Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)
1953-12-23 / 301. szám
Oil ág. proletariat eggejiilietek! NÉPLAP TERJESZD A NÉPLAPOT! X ÉVFOLYAM. 301. SZÁM AR4 50 FILLER 1953 DECEMBER 23, SZERDA A Magyar Dolgozók I*ártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről A magyar parasztság helyzetében a felszabadulás után mélyreható, történelmi jelentőségű változás ment végbe. A szovjet hadsereg győzelmei nyomán hazánk felszabadult az idegen elnyomás, a kapitalisták és a földbirtokosok uralma alól. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével és munkásosztályunk testvéri segítségével u. magyar dolgozó parasztság örökre megszabadult a sokszázéves elnyomatástól, a jogfosztottságtól és a bankok uzsorájától. A munkásosztály vezetésével végrehajtotta a földreformot és megvédte a kiosztott földet a volt földesurakkal szemben, majd a falu új életének úttörői, a parasztság százezrei megindultak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezeti mozgalom útján. Miközben azonban iparunk termelése megháromszorozódott, a mezőgazdasági termelés alig múlja felül a felszabadulás előtti alacsony színvonalat. Aránytalanul kevés eszközt fordítottunk a mező- gazdaság fejlesztésére s emellett számos helytelen intézkedés zavarta a nyugodt, biztonságos, jövedelmező termelést. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953 júniust ülésének határozata és a kormányprogramon nyomán végrehajtásra kerülő kormányrendeletek már eddig is lényegesen javították mind az egyénileg dolgozó, mind a szövetkezeti parasztok helyzetét és termelési kedvét. A különböző hátralékok elengedése, az adómérséklés, az ingyenes állatorvosi kezelés, a szerződéses termelés kedvezőbb feltételei, a forgalmi korlátozások megszüntetése, de különösen a több évre szóló begyűjtési rendszer kedvezményei, a beadási kötelezettség leszállítása — újabb lehetőségeket tártak fel a paraszti termelés fokozására és jövedelmezőségére. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának együttes határozata a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendülését célozza. A mezőgazdaság fejlesztésének programraja fokozatosan megteremti a jómódú . életet, virágzó mezőgazdaságot, a város és falu bőséges élelmiszerellátását, a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítását. E programra végrehajtása emeli a növénytermelés és állattenyésztés hozamát, emeli a dolgozó parasztság jövedelmét, emeli a munkások, a dolgozöparasz- tok, az értelmiség, az alkalmazottak, minden dolgozó réteg életszínvonalát. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésével el kell érni, hogy a következő éveikben biztosítva legyen a lakosság bőséges ellátása kenyérrel és liszttel, hússal és zsírra], cukorral és tejjel, burgonyával, zöldséggel és borral. A Központi Vezetőség és a minisztertanács elhatározta, hogy a Programm végrehajtása érdekében a következő három év alatt mintegy 12—13 milliárd forintot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére. J. Harcot kel! indítani a inezo^azdasági termelés általános felemeléséért Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a mezőgazdasági termelés minden fontos területén harcot kell indítani a több termelés, a nagyobb hozam eléréséért, a mezőgazdasági termelés általános felemeléséért. 3. A mezőgazdasági termelés fellendítése célkitűzésének megfelelően nagy gondot kell fordítani az egyes mezőgazdasági ágak arányos fejlesztésére, s m?g kell szüntetni azokat az aránytalanságokat, amelyek az eddigiek során az egyes ágazatok között fennálltak és gátjai voltak a mezőgazda- sági termelés fejlődésének. . a) Meg kell szüntetni a növénytermelésen belül a kenyérgabona- félék háttérbe szorítását. A kenyérgabona területének növelése melleit a legfontosabb kenyérga- bonnfélék, a búza és a rozs számára kell biztosítani a legjobb feltételeket, megfelelő előveteményt, a műtrágya jelentős részét, valamint egyéb eszközöket. b) A növénytermelés és állattenyésztés közti aránytalanságokat fel kell számolni, azaz növelni kell a takarmánytermelést, figyelembe- véve az állatállományt. Ezzel lehetőséget kell teremteni az állati termékek gyors növelésére. c) Nagyobb gondot kell fordítani olyan fontos mezőgazdasági ágak fejlesztésére, mint a szőlő, gyümölcs, továbbá a raagteruielés. amelyek az elmúlt években háttérbe szorultak. d) Szakítani kell a helyi adottságokat figyelembe nem vevő tervező és Irányító munkával. Az ország egyes körzeteiben, elsősorban azoknak a növényeknek és állatfajoknak a tér- melősét, illetve tenyésztőiét kell elősegíteni, amelyek a vidék adottságainak megfelelnek. e) Különös gondot kell fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére Budapest és a többi ipari városok körüli területeken, ahol a főfigyelmet a zöldségfélék termelésére, továbbá a tejelő szarvasmarhate- nyésztés fejlesztésére kell fordítani. f) Figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése növeli a munkaerő szükség'etet. A munkaigényes növények egyes területek közti helyes elosztásával, továbbá a munkaigényes folyamatok fokozottabb gépesítésével a munkaerő-kérdést meg kell oldani. 2. A mezőgazdasági termelés általános fellendítése és az egyes ágazatok közti helyes arányok kialakítása érdekében tovább kell fokozni a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeltségét, a me- z.őgazdasági termelés" növelésében. a) A párt- és kormányszervek őrködjenek az új több évre megállapított csökkentett beadási kötelezettség szigorú betartása felett s ezzel növeljék a mezőgazdasági termelés biztonságát. h) A termelési szerződéseket az önkéntesség elve alapján kell kötni és meg kell akadályozni minden erőszakoskodást. Feltétlenül biztosítani kell, hogy olyan terményeknél, ahol csak a termés egy részére kötnek szerződést (zöldség, gyümölcs sdb.) a szerződéses kötelezettség teljesítése után teljesen szabad legyen a termények forgalma. c) A termelőszövetkezetek s egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára a földművelés és az állattenyésztés fejlesztéséhez termelési segítséget kell nyújtani. Biztosítani kell részükre nemesített vetőmagot, tenyészállatot, apaállatot. napos csibét, silóépítési anyagot, műtrágyát, melegágyi keretet. rézgálicot és egyéb növényvédelmi szereket, továbbá kisgépeket, mezőgazdasági felszerelést, eszközöket és alkatrészeket, (eke, vetőgép, rosta, henger, fogas hátiper- m-etező, metszőolló' stb.) ; az építkezésekhez építőanyagot, cserepet, téglát, messet és. fát; ezenkívül 1954—56 között évente legalább húszezer drb. szekeret és húszezer drb. szekér előállításához szükséges alkatrészt, továbbá tizennj'olcezer drb. lószerszámot. A .bel- és külkereskedelmi minisztérium, valamint a SZöVOSZ elnöke ezeket az anyagokat és eszközöket az állami és szövetkezeti ke. reskedelem útján szabadon hozza forgalomba. d) Tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezetek munkaegység elszámolási és jövedelemelosztási rendszerét, hogy a termelőszövetkezeti tagokat jobban ösztönözze minőségi munkára, a termésátlagok és hozamok fokozására. Az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak a bérrendszerét úgy kell megváltoztatni, hogy érdekeltek legyenek a termésátlagok és hozamok növelésében; ennek érdekében ki kell terjeszteni a természetbeni prémiumokat is. ej A mezőgazdaságban dolgozókat termelőszövetkezeti tagokat, dolgozó parasztokat, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóit kiváló terméseredmények és hozamok elérése esetén kitüntetésben kell részesíteni. A kimagasló terméseredményeket elért dolgozóknak az eredmény nagyságától függően a szocialista munka hőse címet, a munka- vöröszászló-érdemrendjét, a munka érdemrendjét, a szocialista munkáért érdemérmet és a munka érdemérmet kell adományozni, továbbá a következő kitüntető jelvényeket: kiváló állattenyésztő, kiváló növénytermelő, kiváló kertész, mezőgazdaság kiváló dolgozója, állami gazdaság kiváló dolgozója, gépállomás kiváló dolgozója. Azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik három éven keresztül kimagasló eredménnyel veszik ki részüket a közös munkából és évente legalább 300 munkaegységet teljesítenek, a földművelésügyi miniszter kiváló termelőszövetkezeti tag jelvényt adományozzon. Azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak, akik példaszerű gazdálkodást folytatnak, a földművelés ügyi miniszter „mintagnzda’‘-jel- vényt adományozzon. 3. A mezőgazdaság fejlesztésére irányuló e rendszabályok lehetővé teszik, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek nagy termésátlagaikkal, az állattenyésztés hozamának gyors növelésével, nagyobb jövedelmezőségükkel, a tuA talaj termékenységének szakadatlan növelése mezőgazdasági- termelésünk fejlesztésének, a hozamok fokozásának alapfeltétele. Hazánkban a felszabadulás előtt a földbirtokosok és kapitalista bérlők kizsarolták a talajt. Kapitalista viszonyok között világszerte ina is egyre inkább pusztul a talaj termőereje, mert ez elkerülhetetlen következménye a maximális nyereségért folytatott hajszának. Csak a szociializmusbn lehet a talaj pusztulását meggátolni, termékenységét állandóan növelni. Országunkban is lehetővé vált — mindenekelőtt a . gépesített, nagy- üzemű termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban — a tudományos földművelés segítségével a talaj termékenységének fokozása, amely a termelés emelésének legfontosabb feladata. Ezért: 1. A mezőgazdaság dolgozói a terméshozamok növelés;, ős állandó nagy termések elérése érdekében a trágyázás terén a következő néhány év során érjenek el gyökeres javulást. a) A termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodó diolgozó parasztok és állami gazdaságok évenként végezzék el szántóföldjük egyötödén az istállóirágyázást. Az istállő- trágyázásrál a növények fontossági sorrendje a következő legyen; őszi takarmánykeverékek, cukorrépa, burgonya, takarmányrépa, kender, kukorica, na pra forgó. Soványtala- jon az őszi gabonafélék alá is ajánlatos holdanként hefven-százmá zsa istállótrágyát adni. b) A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok haladéktalanul szervezzék meg a trágya helyes kezeié-ét és idejében való felhasználását. a trágyakaz’abat lehetőleg a trágyázásra kerülő tábla szélén kell elhelyezni, nedvesen és tömötten rakva. Törekedjenek, az istállóit ágya nyersfoszfátos erjesztésére, a trágya minőségének . további javítására. Erre a célra a nehézipari miniszter biztosítson évente húszezer mázsa csontlisztet és njersfoszfátot. A termelőszövetkezetek gyűjtsék össze a háztáji gazdaságokban termelt istálló-trágyát is. A közgyűlés ezért ’a trágyáért állapítson meg pénzbeli vagy természetbeni térítést. Az egyéni gazdaságokban is fordítsanak gondot a helyes kisüzemű trágyakezclésre; a trágya tiprá- sára vagy fedőlapos takarására és öntöcériJre. A megyei és a Járási tanácsok szervezzenek széleskörű verseny- mozgalmat nz istállótrágya helyes kezelése é? fe’használása érdekében. c) A termelőszövetkezetek, az sgyénileggazdálkodók és az állami gazdaságok és felgyülemlett, tápláló anyagveszteségnek kitett szer. vestrágya készleteket, a tél folyamán összegyűlő istállótrágyával együtt, legkésőbb 1954 április védőmé ny és agrotechnika fejlettebb módszereinek alkalmazásával, bebizonyítsák fölényüket a mezőgazdasági termelésben. géig hordják ki a földekre és szántsák alá, vagy a nyári fel- használásáig kazalban raktározzák, A jövőben az isi ál lót ragyát mindenütt a nyári és őszi szántásnál használják fel. d) A könnyűipari miniszter és a helyi tanácsok tözeges fekáltrágya termelését 1954. évben kétimillió- ötszázezer mázsára, majd 1956-ban. bárom millió mázsára fokozzák. Az egyéb szerves hulladékok (kom. poszt) előállítását 1956-ban két- mllliőszázezer mázsára kell emel. ni. A begyűjtési miniszter gondoskodjék arról, hogy az Ipari ser. téshizlaldákban a friss trágyát tőzeggel komposztozzák, s így évi kétmillió mázsa tőzeges sertéstrágyát állítsanak elő. Az előállított sertóstrágyát egységes áron kell forgalomibahozni, elsősorban szőlők, gyümölcsösök, zöldségfélék, rétek és legelők trágyázására. Két és félmillió forintos beruházássá 1 fokozni kell a tözegtermelóa gépesítését és évenként kétmillió mázsa jóminőségű tőzeget kell trá. gyaterrhelés céljára adni. e) Elsősorban a homoktalajokon, de az ország egyéb termőföldjein is, 1954-ben ötvenezer kát. holdon zöldtrágyázást kell végezni, főleg somkóró, csillagfürt és szegletes, lednek vetésével, A zöldtrágyázást három év alatt ötszázezer knt. holdra kell kiterjeszteni. A kettőstermelést — az öntözéses területek, valamint az ország nyugati részeinek kivételével — a zöldtrágya nő. vények vetését a talajerő fokozá. sának szolgálatába kell állítani. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tér- meljeinek saját használatra — éa eladásra is — somkóró, csillagfürt és szegletes-lednek vetőmagot. A szükséges vetőmagot a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gaz. dálkodó dolgozó parasztoknak hitelbe kell adni azzal a feltétellel, hogy a somkóró vetőmagját három év alatt, a többi növények vetőmagját pedig két év alatt természetben adják vissza. 1) A nehézipari, a bel- és külkereskedelmi miniszter 1954-ben 3.480.000, 1955-ben 4,900.000 és 1956-ban hat millió mázsa műtrágya gyártását, illetve behozatalát biztosítja, melyből kb. negyvenöt százalék nitrogén-műtrágya legyen. A földművelésügyi minisztérium Ismertesse széles körben a műtrágyázás hasznosságát az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok között. g) A nitrogén-műtrágyát elsősorban az őszi kalászosok kora tavaszi fejtrágyázására, azután a cukor- répa, burgonya, rizs, zöldség, dohány, kerti növények, szőlő, gyümölcs. takarmányfélék, valamint a rétek és legelők trágyázására kell felhasználni. f Folytatás a 2. oldalon) u. A talaj termőerejének fokozásáról és a talaj védelméről