Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)
1953-12-03 / 284. szám
♦* NÉPLAP 1953 DECEMBER 3, CSÜTÖRTÖK PARTÉPÍTÉS f1 közös munka eredménye IVa^obb gondot fordítsanak a politikai iskolákon az elvi kérdések tisztázására A natJOMum tárgyalták a másodéves politikai iskolákon „A inarx- izmus-iejijnianias tanítása a háború és a béke” kérdéséről szóló tananyagot. Lapunk november 10-i számAbaii közöltünk már e fontos kérdés megértéséhez elméleti cikket. ,.A marxizmus-lenlnizinus tanítása az igazságos és igazságtalan háborúkról” címmel. Azonban több politikai iskolán téves álláspontot foglaltaik el a hallgatók ebben a kérdésben. A propagandisták sem magyarázták meg kielégítően e fontos kérdésről szőlő marxista-leninista t anításokat. Különösen tapasztalható volt e kórdós helytelen tárgyalása a naltoa- inazi községi pártszervezet másodéves politikai iskoláján. Ennek fö- oka az volt, hogy a nyíregyházi járási pártbizottság e fontos témáról nem tartotta meg a másodéves politikai iskola propagandistái részére a szemimíriu.mot, ahol megfelelőéin megvitathatták volna a háborúk kérdéséről szóló marxl- lenimi tanításokat. A propagandas- Iák nagyrésze nőin is készült fel megfelelően, ezzel magva rá zliait ók a hallgatók téves nézeteire adott feleleteik is. A járási bizottság által elkövetett hibát tetézte a községi párt- bizottság. A politikai iskola hall- gatöimaik nagyrészt; megjelent a foglalkozáson és »agy érdeklődést tannsított: „A marxirmus-tóniniz. in us tanítása a háború és a béke” kérdésének tanulmányozása iránt. Le a pártszervezet vezetősége nem biztosította a színvonalas foglalkozás feltételeit. Az elsőéves politikai iskola hallgatóit „összecsapták” a másodévesekkel, holott az elsőáven most más anyaggal foglalkoznak. Ezek a hibák, a felkészülés hiá- jn'a szülték a téves nézeteket. A háborúk keletkezésének okainak tárgyalásánál például megelégedtek azzal a megállapítással, hogy az erő- »'H» kapitalista országok leigázzák a gyengébb országokat. A második v iLághálxtrú jóllétével kapcsolatban pedig azt állították, hogy ez a háború a Szovjetunió szövetségesed — USA, Anglia, Franciaország —• részéről igazságtalan háború volt. Ez nem helyes, nem marxista álláspont. A Szovjetunió és szövetségesei részéről a második világháború igazságos volt, mert kezdetétől fogva fusleztaeltenea, felszaha- dító háború jellegét öltötte, melynek egyik feladata a demokratikus szabadságjogok helyreállítása volt. Igazságos volt, mert a fasiszta tá- i na (Missal szembeni védelmi háború jellegét öltötte. Igazságos volt, mert összekapcsolódott a leigázott népeknek a fasiszta elnyomás alóli felszabadító harcával. Az a tény, hogy a nyugati hatalmak saját imperialista céljaiktól vezettetve vettek részt a háborúban, nem változtat a második világháborúnak ezen az alapvető jellegén. A háborúk okairól szóló marxi- lenini tanítás megértése igen fontos, ezért ezzel a kérdéssel részletesebben foglalkozunk. * Elsősorban vizsgáljuk meg azt, hogy mivel magyarázzák a kapitalista társadalmi rend védői, a bur- zsoá közgazdászok, politikusok a háborúk keletkezésének okait? Ezek az emberek azt igyekeznek bizonygatni, hogy míg ember lesz a földön, mindig lesz háború, A há. borúk kitörésének okait emberek feletti okoknak tulajdonítják. Azt tanítják, hogy a háborúkat elemi csapások okozzák, hogy a háború isten haragja az, emberek iránt. Tehát mindenképpen természetfeletti hatalmakra hivatkoznak, hogy ezzel eltereljék a figyelmet az emberiség rákfenéjéről, a háborúk keletkezésének Igazi okairól. Hogyan vizsgálja a marxizmus a háborúk keletkezésének okait? Nem emberfölötti tényekből, elemi csapásokból, hanem magúiból az emberi társadalom vizsgálatából indul ki. Marx és Engels a marxizmus megalapítói az emberi társadalom fejlődését vizsgálva állapították meg a háborúk keletkezésének okait. Az ősközösségben is éltek emberek, mégsem volt háború. Pedig akkor is volt elemi csapás. Miért nem volt háború? Azért, mert nem voltaik osztályok, még nem fejlődtek ki az egymással kibékíthetetlen ellentétben élő osztályok. Nem voltak elnyomók és elnyomottak. Nem volt magántulaj, dón. Tehát nem voltak mindig háborúk. A háború is töiíténelmi kategória, ami azt jelenti, hogy nem Tolt mindig: és nem lesz mindig. Almikor kifejlődött a« osztálytár- sad-a*1om, 9zük&őgs?zeruen vele együtt bekövetkeztek az osztályok közötti üeszeUtköaósek, amelyek háborúkban jutottak kifejezésre. Tehát az osztálytársadalmate ki- alaikuliásávul kezdődtek a háborúk. A marxizmus azt tanítja, hogy a háborúk keletkezésének okait az osztály társadalmi rendben kell keresni. A magántulajdonon és a ki- zsákmányloláBon alapuló társadalmi rendszer az, amely a társadalmat uralkodó és elnyomott osztó- lyokra és Mzsúkmúnyoltakr.a bontja. A kizsákmányoláson alapuló társadalmi rend-szier ax, amely az egyik osztálynak a másik által és egyik népnek a másik által való elnyomására vezet, s ebből adódik elkerülhetetlenül az összeütközés, amely a háborúkat szüli. A háborúk tehát — vonja le a következtetést a marxizmus — az osz- tál.vérnyomáson alapuló társadalmi rend elkerülhetetlen velejárója. Miért elkerülhetetlen velejárója a háború az osztályelnyomáson alapuló társadalmi rendnek? A marxista történettudomány kimutatja, hogy minden egyes háborúnak gaz. dasúgt alapja van. A kizsákmányolok e nélkül nem tudnák hasznukat növelni. A kapitalisták a kizsákmányoló osztályok, hódító és gazdasági törekvéseik megvalősí- tilsára kezdenek háborút, amely mélységesen igazságtalan, a dolgozó milliókat sokszorosan sújtó ratolóhaöjárat. Különösen általános és elkerülhetetlen kísérői a háborúk a kapitalista társadalmi rendnek. A tőké- sek profitvágya a legmohóbb tér- jesekedési törekvések forrása. A profit növelése a kizsákmányolás fokozása révén a szomszédos területek bekebelezése révén, az olcsó munkaerővel gyarmatok meghódítása, új piacok és nyersanyagforrások révén: miniden többé-kevésbbé fejlettebb kapitalista ország ,uralkodó köreinek alapvető törekvése, melyet háborúk révén is biztosítanak. És még rendszeresebben visszatérő állapottá válik a hítiború a kapitalizmus felső és egyben utolsó szakaszában * az imperializmusban. A jelenkori kapitalizmus gazdasági alaptörvénye, mint ismeretes .... a maximális tökésproflt biztosítása, az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorbadöntése útján, más országok, különösen az elmaradott országok népeinek leigázása és re-nd szeres kifosztása útján, végül a legma.gasa'bb profit biztosításit, a háborúk és a nemzetgazdaság mUita-rizálása útj**íi. A mill- tarizúlús, amint tudjuk nem más, mint fegyverkezés, háborús készülődés az ország gazdasagának hadi- termelésre való átállítása, amelyet most az amerikai imperialisták is végeznek. Az USA kapitalistáinak és a többi kapital isiit államnak a célja a militariaálássál az, hogy új gyarmatokat, piacokat hódítson meg, melynek következménye más népek leigázása háborúk következtében. A monopol kapitalizmus fejlődésének említett alaptörvénye is magában foglalja, hogy az imperializmus rendszere fokozottabban, mint bármely — a kapitalizmust megelőző oszt ál ytársada Imi rendszerek — méh ében hordozza a háborút. A monopol-kapitalizmusnak az a tö- rekvése, hogy a maximális profitot — tehát a legmagasabb hasanot biztosítsa — a háborús veszély ki- terjodésébez vezet és min dón eddi- ginéi nagyot) barányú háborúkkal fenyegeti az emberiséget, Ebből láthatjuk, hogy a háborúk okozója a ki zsákmányoláson alapuló osztálytársadalom. Alihoz, hogy a háborúknak véget vessünk, véget kell vetni annak a társadalmi rendnek is, ami a háborúk okozója: a kapitalizmusnak. Farkas Kálmán A nagyobb áru bőségért... 175 ezer töltőtollat készít a negyedik negyedévben a budapesti töltőtollgyár. Három-négy újfajta töltőtolltípust is készítenek. A. vásárlóközönségnek gyakran okozott gondot egy.egy kis olajozó, kanna beszerzése, mert a szaküz- letckben nem igen volt kapható. A fémdoboz- és tubusművel; dolgozói most elkészítenék a carróyé)). vs kcrékpárolajozók sorozat gyártású, hoz szükséges szerszámokat és még ebben az évben mintegy hetvenezer darbot bocsájlmak a kereskedelem rendelkezésére. haudráes János az őszülő hajú, deres bajuszú Szabolcs községbeli paraszt multkorában a határba menet jó ismerősével, Bányász Józseffel találkozott ösz- sze. Míg az ökrös szekerek után bandukoltak elbeszélgetett a két gazda. Sok minden szóba került. Kandrács .János tanácstag, de még ezenfelül a begyűjtési állandó bizottság elnökévé is megválasztották, mivel sohasem sajnálta a fáradságot, ha az emberek, a község javáról volt szó. Most itt beszélgetés közben látszott, hogy fúrja valami az öreg oldalát. Előbb csak oldalról nézegetett Bányászra, — szóljon-e vagy se, — végül csak nem tartotta magában a szót. — Nézd János. Mindig jól gazdálkodtál. Igyekvő, szorgalmas embernek ismer a község. Példát kellene mutatnod a beadásban is, mint ezelőtt. — Nincs időm — mentegetőzött Bányász. Még meghalni sem érkezek. Tudod, szántani, vetni kell, a jövőévi kenyér a legfontosabb. Egy darabig aztán szótlanul lépkedett Kandrács bácsi mellett, majd ismét megszólalt. — Ismersz te engem. Igyekeztem mindég eleget tenni a kötelességeimnek. Most sem akarok adós maradni a beadással. De azt mond meg, miért ktell nekünk 7—-8 kilométerre, Vencsel- lőre vagy Balsára vinni a burgonyát, a kukoricát. Hidd el, sok embert az tart vissza. Itt helyben, a mi községünkben kellene átvenni a terményt. — Lásd, ez okos gondolat — szól közbe Kandrács bácsi. — Már hamarabb is szólhattál volna. Látod az is hiba, hogy nem mondjátok el, ha ilyen panasz van. Pedig a községi tanács segít, ha tud. A napokban is az történt, hogy az öreg Pamli Jánossal viszaküldte a felvásárló Vencsellőről a szénát azzal, hogy nem felel meg a követelményeknek. Pamli ezt elpanaszolta nekem, megnéztem a szénáját, kifogástalan volt. Mindjárt felmentem a községi tanácshoz. Az elnök is megnézte, aztán felhívta telefonon a felvásárlót és megmondotta neki, hogy helytelen így bánni az emberekkel. Pamli másnap újra elvitette a szénát és akkor átvették tőle minden szó nélkül. — Van itt még más hiba is — vette át a szót nekimelegedve Bányász József. — Ott a szép földművesszövetkezeti bolt. De mit ér, ha üres. Nincs benne cipő, ruha, cukor, gyufa, szóval semmi. Meg ott a korcsma. Igaz énfelőlem el lehet az ital, de sokan panaszkodnak, hogy nincs pálinka, bor, sör. Szóval az ilyen dolgokkal is törődni kellene a községi tanácsnak. Kandrács bácsi tudta, hogy Bányász nemcsak magáért beszélt, az ő véleménye a község dolgozó parasztjainak a véleménye. Ezért alighogy hazatért a szántásból, egyenesen a községi tanácsházára sietett, hogy beszéljen Deák elvtárssal, az elnökkel. Szerencsésen meg is találta, aztán együtt mentek el a községi tanács elnökével, a boltba, hogy személyesen győződjenek meg róla, mi az igazság. A boltban aztán még sokan elmondták véleményüket. A községi tanács végrehajtó bizottsága ülést tartott, melyre meghívta a szövetkezeti vezetéket és együtt beszélték meg, hogyan segítsenek az eddigi bajon az elosztásnál. Az intézkedés után a boltok megteltek árukkal, a korcsma pedig itallal. Pár napon belül elintézték azt is, hogy a burgonyát és a kukoricát, valamint a napraforgót helyben is át lehessen adni. Bányász József is megjelent szekerével a raktár előtt, teljesítette a kapásokból a beadást és örömmel újságolta a szomszédoknak, hogy a községi tanács mit intézett érdekükben. Sokan beszélgettek esténként, vagy a ha- tárbamenet Csombók József 13 holdas középparaszttal. Csombók József is felkereste a szomszédjait. Bányász József, aki azelőtt arról panaszkodott, hogy meghalni sem ér rá, most még kis- gyűlést is tartott saját házában. Hudákékat saját fogatával segítette, amikor panaszolták, hogy, nincs mivel bevinni a terményt a raktárba. Bányász József igazi segítője lett a községi tanácsnak, s vele együtt sok dolgozó paraszt. Tavaly még nem fordultak a dolgozó parasztok ügyes-bajos dolgaikkal a tanácshoz, hiszen ha el is mondtak valamit, nem kaptak segítséget, nem látták az orvoslást. Ma már mintha nem is azok az emberek intéznék a község ügyeit. A napokban például hét dolgozó parasztnak orvosolták az adósérelmét. Mindez nem megr cl az emberek füle mellett, hírül viszik a Bányász Józsefek, a tanács önkéntes aktívái. Ha Szabolcs községben megkérdezi valaki, hogy hány aktívája van a községi tanácsnak, igencsak azt a választ kapja: minden dolgozó paraszt. A községi tanács valóban jó úton halad. — Es ennek az együttes közös munkának köszönhető, sok más mellett, hogy Szabolcs község már teljesítette burgonya és kukoricabeadását és a napraforgóbe-i adásban is 98 százaléknál tart. „Csatlakozunk a kislétai Rákóczi tsz. kezdeményezéséhez" Mi, a Nyíregyháza kemecsei- úti Úttörő termelőszövetkezet tagsága, csatlakozunk a kislétai Rákóczi termelőszövetkezet silózási felhívásához. Eddig besilóztunk már 650 köbméter silótakarmányt, válaljuk, hogy még 300 köbméter silót készítünk. Ezzel a mennyiséggel könnyen, gondtalanul át tudjuk teleltetni állatállományunkat. A silózási terv teljesítésében versenyre hívjuk Nyíregyháza város valamennyi termelőszövetkezetét. Bodnár József, párttitkár. Mráz I*ál, Szabó Andrásáé, tsz. elnök. intézőbiz. tag. Zárszámadás a záliouyi U j Föld tsz*ben iidkműtét u megyei kórhitxbun A végbélrák sebészete hazánkban különösen a felszabadulás után indult hatalmas fejlődésnek. A sebészet ezen területén szovjet orvosok végeztek úttörő munkát. Ezek közül is különösen Szpaszokukockij, Grekov, Melnikov, Braclev, Petrov, Holgyin, Szlonyin szovjet sebészek váltak ki. A Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának Rákkutató Intézete már évtizedek óta folytat hatalmas küzdelmet a végbélrák leküzdése terén. Ezen intézet által szervezett nagyarányú szűrő- vizsgálatok eredménye volt az, hogy ezt a veszélyes betegséget idejében felismerték és eredményesen gyógyítják. A szovjet tapasztalatok alapján hazánkban Hedri Endre a budapesti Il-es sebészeti klinika Iigazgatója tűzte ki célul azt. hogy országszerte ismerteti a végbélrák gyógyítása terén elért eredményeket. E célból látogat el Hedri professzor Nyíregyházára. Előadást tart és műtétet végez a megyei kórházban december 4-én. Az előadáson és a műtéten megyénk sebész orvosain kívül számos orvos jelenik meg, hogy tanulmányozzák e betegség gyógyításával kapcsolatos tennivalókat, A záhonyi Uj Föld termelőszö- ! vetkezetben is megvolt a zárszámadás, ami arról tanúskodik, hogy a szövetkezet tagjai nem gazdálkodtak rosszul. Az ünnepi zárszámadáson, ahol minden szövetkezeti tag megjelent, elmondották a felszólalók, küzdelmes munkájuknak máris megmutatkozik az eredménye. Két-három év múlva szüvetkezetük is felsorakozik az élenjárók közé. Ebben az évben egy kiló 85 deka búza, közel 2 kiló rozs, 47 deka árpa, 63 deka kukorica, 41 deka széna, 5 kiló burgonya, 3 kiló alma, 5 kiló takarmányszéna és 11 forint 95 fillér készpénz jutott egy munkaegységre. A jövő évben már ettől sokkal nagyobb eredményt akarnak elérni. Ehhez segíti őket államunk számtalan kedvezménye, amit szövetkezetük kapott.