Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-30 / 25. szám
Világ, proletariat eggeJÜlieUkf AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Aha «*w HLLhii 1954 JANUAR, 30, SiOmcAT A nkmí sxámban : A képviselő (2. oldal) Verőfény a Tiszán (3. oldal) A káposztsdermelés regényes nyíri története (4. oldal) V--------------------------------------------—) A mezőgazdasági határozat végre- hajtásának kulcskérdése a gépjavítás Néhány napja ért véget az országgyűlés — a dolgozó nép küldötteinek tanácskozása. Állami életünk legfelsőbb fóruma he- lyeslöleg jóváhagyta azokat az mtézkeoéseKet, amelyeket a kormány végrehajtott és elkezdett a szocializmus építésének új szakaszában, a kormanyprogramm óta eltelt hat hónap alatt. Bizakodó derűvel szavazta meg a közeli jövő célkitűzéseit és legfőbb feladatként az ország népe elé a mezőgazdasági termelés fellendítését jelölte a decemberi párt-és kormányhatározat nyomán. A mezőgazdaság az elmúlt évi beruházásnak kétszeresét kapja az idén. E nagyszerű programm megva- lósitásáoan az élenjárónak, a zászlóvivőinek a gépállomásoknak kell lenni. A gépállomások az elmúlt években bebizonyították, hogy a gépek megkönnyítik a földművelők nehéz munkáját, a helyesen alkalmazott gépi munka nyomán dúsabban terem a föld és á gépekkel a mezőgazdaság halasztást nem tűrő idénymunkáit rövidebb idő alatt lehet elvégezni. A parasztság megszerette a gépet és tisztában van azzal, hogy a rossz gépi munkának — mert ilyen is akadt bőven, -— nem a gép az oka. A gép, ha idejében '-egzik vele a hozzáértő emberek a munkát, minden tekintetben maga mögött hagyja a fogatos munkát. A gépállomások hiányos munkájának legnagyobb része a gondatlan javításokból és karbantartásból ered. A múlt évben október 25-től 30-ig, 5 nap alatt 635 műszakkiesés volt megyénkben a gépek rossz javítása miatt. Október vége az ősz legszorgosabb időszaka. A 635 el nem végzett műszakban legalább 2500—3000 holdat kellett volna felszántani tavasziak alá. Ha a 2500 holdba, ami most már csak tavasszal kerül felszántásra, kukoricát vetnek — holdanként 2 mázsa terméskiesést számolva — 5000 mázsával terem kevesebb kukorica. Ezzel legalább 1000 darab sertést lehet meghizlalni. Es mindez csupán öt napi késedelem „eredménye"’. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat az eddiginél is nagyobb feladatot ló a gépállomásokra. A termelőszövetkezetek fokozottabb segítése mellett sokkal több munkát kell végezni az egyénileg dolgozó parasztoknak is. Nagyobb segítséget kell adni nemcsak a szántásban, hanem a növényápolásban és betakarításban is. Az aratással egyidőben el kell végezni a tarlóhántást. Az ősz folyamán korábban kell elvetni a kalászosokat, nagyobb területen kell elvégezni az őszi mélyszántást, sokkal több cukorrépát, burgonyát kell betakarítani mint a múlt években. Ezt a megnövekedett feladatot csak úgy tudják a gépállomások végrehajtani, ha egész évben üzemképesek lesznek a gépek, csak úgy, ha február 25-re, a minisztertanács által megszabott határidőre minden gép „rajtra” készen áll. A gépjavítás terén megyénkben nagy az elmaradás: január 25-ig három hónappal a gépjavítás megkezdése után s egy hónappal a javítási idő lejárta előtt 42.3 százalékra javították ki a gépeket. Az elmúlt hónapokban .többször akadályozta a javítást az alkatrészhiány. Ma már ilyen probléma nincs. A párt hivő szavára a munkásosztály küldöttei is egyre nagyobb szambán érkeznek gépállomásainkra. A Vörös Csillag Traktorgyárból, Gyöngyösről, Diósgyőrből Kiváló szakmunkások jöttek megyénkbe a gépállomások segítségere. Naponként jönnek mezógazdasagi szakemberek a gépállomásokra. Bátran móndhatjuK: a mezőgazdaság ügye az egész nép ügyévé vált. Az állam, a munkásosztály megadta a segítséget. Most már a traktoristákon, a javítóbrigádokon a sor. A mándoki, újfehértói és tiszavasvári javitóbngá- dok jól hasznosították ezt a segítséget. Ezeken a gépállomásokon nem hiányzik a leleményesség, a helyi kezdeményezés. A ti- szavasváriak nem győzték várni, míg a Mélyépítő Vállalat befejezi a javítóműhely-építést, az ablakokat már maguk üvegezték be. A tiszalöki MEH-telepről olyan anyagokat szereztek, amiből sok hiányzó alkatrészt maguk elkészítettek. Elgondolkoz- natnak ezen a csahold, a kölesei gépállomás dogozók Még most is 30 százalék körül járnak a javítási tervteljesítéssel, pedig nem dolgoznak rosszabb körülmények közt, mint a vasváriak, vagy az újfehértóiak. Inkább az a hiba, hogy a csahold gépállomáson november elseje helyett január elsején fogtak hozzá a javításhoz. Szervezetlenség, fegyelmezettlen- ség hátráltatja ezt az igen fontos munkát. Nem vitatja senki: hibák vannak az alkatrész-beszerzés körül. A gépállomások sokszor a legfontosaoo alkatrészeket sem tudják megvásárolni. Dz viszont nem indokolja a csa- holciak, kölcseiek nagy elmaradását. Itt a legfőbb ideje, hogy az elmaradt gépállomásokon is meginduljon a szervezett munka, ügyes traktoristák, szerelők ezeken az állomásokon is vannak. Leleményes emberek itt is akadnak, nemcsak Tiszavasváriban. Ezekre a dolgozókra támaszkodjon a vezetőség. Velük együtt dolgozzanak ki megfelelő agitációs erveket a pártszervezetek, a politikai helyettesek. Számolják ki, mit jelent keresetben egy-egy traktoristának, na 15—20 nappal előbb megkezdheti a munkáját. Mit jelent az, na nem lesz egész esztendőben nosszabb ideig tartó műszaki kiesés. Mennyi kárt okoz az egész gépállomás a közösségnek, ha nem tudják megfelelően és határidőre kijavítani a gépeket. Egész dolgozó népünk készül szeretett pártunk III. kongresz- szusára. Az üzemekben már harcos munkaverseny folyik. A gépállomásokon most bontakozik ki ez a vetélkedés. A MEDOSz- szervezeteknek a feladata, hogy mindenütt élővé, a gépjavítást előbbre lendítővé tegye ezt a versenyt. Ne vegyenek példát a megyei tanácstól, ahonnan a gépállomások nem kapják meg a versenyértékelést, mert „nincs stencilgép”. A gépállomás minden dolgozóját hassa át az a tudat, hogy most nincs fontosabb munka a gépjavításnál. Arra gondoljanak, hogy minden jól kijavított traktor a bővebb termést, a búza, a kukorica százmázsáit jelenti, amivel segítik népünk nagy ügyét, a kormányprogramra megvalósítását, Újabb csatlakozások a „tiszta udvar“ mozgalomig A tiszalöki járás dolgozó parasztjai gazda- gyűléseken beszélik meg a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatot. — 13-án Tiszavasváriban egyszerre három helyen tartották meg a gazda- gyűlést. A Pctőfi-úti iskolában nagy érdeklődéssel vitatták meg különösen az egyéni dolgozók mütrágyacliáiásának kérdését. Az állattenyésztéssel kapcsolatban Veres Károly dolgozó paraszt örömmel mondta. hogy az egyéni gazdák állatait is fogják törzskönyvezni. Neki olyan tehene van, amelyik az előző években már törzskönyvezve volt. Napi 18—20 liter tejet ad, de ha jobban etetik, többet is. Ennek » tehénnek bikaborja van és ezt már úgy neveli, hogy jó apaállat legyen belőle. Jó törzs baromfiállományát úgy akarja biztosítani, hogy 30 darab fajtiszta Leghorn-íyúkot szerzett be a keltetőállomásról. Általában a dolgozó parasztok úgy akarják hasznosan felhasználni a téli időszakot, hogy az udvarokon lévő trágyát kihordják a földekre. Az apró földes trágyát pedig a vetésekhez fejtrágyának használják fel. így csatlakoznak egyben a „tiszta udv»r“-mozga- lomíioz. Kiss András, járási tanács mezőgazdasági oszt. A FALU IIAALíJA Újra büszkék akarnak lenni lóállományukra a dombrádiak Szövetkezeti kultúráiét Az újdombrádi dolgozó parasztok esténkint összejönnek egy-egy háznál és beszélgetnek. Legutóbb is így- történt, amikor elhatároztuk, hogy meghívjuk a párt- vezetőséget és a tanácselnököt: beszéljenek nekünk az előttünk álló mezőgazdasági feladatokról. Kérésünket meghallgatták és hétfőn este nagy érdeklődés közepette kezdődött meg a megbeszélés. Különösen tetszéssel fogadtuk azt a javaslatot, hogy fejlesz- szük tovább lóállományunkat, amiről mindig híres volt Dombrád. Valamennyien elhatároztuk, hogy mindent megteszünk a lóállomány továbbfejlesztésére. Az a javaslat is elhangzott, hogy az újdombrádíak alakítsanak termelési bizottságot. A bizottság egyik ■ fontos feladata lesz a legjobb tapasztalatok terjesztése. A javaslatot elfogadtuk és még aznap este megválasztottuk az újdombrádi termelési bizottságot. A bizottság tagjai megfogadták, hogy feladatukat becsülettel fogják ellátni. Kovács István, Üjdombrád. tok élete is jobb legyen, s erre ő jobb munkával, több termeléssel válaszol. Leveleki György pedig azt tervezi, hogy hozzálát a gyümölcstelepítéshez. A homokbuckák úgy sem teremnek meg mást, szőlőnek és gyümölcsösnek viszont nagyon alkalmasak. — Leveleki Györgynek is csak filléreket hozott eddig a homokdomb, de most már gazdagon fizet majd a fáradságért. Lakos Imre, Nyírlugos. A rakamazi földművesszövetkezet fiataljai minden este összejönnek a kultúriiázban, hogy vidám szórakozással és tanulással töltsék el a hosszú téli estéket. Bizony, ki is használják. Lelkesen készülnek » szövetkezeti közgyűlésre, színdarabbal és népi tánccal. Hangos a kultúrterem a próbázók énekétől és vidám nevetésétől. A színpadon a színjátszók próbálják a, „Megváltoztunk’4 című színdarabot és a tánco- sok pedig a terem sár- kában a táncot járják vidám nótaszóval kísér- ve. Nemcsak fiatalok, hanem az idősebbek is kiveszik részüket a kort túrmunkdból. mint Sím mogyi Jczsefné. Lelkes tagjai még a csoportnak Kerekes Mar- git. Kertész Katalin és Ludas Mária, akik sziv- vel-Iélekkel segítik munkájában Tóth Erzsébet kuitúrfelelöst. hogy a kultúra minél szélesebben elterjedjen a falusi dolgozók körében. A csoport tagjai már előkészületet tettek egy háromfelvonásos sziodtr« rab betanulására, amit április 4-én adnak elő az ünnepi gyűlésen. De a táncosok sem maradnak le a színjátszók mögött, ők két új népi tánccal készülnek. Közösen, a színjátszókkal együtt látogatják meg a környez« községeket és a nyár folyamán pedig a nyíregyházi szabadtéri színpadon is fellépnek. Dorogi Mihály, MÉSZÖV. Jói sikerűit vadászból Jiszavasváriban A napokban jólsikerült bált rendezett a tiszavasvári Petőfi vadászbrigád. Fiatalok és öregek egyaránt nagyban készültek a mulatságra cs az Ízletes nyúlvacsora és a jóízű piros bor után valóban jókedve kerekedett mindenkinek. Általános volt a megá’lapí- tás: jól sikerült a vadászba!. Vacsora közben és után is természetesen a vadászélményekről esett a legtöbb szó. Ezekről is beszámolok majd egy alkalommal, most inkább arról írok, amit Sajtos Mihály elvtárs, a va- ídászbrigád elnöke beszélt el a brigád életéről. eredményeiről. Mert szép eredmények vannak. A 42 tagú vadászbrigád november—december havi tervét átlagosan 102 százalékra teljesítette és ezzel megszerezte a járási elsőséget. Nem kis büszkeséggel újságolta Sajtos elvtárs azt is, hogy szép eredményeikért töltés- prémiumot kaptak megyei jutalomként. Ezt a jutalmat dúvad irtására fogja felhasználni a brigád. A vadászbrigád tagjai derekasan dolgoztak azért, hogy gyarapodjon a szövetkezet, jobb anyagi körülmények közé kerüljön a vadászbrigád. Az elmúlt vadászati idény alatt hajtők nélkül dolgoztak, hogy csökkentsék a költséget. A brigád egy-egy tagja több kilométeren vitt 4-5 nyu lat is magával, fáradságot nem ismerve, csak azérí, hogy tervüket teljesíthessék. Kiss János, Papp Gyula, de a többiek is jól hasznosították töltényeiket. Egy-egy körön 80—90 nyulat is lőttek. A brigád tagjai nem álltak meg az elért sikereknél. Most arról gondoskodnak, hogy megfelelő élelemmel lássák el a vadakat. Kurip- la József keresi fel a vadászbrigád tagjait, s élelmet gyűjt. Papp László vadásznak ugyan nem termett vadaknak való eleseg, de ő is hozzá akar járulni a vadak megfelelő élelmezéséhez, s megveszi a szükséges élelmet. A vadászbál jövedelmét is erre a célra fordítja a brigád. Sajtos Mihály elvtárs engem kért meg arra, hogy a lap hasábjain tolmácsoljam köszönetét a 42 brigádtagnak, akik fáradságot nem ismerve, áldozatos munkával Jgye-* keznek segíteni a kor- mányprogramm megvalósítását, a jövőévi vadállomány biztosítását. H. Molnár Károly, járási szervező. A }6 vgléslergé is nagytól) lernest iiiziísit A mezőgazdasági határozat tanulmányozása utón egyre több termelőszövetkezetben látják be, hogy meg kell szüntetni az eddig uralkodó rendszertelenséget, mely gátolta a termésátlag növelését. Járásunkban eddig már 9 termelőszövetkezet tért át a vetésforgós termelésre. Ehhez a munkához sok segítséget adnak a gépállomások agro- nómusai. Különösen a* ófehértói gépállomás ag- ronómusa segített sokat a termelőszövetkezeteknek a vetésforgó* termelési rendszer bevezetésénél. SZABÓ JÓZSEF, agronómus, Baktalórántháza, Községünkben figyelmesen tanulmányozták a dolgozó parasztok a minisztertanács mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatát. Zellenák János azt mondta, hogy ő kétszer is elolvasta a határozatpt és Hegedűs elvtárs beszédét. Minden erejével azon lesz, hogy a határozat megvalósításából kivegye a részét. Elmondta, hogy élete már 60 év felé jár, még nem tapasztalta, hogy valaha is "így törődtek volna a falusi dolgozók problémáival, mint az utóbbi időben. Látja, hogy a kormány minden segítséget megad ahhoz, hogy a dolgozó paraszTöbb szőlőt, több gyümölcsöst!
