Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-29 / 24. szám
2 NÉPIíáP 1354 JANUÁR 29, PÉNTEK Hogyan emeljük gyümölcstermelésünk hozamát A január 14-én megtartott megyei meiögaidasági naay- aktíva-'nekezlefen nem ’ütött elég idő a hozzászólásokra. Vajrfa György elvtárs sem ju. tott szóhoz, ezért javaslatait megküldte lapunknak, hegy ísmsrtessük a megye dolgezói. val. Megyénkben a gyümölcstermesztés — írja levelében Vajda elvtárs —, különösen a télialma termesztése jelentős termelési ág. Az ország gyümölcsellátása és a télialma-exportunk érdekében ez a termelési ág fokozottabb felkarolást érdemel. A gyümölcstermelés megyénk dolgozó parasztságának jólétét, vásárlóerejét is hathatósan emeli, ami a .gyümölcstermelő szövetkezetek esetében kimagaslóan mutatkozik. Szabolcs-Szaímár megye területén jelenleg körülbelül 15.000 ka- tasztrális hold termógytimölesös van, amelyből mintegy 10.000 hold télialma. Ennek a területnek rendes kezelés mellett évi 10 ezer vágón télialmát kellene leadni. Ezidelg az a tapasztalat, hogy 3.000 vagon télialmánál többet megyénkből nem tudtunk kiszállítani. Feltételezem, hogy a megye b'lső fogyasztására ezer vágón alma került. így jó termés esetén is csak 40 mázsás holdanként! átlagot értünk volna el. — Egyéb kezelési hiányosságokon kívül nagymértékben gátolja megyénk télialma termésének növekedését a permetezőgépek hiánya. Különösen motoros permetező- gépekből van nagy hiány. EPPEN ezért javasolom, hogy a pyírbogdányi állami gazdaságban Guliev Sándor igazgató elvtárs által szerkesztett újtípusú, nagyteljesítményű permetezőgépet megyénkén belül minden gépállomás és gyümölcstermelő állami gazdaság részére rendszeresítsék. Ez a gép a gépállomások és állami gazdaságok gépjavító műhelyeiben könnyen elkészíthető. Az említett újtípusú motoros permetező- gépet traktorhoz lehet erősíteni, ami a szívócsövet és a ventillátorokat hozza működésbe, ugyanakkor a psrmetezőlajtot is vontatja. Ennek a permetezőgépnek n lényepe abban áll, hogy egv gyengenyomású szivattyú egy méteres hosszú cső torkolatához egy vékony csövön kinyomja a psrmetlevet. Ez a vékony cső 15 —20 centiméter átmérőjű vízfecskendő szívócsövébe van elhe- ]"ezve, amelyből kétoldalt ventillátor óriási erővel és a legfinomabb porlasztásban egészen köd- szerűen szórja ki bármilyen magas, termő gyümölcsfára a per- metlevet. A permetezőgép előállítása nagyon egyszerű, Egy kisebbméretű vashordót kettévágnak és mindkét felébe ventilátort helyeznek amit az erőgép hoz forgásba. — ITcvancsek az erőnép működtet egy gyengenyomású szivattyút, ami a cső torkolatához nyomja ki a folyadékot. A gép 10 órás napi teljesítménye 4000 terrrőfa- wság. illetve 20 000 liter folyadék kipermetezése, ami megfelel 40 darab háti permetezőgép napi toK eseményének, illetve 40 ember naoi munkájának. Előnye még abban is megmutatkozik hegy éjjel ez a szivattyú 8—10 •»«••Cm"»*] V '-'»TI kútból felszívja magának a következő napi vízszükségletet. A géppel — gyorsasága és nagy teljesítménye miatt — különböző kártevők ellen igen rövid időn belül lehet védekezni. Ki lehet használni a legkedvezőbb időpontot és tökéletes védekezést lehet elérni, akár megelőző védekezésben, akár a már meglévő kártevők ellen. Gu- liev Sándor igazgató elvtársnak ezt az újítását mielőbb meg kellene tekinteni a gépállomások, állami gazdaságok igazgatóinak, agronómusainak és főgépészeinek, hogy a gép gyártását még a téli hónapokban el tudják végezni. Egyébként a nyírbogdányl állami gazdaság dolgozói vállalkoznak arra, hogy akár 50—60 darab ilyen permetezőgépet gyártanak tavaszig. Ennek az újfajta permetezőgépnek a beállítása lehetővé tenné, hogy a termelőszövetkezeteknél lévő kisebb teljesítőképességű háti és stabil kézi szivattyús permetezőgépeket kiselejteznénk és azokat kisebb gyümölcsössel rendelkező termelőszövetkezeteknek vagy egyénileg termelőknek adhatnánk jutányos áron. Nézetem szerint a Guliev-féle gépnek kellő számban történő elkészítése a télialma-termésünket egy-kótezer vagonnal növelhetné, minőségben pedig 30—40 százalékkal javítaná gyümölcstermésünket. ■ MIVEL téüalma termésünknek 70—75 százaléka Jonathán- fajta és ennek legveszedelmesebb ellensége a iisztharmat, véleményem szerint a védekezésnél elsősorban e betegség ellen kell a küzdelmet felvenni. Ennek legegyszerűbb módja a lisztharmatos vesszők lemetszése. Ez a munka igen aprólékos és nagy szakértelmet kíván, de enélkül Jonathán almából jó termést bármilyen más beavatkozással sem lehet elérni. A lisztharmatos részeket rügyíakadásig kell lemetszeni. Ezt a munkát megfelelő öltözetben még 15 fokos hidegben is lehet végezni. Különösen termelőszövetkezeteinkben nagymérvű a Iisztharmat pusztítása, ami szerintem megyénkben 3—4 ezer vagon Jonathán alma terméskiesését jelenti évente. Ezt a munkát alapos szervezéssel, átfogó propagandával és szakutasításokkal rügyíakadásig még el tudjuk végezni. A NAGYMÉRVŰ gyümölcsös és szőlőtelepítéshez szükséges oltványok, illetve gyökeres szőlővesszők még nem állnak kívánt mennyiségben rendelkezésünkre. Ennek szaporítását megyénkén belül is meg kellene szervezni. A nyírteleki állami faiskola sem méretében, sem fekvésénél fogva ezt az igényt nem elégíti ki. Fekvése ugyanis erősen jégverésjárta terület. Szőlőgyökereztető telep megyénkben nincs. Egy állami faiskola létesítése szükséges lenne Petneházán vagy Nyírmada határában, ahol már voltak jó menetelő faiskolák és itt a kezeléshez begyakorolt munkások is vannak. A faiskola telepítéséhez elsősorban almamagoncokra lenne szükség, ez pedig a fogyasztásra kerülő különböző nemes fajtájú almákból nyerhető. Az almamag gyűjtését üzemi étkezdékben, kollégiumokban meg lehetne szervezni. Ebből még a tavasz folyamán el lehetne vetni négy-ötszáz négyszögöl jóminőrégű földterületen mintegy 100.000 darab ma- ; goncra való magot. Az így ne-! veit magoncokat ősszel már iskolázni lehetne és ebből mintegy 1000 katasztrális hold gyümölcsöst lehetne telepíteni négy év múlva. A megyén belüli faiskolának az is előnye, hogy a nosz- szabb szállítási és ezzel együtt járó gyökérkiszáradási ve zélyt kiküszöbölnénk, és a megeredést, a fejlődést ezzel is elő tudnánk segíteni, A szőlővessző gyökereztetése közvetlenül hajtatással, istállótrágya melegítéssel végezhető, amit nálunk nem nagyon ismernek, de általam jól kipróbált és a gyákorlatban bevált módszer. Mivel a íutőhomokon iiloxéra- veszély nincs, így a hazai fajta szőlővesszők is díszlenek. Az érdekeltek számára bemutatót kellene tartani és a gyökereztetést állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, de ugyanúgy az egyénileg dolgozó parasztok is megkezdhetnék. A nyírségi futóhomok megkötésére javasolom, mivel az utóbbi években nagy pusztítást végeztek a fiatal akácsorok legeltetésével, hogy a fiatal fasorok legeltetését szüntessük meg. Ennek érdekében széleskörű propagandát kell folytatni és rendelettel is meg kell akadályozni a szélvédő fasorok legeltetését. ~— Ugyanis a frissen vágott akácfasorok, vagy az újonnan telepítettek, ha az első évben szarvas- marha lelegeli, abból rendes fasor többet soha nem nő. Javasolom, hogy a DISz-fiatalok között indítsunk mozgalmat új akácsorok létesítésére. Megyénk egyes részéin fenyőfasorokat ültettek íulóhomok megfogására. Ez azzal az előnnyel jár, hogy az őszi lombhullás után védik az örökzöld fenyők a homokot a szélhordástól. Tanácsos volna az erősen széljárta területekre különböző, a száraz homokot jól bíró fenyőfajták három-négysbros szélvédő fasorként való ültetése. A MEZŐGAZDASÁGI, szőlészeti, kertészeti és állattenyésztési szaklapokat terjedelmesebbé, tartalmasabbá kellene fejleszteni. Módot kellene rá adni, hogy a szakemberek széles hálózata közölhesse elgondolásait, újításait a lapokon keresztül, amit a dolgozó parasztság, de a szakemberek is szívesen olvasnának. Ugyanúgy mozielőadások sorozatában bővíteni kellene a mezőgazdasági vonatkozású filmek vetítőjét. Az egyes újításokat, gyakorlati fogásokat ezzel nagyobb területen lehetne megismertetni, népszerűsíteni. Javasolom, hogy hirdessenek pályázatot mezőgazdasági szakemberek részére különböző szakterületekre vonatkozólag a nagyobb terméseredmények módszereinek kidolgozására. A pályázat elbírálására megyei szak- í bizottságokat kell létesíteni és gyorsan elbírálni a pályázatokat. A párt- és kormányhatározat mielőbbi megvalósítása érdekében végül javasolom, hogy járá- sonkint a táj termelésének megfelelően kisebb kísérleti (bemutató) telepeket kellene létesíteni. Ezeken a telepeken szakemberek irányítása mellett különböző gyakorlati bemutatókat lehetne végezni, arai hozzájárulna az élenjáró módszerek gyakorlatban való elterjesztéséhez A 10 literes tejest átlagért Az állattenyésztés iejieiztéjé- ről szóló minisztertanácsi határozat nagy feladatok elé állít minket, a porcsalmai Rákosi tsz. dolgozóit is. Eddig a tehenészetünk tejtermelése alacsony volt, meit kevés a takarmány. A körzeti állattenyésztő elvtárs tanácsa alapján a takarmányt előkészítve adagoljuk. A silót, a felszeletelt répa és a törek keverékét pácolva etetjük az állatokkal s szálasként kukoricaszárr.t adunk. Ennek eredményeképpen a tejtermelést 2.6 literről 3.5 literre növeltük. Ez azonban még így is kevés. A nagyobb tejhozam elérése érdekében versenyre hívjuk a járás összes termelő- szövetkezeteit a következő szempontok alapján: Télen legalább 6 liter, nyáron pedig 10 liter íe- jési átlagot érünk el, a folyatta- tásokat rendszeresen biztosítjuk, az ellés után 10 hét múlva minden tehén be lesz fedeztetve. Ev végére a teliének 20 százaléka járási törzskönyvbe kerül. Szopós borjaknál napi 80 deka átlagos súlygyarapodást érünk el. Az állatokat, az istállót állandóan tisztán tartjuk. A verseny évközi és évvégi kiértékelését a Járási Állattenyésztő Állomás végzi. így kívánjuk jövedelminket növelni, beadásunkat maradéktalanul teljesíteni. Almási János, tsz, elnök, Porcsalma, Szemléltető agitációs kiállítás az új fehértói gépállomáson Megyénk gépállomásain számtalan esetben alkalmazták a szemléltető agitáció különféle eszközeit. Kiváltképpen a kormány- programul megjelenése után vált ez a gépállomások pártszervezetének nélkülözhetetlen fegyverévé, az aratás-cséplés, őszi munkák végzésénél. Ennek a jól bevált agitációs eszköznek megismerése, népszerűsítése céljából a megyei gépállomások politikai osztálya január 22-én szemléltető agitációs kiállítást rendezett az újfehértói gépállomáson. Ezen a kiállításon sok értékes tapasztalatot szereztek a megjelent gépállomási párttitkárok, politikai helyettesek és élenjáró népnevelők. Változatos, gazdag anyag fogadta a kiállítás látogatóit. A tiszavasvári, demeeseri, nagyecsedi, ófehértói, nyírmadai és a többi gépállomások karikatúrái, faliújságjai, a „Villúm‘‘-ok, röplapok, az élenjárók fényképeivel díszített dícsérőtáblák nagy érdeklődést váltottak ki. A gebei gépállomás pártszervezetének jó munkáját dicsérte az a rajz, amely bemutatta, hogyan .javította ki az a traktoros gépet, aki a termelőszövetkezetben munkaegységenként 3 kiló terményt kapott. Azt is megmutatta ez a rajz, hogyan kell a jövőben időben és jól kijavítani a gépet, no- gyan kell a géppel dolgozni, hogy a traktoros a ■ következő gazdasági évben 5 kiló terményt kapjon egy munkaegységre. A gebei gépállomás dolgozóinak ötletességét bizonyította az a kép is, amelyik megmutatta, hogy a jó géppel dolgozó traktoros munkája nyomán 20 mázsát, n rosszul dolgozó traktoros munkája után 20 mázsa kukoricát hozott egy hold föld. Az Újfehértói gépállomás az előhán- tós ekék használatát népszerűsítette. Egy asztalra ekéket állítottak, amelyek elé öt előhántós ekét kapcsoltak. Mellette számok mutatták, hogy az előhántós ekek használatával 4 mázsával növelhetik egy hold kukorica termését. Sokan olvasgatták, tanulmányozták a tiszavasvári gépállomás pártszervezetének röplapjait is. Ezeket a röplapokat — mint a tiszavasváriak mondották — minden dolgozóhoz eljuttatták. A röplapokból értesültek a traktoristák: ki az első a versenyben, s milyen módszerekkel sikerült jó és kiugró eredményeket elérni. Sokan derültek a demeeseri gépállomás „Ludas Matyi“-ján is, amely dicsérte az élenjárókat, de szatirikusán bírálta a hanyagokat, lemaradókat. A nagyecsediek az élenjárók fényképeivel ízlésesen díszített faliújságukat hozták el. A kiállítás megtekintése után számos gépállomási párttitkár, po litikai helyettes és népnevelő beszélt munkájáról. Elmondották, mit tanultak ezen a kiállításon, milyen tapasztalattal térnek visz- sza, s hogyan javítják meg a kö- vetkezőkben a gépállomásokon folyó agitációs munkát. Laczkó elvtárs, a gulácsi gépállomás politikai helyettese arról beszélt, hogy ők eddig nem alkalmaztak agitációs munkájukban szemléltető eszközöket. Ezen a kiállításon megtanulta: a szemléltető agitációs módszer alkalmazása hozzájárult ahhoz, hogy a tiszavasvári és demeeseri gépállomások szép eredményeket érjenek el munkájukban és hogy az élenjáró gépállomások közé tartoznak, ígéretet tett Laczkó elvtárs, hogy a kiállításról hazatérve, ők is alkalmazni fogják ezt a módszert. Ez a kiállítás valóban sok segítséget nyújtott a gépállomások pártszervezeteinek ahhoz, hogy megtanuliák: hogyan kell helye-« sen és jól alkalmazni a szemléltető agitációt. Megmutatta azt is, hogy melyek azok a gépállomások, ahol törődnek az agitációs munkával, hol fordítanak arra legtöbb gondot. Ezt egy ott megválasztott 5 tagú zsűri-bizottság döntötte el. Az értékelés eredményeképpen a szemléltető agitáció alkalmazásában legjobbnak a ti- szavasvári, nyírmadai és demeeseri gépállomásokat találták. Az eredmények mellett hiányossága volt ennek a kiállításnak, hogy kevésbbé mutatta meg azt, hogy mit tettek és mit kell tenniük a gépállomás dogozóinak a kormányprogramra mielőbbi megvalósításáért. Hiba volt az is, hogy most, amikor legfontosabb munka a gépjavítás, kevés villám, faliujságcikk, rajz jelent meg ennek a fontos munkának népszerűsítésére, s az erre való mozgó- I sításra. Sokkal több volt a kiállítási anyagok között az olyan, amely a nyári munkákkal foglalkozott, pedig a téli gépjavítást munkákkal elmaradtak megyénk gépállomásai. Az itt szerzett tapasztalatok felhasználása, a szem- ’éltető agitáció eszközeinek alkalmazása is komoly fegyvert Jelent ahhoz, hogy a megye gépállomásai határidőre elvégezzék a gépjavítási munkálatokat. — LÉVAINÉ — Többet kell törődnünk a dolgozók szociális és kulturális szükségleteivel Vállalatunknál, a ö-os számú Mélyépítő Vállalatnál a pártszervezet legutóbbi vezetőségi ülésén szó volt a dolgozók szociális és kulturális igényeiről. Megállapítottuk, hogy a pártvezetőség igen egyoldalúan foglalkozott eddig ezekkel a problémákkal. Figyelemmel kísértük például, hogy a vállalatvezetőség hogyan látja el védőruhákkal a dolgozókat, de arra nem gondoltunk, hegy emellett még számos megoldásra váró probléma van. A jól végzett munka után szórakozni, olvasni, tanulni, sakkozni, sportolni, zenét hallgatni is szeretnének dolgozóink. Ennek a hiányát különösen azok a dolgozók érzik, akik nem családjuknál laknak. Nekik különösen jól esne a munkaidő után egy kellemes és barátságos klubhelyiségben elbeszélgetni és elszórakozni. Volt is a vállalatunknak egy klubszobája, amelyet 70 000 forintért rendeztek be és gyönyörű rádió várta a zenét és szórakozást kereső dolgozókat. Ez azonban csak volt, mert most irodának használják. A berendezés össze-vissza hever a vállalatnál. A szemináriumokat az irodahelyiségekben tartják, pedig erre is igen alkalmas lett volna a helyiség. A bizalmiakkal sem foglalkozik rendesen a pártvezetőség. Igen fontos feladat sürgősen megjavítani a pártcsoportbizalmiak munkáját. Nem elég ellátni a tagságot bélyeggel és a taggyűlésre elhívni. A bizalmiak nem látogatják meg a dolgozókat lakásaikon, hogy megismerkedjenek családjukkal, egyéni problémáikkal. A pártvezetőség újjáválasztása nagyjelentőségű lesz szervezetünk életében. A pártonkívüli dolgozók is nagy várakozással tekintenek a vezetőségválasztás elé. A régi vezetőség fontos feladata most az is, hogy eddigi munkáját összegezve, nyíltan feltárja a hiányosságokat is és utat mutasson a készülő beszámolóban azok kijavítására. SZEMOK MIHÁLYNÍ 6, sz, Mélyépítő Vállal;«’
