Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-02 / 283. szám

NÉPLAP 1 w í *• M * •» * •• •• beköltözés oromé . .Nemrégiben adták át rendeltetésének az iva- uovoi városi stadion mellett épült új lakóházat u DzerzsiiiSBkij-kötezövögyár dolgozóinak. A beköltözésnek megvan a maga sajátos öröme, boldogsága. Az áj lakók mosolyogva mennek végig a folyosókon, bekopognak a szomszédokhoz, megérin­tik a frissen festett falakat. Ebben a nagy, 400 1 aköra méretezett épületben minden az emberről való gondoskodást mutatja. Az épületben meleg öltö­zőkkel ellátott tusolöteait, kényelmes konyhákat, ffltőainyagfel vonókat, jól felszerelt házi mosodákat, szárítóberendezéseket találunk. A világos, • tágas kultúrteremben gyönyörű csillárok lógnak. Az új lakásba már mindent beállítottak, de a folyosón még érezhető a friss festék szaga. Anja, az elsőoszt&lyos kiselány, még mindig ott sürög- forog szobácskájábán. Nagyon tetszik neki az új asztalkája, de telén még jobban az éjjeliszekrény. Mihail Nylkolajevics Seremet új lakása — akárcsak a többi 15 lakás, amelybe az ünnep elő­estéjén költöztek be a faraegrainnkáló kombinát munkásai és alkalmazottai — világos és kényel­mes. A lakás két szép, n&gyablaikos szobából, ké­nyelmes konyháiból, éléskamrából áll. A háaköriili haftialmais udvairban új deszkaszinek sorakoznak. ...A gyárt kürt bugása a műszak végót jelzi, Mihail Nyikolajevics sietős léptétekéi igyekszik hamfelés, hogy segítsen a feleségének. Otthon azonban már mindent rendiben talál. A mintás térítővel letakart asztalon hatalmas kalács kínálja magát. A konyhában érezhető az ünnepi vacsora étvágygerjesztő illata. Olga Afa- naszjeva, M. N. Seremet felesége, akit az új, csi­nos ruha még fiatalabbikak mutat, bekapcsolja a rádiót A lakás ettől még barátságosabbá válik. — öltözz át, Misa, mindjárt itt lesznek a. ten. iiégek. Vidáman telt el az első este a. munkástelepU- tés új utcájának új lakóházában. Tizenhat család életét Ismét beragyogta a beköltözés öröme.... (A „Literatumaja G-aseta" cikke.) Televízió a kolhozparasztok házaiban Jómódban és kulturáltan élnek a kolbozpa- rasztok a brovarl kerület (kiéri terület) Hruscsov, kolhozában. A faluban mindenütt bevezették a vil­lanyt, valamennyi házban rádió szól. Számos kol- bozparasztnalc saját személyautója, vagy motor- kerékpárja ran. Több mint 40 házban televíziós készülék is található. A televízió bevonult m ukrán falvak minden­napi életébe. A közelmúltban a ICiev-környéki kerü­letek kolhozparas’ztjui 200 televizort vásároltak. A saját vevőkészülékekén kívül kollektív használatra is állítanak be televizorotoat. Vevőkészüléke van például a Sztálín-kolihoz klubjának, a középisko­lának a gogolyi szövetkezeti bolt vezetőségének, a ..Kommunizmus útja”-kolhoz (boriszpoli kerület) klubjának és több más kolhoznak. A klubok rövidesen beszerezhetnék úgynevezett ,.1'ádlökomfoájnokat’’ Is, amelyek most kerültek gy ártásra a kievi zenei kombi náthán. A „rádió- IwmMjin” egy kis szekrény, amely kívülről tele- vizorra emlékeztet. Vau benne rádió, „T-2” tele. vizor, olyan lencsével, amely közel kétszeresére nagyítja a felvett képet, benne önműködő lemez­játszó és magnotofon-ibeirendezés­Jelenleg a televizorral felvett kép élességének javításával és a televíziós adás hatósugarának nö­velésével kísérleteznek. (A „Ssovjetszkaja, Kultúra'’ cikke.) ,A Komszomol dicső útja" címmel az ifjúsági könyvkiadónál gyűjtemény je­lent meg, amely Kalinyio elvtársnak egy nagyobb előadását és három rövidebb beszédét tartalmazza. Valamennyi a Komszomol történetével, tevékeny­ségének egyes szakaszaival foglalkozik és értékeli azok tapasztalatait. A könyv nagy részót kitevő előadás eddig még nem jelent meg magyar nyelven. REGINA ÉS BAKAIAT IRTA: NYIKOLAJ JEZDOKIMOV Lett országban a kanyargós Marupe.fo. lyówka partján nagy sze- gétnyséyben ß elmaradott, tágban éltele a parasztok, Tenyérnyi füldecskéiken éjt nappallá téve dolgoz­taik. de Mába, öntözték könnyeikkel, verejtékük, kel, a föld nagyon ross- ezvX termett ezen a vidé­ken. Ma gzonban rá sem lehet ismerni a Marupe vidék földjére, de a la. teáira sem. Immár a ne. gyedik éve bőséges, gaz. dog a termés. A folyócska partján kolhozt alapítot­tak a parasztok é-s egye. sült erővel harcoltak a természet viszontagságai ellen. És mór az első év- ben hatalmas eredménye­ket értek el, egy év alatt milliomos lett a „Maru­•pe” .kolhoz. ...Most tél rßn. A Ma. rape behavazott partjai mentén vidám élet folyik. A kolhozban a zárszám­adás után megvolt a jö­vedelemelosztás is, s most a, sűrű hóesésben nyikor. «<; szánok viszik haza­felé ffi tömött gabanászsá- kolcat. Regina örömtől köny- nyes arccal kiált át ba. rútnöjónek a másik szán. ra. — Meg sohasem volt nálunk ilyen bőség! Soha .., Hegina KUmi a kolhoz új komszomoUit- kára volt. Felelősségtel­jes feladata, elvégzéséhez Oszlpovtól, a, kolhoz párt. bizalmijától kapott se. pits éget.. Regina mindig csodálta Ossipovot, aki minden,dolgát sietségnél, leül végezte, * bámulatos biztonsággal g maga igaza felöl. Regina őróla akart példát venni, mert tudta, hogy igy a, legjobb, így lehet méltó igazán a komszomolisták bioul, tgtáea. Regina, egyik délután munkavégeztével a kol- hozvczetOséfj épülete felé tartott. Oszipov hívta. üt. közben legjobb barátnőié vei, Melite Pavulmszal találkozott. Már nagyon régen látták egymást, hát megálltak beszélgetni, Bú- cs ázáskor Regina úgy mellékesen megkérdezte: — Mondd csak, miért nem voltál ott a komszo- molgyülésen? Ez már a második mulasztásod, Me­ute __ A kislány több kifo­gást hozott fel, hogy Ri­gába kellett utaznia, mert az édesapja sok elintéz, nivalót bízott rá, stb. r— Természetesen, — hagyta jóvá Regina, bár arra gondolt, hogy Melite apja várhatott volna még egy pár napot a rigai el- intéznivalókkal. Oszipov a vörös sarok- ban véirta Reginát. A lány már az első szavak­ból megértette, hogy a, beszélgetés nem lesz ni nézve túlságosan hízelgő. Oszipov . arról beszélt, hógy Regina nem volt elég igényes, elvszerű és határozott a komszomol is. iákkal szemben Pedig ez clöbb.utóbb a fegyelem, meglazulúsát eredmé­nyezi. — Bizonyára nyugtala­nít téged is, hogy egye. sete már elmaradnak a gyűlésekről, Itt van mind­járt Melite is. Már két­szer mulasztott és még csak meg sem kérdeztük tőle, voltáé elfogadható oka... — De volt, én kérdez- tem tőle —mondta gyor­san Regina, de nyomban cl is pirult. Oszipov egy darabig hallgatott, majd, újra be. szólni kezdett arról, hogy nem szabad elnésőnek lenni csak azért, mert fé. lünk attól, hogy elromlik a jószomszédi vagy ba­ráti viszony. Ez a-z állás, pont kárára van az Me. tőnek is és a társadalom­nak, is. Nem vall szovjet emberre a bírálat mellő. zése, oi hibák agyonhall. gatása.. Regina pedig szótla­nul hallgatta Oszipov szavait, megértett min. dent, megértette mit vár tőle a, párt és félt, less.e elég ereje ahhoz, hogy úgy tegyen, amint Oszipov. tanácsolta neki, Amikor Reging ha. znérkezett, már otthon volt az öreg Klisan is. Vacsora közben beszélget­tek és az öreg szidta, a brigádvezetőt mindenféle rendetlensége miatt. Regina máskor is hal­lott ilyesmit otthon, de nem törődött veié. Most félretolta csészéjét és cl. vörösödvo megszólalt: — Miért nekünk mon­dod eztf Jobban tennéd, ha a brigádvezetőnek mondanád, ha azt akarod, hogy megjavuljon a mun­ka! Kis csend támadt, majd az öreg Klisan halkan azt mondta: ■— Az én gyerekem még ilyet sohasem mondott... Regina nagyon, elszé- gycltc magát és rettene­tesen megbánta, hogy szólt. Az öreg Klisan pe. dig a sötét ablakra né­zett, úgy látszott, na­gyon gondolkozik. Maid kisvártatva újra megszo. lall. Talán, még halkab. ban. — De ichet, hogy na­gyon igazat mondott. .. Regina szívét úgy ön. lőtte cl az öröm, mint a, megfagyott mezőt a, ta­vaszi napsugár. Odament apjához és magához ölel­te az öreg borostás arcát, A kővetkező na­pon komszomolgyülést hívtak össze. Regina ma. gáról beszélt, arról, hogy nem volt elég határozott és nem veselkedett elvsee. rüen. Bátran és kemé­nyen bírálta a komszo- mol-fegyelem megbontott is, köztük Melitát. Mcltta duzzogva ült a helyén és Regina látta, hogy most aztán oda a barátság. A viharos taggyűlés után Melite szemrehá. nyóan szélt oda, barátnő­jének : '— Keni becsületes el­járás ... Barátok nem ni. selkednele így.., Miért kellett ilyen zajt csapni mindenki füle hallatára. Megmondhattad volna ezt nekem tegnap is, miikor senkisem hall olt a. — mondta mérgesen és sár. konfordult. Regina keze. nél fogva visszatartotta. — Tegnap még sok­mindent nem értettem, és nem is mertem-... Hallgass meg Melite. Leültek és Regina el­mondta, miről beszélget, iek tegnap Oszipovval. A beszélgetés után Melite felállt és szó nélkül el­ment. Regina a" ablak mellé állt. és onnan nézte búsan távozó barátnőjét. De érezte, hogy vem cseleke. dett helytelenül, a nagy. leendőbe burkolt kislány egyszer csak megállt a havas úton és visszané­zett. Meglátta az ablak­nál Reginát és visssakiál. tott neki: Ha teheted, gyere cl hozzánk Regina! Még ma! Nagyon fontos!... Okvetlen gyere el!... (A „Molodoj Kolhoz, nyűk”-bál} 1058 DECEMBER S25KKD . VILLÁM DISZ POLITIKAI IvÖKÖK HALLGATÓI! Kövessétek a 6. számú Mélyépítő Vállalat tiszavasvári DISZ-szcrvezetének példáját. A járásban övék a legjobb po litikai kör s ennek eredmén* eképpen elnyerték a legjobb po­litikai kör részére járó várdorzászlót. A 6. számú Mély­építő Vállalat tiszavasvári trhpének DISZ-fiataljai elméleti tudásuk fokozásával harcolrak a magasabb munkateljesítmé­nyek eléréséért. (RÉVÉSZ ILONA. Tiszavasvári.) PETN EHÁZI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET! Miért szégyenük a földrr.űvesszövelkezct dolgozói a bolt kirakatában elhelyezni szóéi; "Ma iparunk termelvénycit? Az üzletek kirakatai azért vannak, hogy bemutassuk a vásárló közönségnek hazánk gazdag árukészletét! TRAKTORIST AK! Kövessék Tompó János óíehértói traktorista példáját! Tompó János november 20-1 íl 25-ig 205 hold talajmunka helyett 404 holdat művelt meg. Tervét 197.1 százalékra teljesí­tette. Tompó János becsületes munkájával nagy segítséget ad a jövőévi gazdag termés eléréséhez. Segítsük üzemeinkben a járási versenyre készülő kultúrcsoportokat Az elmúlt évben üzemeink kultúrtermei hangosak voltak az országos versenyre benevezett csoportok próbáitól. A megyei versenyen résztvett 34 csoport közül az országos szakmai dön­tőn több, mint 10 csoport vett részt és nyerte el a „szakma leg­jobb kultúrcsoportja” címet. Az országos verseny után min­denfelé elhanyagolták a kultúr- j munkát. Míg a verseny tartott, iaz üzem igazgatójától kezdve mindenki lelkesedett a kultúrcso- portért. A csoport tagjait erre az időre a vállalat vezetői úgy osz­tották be munkára, hogy részt- vehessenek a próbákon. Amikor aztán a verseny során a kultúr- csoport dicsőséget szerzett a vál­lalatnak, az üzem minden dol­gozója büszkélkedhetett ezzel. A verseny lezárása után nagy csend támadt a kultúrfronton. A kul- túrcsoportok tagjai keveset sze­repeltek a dolgozók előtt. Ha egy-egy alkalommal fel akartak lépni, például termelési értekez­leteken, vagy nyilvános gyűlése­ken, már a csoport tagjait nem lehetett összeszedni. Legtöbben más területen kaptak munkabe­osztást, főleg olyan helyen, ahol nem volt aztán alkalmuk és kedvük a kulturális munkára. A 61/2-nél a 6-os számú Mély­építőnél, vagy a kisvárdai Vul­kánban például a megyei verse­nyen jól szereplő kultúrcsopor- tok tagjait nem lehet már meg­találni. Ahelyett, hogy további rendszeres segítséget kaptak volna ezek a csoportok, a ver­seny után nem is törődtek velük. A Vulkánban, a 61/2-nél, 61/3- nál, de felsorolhatnánk még egy sor üzemet, a kulturális célokra előirányzott összeget a labdarúgó szakosztály emészti tel. Anyagi­lag sem segítik a kulturális mun­kát. Üzemeink igazgatói és ta­nácselnökeink példát vehetnének az Útfenntartó Vállalat, a Do­hányfermentálógyár, a TITASZ. igazgatóitól, vezetőitől, akik napi munkájuk során szentelnek arra is Időt, hogy a kultúrcsoporttal foglalkozzanak, anyagilag is se­gítik őket. Nem helyes az, hogy vállalat- vezetőink (tisztelet a kivételnek!) azt mondják sok esetben, hogy „nincs idejük kulturális nevelő munkával foglalkozni”. Becsei elvtárs, az Állami Áruház igaz­gatója például mái- többször megígérte, hogy segíteni fog a kultúresoportnak, azonban ez a segítség mind a mai napig is csak ígéret maradt. Hasonló a helyzet a Kisker, vállalatnál is. Itt az Igazgató elvtársnak már borsódzik a háta, ha azt hallja, hogy „kulíúrmunkáról van szó”, A Textilnagykereskedelmi Vál­lalatnál több, mint százan dol­goznak, de kulturális nevelésük­ről nem gondoskodnak. így so­rolhatnánk ezt tovább. Tanán csainknak állami feladatként kell foglalkozniuk a kulturális mun­kával. Mindenütt rendet akarnak teremteni, csak éppen a maguk portáján nem. A megyei tanács a megyei kulturális nevelő munka irányítója. Arra azonban nincs idejük, hogy a tanácson belül is elősegítsék a tanács dolgozóinak kulturális nevelését. Ezt a mei gyei tanács már a szakszervezet feladatának tekinti. Szocialista üzemeinknek a falu dolgozóival közösen kell kialakítaniuk a falu kulturális életét. Taná-í csainknak, üzemeinknek ezen a téren nincs külön útjuk, hanem közösen, egymás segítségével kelt elérniök, hogy a falu kulturális munkája megjavuljon. A kor­mányprogramul megvalósítása fokozottan előtérbe állítja a dol-> gőzök kulturális igényeinek ki-s elégítését. A most elinduló jái rási kultúrversenyeknek is ezt a célt kell szolgálniuk. Az idén nem lesznek külön szakszervezeti és külön falusi csoportok. Ezért üzemi csoportjainknak sokkal több segítséget kell adniok a fai lusi kultúrcsoportoknak. Persze először saját portájukat kell rendbeszedniök. Éhbe a munkába kapcsolódjál nak be pedagógusaink, művei szeink, rigmusíróink, színjáti szóink, nepmesemondóink, háboi saink, táncosaink, akik érzik, hogy tudnak segítséget adni a kultúrcsoportoknak. Vállalják el egy-egy üzem vagy falu kultúri csoportjának palronálását. Szak­mai tudásukkal segítsék elő, hogy megyénk területén lévő fai lusi, üzemi kultúrcsoportjaink munkájának színvonala cmelkcdi jék. Ne legyen egyetlen falu, egyetlen üzem, amelynek kultúri csoportja ne nevezne be a járási kultúrversenybe. Gazdasági ve-i zetőinknek, párt- és tömegszer­vezeti vezetőinknek az eddignél sokkal több segítséget kell adni kultűrmuukásainknak. Vegyék fi-i gyelembe kultúrmunkásaink ja-* vaslataií. Érezzék vezető elvtár­saink azt, hogy a kulturális ne­velő munka megjavításával pár­tunk és kormányzatunk határo­zatait hajtjuk végre. KAPOSI MHIALV, ,SZMT kultúrfelelős.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom