Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-29 / 24. szám
SM JANUAR 39, PÉNTEK m A 61 [3 mátészalkai Építőipari Vállalat büszkeségei ANDERKÓ ISTVÁN okleveles sztahanovista kő. műves 1950-ben Sztálin, városban sajátította el a Maximenkó gyorsfalazási szovjet munkamódszert. Tapasztalatait és jó man. kamódszerét szívesen ad. ja át dolgozó.társainak. Most a nyírbátori tároló- ház' óvónőképző intézet és a pépállomás épitkezé. síknél dolgozik, Példamu. tatóan látja el instruktort beosztását. Jó munkájáért már több kitün. tetőst kapott. Többek között a Népköztársasági Érdemérem ezüst foko. salával is kitüntették. NAGT DEZSŐ oklcvc. les sztahanovista vasbetonszerelő a nyírbátori tárház építkezésénél dől. gozik. Brigádjával együtt átlag 1H0 százalékot tel. jesit. Január 2 O-ig 19 j százalékot teljesített. A brigád most azért harcol, hogy január havi átlag, teljesítményükkel elérjék a sztahanovista szintet és az egész brigád elnyerjed sztahanovista oímet. —• Nagy Dezső elvtárs a 111, pdrtkongreszus tiszteletére meg akarja szerezni a sztahanovista jelvényt is. CSICSAK GYÖRGY okleveles sztahanovista bri. gádvezető, a szoknia leg. jobb dolgozója. Nyolctagú átképzőé brigáddal dolgozik a kállósemjéni építke. zésnél, ő tanitia a kő. müvesseakma fortélyaira az átképzös brigádot. Átlag 150—135 százalékot teljesítenek. 4 szakmun- kával, magasabb teljesít, ménnyel keresetük is egy. re több. A III. pártkongresszus tiszteletére átlag lljO szd. zalékos terv teljesítést vállaltak. HUSZAR JÁNOS a «dl. lalat főépitésvezetöje, az építőipari szakma nagy mestere. Állandóan a mun. ka technikájának és gépesítésének fokozására törekszik. Többszörös újí. tó. *— VíVásai közül legjelentősebb a „sínen gördülő létradllvány és felvonó". Az újítás bevezetésével például egy gépállomás építésénél 2,3 ezer forintot takarítanak meg. Egy gördülő áll. vánnyal évi 110 000 forint megtakarítás várható. — Huszár István főépítésre, sető a III. Pdrlkongresz- szus tiszteletére újabb je. lentős újítást késeit. Amerikai mesterkedések a Közép-Keleten A. berlini értekezlet csütörtöki ülése A berlini értekezlet hírei A „DPA“ hírügynökség jelenti, hogy Bidault francia külügyminiszter a berlini négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet megkezdése óta elsőízben szerdán folytatott megbeszélést Herbert Blan- kenhornnal, Adenauer Berlinbe küldött megbízottjával * Pandit asszony, az ENSz-köz- gyűlés indiai elnöke, nyilatkozatot adott a „DPA“ hírügynökség újdelhi tudósítójának a négy hatalom külügyminiszterei berlini értekezletével kapcsolatban. Kína kérdéséről Pandit asz- szony hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaságot, mint ázsiai nagyhatalmat, nem szabad figyelmen kívül hagyni és cppan úgy el kell ismerni, mint ahogy a Szovjetuniót elismerik. Eden angol külügyminiszter nyugatberlini szállásán szerdán este vacsorát adott Molotov szovjet külügyminiszter tiszteletére. Nyugatberlini lapjelentésekből kitűnik, hogy a külügyminiszterek értekezletén képviselt három nyugati állam szakértői csaknem minden nap külön értekezletet tartanak. A különértekezletek célja a három hatalom felfogásának összehangolása a berlini tanácskozások napirendjén szereplő kérdésekben. Január 3Ö*3Hn m a magyar no« 9H£djos ftOiiterenc.aja Január 30-án és 31-én rendezik meg Budapesten a magyar nők országos Konferenciáját az ép.tők Rózsa Ferenc kuítúrottho- nában. A konferencia 30-én délután három órakor kezdődik. A tanácskozáson nyoicszaz küldött es 350 meghívott vendég, valamint a minisztériumok képviselői vesznek reszt. A találkozón megbeszélik a Különböző területen dolgozó nők részvételét a kormanyprogramm megvalósításában, A konferencián Vass Istvánné, az MNDSz főtitkára mond beszámolót. Utána a küldöttek, — akiket az országszerte megtartott nőgyűléseken választottak meg — elmondják problémáikat, javaslataikat, amelyekkel a falvak, városok, üzemek és hivatalok dolgozó lányai, asszonyai és a háziasszonyok bízták meg őket. A tanácskozás eredményeit, határozatait a konferencia felhívásban közli. A konferenciát az MNDSz elnökségének megválasztásával fejezik be. Berlin, (MTI). A négyhatalmi értekezlet negyedik ülésén, amely a volt szövetséges ellenőrző tanács épületében csütörtökön délután három órakor kezdődött, Molotov a szovjet küldöttség vezetője elnökölt. Az ülésen folytatták a napirend első pontjának, az öthatalmi értekezlet kérdésének a megvitatását. Az első felszólaló, Dulles amerikai külügyminiszter ismételten Január 27-én a szakszervezetek házának oszlopcsarnokában megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja XI. moszkvai városi konferenciája. A párt moszkvai városi bizottságának munkájáról I. V. Kapitanov, a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai varos, bizottságának titkára számolt be. * A Szovjetunió Legfelső Tanácsé, nak Elnöksége Jurij Kondralyevtcs Prihodovot, a Szovjetunió rend.Á. vüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezte ki a Bolgár Népköz, társaságba. & . A semleges hazatclepítésí bi- j zoltság szerdán elutasította azt i az amerikai követelést, hogy bocsássák szabadon a hazatelepülni óhajtó 7 koreai és kínai hadifogoly meggyilkolásával vádolt 17 kuomintang és Li Szín Man-féle ügynököt. A kedden este Budapestről elutazott magyar labdarúgó válogatott Bécsig vonaton tette meg az utat, majd szerdán délben a svájci légiforgalmi társaság repülőgépén utazott tovább. Labdarúgóink délután érkeztek Zürichbe, ahol néhány órát töltöttek, majd folytatták útjukat legközelebbi állomásukig: Bernig. A svájci fővárosból este 9 órakor indultak tovább Kairó felé. Csütörtökön hajnali négy órakor érkezett n*?g a válogatott csapat Kairóba, ahol ünnepélyesen fogadták a2 együttest A játékosokat a város egyik legszebb ellenezte Molotov indítványát, hogy általános nemzetközi kérdések megtárgyalására h.vják ösz- sze a Kínai Népköztársaság részvételével az öt nagyhatalom külügyminisztereinek értekezletét. Az amerikai külügyminiszter után Bidault, a francia küldöttség vezetője es Eden, az angol küldöttség vezetője szóit hozzá a napirend első pontjához. Szünet után Molotov szovjet külügyminiszter tett nyilatkozatot. A herlini demokratikus sajtó közli, hogy január 23-án Haas Loclinak, a Német Demokrat.kus Köztársaság miniszterelnökhelyettesének elnökletével ülést tartott a „Német egység bizottsága”. Az ülésen résztvetiek a legnagyobb ruhrvidéki kohászati üzemek és bányák munkásainak képviselői is. Az ülésen felszólalt Ottó Nuschke, a Német Demokratikus Köztársaság miniszierelnökhelyeí- tese. Nuschke kijelentette, hogy az „európai védelmi közösség” megalakítása megakadaiyozta a német egység létrejöttét. Sajtójelentések arról számolnak be, hogy a Szuezi-csatorna övezetében állomásozó angű megszálló csapatok körében tovább tartanak a zavargások. A napokban hírt adtak a Mauritius-ról szál mazó katonák sztrájkjáról és tzökési kísérleteiről. szállodájában helyezték el a vendéglátók. Az egyiptomi és magyar labdarúgó sportvezetők az esti órákban megbeszélést folytattak, amelyen megállapodtak a részletes műsorban is, így az első találkozóra, a Kairó—Budapest mérkőzésre február íí-án, kedden kerül sor. Az egyiptomi lapok hosszabb cikkben foglalkoznak a magyar labdarúgó válogatott érkezésével. Az „Egyiptian Gazette” című iap közli valamennyi játékos fényképét, rövid életrajzát, a magyar válogatott eredményeit, s ír az elmúlt évi sikerekről. Különböző jelek arra mutatnak, hogy az utóbbi időben fokozódott az Egyesült Államok tevékenysége Közép-Keleten. Az Egyesült Államok meggyorsította évtizedek óta folytatott erőfeszítéseit, melyek fő célja a Szovjetunió bekerítése, s csak úgy mellékesen saját középkeleti pozícióinak erősítésével, angol partnerének teljes kiszorítása o térségből. Amerikai politikusok évek óta hangsúlyozzák az úgynevezett „keleti orientáció" szükségességét s Dulles külügyminiszter, hogy ezt alátámassza, fátyolt borítva az amerikai imperialisták évtizedes középkeleti garázdálkodására, így nyilatkozott a Közel- és Közép- Kelet országaiban tett látogatása után: „Legfőbb ideje, hogy az Egyesült Államok nagyobb gondot fordítson Közel-Kelet és Dél- kelet-Ázsia országaira." Az említett „keleti orientáció" meggyorsításának egyik legkirívóbb példája, hogy néhány hét óta nagy port felkavaró tárgyalások folynak egy amerikai—pakisztáni katonai szövetség létesítésére. Mielőtt e tárgyalásokról beszélnénk, meg kell állapítanunk, hogy ezeket már megelőzte néhány hasonló kísérlet. 1051-ben röppentették fel Washingtonból a tervet, hogy hozzák létre az atlanti szövetség közel- és középkeleti helyi fiókját, az úgynevezett „középkeleti parancsnokságot“ (MEDO), amelyet később „középkeleti védelmi szervezetnek kereszteltek át. Ezek a tervek a közel- és középkeleti országok heves ellenállásába ütközve, gyorsan megbuktak. Már 1954-et írunk — és a terv még mindig csak papíron létezik. E kísérletek kudarca indította az Egyesült Államokat arra, hogy fokozottan szorgalmazza saját külön tervét, egy olyan tömb alakítását, amelyben a Szovjetunióval szomszédos, vagy a szovjet határok közelében fekvő középkeleti országok ven nének részt, elsősorban Törökország, Pakisztán, Irán és Irak. Noha az Egyesült Államok nyilvánvalóan Törökországnak szánja e tömbben a főszerepet, az utóbbi néhány hét eseményeiből kitűnik, hogy jelenleg Amerika Pakisztánra összpontosítja erőfeszítéseit. Minden erővel azon dolgozik, hogy „megnyerje“ Pakisztánt, Erre mutatnak a lázas diplomáciai jövés-menések és tárgyalások Karacsi és Washington között. A pakisztáni és amerikai cáfolatok ellenére ma már mindenki előtt világos, hogy Amerika és Pakisztán között katonai egyezmény készül. Amerika ezzel az egyezménnyel egy csapásra több legyet akar ütni: e tervbevett katonai szövetség elsősorban a Szovjetunió elleni támadás fokozott előkészítésére irányul. Az amerikaiak minden bizonnyal azért is fontosnak tartják Pakisztánt, mert e két részből álló ország India szárnyait képezi s így az amerikai tervek szerint szükség esetén a közvetlen nyomás eszközének szerepét töltheti be a Szovjetunióval és Kínával barátságban élni kívánó indiai nép ellen. Ezenkívül világos az is. hogy Pakisztán ezen új szerepe — mesterséges feszültséget keltve Dél-Azsiában — akadályozza, hogy India és Pakisztán rendezze ügyeit. Ez komoly aggodalmat kelt egész Ázsiában, mivel közelebb hozza a „hidegháborút'*, a háborús előkészületeket a Közép- Kelet országaihoz. Végül talán nem mellékes az sem, hogy e terv csapást mér az Egyesült Államok izövetségesérc, Angliára, amelynek közel- és középkeleti pozícióit az amerikai különrkeió mée Jobban aláássa. E következtetéseket támasztja alá egy francia lap, amely az amerikai és pakisztáni szerződés főbb pontjait a következőkben jelöli meg: 1. Pakisztán a „megfelelő pillanatban” csatlakozik a „középkeleti védelmi szervezethez”, amelynek létrehozását most készítik elő. 2. Pakisztán jogot ad az Egyesült Államoknak katonai támaszpontok létesítésére és csapatok elhelyezésére Pakisztán területén. 3. Az Egyesült AllamoK 200 millió dollárt nyújt Pakisztánnak amerikai fegyverek vásárlására és a pakisztáni hadsereg átszervezésére, amelynek létszámát 900.000-re emelik. 4. A pakisztáni hadsereg átszervezését és kiképzését amenicai tisztek segítségévéi vaiosuják meg. Ugyancsak a létesülő katonai szerződés agresszív jellegét taJ nusuja a „New Times of Burma'1' c.mu burmai lap, amely ezt írja: „ az egyetlen koveutezietes, auk- hez el lehet jutni, az, hogy1 Washington legi es nauuengcie-í szeli tamaszpomokKai teljesen ue akarja Kernem a öZuVje.a.uoi, es Kínát.” Úgy hisszüK, hogy a polgári sajtó idezetei elegge aiatá-i «iicAd.Gljci.iK mcQ<Aiiap*.L€Í£>u*ii«t.clt ckZ amenKai-paKisztám tárgyalási igazi céljairól. Az amenKai-pakisztáni katonai táigyamsoK, a Közép-Kelet or- BZcocuna«. ueKcje euui amiyuió ujauo amerutai mesterneucsen uU&jf n,y u^tiAxcti«d«igü& KtulCblcíK ß térség orszagiuoan. Kovid idő (un., oiyan uevcS elleiicuios runoant ki az amerncai terveit ellen, ameiyre eaoig riiKan voit péiua. India numszterelnöKe, nemű tooo oeszeueuen Hangsúlyozta: az arneriKai-pan.a„.„-u ívdiuiiai egyezmény komolyan fenyegeti az azsiai országos, különösen Inam erdekeit. A széleskörű ellenállást bizonyítja i ranszjoruania, Irán, Nznaa, irak, Bzaud-Arábia, Libanon es Egyiptom KépviseiőineK beirutí ei letcezietén kibocsátott kiáltvány, amely többek közt ezt monoja az amenicai tervekről: „c-zen a terveit .tokozzák a nemzetközi feszültséget és fenyegetik a világ békéjét... Legves*e- lyesebb az a terv, amelynek aiapjan együttes védelmi és szövetségi rendszert akarnak létrehozni Pakisztán, Irán, Törökország, Irak és az Egyesült Államok között1'. Kasmír törvényhozó gyűlésének elnöke egyiK beszédében kijelentette: „A pakisztáni-amerikai katonai egyez“ mény veszélyezteti Pakisztán összes középkeleti és delkelet- ázsiai szomszédait.” India, Burma, Afganisztán és a többi Pakisztánnal szomszédos állam vezetői és közvéleménye nyíltan figyelmeztették a pakisztáni kormányt, hogy milyen következményekkel járna, ha csatlakoznék valamely agresszív csoporthoz. Az Amerikai Egyesült Államok agresszív tervei által fenyegetett Közép-Kelet nepeinek békéjéért és biztonságáért szállt síkra a Szovjetunió, amikor múlt év november 30-i, Pakisztánhoz intézett jegyzékében a pakisztáni-amerikai tárgyalásokra és tervekre utalva hangsúlyozta: „... a Szovjetunió nem fogadhatja közömbösen az említett tárgyalásokról szóló közléseket, azaz a Szovjetunió határának közelében amerikai katonai légi támaszpontok létesülnének, valamint Pakisztánnak az említett középkeleti tömb létrehozását célzó tervekhez való csatlakozása, közvetlenül érinti a Szovjetunió biztonságát.” A pakisztáni-amerikai tárgyalások miatt kirobbant széleskörű ellenállás azt mutatja: Ázsia felébredt népei készek arra, hogy lerázva az imperialista jármot, aktívan kivegyék részüket a világ békéjének megerősítéséért vívott nagy harcból. Nemzetközi események néhány sorban. Mcjrcrkczeit Mairóliu a iuaj*;tai‘ ialMlarásó válogatott
