gépállomás dogozók Még most is 30 százalék körül járnak a javí­tási tervteljesítéssel, pedig nem dolgoznak rosszabb körülmények közt, mint a vasváriak, vagy az újfehértóiak. Inkább az a hiba, hogy a csahold gépállomáson no­vember elseje helyett január el­sején fogtak hozzá a javításhoz. Szervezetlenség, fegyelmezettlen- ség hátráltatja ezt az igen fon­tos munkát. Nem vitatja senki: hibák vannak az alkatrész-be­szerzés körül. A gépállomások sokszor a legfontosaoo alkatré­szeket sem tudják megvásárolni. Dz viszont nem indokolja a csa- holciak, kölcseiek nagy elmara­dását. Itt a legfőbb ideje, hogy az el­maradt gépállomásokon is meg­induljon a szervezett munka, ügyes traktoristák, szerelők eze­ken az állomásokon is vannak. Leleményes emberek itt is akad­nak, nemcsak Tiszavasváriban. Ezekre a dolgozókra támaszkod­jon a vezetőség. Velük együtt dol­gozzanak ki megfelelő agitációs erveket a pártszervezetek, a po­litikai helyettesek. Számolják ki, mit jelent kere­setben egy-egy traktoristának, na 15—20 nappal előbb megkezd­heti a munkáját. Mit jelent az, na nem lesz egész esztendőben nosszabb ideig tartó műszaki ki­esés. Mennyi kárt okoz az egész gépállomás a közösségnek, ha nem tudják megfelelően és ha­táridőre kijavítani a gépeket. Egész dolgozó népünk készül szeretett pártunk III. kongresz- szusára. Az üzemekben már har­cos munkaverseny folyik. A gép­állomásokon most bontakozik ki ez a vetélkedés. A MEDOSz- szervezeteknek a feladata, hogy mindenütt élővé, a gépjavítást előbbre lendítővé tegye ezt a versenyt. Ne vegyenek példát a megyei tanácstól, ahonnan a gép­állomások nem kapják meg a versenyértékelést, mert „nincs stencilgép”. A gépállomás minden dolgozó­ját hassa át az a tudat, hogy most nincs fontosabb munka a gépjavításnál. Arra gondoljanak, hogy minden jól kijavított trak­tor a bővebb termést, a búza, a kukorica százmázsáit jelenti, amivel segítik népünk nagy ügyét, a kormányprogramra meg­valósítását, Újabb csatlakozások a „tiszta udvar“ mozgalomig A tiszalöki járás dol­gozó parasztjai gazda- gyűléseken beszélik meg a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló párt- és kormányhatározatot. — 13-án Tiszavasváriban egyszerre három helyen tartották meg a gazda- gyűlést. A Pctőfi-úti is­kolában nagy érdeklő­déssel vitatták meg kü­lönösen az egyéni dolgo­zók mütrágyacliáiásának kérdését. Az állatte­nyésztéssel kapcsolatban Veres Károly dolgozó paraszt örömmel mond­ta. hogy az egyéni gaz­dák állatait is fogják törzskönyvezni. Neki olyan tehene van, ame­lyik az előző években már törzskönyvezve volt. Napi 18—20 liter tejet ad, de ha jobban etetik, többet is. Ennek » te­hénnek bikaborja van és ezt már úgy neveli, hogy jó apaállat legyen be­lőle. Jó törzs baromfiállo­mányát úgy akarja biz­tosítani, hogy 30 darab fajtiszta Leghorn-íyúkot szerzett be a keltetőál­lomásról. Általában a dolgozó parasztok úgy akarják hasznosan felhasználni a téli időszakot, hogy az udvarokon lévő trágyát kihordják a földekre. Az apró földes trágyát pe­dig a vetésekhez fejtrá­gyának használják fel. így csatlakoznak egyben a „tiszta udv»r“-mozga- lomíioz. Kiss András, járási tanács mezőgazdasági oszt. A FALU IIAALíJA Újra büszkék akarnak lenni lóállományukra a dombrádiak Szövetkezeti kultúráiét Az újdombrádi dolgo­zó parasztok esténkint összejönnek egy-egy ház­nál és beszélgetnek. Leg­utóbb is így- történt, amikor elhatároztuk, hogy meghívjuk a párt- vezetőséget és a tanács­elnököt: beszéljenek ne­künk az előttünk álló mezőgazdasági felada­tokról. Kérésünket meg­hallgatták és hétfőn es­te nagy érdeklődés kö­zepette kezdődött meg a megbeszélés. Különösen tetszéssel fogadtuk azt a javaslatot, hogy fejlesz- szük tovább lóállomá­nyunkat, amiről mindig híres volt Dombrád. Va­lamennyien elhatároz­tuk, hogy mindent meg­teszünk a lóállomány to­vábbfejlesztésére. Az a javaslat is elhangzott, hogy az újdombrádíak alakítsanak termelési bizottságot. A bizottság egyik ■ fontos feladata lesz a legjobb tapaszta­latok terjesztése. A ja­vaslatot elfogadtuk és még aznap este megvá­lasztottuk az újdombrá­di termelési bizottságot. A bizottság tagjai meg­fogadták, hogy feladatu­kat becsülettel fogják ellátni. Kovács István, Üjdombrád. tok élete is jobb legyen, s erre ő jobb munkával, több termeléssel vála­szol. Leveleki György pedig azt tervezi, hogy hozzá­lát a gyümölcstelepítés­hez. A homokbuckák úgy sem teremnek meg mást, szőlőnek és gyümölcsös­nek viszont nagyon al­kalmasak. — Leveleki Györgynek is csak fillé­reket hozott eddig a ho­mokdomb, de most már gazdagon fizet majd a fáradságért. Lakos Imre, Nyírlugos. A rakamazi földmű­vesszövetkezet fiataljai minden este összejönnek a kultúriiázban, hogy vidám szórakozással és tanulással töltsék el a hosszú téli estéket. Bi­zony, ki is használják. Lelkesen készülnek » szövetkezeti közgyűlésre, színdarabbal és népi tánccal. Hangos a kul­túrterem a próbázók énekétől és vidám neve­tésétől. A színpadon a színjátszók próbálják a, „Megváltoztunk’4 című színdarabot és a tánco- sok pedig a terem sár- kában a táncot járják vidám nótaszóval kísér- ve. Nemcsak fiatalok, hanem az idősebbek is kiveszik részüket a kort túrmunkdból. mint Sím mogyi Jczsefné. Lelkes tagjai még a csoportnak Kerekes Mar- git. Kertész Katalin és Ludas Mária, akik sziv- vel-Iélekkel segítik mun­kájában Tóth Erzsébet kuitúrfelelöst. hogy a kultúra minél széleseb­ben elterjedjen a falusi dolgozók körében. A csoport tagjai már előkészületet tettek egy háromfelvonásos sziodtr« rab betanulására, amit április 4-én adnak elő az ünnepi gyűlésen. De a táncosok sem maradnak le a színjátszók mögött, ők két új népi tánccal készülnek. Közösen, a színjátszókkal együtt lá­togatják meg a környez« községeket és a nyár folyamán pedig a nyír­egyházi szabadtéri szín­padon is fellépnek. Dorogi Mihály, MÉSZÖV. Jói sikerűit vadászból Jiszavasváriban A napokban jólsikerült bált rendezett a tisza­vasvári Petőfi vadász­brigád. Fiatalok és öre­gek egyaránt nagyban készültek a mulatságra cs az Ízletes nyúlvacsora és a jóízű piros bor után valóban jókedve kereke­dett mindenkinek. Álta­lános volt a megá’lapí- tás: jól sikerült a va­dászba!. Vacsora közben és után is természetesen a vadászélményekről esett a legtöbb szó. Ezekről is beszámolok majd egy al­kalommal, most inkább arról írok, amit Sajtos Mihály elvtárs, a va- ídászbrigád elnöke be­szélt el a brigád életéről. eredményeiről. Mert szép eredmények vannak. A 42 tagú vadászbrigád no­vember—december havi tervét átlagosan 102 szá­zalékra teljesítette és ez­zel megszerezte a járási elsőséget. Nem kis büsz­keséggel újságolta Sajtos elvtárs azt is, hogy szép eredményeikért töltés- prémiumot kaptak me­gyei jutalomként. Ezt a jutalmat dúvad irtására fogja felhasználni a bri­gád. A vadászbrigád tagjai derekasan dolgoztak az­ért, hogy gyarapodjon a szövetkezet, jobb anyagi körülmények közé ke­rüljön a vadászbrigád. Az elmúlt vadászati idény alatt hajtők nélkül dolgoztak, hogy csökkent­sék a költséget. A bri­gád egy-egy tagja több kilométeren vitt 4-5 nyu lat is magával, fáradsá­got nem ismerve, csak azérí, hogy tervüket tel­jesíthessék. Kiss János, Papp Gyula, de a töb­biek is jól hasznosítot­ták töltényeiket. Egy-egy körön 80—90 nyulat is lőttek. A brigád tagjai nem álltak meg az elért sikereknél. Most arról gondoskodnak, hogy megfelelő élelemmel lás­sák el a vadakat. Kurip- la József keresi fel a vadászbrigád tagjait, s élelmet gyűjt. Papp Lász­ló vadásznak ugyan nem termett vadaknak való eleseg, de ő is hozzá akar járulni a vadak megfelelő élelmezéséhez, s megveszi a szükséges élelmet. A vadászbál jö­vedelmét is erre a célra fordítja a brigád. Sajtos Mihály elvtárs engem kért meg arra, hogy a lap hasábjain tol­mácsoljam köszönetét a 42 brigádtagnak, akik fáradságot nem ismerve, áldozatos munkával Jgye-* keznek segíteni a kor- mányprogramm megva­lósítását, a jövőévi vad­állomány biztosítását. H. Molnár Károly, járási szervező. A }6 vgléslergé is nagytól) lernest iiiziísit A mezőgazdasági határozat tanulmányozása utón egyre több termelőszövetkezetben látják be, hogy meg kell szüntetni az eddig uralkodó rend­szertelenséget, mely gátolta a termésátlag növe­lését. Járásunkban eddig már 9 termelőszövetkezet tért át a vetésforgós termelésre. Ehhez a munká­hoz sok segítséget adnak a gépállomások agro- nómusai. Különösen a* ófehértói gépállomás ag- ronómusa segített sokat a termelőszövetkezetek­nek a vetésforgó* termelési rendszer bevezetésé­nél. SZABÓ JÓZSEF, agronómus, Baktalórántháza, Községünkben figyel­mesen tanulmányozták a dolgozó parasztok a mi­nisztertanács mezőgaz­daság fejlesztéséről szóló határozatát. Zellenák János azt mondta, hogy ő kétszer is elolvasta a határozatpt és Hegedűs elvtárs beszédét. Minden erejével azon lesz, hogy a határozat megvalósí­tásából kivegye a részét. Elmondta, hogy élete már 60 év felé jár, még nem tapasztalta, hogy valaha is "így törődtek volna a falusi dolgozók problémáival, mint az utóbbi időben. Látja, hogy a kormány minden segítséget megad ahhoz, hogy a dolgozó parasz­Több szőlőt, több gyümölcsöst!

Next

/
Oldalképek
Tartalom