Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)
1953-12-01 / 282. szám
A szovjet jegyzék nyugati fogadtatása és a (MTI.) Nyugaton miad a kormánykörükben, mind a sajtóban újabb állásfoglalások hangzanak el a november 26-i szovjet jegyzékkel kapcsolatban. Ezek a kommentárok most főként: azt hangozhatjuk, hogy — noha nem ez volt az eredeti terv — a bárom nyugati hatalom kormányfőjének bermudai értekezletén valószínűleg a szovjet jegy. zékben felvetett kérdések kerülnek a középpontiba. Mint a londoni rádió jelentése rámutat, ay. angol külügyminisztérium szóvivője szombaton közölte: Xagybritamnla kormánya máris ismertette Párizzsal és 'Washington- nal előzetes nézeteit az új szovjet jegyzékről. E közlést megelőzően a külügyminisztérium egyik szóvivője kijelentette: „Anglia ölömmel üdvözli a szovjet lépést’*. Ugyanakkor a szóvivő szükségesnek tartotta azt is elmondani, hogy a nyugati hatalmak ,,mielőtt elkiilde. nék a választ a Szovjetuniónak, véleményt kérnek Adenauer kormányától Is”. A londoni .sajtó azt is jelenítette, hogy az angol kormány hétfőn és kedden Churchill elnökletével minisztertanácsot tart mielőtt az bermudai értekezlet lángol íuiiuszr.erelnök ,'s kiiiüu’yuii Dísztér elutazik ít Bermudákra. A bír ügynökségi jelt-ütések e.uyci. értenek abban, hogy „A csütörtöki orosz Jegyűkre a nyugati választ hivatalosan a bermudai találkozón vitatják meg. A ..Reuter*7 washingtoni tudósítója' már azt is tudni vélte, hogy a bermudai értekezlet. nek — noha nem lesz hivatalos napirendje —• ml lesz :t fű tárgya. E szerint első helyen szerepel n szovjet-nyugati kapcsolatok kérdése. Megkezdte tanácskozásait a kétnapos állattenyésztési kongresszus Kétnapos kongresszus vitatja meg a>z állattenyéssatés fejlesztésének, termelékenysége fokozásá. nak, a hozamok növelésének kérdését A kongresszus a Magyar Tudományos Akadémia agrártudományok osztálya rendezéséiben ült össze. A kongresszuson az állattenyésztési tudomány legkiválóbb szakemberei mellett részt vesznek a gyakorlati dolgozók is: termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok vezetői és állattenyésztési dolgozói, valamint a mezőgazdasági igazgatás állattenyésztési szakemberei. Eljött a kongresszusra több külföldi tudós is. Manninger Rezső Kossuth-díjas akadémikus elnöki megnyitójában üdvözölte a kongresszus magyar és külföldi résztvevőit, hangsúlyozta, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának is kötelessége az állat tenyésztés terén kitűzni a legfontosabb célokat és megjelölni e célok elérésére alkalmas utakat és eszközöket. Az akadémiának ez a törekvése nyilvánult meg abban, hogy megrendezte a kongresszust. A megnyitó után a külföldi hül- döftek üdvözölték a kongresszust. V. M. Jugyin akadémikus üdvözlő beszédében kiemelte, hogy a szovjet mezőgazdasági tudomány már eddig is igen nagy eredményeket ért el mind az áll a tenyésztés, mind a növénytermelés terén. A párt és ■{ kormány most újabb nagy felada- j tok elé állította az állattenyésztés, sei foglalkozó szovjet tudósokat. : Hasonló nagy feladatokat t fizott ; ki a/, állattenyésztési kutatók azá- j mára a magyar népi demokrácia is. ; Nem kétséges, hogy a kutatók eze- , két a feladatokat a párt és a kormány segítségével meg is fogják ’ oldani. < Az üdvözlések után a kongresz- • szus megkezdte tanácskozásait. ; A NAGY HAZAFI December 1-én tesz 19 esztendeje, hogy a lép ellenségei, a trockista-zinovjevista árulók, a nemzetközi imperializmus euérgyilkosai meggyilkolták Szergej Mironovics Kirovót. Kirov a Párt Központi Bizottságának titkára, a politikai bizottság tagja, a leningrádi kommunisták vezetője volt. Az ellenseg azért gyilkolta meg, mert híven szolgálta a szovjet népet, a szovjet nép alkotó erejének, törhetetlen energiájának igazi megtestesítője volt. A szovjet nép forrón szerette Kirovót, Lenin és Sztálin hűséges tanítványát, az elvhű bolsevikot, a szocialista forradalom lánglelkű harcosát. Kirov fiatal korától kezdve összekötötte sorsát a kommunista párttal. Az első orosz forradalom idején a tomszki pártbizottság tagja volt. Az első orosz forradalom leverése úján Vlagyikavkazba utazott és ott a Terek című helyi lap szerkesztőségében dolgozott. Különböző álnevek alatt írt cikkeket a kommunista párt politikájáról, a cári hóhérok gaztetteiről. Az első világháború alatt Kirov Eszak-Kaukázusban folytatott propagandamunkát. Az 1917-es februári forradalom Idején Vlagyikavkazban vezette a párt tömegmunkáját. 1917 októberében Kirovót Petrográdba küldték, a szovjetek második összoroszországi kongresszusára. Kirov tevékenyen résztvett az októberi felkelésben, majd visszatért az Észak-Kaukázusba és ott irányította a szovjet köztársaság megszületéséért vívott harcokat. 1919-ben Kirov Asztrahánban vett részt a város hősies védelmében a beavatkozók és a fehérgárdisták ellen. Amikor a kommunista párt a polgárháború befejeztével áttért a népgazdaság helyreállítására, Kirovott Azerbajdzsán Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárává választották meg. öt évig végzett Azerbajdzsánban lelkes, lendületes, erélyes szervező munkát. 1925-ben került Kirov a leningrádi pártszervezet élére. Minden erejét az első ötéves terv végrehajtásáért vívott harcra fordította. Az ő közvetlen irányításával kezdték meg a Szovjetunióban a traktorok tömeges gyártását. Nagy munkát fejtett ki az energetikai bázis megteremtése terén. Nagy jelentőséget tulajdonított a mezőgazdaság fejleszAZ INTELLIGENCIA Emma öltözőjében ült. Áradt éppen olyan pirogra festette as izga. lom, mint amikor első fellépésére készült. De nincs mit csodálkozni ezen. hiszen most nem a jólismert kölni közönség előtt lép jel, hanem az Egyesült Államokban. Is. yatottságdt mén csak fokozta, hogy kedvenc szerepében lép fel: Margitot alakítja, a, .,Faust”.ban, amelyben a■ kölni közön, ség előtt mindig hatalmas sikert aratott. Vájjon az amerikai közön, ség hogyan fogadja majd művészetét? — ez a kérdés kínozta most is. Gondolataiból öltüstetönője riasztotta fel, aki egy bizonyos mister Greeget je. lenlett be. Emma azt hitte, hogy valamelyik újság, vagy folyóirat munkatársa akar inter, jut csinálni. Jawkora- beli köpcös férfi fújta- tolt be az öltö.zőszobába, jókora bőrönddel kézé* ben — Margit szerepében lép Jel, myladyf — Eltalálta, mister. — Láttam o, fényképéi az egyik folyóiratban. Csodás volt. de . -. Emma arcút könnyű pír festette meg. — De? —• De az a gép, amelyen dolgozik, kissé divatjamúlt. — Azt akarja mondani % 1 way a rokka.? — Igen, igen a rokka, lie kell látnia, hogy ez a szerszám már kiöregedett. Hiába, Faust korában még nem találták fel a varrógépet.,. — Nem értem. hóra akar kilyukadni. Mondja el röviden kicsoda, és mit óhajt tőlem. — ó igen, persze, nem. igen ér rá! Time és wo. ney! James Greey va. gyök, a „Greeg-Maohine Company” társaság tulajdonosa. Nagyszerű aján. lattal jöttem önhöz: mondjon le arról az öcs. ka, rokkáról s helyette egy „Silentium” varrógépen dolgozzon a. darabban. Ez igy sokkal civili. zdltabb. 15s nem is kívánom ingyen. íjzúz dollárt fizetek. Nos, megegyeztünk ? — Ilogg képzel ilyesmit, mister — Tatéin kevés? .. . óh, a művészeknek üzleti ér. zekiik is vanl Kétszáz? — Nem a, pénzről van szó. Művésznő vagyok, nem pedig kofa. és nem gúnyolhatom ki Goethei. Mister Gree.g elnéző mosollyal válaszolt: — Naiv. kifogás. Goethe már rég meghall? Nem? 'tehát nem indíthat pert mylady ellen... — Mister Greey értse meg már, hogy lehetetlen amit távéin! Hogyan éne. kelhetném Margit áriáit egy varrógép zakatolása mellett? — Biztosíthatom mylady, hogy a „íjitentium” varrógép teljesen zajta- , ionul működik, « James Greeg máris < nyalt a bőrönd után, j hogy bemutassa a hnllga. tag varrógépet, amikor ' Emma, akit, felháborított ; ez a cinikus ajánlat, dü- . hős szavakkal tört ki: — Távozzék, misteri Sem vagyok hajlandó ■ ilyen csúfot űzni a művészetből ! I Mister Greeg érlel lenül ; állt a bőröndjével és , Emma. már elégedetten. ' állapította meg, hogy sí- ■ került zavarba hozni a J- jenki kalmárt. Mister Greeg azonban hamar i visszanyerte hányját: — Maya fiam egy ált a. lóín nem intelligens. Mit gondol, 'ugyan ki fogja megvenni a maga ócska masináiéit? Hiába csap körülötte olyan nagy rek. tömőt, Biztosíthatom-, hogy a „Silentium” varrógéppel nem lehet konkurrdlni!... t ősének. 1 Egyik kiváló tulajdonsága volt Kirovnak, hogy atyailag ; gondoskodott az emberekről, a lakásépítkezésről, kultúrhá- ’ zak, sportpályák, parkok létesítéséről. Nagy munkát végzett Kirov az ideológiai munka terén : is. Forradalmi tevékenységének kezdetétől fogva nagy jelentőséget tulajdonított a marxi—lenini elméletnek. Allan- ’ dóan tanult, sokat olvasott, tanulmányozta a marxizmus— t: leninizmus klasszikusainak műveit. Jellemző tulajdonsága volt, hogy soha sem elégedett meg az elért eredményekkel, nem ismerte az önelégültséget í; és nem szűnt meg hangoztatni a bírálat és önbírálat fontosságát. A szovjet emberek soha nem felejtik el Kirov közvetlen ' vidám mosolyát, lángoló szavait, szenvedélyes pártosságát. meleg emberszeretetét. Mindig hálával és szeretettel gondol- ; nak Szergej Mironovics Kirovra, aki egész életét a kommu- >; nizmusért vívott harcnak szentelte. A szózat költője Ma 153 éve, 1800 december 1-én születeti a fehérmegyei Ká- polnás-Nyéken Vörösmarty Mihály, a reformkorszak legnagyobb költője. A reformkorszak érdeme, hogy a nemzeti ügyet közüggyé tette, a jobbágyfelszabadításért küzdve megakadályozta az udvari reakciót abban, hogy a népi követeléseket a nemzeti függetlenségért küzdő nemesi ellenzék ellen fegyverként felhasználhassa. Mint költő, a magyar társadalmi fejlődés szolgálatában Kölcsey folytatója, a fejlődésnek egy későbbi fokán. Tudását a haladás szolgálatába állítja. Nemzetét a „régi dicsőségben keresztül akarja felrázni. Ucgszebb művei „Zalán futása”, „Cserhalom”, „Szózat”. — A szabadságharcban buzdítja a magyar népet, majd annak leverése után, üldözött vadként bolyong szerte az országban. Lelkileg teljesen Összeroppan, 1855-ben halt meg. Ahol a puskaport gyártották a kuruc fegyverek számára Valószínűleg kévés embernek jut eszébe, amikor Nagykálió utcáit járja, hogy a község egykor várral megerősített véghely volt. 1570 körül építhették a négy bástyaszerű kiszögeléssel és palárikok- kal megerősített várat, mert 1574-ben már véghellyé nyilvánította egy törvénycikk. Kalló lakosainak pedig elsősorban kato- náskodniok kellett és annak fejében mentesültek egyéb terhek, szolgáltatások alól. A községet, amely eddig a nagybirtokos Kál- lay-család tulajdona volt, kivették a földesúr és a vármegye fennhatósága alól, és csak a felsőmagyarországi részek főkapitányától, illetve a kamarától függött. Mikor Bocskai latrán az elnyomó Habsburgok elleni szabadságharcát vívta, a várat elfoglalván, sikerült annak katonáit és parancsnokát a nemzeti ügy mellé állítani. Majd 1605-ben a véghelyeken lévő hajdúkat nemesi kiváltsággal látta el, minden teher és szolgáltatás alól mentesítette őket és nekik adta Kalló városát, Nánás, Dorog és Varjas pusztákat, valamint egyes birtokrészeket Hadház, Vámospércs, Sima és Vid helyiségekben. A hajdúk mindennek fejében rendszeres katonai szolgáltatásokkal tartoztak. A XVII .század folyamán azonban mind a vármegyével, mind pedig a birtokát visszakövetelő Kállay-családdal kemény harcot kellett vívnia Káliénak, hogy a vitéz harcokkal, fegyverekkel szerzett kiváltságokat megtarthassa és vissza ne kerüljön imét a jobbágyi állapotba. Azonban nem tudta elkerülni, hogy a már ténylegesen nem katonáskodó lakosok a vármegye bíráskodása alá ne kerüljenek és ne kelljen bizonyos szogáltatásokat teljesíteniük. A közvetlen török veszély elmúlt és a hajdúk katonai szeralpontból már kisebb jelentőséggel Ibírtak, kevésbé voltak gyakorlottak a fegyverforgatásban, mint Bocskai idejében. Azért így is igen fontos volt, bogy II. Rákóczi Ferenc megnyerje őket szabadságharca számára. 1769. tavaszán indult meg a dicsőséges ku- ruc-mozgalom és a jobbágyok által Lengyelországból behívott fejedelem a Felvidék hegyei közül a Tiszaháton nyomult előre 1703 nyarán kicsiny csapatával. De amint átkelt a Tiszán, serege egyik napról a másikra a hozzá csatlakozó jobbágyok ezreivel növekedett. FcIszóJitotlák a hajriu- vároaokat is, fogjanak fegyvert, de azok csak úgy voltak hajlandók, ha a fejedelem elfoglalja katonai íőfészküket, Kallót. 11703. július 28-án indult .neg a : vár alá, amelynek őrsége, a lakosokon kívül, negyven német katonából állt. Az alig megalakult kuruc hadsereg még igen rosz- szul volt felfegyverezve, ostrom- agyúi pedig egyáltalán nem voltak. De a katonákban olyan lel- ! kesedés és harci vágy égett, hogy a fejedelem hozzájárult a vár megrohamozásához. A kiegyene- ! sített kaszákkal és gyenge puskákkal természetesen nem tudták bevenni a várat, de a vár védői mindenesetre gondolkodóba estek az ostromlók nagy lelkesedését, liarckészségét látván. A kurucok ekkor más módszerhez folyamodtak: tüzes nyilakkal igyekeztek felgyújtani a várat. Egy ház tüzet is fogott, és ez a tűz adott alkalmat arra Kálló magyar lakosainak, hogy megadásra kényszerítsék a német őrség parancsnokát. Kálló efoglalásat az egykorú kuruc népköltészet is megörökítette: Örülj Tokaj, Kálió Kisvárda, * Tudom, mindeniktek ezt várta, Zsoldosatok sem gondolták. Hogy Kukulit mcgpaskolták. Bubán nyeg, hódolj meg. (Kukuli—Montecuccoli császári parancsnok.) Kálló mcgliódulása nemcsak a hajdúk csatlakozása! miatt volt fontos a szabadság-; harc szempontjából, hanem azért is, mert négy ágyút is zsákmá- nyoltak. — Ez a négy ágyú volt a kuruc tüzérség magja. Továbbá jól fel tudták használni a kurucok a híres kallói sa- létromkészítők ügyességét. Az egész szabadságharc folyamán Kálló maradt a puskaporgyártásI egyik központja. Rákóczi fejedelem szabadságharca folyama r: több ízben megerősítette a kallói salétromíőzők kiváltságait, amelyikei minden teher alól mentesítette őket, és gondoskodott arról, hogy megfelelő anyagi eszközok álljanak rendelkezésükre a hadműveletekhez döntő fontosságú puskapor készítéséhez. Megyénk haladó hagyományár között könyvelhetjük el, hogy Nagykálió lakói nemcsak vérükkel, hanem iparosaik ügyességével és szaktudásával is hatékonyan támogatták a szabadságha: - cot. Mráz Vera. JV.J.Í f, Ul',1ju
