Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-26 / 278. szám

1953 NOVEMBER 26, CSÜTÖRTÖK Nomád sátraktól az első Állami Egyetemig 1924 november 26-án alakult meg a Mongol Népköítar- saság. zsíguiit, a híres mongol népi költő így emlékszik vissza hazájának szomorú múltjára: .. Abban az időben Mongolia olyan volt, mint egy kiszáradt fa, amelynek csak a gyökerei élnek. A mongol nép magányos volt és árva. De azután Szuhe- Bator és Csojbalszan megmutat­ták a felszabadulás útját: „Ott északon él a nagy nép, amelyet Október szabadított fel, ott test­vériség és barátság van, ott van Lenin és Sztálin .. ... Es a mongol nép harcba szállt szabadságáért, s a Népi Forradalmi Párt vezetésével, a szovjet nép segítségével győze­lemre vitte ügyét... 1921-ben, a forradalom füzében született meg a Mongol Népköz- társaság. Kelet egyik legelmara­dottabb országa a Szovjetunió segítségével megindult a felemel­kedés útján. !l| ongolia területe közel ak­A'* kora, mint Németország, Anglia, Franciaország cs Olasz­ország együttvéve. A hatalmas ország egykor kihalt sztyeppéin új falvak és városok épültek, az egykor sivár pusztaságokat vasút­vonalak szelik keresztül. A mon­gol nép nagy fia, Csojbalszan marsall egy szegény nomád sát­rában született és nőtt fel. A fiatal forradalmár annakidején beszélt a nomádoknak a jövő vá­rosáról, amely a kietlen sztyep­pe, a nomádok sátrai helyén lesz. Szavaira sokan csak kétkedőén rázták a fejüket. Es ma Csojbal­szan szülőföldjén város van, is­kola. amelyben felnőttek és gyer­mekek tanulnak, kultúrintézmé­nyek működnek és a nomádok sátrai helyén új házak emelked­nek a magasba. Mongóliának azelőtt egyáltalán nem volt nemzeti ipara. A kül­földi hódítók megakadályozták az ország iparosodását, termelőerői­nek és . nemzeti kultúrájának fej­lődését. A Mongol Népköztársa­ság ma már fejlett iparral ren­delkezik. 1948-ban az első ötéves terv első évében például a mon­gol ipar majdnem négyszer any­uját termelt, mint 1940-ben. J elentős fejlődésen ment ke­resztül a mezőgazdaság is. A mongol népgazdaság legfonto­sabb ága az állattenyésztés. A forradalom előtt az országnak 11.5 millió lábasjószága volt, $ ma ez a szám csaknem elérte a má­sodik ötéves tervben előirányzott 31 milliót. Lényegesen növeke­dett a gabonafélék és takarmány- növények vetésterülete is. A 12 állami gazdaság mellett ma már számos termelőszövetkezet műkö­dik Mongoliában. Abban az országban, ahol a forradalom előtt egyáltalán nem volt iskola és a lakosságnak csak 0.7 százaléka tudott írni-olvasni, ma már 372 iskola működik és az egész ifjúság tanul. A Szov­jetunió segítségével Ulan-Bator- ban — a fővárosban — felépült az első Mongol Állami Egyetem. A köztársaságban számos szín­ház, klub, filmszínház és könyv­tár működik. Ilyen kultúrintéz­ményeket a forradalom előtt egy­általán nem ismertek Mongóliá­ban. A könyvek, újságok, folyó­iratok és a rádió ma már az or­szág legtávolabbi résaelbe is el­jutnak. A párt és a kormány nagy j * * figyelmet fordít a népegész­ségügy fejlesztésére is. Csupán az 1940 óta eltelt időszakban kétsze­resére nőtt a kórházak, hatszoro­sára az orvosi rendelők és har­mincszorosára a szülőotthonok száma. A mongol nép, amely a máso­dik világháború idején hősiesen harcolt a fasizmus sötét erői el­len. ma is rendíthetetlen harcosa í a béke ügyének. A második vl- j lágháború után még gyorsabb ütemben folyt a Mongol Népköz- társaság gazdasági és kulturális építése. Ezt nagymértékben elő­segítette a Szovjetunióval kötött barátsági és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés, s az ugyanakkor létrejött gazdasági és kulturális j együttműködési egyezmény. A mongol dolgozók sikeresen teljesítették első ötéves tervüket, s jelenleg már a második ötéves Iterv teljesítéséért harcolnak. A Bóke-Világlanács kedd esli és szerda délelőtti ülésének felszólalói (MTI.) A Béke-Vilúgtanács ülésszakának november 24-i esti ülésén felolvasták Bernal profesz- szor (Anglia) beszédét, aki nem tudott résatvenrrt az ülésszak mun­kájában, Ezután Leopold Intel d (lengyelországi, Dobretsberger pro­fesszor (Ausztria). André Bonnard professzor (Svájc), Florica Mezin. eescu asszony (Románia), Isabelle Blume, a Béke-Viláetanáes tagja (Belgium), IV*rósz Kotekallsz (Gö­rögország). Certel (Törökország). Lofsnes (Norvégia). Yainö Mellű (Finnország), Andreasz Pujurosz (Ciprus) szolalt fel. A Béke-Világtanács szerdai ülé­sén folytatták a vitát. Délelőtt többek között felszólalt A. A. Szűr­kor szovjet küldött is. Az „Évszázad találkozójáról" Külföldi hírügynökségek kommentárjai ax angol—magyar labdarúgó mérkőzésről fiiéban frde'lődnek a Szovjetunióval folytatott kereskedelem iránt A ..Director” című angol folyó­irat, amelyet főleg az angol nagy üzletemberek között terjesztenek, „Üzleti út Moszkvába" címmel kő- zül cikket. A cikk arról tanúsko­dik, hogy az angol üzletemberek erősen érdeklődnek a szovjet piac iránt. A cikk hivatkozik a szovjet ke­reskedelmi szervezetekkel üzleti kap- CSolatban álló egyik cég képvlielö- jére, aki kijelentette, hogy a szov­jet: piac „a világon a legjobb”. Ez a kijelentés — hangoztatja a cikk — ismét annak bizonyítéka, „hogy az oroszok hogyan kötnek üzletet ég milyen gyorsan bonyolítják le fizetéseiket”. A külföldi hírszolgálati ügy­nökségek bőven kommentálják a szerdán délután Londonban le­zajlott angol-magyar válogatott labdarugó mérkőzést. Az AFP francia hírügynökség többek között a következőket jegyzi meg a 6:3-as magyar győ­zelemmel végződött „Évszázad találkozó járói". — Anglia november 25-én elsp ízben szenvedett vereséget hazai földön. A magyar csapat vetett véget tehát a szerdai nappal a brittek „belföldi fölényének”. A nagy gólarányú vereség egészen biztosan meglepetést keltett angol labdarúgó szakkö­rökben, a nemzetközi labdarúgó világban azonban csak félig- meddig számít meglepetésnek az | eredmény. A magyar válogatot­tat sokan Európa legjobb csapa­tának tartották, az angolok elleni j eredményével azonban már a vi­liág legjobb csapata címet ostro­molja. 1 Az angol játékosok lecsúsztak. Első vereségük, amelyet hazai földön szenvedtek el, jelentős dá­tum a nemzetközi labdarúgás történetében. ADN, a Német Demokratikus Köztársaság hírügynöksége: A magyarok az angolok elleni mérkőzésen világklasszishoz mél­tó játékot mutattak. Az olim­piai győztes magyar együttes va­lósággal elbűvölte a hidegvérű britteket, nemcsak rendkívüli gyorsaságával, hanem ötletes já­tékával is. Minden magyar láb­Éles fólia darúgó mégegyszer olyan gyors volt, mint ellenfele. DPA. nyugat-német hírücry- nökség: — Az áriból sportvilűgban mély megdöbbenést váltott ki a nagy gólarányú hazai földön először el­szenvedett vereség. Abban a keserű csalódásban, hogy oda van a legyőz, betetlenség nimbusza, Mevegyü] nz az elismerés, hogy Magyarország győzelme nem a szerencse, vágj* a véletlen műve, hanem a biztos fö­lény eredménye volt. A mérkőzésen jelen, volt szak­embereknek egyöntetű a vélem«?, nyülc abban, hogy angol földön még sohasem játszott Jobban külföldi csapat, mint a magyar és játékos, mint Puskás és Bozslk. Egy angol szakújságíró kommen­tárjában a következő szavakkal fe­jezi ki az olimpiai bajnok magyar csapat szenzációs győzelmét: „Hu volt valaha magyar rapszódia, azt szerdán játszották Wembleyben”. h első angol lapvé’eménvek a magyar—angol mérközérröl London, (DPA.) A szerdán este megjelent londoni lapok címeiben visszatükröződik a súlyos vereség. Az „Evening News’ címei a kö­vetkezük : „óh, micsoda megrázkódtatás” és „Angliát csúnyán elpáholták”. Csapatunkat tönkreverték és ed­digi veretlenségi rekordunkat szét­rombolták — írja a „Star”, amely­nek tudósítója a következőket jegy­zi meg: „Ennél jobb ellenféltől nem kaphattunk vottna ki. Nyugat-Németofszágban egyre nagyobb méreteket ölt a szaba­dalomrablás és az ipari kémke­dés. 1945 óta ugyan változtak a formák, de a lényeg egy és ugyanaz maradt. Ez különös­képpen vonatkozik az ameri­kaiak által folytatott ipari kém­kedésre. Az amerikai csapatok bevo­nulása után 1945-ben nyomban betették lábukat Nyugat-Német- országba az Egyesült Államok monopóliumainak szabadalom­rablásra képzett „szakemberei”. Ezek az ipari kémek sokezer nyugatnémet üzemben és labo­ratóriumban kutattak gyártási titkok után és töhbezer tonna dokumentációs anyagot továbbí­tottak a tengerentúlra. Saját be­vallásukból kitűnik. hogy a többi közt 50« védjegyet, 43.000 szabadalmat és 500.000 szerzői jogot loptak el Nyugat-Németor- szágból. Értékük meghaladja a lizmilliárd dollárt. Ezek azok a „csendes jóvátételek”, amelyek- ről a bonni uralkodó körökben nem szívesen Ítészeim k. „Egyre gyakrabban értesü­lünk az utóbbi hónapokban a nyugatnémet üzemekben elkö­vetett ipari kémkedésekről; amerikai ügynökök valósággal hajszát indítottak a német talál­mányok és az új szerkezetek műszaki leírása után” — írta a „Die Welt” című nyugatnémet lap 1953. július 29-i számában. Nemrég például eltűntek a pinaebergi „Ilo”-inűvekben az ott készített új inotormodellvk műszaki rajzai. Egész sor nyu­gatnémet eég. különösen sok exportra dolgozó üzem kényte­len hathatós intézkedéseket ten­ni, hogy megőrizze a gyártási titkokat a „tudásszomjas” ame­rikai „barátok” elől. Így néz ki a valóságban a né­met népnek nyújtott ..amerikai segítség.” Sxerda délután a rádiónál Egyszerű, beszámolót ügy kezdene az ember, hogy ,..„hetek óta élénk érdeklődés kisérte 0- készülődést... *tb., stb.-' — de erről d nagyszerű győzelemről nem lehet Így írni, arról a forró hangulatról amely városszerte, megyeszerte is Zott az angol.magyar labdarúgói: mérkőzés nerceiben, nem lehet űrien szenvtelen hangon beszelni. Ezrek r-s ezrek üllek tegnap délután o- rádiók köré, ezrek és ezrek álltak at csípős hideg ellenére az utcákon, tereken, lesve a hangszóró minden hangrezdüléséi, ölelkcztck-csókolóztak össze olyanok, akik azelőtt to.. Ián. sohasem- látták egymást — amikor a londoni Wembley-stadionban K angolok kapujának hálójába magyar gól vágódott. Kern, azelőtt soha nem kísérte ilyen nagy érdeklődéssel egész né* pünk labdarúgóink csatáit, jSzurkoltak” az emberek néhányszázan egyjegy mérésén, nagyot sörözött Kaeskónál ,/rsapata” egy-egp győ. zelme után néhány pirospozsgás vállalkozó — de a labdarúgás sportja■ csak azóta lett az egész népé. amióta, a népó lett minden itt., ebben o~ országban. S azóta- ivei töretlenül fölfele lahdarúgósportunk-- csillaga, csak azóta, szereztek olyan hírnevet labdarúgóink a, magyar színeknek. S most is, nemcsak azért győztek a fiúk Londonban, mert Iává* lóak g. labdarúgásban. Hanem azért- is, mert tudták: szívükkel egy­szerre dobban itthon az egész nép szive, mögöttük van egy egész nép, amely úgy szereti a sportot is. a játékot is, mint ahogy szereti, építeni gyönyörű hazáját. Itt ültünk a. rádiónál, mégis ott voltunk Puskás öcsivel, Kocsis Manyival, Hozsikkal, Lantossal, Hideg úti Kdndivat a Wembley sta­ll, ionban — Cs velük együtt: mi is győztünk. De né éljük át most mindjárt újból az izgalmakat, a nagy csatát, yézziik meg, a rá. ros néhány helyén, hogy „szurkollak' a válogatottnak az emberek... Pontosan három órakor szólalt meg a nyíregyházi Kossuth- téren lévő József At­tila kultúrház hang­szórója. Az emberek kíváncsian várták a közvetítést. A tér sarkán a (i-os számú Mélyépítő Vállalat dolgozóinak egy csoportja, öregei:, fiatalok figyelték iz­gatottan a közvetítést. Minden egyes magyar gól után egymás nya­kába ugrottak, meg­csókolták egymást. Hiába ilyen magyar győzelemre* nem so­kan számítottak. * A 61/2 Építőipari Vállalat központjában már a mei kőzés előli félórával lázas izga­lommal készültek a dolgozók, hogy meg­hallgassa!: Szepesi I György jói ismert I hangiát. Senki sem lelte helyét, gondo- ! latban mindenki á 1 mieinkkel, az angolok amerikaiak „európai hadsereg”-terve nem más. mint a nuei hordák újjáélesztése. ' Wembley stadionjá­ban volt. Voltak, akik döntetlent vár­tak, de legtöbben mégis győzelmet. — Győzelmet azért is. mert táviratot küld­tek Londonba, amely­ben megírták, hogy együtt éreznek játé­kosainkkal s hogy ők is jó munkával viszo­nozzák a magyar fiúk győzelmi harcát. S a méiközés 90. percében mindegyi­kük örömmel állapí­totta meg: ..nem csa­lódtunk”. Raska Gyula így fejezte ki örömét: ..Magyar győzelemben reménykedtem. de ilyen eredményt még­sem képzeltem el. — Most szeretném meg­ölelni és megcsókolni Puskást. Hidegkútit, Buzsikot, és minden játékosunkat.” * A nyíregyházi nyom­dában már napokkal előbb úgy szervezték még a munkát, hogy az üzem valamennyi dolgozója együtt, hall­gathassa meg az an­gol-magyar labdarú­gó-küzdelem rádió-« közvetítését Az éj- szakai műszakban dolgozik Békési Jó­zsef elvtárs lőni elő, 1(10 százalékot teljesí­tett. Varga József ké­ziszedő tegnap 114 százalékos eredménye nyel dolgozott. Nán- doriné elvtársnő, if­júmunkás 133 száza­lékot teljesített. Az üzem kis kol­lektívája együtt iz-í gulta végig a kétszer negyvenöt percet, s aztán lelkesen elha­tározták: azonnal táv­iratot küldenek I..on- donba. A táviratuk így szólt: „A világra­szóló győzelem meg­születésekor forró elv- iársi üdvözletünket küldjük a magyar labdarúgó válogatottJ nak.” NÉPLAP a

Next

/
Oldalképek
Tartalom