Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)
1953-12-07 / 288. szám
1053 DECEMBER 8, KEDD KIPLÄP ;i A szocialista törvényességről A szocialista törvényességet a történelemben először a Szovjetunió szocialista állatna teremtette meg, amely a mi számunkra is az elme- letl és gyakorlati tapasztalatok gazdag tárháza. Népi demokratikus államrendszerünk a szocialista törvényesség és jogrend alapján SÍI. A szocialista törvényesség olyan törvények és jogszabályok betartását követeli meg, amelyek dolgozó népünk akaratát fejezik ki. —Törvényeink dolgozó népünk javát szolgálják és egyszersmind meg. határozzák minden állampolgár jogi helyzetét, jogi viszonyát államunkhoz. intézményeinkhez s egymás- lioz. A szocialista törvényesség megingathatatlan alapja az Alkotmány. A szocialista törvényesség olyan társadalmi rendszer építését segíti elő, melynek alapelve, főcélja a dolgozó nép anyagi és kulturális igényeinek maximális kielégítése. Törvényeink védik és biztosítják az Alkotmányunkban lerögzített állampolgári jogokat: a munkához, pihenéshez, üdüléshez, művelődés, hez való jogot. Á szólás-, sajtó-, gyülekezési szabadságot, a vallás szabad gyakorlásának jogát, az egyesülési jogot, az állampolgárok személyes szabadságát és személyes tulajdonát. Alkotmányunk védi a házasság és a család intézményét. A jogok megvalósulásának szilárd alapj'.i,' hogy a termelési eszközök legnagyobb részével a dől. gőzök rendelkeznek. Jogrendszerünk elősegíti! iparunk és mezőgazdaságunk fejlődését, népgazdasági terveink teljesítését. Törvényeink védik a társadalmi tulajdont, amely a szocialista termelés alapja, s szigorúan büntetik a társadalmi tulajdon fosztogatóit, lelketlen és hanyag kezelőit. A szocialista törvényesség védi dolgozó népünk hatalmát és államát a kártevők, kémek és diverzánsok ellen. A törvény teljes szigorával lesújtottunk és lesújtunk a nép belső ellenségeire és a külföldi imperialisták ügynökeire, akik népi államunk ellen tőrnek. A törvényesség megsértése Népi demokratikus államunk jogrendje szocialista jogrend. M i né! fejlettebb dolgozó népünk tudata, annál szilárdabb jogrendünk, annál teljesebben valósulnak meg törvényeink, Amiál pontosabban tartják 1 m> és tartatják be jogszabályainkat. Dolgozó népünk jogtudata természetesen csakis a régi kapitalista jogi nézetek maradványai elleni szívós és hosszantartó harcban alakulhat ki és erősödhet meg. Jogalkotásunkban és törvényeink alkalmazásában mindezt nem vettük eléggé figyelembe. Egyes állami és rendőri szerveink nem egyszer kisebb jelentőségű kihágások miatt is azonnal büntető eljárást indítottak. Bíróságaink gyakran maximális büntetést szabtak ki egy-egy megtévedt dolgozóra, ugyanakkor nem egyszer liberálisan ítélték meg az osztályellenség súlyos törvény- sértéseit. A szocialista törvényesség megsértésének gyakori forrása az, hogy nem egy állami funkcionárius a proletárdiktatúrát úgy értelmezi, hogy az csakis erőszak és így az állami munka alapjává az erőszakot teszi. Durván és figyelmetlenül bánik az emberekkel. Durva, megengedhetetlen hibát követnek el azok, akik kiskirályoknak képzelik el magukat, megsértik a törvényességet. erőszakoskodnak. Durva hibát követnek el azok a vezetők is, akik opportunista megalkuvó álláspontra helyezkednek a törvények és rendeletek maradéktalan végrehajtása terén. Külön ki kel] emelni a törvényesség betartásának fontosságát a falvakban, A munkások és parasztok szövetsége népi demokráciánk politikai alapja. Csak e szövetség szüntelen erősítésével lehet államunkat erősíteni, gyökereit a munkások és parasztok milliós tömegei között még mélyebbre ereszteni. Ezért a szocialista törvényesség megszilárdítása falun alapvető fon. tosságú és nemcsak a dolgozó parasztság, hanem egész dolgozó népünk érdekét fejezi ki. A törvényesség megsértésének gyakran okozója az államappará tusban megbúvó ellenség, amely megpróbálja tudatosan megsérteni a törvényeket, rombolni az állami fegyelmet. A törvényesség megszilárdítása A szocialista törvényesség megszilárdítása szorosan összefügg a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülésével. A népi demokratikus állam törvényeinek betartása. a szocialista törvényesség elősegíti a népi demokrácia lakossága anyagi és kulturális szükségleteinek mind fokozottabb kielégítését. A szocialista törvényesség meg. szilárdításának aíapvető feltétele, hogy állami és gazdasági szerveink minden vezetője alaposan tanulmányozza pártunk politikáját, kormányunk Programm jót. levonja a szükséges tanulságokat saját munkájára vonatkozóan, s a maga nuinkatcriilptén szigorúin ügyeljen a törvényesség betartására. Az állami vezetők magatartásának nagy* jelentősége van. Ha a vezető munkájában a törvényekre támaszkodik. ebből indul ki, szerény és figyelmes a dolgozók iránt, ez erősíti a. szocialista törvényességet, közelebbhozza a lakosságot államunkhoz. Állami szerveink csak úgy erősíthetik a szocialista törvényességet. ha a dolgozókra támaszkodnak. Nálunk ennek minden előfeltétele megvan. Csak akkor érhetünk cl gyors eredményt, ha állami szerveink élnek ezzel a demokratizmussal, bevonják a dolgozókat az állami munkába, a törvények végrehajtásába, nevelik, tanítják a ■ ’hogy azok f’’figyeljenak a legkisebb törvénytelenségre és fel is lépjenek ellene. A szocialista törvényesség betartatásának biztosítéka az új ügyészi szervezet is. Nagy feladat hárul a törvényesség' megszilárdításában pártszervezeteinkre és minden kommunistára. A kommunistáknak ismerniük kell a legfontosabb törvényeket, rendeleteket, hogy meg tudják magyarázni azokat a munkásoknak, parasztoknak és minden , dolgozónak. Pártunk minden tagjának példamutatóan élen keli járiba törvények betartásában, az A, Olgáid fegyelemben. Alexa Miklós megyei ügyész h. A Vörös Uiság évfordulójára December 7-cn 35 esztendeje annak, hogy megjelent Magyor- országon a Vörös Újság, a Kommunisták Magyarországi Pártjának, a kommunizmusért folytatott küzdelemnek első, következetes harci orgánuma. A Kommunisták Magyarországi Pártja nehéz körülmények között hozta létre marxista-leninista sajtóját. A Károlyi-kormány szociáldemokrata kereskedelmi minisztere. Garami Ernő megtagadta a papír kiutalását, a burzsoá nyomdák nem vállalták a kinyomatást. Kis nyomdákban előállítva, illegálisan szerzett papíron jelent meg az első szám. Vezércikke — „Osztályharcot 1” címen — világgá harsogta, hogy Magyarországon is lejárt a reformista, munkás- áruló szociáldemokrácia ideje. S programmed adott a kapitalista társadalom megdöntésére, a proletárdiktatúra kivívására. A magyar dolgozók pedig szeretettel, sűrű sorokban tömörültek lapjuk köré, amelyet maguk terjesztettek és testükkel védtek. A Vörös Újság megjelent az utcán, ott volt az üzemekben, eljutott a vidéki olvasókhoz is. A Vörös Újságnak oroszlánrésze volt a dolgozók megnyeréséért, felszabadításáért, a hatalom megragadásáért vívott 1919-es küzdelemben. Magasra tartotta a forradalom zászlóját a dicső Tanácsköztársaság napjaiban is. A Vörös Újság munkásmozgalmunk legjobb hagyományait képviselte. Neve. amelytől rettegett az ellenség, a felszabadulás felé mutatott, előre! Megjelenésének 35. évfordulóján a magyar nép szeretettel emlékezik meg népünk igazáért küzdő sajtónk e harcos elődjéről! Mindenkit a maga helyére A baltiruorei (Mary, land állam) Mr. Bright egy automobilkereske- delmi cég tulajdonosa. Mindenki „derék amerikainak’’ ismeri. Hosszú ideje pályázik már Maryland állam kormányzójának tisztjére. Mr. Bright nemrég újabb íanujelét adta „állanak őségének". Saját költségén gránit emlékművet állíttatott irodája előtt. .. Mac- Carthy szenátornak. A nagy ..boszorkányra das//’ alakja pőrén ült talapzatán, ádázul küzd a testére tekerőző kígyókkal, ame- Ivek természetesen a „vörös veszélyt” akarják jelképezni. A rendőrség azon- ban hamarosan kénytelen volt éjjel-nappal őriztetni az emlékművei, mert ismeretlen személyek nap, mint nap sárral mocskolták be, „tiszteletlen’’ feliratokkal írtak, horog- kereszttel rajzolták tele. De mindennek teteje, a „superpatriot" (sznpethazafi) feliratot átváltoztatták .vstuporpatriof’-ira, ami eszelős hazafit jelent. l.egvégül olyasvalami történt, ami még magét McCarthy szenátort is felingerelte. Az őrizet ellenére egy szép napon az emlékmű a ifire szenátorral és a kígyókkal nyomtalanul eltűnt helyéről. Mozgósították az egész baltimorei rend. őrséget. Hosszadalmas nyomozás ntán az emlékművet, helyesebben maradványait mögt a - lálták... a városi sw*, mét telepen. Jól mondja az anno rikai közmondás: „Minidé akit a maga helyére”. ■Bőségesen termel az édesipar A budapesti csokoládégyár és a szerencsi csokoládégyár a közelgő fenyőfaünnepre ötvenezer darab különböző csokoládés függeléket és más csokoládé figurát gyártott. Az utolsó negyedévben meguövekedett a kek-zfogyasz’ás. Az édesipar még közel másfélmillió kekszet készít a negyedik negyedévben. Ebből közel négymillió védőkeksz lesz. Az édességipar már november 30-án befejezte tervét és ezévben terven felül még 3 millió különböző fajt* édességet gyári. ibiolndcszerü üälpdHIiei kérdésekre. Müven vissz hangot keltett Nvugatou »-it a Szovjetunió jegyzéke Az utóbbi napok legjelentősebb eseménye kétségkívül az a jegyzék, amelyet november 26-án intézett a Szovjetunió kormánya az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányaihoz.. A jegyzék a béke előmozdítását kívánó Szovjetunió újabb lépése a nemzetközi feszültség megszüntetése felé vezető úton. Azt mutatja: a szocializmus országának képviselői hajlandók tárgyalni a nyugati nagyhatalmak képviselőivel, változatlanul elő kívánják segíteni, hogy a négy nagyhatalom k ül ügyminiszterei tanácskozásra üljenek össze. Az amerikai kormány által hangoztatott alaptalan szólamok teljes megcáfolása érdekében a Sovjetunió hozzájárult ahhoz, hogy a tanácskozás előzetesen meg nem szabott feltételek alapján folyjon le. A jegyzék nyomán felharsanó visszhang arról tanúskodik, hogy a tőkés hatalmak között ismét felszínre kerültek és kimélyültek az ellentétek. Arról tanúskodik, hogy míg az Egyesült Államok uralkodó köreinek jövedelmező a a háborús politika, addig Anglia cs Franciaország már kezd kimerülni a katonai előkészületek okozta terhek alatt, s ennek a néptömegek nyomására — hivatalos személyiségek is kénytelenek hangot adni. De lássuk ezt a nyugati hivatalos körök és a bur- zsoá sajtó saját szavaival. Jellemző, hogy bizonyos Suyúam, az amerikai külügyminisztérium szóvivője, a tengerentúli első hivatalos véleménynyilvánító így nyilatkozott: — „A jegyzék csalódást okozott." A washingtoni külügyminisztérium ezzel,mint minden esetben, azt akarta bizonygatni, hogy a jegyzékben szereplő javaslatok elfogadhatatlanok. Am csalódás mégis történt Amerika vezetőinek körében, mégpedig a szovjet jegyzék nyugat-európai fogadtatása miatt. Ugyanis az angol külügyminisztérium szóvivője úgy vélekedett, hogy a megbeszélések gondolatát et kell fogadni. Az angolok a közvélemény nyomása miatt előnyben részesítik a tanácskozásokat. És a franciák? Laniel miniszterelnök maga jelentette ki, hogy Franciaország hajlandó tárgyalásokat folytatni. Vajmi kevéssé lehet tehát állítani, hogy az amerikai, angol és francia álláspont közös nevezőn van. Szemléltetően mutatja ezt a Reuter angol hírügynökség kommentárja: „Az a körülmény, hogy az amerikai külügyminisztérium elítélően nyilatkozott a négyhatalmi tanácskozásokhoz való hozzájárulásról szóló moszkvai jegyzékről, azt jelenti, hogy az Egyesült Államok e tekintetben nem halad egy vonalban Nagy-Britan- niával és Franciaországgal, ahol a szovjet lépést szemmelláthatóan örömmel fogadták.” Idézhetjük a londoni News Chronicle-t arról, hogy „Anglia és Franciaország nem fogja magáévá tenni az amerikai álláspontot”, vagy a párizsi Le Mondc-ot,amely határozottan kijelenti: „A Kreml egyetért a négy külügyminiszter értekezletének összehívásával. Ez a fő. Ennélfogva a szovjet jegyzék nem kiábrándító, mint azt az amerikai külügyminisztérium síeliogya ii íosjadtálv Ho Si Mi uh Kevés olyan népszerűtlen háború akad a történelemben, mint az, amelyet a francia imperialisták indítottak Vietnam szabadságszerető népe ellen. Hét éve folynak a har cok, s ezalatt 245.352 főre nőtt a franciák vesztesége. Kétszáznegyvenötezer halott. Egy nem is kis város lakosságának felel meg ez a szám. E szám, s a háborúval járó kiadások adatainak tükrében érthető, miért követelik Franciaországban egyre szélesebb körök a vietnami „szennyes háború" beszüntetését. Nem csoda tehát, ha széleskörű és pozitív visszhangot keltett Ho Si Minh-nek, a Vietnami Detett megállapítani. Londonban és Párizsban inkább a derűlátás kerekedett felül." A népek békés tárgyalásokat követelnek, s ezért nem véletlen, hogy Laniel mellett még Edén angol külügyminiszter és Fella olasz miniszterelnök is kénytelen volt úgy nyilatkozni, hogy a külügyminiszteri tanácskozást elő kell mozdítani. Amerikában most sűrűn hivatkoznak arra, hogy az ilyenfajta „egyezkedés” a nyugati „védelem" kárára lesz majd. Azonban egyre többen ismerik fel az igazságot: Az amerikai mintájú „védelem” nem egyéb az agresszió előkészítésénél. S az új háború terve mind kevesebb támogatóra talál. Fra oc i a o rszá « ba n nyilatkozatát mokratikus Köztársaság elnökének november utolsó napjaiban elhangzott nyilatkozata. A nyilatkozat, — annak leszögezése mellett, hogy a francia kormány a francia nép akarata ellenére ragaszkodik a háború folytatásához, — megállapítja: a Vietnami Demokratikus Köztársaság az ellenségeskedés beszüntetését kívánja. Alig láttak napvilágot a sajtóban Ho Si Minh szavai, Jacquet, a francia társállamok államtitkára kijelentette: „Nem utasítjuk el a tárgyalások megkezdését, ha erre alkalom kínálkozik.” Ezek a szavak — ha akaratlanul is — a közvélemény követelését fejezték ki. Ámde néhány órával később a francia külügyminisztérium is közleményt hozott nyilvánosságra, amely sietett hangsúlyozni, hogy „Jacquet véleménye nem a kormány álláspontját fejezi ki.” A kormány ugyanis ígéretet tett Washingtonban a harcok folytatására, „segélyt” is felvett erre a célra, s ezért bedugja a fülét, hogy ne hallja a tömegek követelő hangját. Az amerikai nyomásra folytatott politika azonban éles ellenállásba ütközik. Még a polgári sajtóban is egyre több vélemény hangzik el a fegyverszünet mellett. A „Figaro” például így ír: „Ezeket a javaslatokat tudomásul kell venni és válaszolni kell rájuk.” Ilyen egyöntetű visszhang mellett érthető, hogy mint a „Washington Post" írja, — a nyilatkozat „nagy nyugtalanságot keltett Washingtonban”. Hiszen az Egyesült Államok a vietnami háborúba való beavatkozást eszköznek tekinti ahhoz, hogy beavatkozzon a Francia Unió ügyébe, hogy dollárjaiért nyomást gyakorolhasson a francia unió valamennyi ügyébe, hogy dollárjaiért nyomást gyakorolhasson a francia kormány politikájára. És az sem meglepő, hogy Bao Daj bábcsászár udvarában úgyszintén elkeseredett zűrzavar uralkodik. A „segélydollárok" nyújtói hallani sem akarnak fegyverszünetről, hiszen elviselhetetlennek tartanák, ha Korea után a háború másik tűzfészke is kialudna Ázsiában. A döntő szó azonban nem az övék lesz..,.
