Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)
1953-12-03 / 284. szám
1953 DECEMBER 3, CSÜTÖRTÖK NÉPE A P 3 Jcíluzohönyv 33 németországi szovjet vállalat ellenszolgáltatás neihflli átadásáról a Nemet Demohraiihus Köztársaságnafí Berlin, (TASZSZ.) December 1-én Berlinben jegyzőkönyvet írtak alá „harminchárom németországi szovjet vállalatnak a Német Demokratikus Köztársaság tulajdonába való ellenszolgáltatás nélküli átadásáról.” A jegyzőkönyv értelmében a vállalatok ellenszolgáltatás nélküli átadása az összes aktívákkal és passzívákkal együtt, — beleértve a szabadalmakat, a szabadalmi bejelentéseket és a technikai dokumentációt is teljes üzemben. Az említett vállalatok átadása 1954 január elsejei állapon lak megfelelően történik. Az átadás lebonyolítása érdekében minden egyes vállalatnál kétoldali okmányokat szerkesztenek és írnak alá a németországi szovjet javak igazgatóságának képviselői, valamint a német részről felhatalmazott személyek. A jegyzőkönyvhöz csatolták azoknak a vállalatoknak jegyzékét, amelyeket ellenszolgáltatás nélkül átadnak a Német Demokratikus Köztársaság tulajdonába. Moszkvába érkezett a magyar míivészkiildöltség Moszkva, (TASZSZ). November 30-án a Szovjetunió kulturális ügyei minisztériumának meghívására a Magyar Népköztársaságból művészcsoport érkezett Moszkvába. A pályaudvaron a kulturális ügyek minisztériumának felelős munkatársai, a főváros zenei társadalmának képviselői és a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének tagjai fogadták a ven. (légeket. December 1-én a Csajkovszkijba ngverseny teremben került sor a magyar vendégművészek bemutatkozására. A hangversenyen a következők léptek fel: a Tátrai-vonósnégyes, Székely Mihály, Csinády Dóra, Fülöp Viktor és Hajdú István. A hangverseny műsorán Haydn, Mozart, Chopin, Verdi, Kodály Zoltán, Szabó Ferenc és mások mii- vei szerepeltek. A hangverseny kétezer főnyi hallgatósága melegen köszöntötte a magyar művészeket. A hangversenyen megjelentek a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének felelős munka- társai. Kínai-indonéz kereskedelmi egyezményt inak alá Peklngben Peking, (Uj Kína). A Kínai Népköztársaság központi népi kormányának és az indonéz köztársaság kormányának képviselői baráti és szívélyes tárgyalások után hétfőn kínai-indonéz kereskedelmi egyezményt írtak alá Pekingijén. Az egyezményt kínai részről Lej Jen-min külkereskedelmi miniszterhelyettes, Indonézia részéről II. A. Azmaoen, az indonéziai gazdasági kormányküldöttség vezetője írta alá. Tcxtilgyárak a kiváló minőségért .4: ivanovoi terüld textilipari dolgozói ebben az erben Oá -száza, lékkai löbh pamutból Cs műanyagból készüli szikéiéi gyártanak, mint lW-ben, A területen számos új gyúr épül, sok gyárat rekonstruálnál:, <7 regi berendezést -új, korszerű, nagytermelékenységil gépekkel cserélik ki. Mindez < hisegiii a■ gyárak termelésének növelését. .1 gyárak figyelem-be veszik a fogyasztók kívánságait és ízlését-_ csökken, tették az olyan anyagok gyártásút, amelyek iránt csekély az érdeklődés és áttértek a keresett, szépmiutájú, jóminöséyü áruk gyártására. I l- ivanovoi szövőnők által készített- anyagok tartósak és szépek. .1 tervezőművészek utazásokat- tesznek az ország különböző területein és ismerkednek a nemzeti viteletek 'típusaival, bong minél jolman kielégítsék a fogyasztók igényeit, minél szebb mintákat tervezzenek- ,t textil gyárakban foglalkoztat olt iparmű részek évente mintegy OOP új karton. é-s szövetmintát terveznek. l.igyija Provorovának, a. m,Uolsája 1 ranovszkajg Manufaktúra" legidősebb tervezőjének kezdeményezésére, a városban te.riiltervezői tanfolyamot indítottak. A tervezőművészek megismerkednek as anya. gok kivitelezésének művésziével. kicserélik tapasztalataikat. J. képen: különböző minták megbírálása a textilgyár tervezőmii- liclyében. (Foto: Kolesznyikov) PARTOM SZÜLETÉSNAPJÁRA (Egy görög emigráns levele) C ngedjétek meg clrtúrsaim, hogy beszéljek nektek az ■“ én pártomról, a Görög Kommunista, Pártról, születésének 3ű. évfordulóján. Keni lehetek otthon hazamban, amely rabságban szenved, de van egy erős. nagyon erős kapocs, amely szorosan összefűz szeretett hazámmal, Görögországgal s ez a kapocs: a Párt. Erről, a pártról akarok ez ünnepi atka. lommal mondani néhány szót nektck, magyar elvtársiknak, dolgozóknak. A mi pártunk is a A agy Október szellemében erősödött, nevelkedett 1918 óta. 1920-ban tagja■ lett a Kommunista later, nacionálénak. Keni volt- mentes a harcoktól, belső tdszdlykodás is gyengítette — de, megtisztította önmagéit. IDSt-ben vj ve.zr. tőséget választottak a görög kommunista'; /mhariadesz elv- társsal az élen. A párt vezetésével a görög munkásosztály, a dolgozó ' nép hősi harcot folytatott az elnyomók ellen, Metánra* fasiszta diktatúrája- ellen. 1930-ban. már egymillió sztrájkoló volt hozónkban. .1 nép árulói, a német és olasz fasisztái; kezére játszót iák az országot. -4 párt azonban nem mondott le a harcról. 1 Görög Kommunista Párt volt az, amely bátrait kiállt a nép jogaiért, szabadságáért Tízezrével ölték meg, kínozták halálra elvtársiunkat, de az elesettek helyére százak és ezrek állottak.’ Minden kunyhó, minden szikla a nemzeti felszabadító harc- egy-egy erődjévé váll. Megalakultál; u: ELÁS/, (felszabadító hadsereg) hős csapatai, ti amikor a máxodilc rilúft háború vlún n náci elnyomók helyé re a? anya. lók léptek, fegyverünket 0 ellenük fordítottuk. Borzalmas szenvedést jelenteit népünk számára az angol megszállás, «' vionarcho fás izmus. Egy év alatt kő.000 nőt be est clenit ettek meu% több mint czief. gyilkollak meg n hóhérok, fasiszta ..üldó. lesi csoportok",. T.Íősiese-ii küzdöttünk, de liiúék gyalázatosán, hátbatá- “ madtak bennünket s a monarchofnsiszték az angolt;, amerikaiak támogatásával időlegesen „győzelmed” aratták. t demokratikus hadsereg a párt vezetésével szervezetten visszavonult s most arra törekszik u Görög Kommunista Párt, hogy még szélesebb nemzeti egységfrontot h-ozzon télre. Ez a harc nem sikertelen. Egyre többen, és többen ismerik fel, hogy a szabadsáyiHhro zászlaja alatt- a helyük. f:n magam is részt vet-l-em a harcokban, mini a párt katonája, mint kommunista- párttag, Nyolc éven keresztül volt fegyver a kezemben-, nem, egyszer sebesültem meg. \ c-h-éz körülményei; közölt kellett harcolni, sokat éhez- S tünk, fáztunk, szenvedtünk. De a párt arra. tanított b< nniinket, hogy nem szabad a nehézségei; elöl- megfutamodni, bízni kell az igazság győzelmében, * a nép ügyéért a, legdrágább kincset, az életet is fel kell áldozni. Ez a tudat él és erősödik bennünk, görög kommunistákban rtw is. A párt zászlaja magasan lobog. 8 mi-, bárhol js vagyunk a- nagyvilág, ban, tisztán és világosan látjuk ezt « zászlót. Drága piros tag. sági könyvünket itt- bóráink a szírünk felett és nem, szűnünk míg küzdeni hazánkért a, -végső győzelemig. JD Irt-áreak! Keni- élhetek most hazéimbom, üt txtgyok " köztelek. Becsültök, szerettek engem. Ez u, szeretet és e: a megbecsülés még jobban megerősíti bentiem azt a- tudatot, hogy a- végső győzelem, már nincs messze. CIROPÜLOSZ TASZÍTASZ görög emigráns, a megyei- tanács dolgozója. VI OLASZ PARASZTOK HARCA ES A VATIKAN Az olasz agrárviszonyokra jel- i lemző, hogy a megművelhető összterület 70.1 százaléka, magánkézen van és túlnyomórészben nagybirtokosok tulajdonát képezi. Csak hat millió hektár föld t an parasztkézen, ezen azonban „csekély” két és félmillió pa- rasztbirtokos osztozik úgy, hogy egy családra átlag 2.4 hektár föld esik. Ezzel szemben 40 ezer földbirtokosnak 10 millió hektár megművelhető terület jut 257.5 hektár családonkénti átlaggal. — Két és félmillió parasztcsaládnak semmi földje sincs; egymillió 663 ezer pedig törpebirtokos 0.6 hektár átlaggal. A törpebirtokos és a íöldnélküli parasztcsaládok száma hozzávetőleg 4.200.009. Az olasz szegényparasztnak ha saját hazájában meg akar élni, akkor saját kezdeményezésére és a törvényes kereten kívül kell a már régen esedékes és sokszor' megígért földreformot végrehajtania. Ez annyit jelent, hogy erőszakkal kell a földet a hazaáruló földesuraktól és az őket védelmező népgyilkos keresztény- demokrata kormánytól elvenni. Az olasz paraszt tragikus sorsa végeredményben az amerika- bérenc Vatikán cs cinkosa, a kereszténydemokrata De Gasperi- IVIla Kormányok lelkén szárad. Tudnunk kell, hogy a Vatikán nemcsak nagytőkés, egyben nagy- birtokos is: Olaszországban hozzávetőleges becslés szerint 500 ezer hektár földdel rendelkezik. Ennek értékét 380 milliárd lírára becsülik. A nagybirtokos Vati-' lkán feje, az arisztokrata származású Xil. Fiús, akinek dúsgazdag bankelnök unokaöccse, Marcantonio Pacelli nagybátyjától hercegi rangot kapott, szoros kapcsolatot tart fenn a nagybirtokos olasz főnemesekkel, kiknek legtöbbje a vatikáni udvarban magas bizalmi állást (öltbe. Ezek, vagyis a Chigi-k, Pig- natelli-k, Adobrandini-k, Bor- ghese-k, Corsini-k, Colorma-k, Guiciardini-k, stb. az ország tizenöt legnagyobb földbirtokos családjához tartoznak. A Vatikánt tehát minden érdekszála a nagy- birtokos arisztokráciához fűzi. Ez határozza meg az olasz agrárkérdésben elfoglalt feudális álláspontját és ezt kívánja meg nagy üzlettársa, az Egyesült Államok érdeke is. A Vatikán és az USA között fennálló szoros kapcsolat üzleti és politikai jellegű. A vallás csak a kapcsolatok igazi természetének kendőzésére szolgál. A Vatikán ugyanis többek között erősen érdekelt az amerikai monopolkapitalista Morgan-csoport világot behálózó vállalkozásaiban. | Az amerikai exportőrök egymásután szorították ki az olasz mezőgazdasági termékeket a külföldi piacokról, ami csak súlyosbította az olasz mezőgazdaság siralmas helyzetét. Előállott — ami egyébként a Marshall- terv egyik „áldása” — az a groteszk helyzet, hogy a növényi olajat termelő Olaszország Amerikából köteles ezt az élelmicik- •ket importálni. Olaszország ezelőtt például makaróni-kivételével szerzett magának nevet a világpiacon, ma az a helyzet, hogy az olaszok a Marshall-terv alapján ezt a cikket is kénytelenek Amerikából behozni, ami súlyosan megkárosítja az olasz mező- gazdaságot és az élelmiszeripart. Amerika, amint láttak, meghódította az olasz piacot és a Mar- shail-terv segítségével saját termékeit kényszeríti az olasz piacra, ami busás jövedelmet jelent az amerikai nagytőkének. Ez persze közelről érinti az amerikai tőkében érdekelt Vatikánt. Érthető, hogy az őt szolgailag kiszolgáló kormányra olyan gazdaságpolitikát kényszerít, amely az olasz piacon helyet biztosít az amerikai árubehozatalnak és amejy ebből kifolyólag tönkreteszi az cilasz mezőgazdaságot. A Vatikán Olaszországot érintő agrárpolitikájának szolgai végrehajtója az általa életlehívott és támogatott kereszténydemokrata kormány, amelyet a leviíézlett kormányelnök jelenleg pártelnök. De Gasperi politikai jobbkeze Pella vezet. A létében veszélyezteted olasz parasztság elkeseredett küzdelmet indított a Vatikán bérence, De Gasperi keresztény-demokrata pártja ellen. Az olasz parasztságnak ezen a téren már van némi tapasztalata, hiszen 1870, vagyis az egységes Olaszország megalapítása óta küzd az elnyomás és a kizsákmányolás ellen. Harcát nem egyszer siker koronázta. Az elért eredményeket azonban Mussolini fasiszta rendszere egy tollvonással megsemmisítette. A harc a második világháború után újból fellángolt. A parasztságnak nem egy vonatkozásban sikerült kissé könnyítenie helyzetén. Gallo, a kommunista földművelésügyi miniszter 200.000 hektár parlagon fekvő földet juttatott a parasztságnak, Scoccimarro pénzügyminiszter pedig könnjütett a kisbirtokosok adóterhen. A földreformért, továbbá a bérrendezésért folytatott harcot az Olasz Kommunista Párt; vezette. Nem egy fontos részleteredményt sikerült elérnie. így például 1947 őszén 600 ezer északolasz kiharcolta a mozgó, az árak emelkedéséhez igazodó bérskálát, a munkanélküli segélyt és a csa- ; ládi pótlék felemelését. A toszká- nai béresek 1948 őszén 45 napos sztrájkkal, amelyet az ipari munkásság is támogatott, elérték, hogy az újonnan foganatosított bércsökkentést hatályon kívül helyezték, 1949 méjus-júniusá- ban pedig 2 millió mezőgazdasági munkás sztrájkolt a munkaviszonyok megjavításáért, a bérek emeléséért. Az ipari munkások (3 millió munkás állott sztrájkban a parasztok mellett) ezt a mozgalmat is teljes erejükkel támogatták. Scelba, a hírhedt keresztény-demokrata rendőrminiszter a terror minden eszközét felhasználta, hogy ezt a Iva.ta.l- mas mozgalmat elfojtsa. Keretlegényei, csendőrei agyba-főbe verték azokat, akik gyilkos kezükbe kerültek. Nem egyszer belelőttek a tömegbe, úgy, hogy a nagyarányú mozgalomnak sok halottja és súlyos sebesültje volt. A Vatikán egy másik bérence, a sárga katolikus szakszervezet a jobboldali Sarragat-szocialisták segítségével megpróbált éket verni a mezőgazdasági munkások egységébe. A papok és a szerzetesek pedig a szószéken mennydörögtek a sztrájkotok ellen. Ugyanezt tették 1949-ben és később a parasztság íöldfoglaló mozgalma alkalmából, összejátszottak Scelba miniszter pribékjeivel és segédkezet nyújtottak a mozgalom elfojtásához. Ez azonban eddig nem sikerült. A megígért és végre nem hajlott földreformmal az olasz paraszt-kérdés nincs megoldva. A parasztok feudális földeket kisajátító és parlagon heverő területeket birtokba vevő cs megnjvi- ívelő mozgalma tovább tart. Ezt az 1950-es, az erőszakos földkisajátítást börtönnel büntető törvény sem tudja megakadályozni. Még kevésbbé a Vatikán sötét ügynökei és a keresztény- demokrata kormány álszent politikusai. A Vatikánt a csillogó arany, a busás nyereség és amerikai üzletei sokkal jobban érdeklik i nyomorgó olasz parasztok sorsánál. Vatikáni körökben nem az ember a legfőbb érték, hanem a pénz. Ezt mindenkinek tudnia kell, hogy átlásson azon a misztikus íátyolon, amellyel a pápai udvar szennyes üzleteit takargatja.