Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-26 / 278. szám

NSPLAP 1953 NOVEMBER 26, CSÜTÖRTÖK Beszélgetés a nők egyenjogúságáról Frankel Paula svájci származású orvosnővel jVJa van 5 éve, hogy az ország, gyűlés megszavazta a ma­gyar nők egyenjogúságáról szóló törvényt. Ez a történelmi neveze­tességű nap évszázados álmokat és vágyakat váltott valóra, mely az éket megillető polcra emelte a nő­ket. S ez a törvény ma elevenen élő valóság. Ma már a legmagasabb vezető­helyeben is ott találjuk a nőket s olyan munkaterületeken gyümöl- csöztethettk tehetségűket, szorgal­mukat. ahonnan a múltban ki vol­tak zárva. Nyitva állnak előttük a főiskolák, egyetemek kapui. Agro- nómusok, orvosnők, mérnöknők, állami és gazdasági funkcionáriu­sok ezrei építik a boldog szocia­lista hazat. Kaptur Margit, a nyír­téti gépállomás fiatal traktorveze­tője, országgyűlési képviselő. Gu­lyás Emllné a megyei tanács el­nökhelyettese. a nagykállói járás- bíróságon női bíró van, a tisza- kóródi tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke dolgozó pnrasztasz- szony. Ilyen lehetőségekről a múlt­ban nem Is álmodoztak. Derűs a reá asszonnyal beszélge­tünk a megyei kórház gyermekgyó­gyászatának orvosnőjével, Frankel Paulával. Ezelőtt 8 esztendővel ke­rült hozzánk Magyarországra ab­ból az országból, amelyik mindig oly nagyra volt a „demokráciá­val”, szabadsággal. Ennek az or­szágnak is van alkotmánya. Olyan alkotmánya, amelyik szóban ki­mondja, hogy „minden svájci egy­forma”. De vájjon hová tűntek a valóságban Teli Vilmos Svájcából a demokratikus szabadságjogok? jVtehéz évekre emlékezik vissza ' Frankéi Paula. Nem szár. mázott abból a felső svájci réteg­ből, amely a manipuláló bankárok­ból, óragyárosokból, külföldi turis­tákat fosztogató, Idegenforgalmi üzletemberekből állott. És hogy orvosnő lehetett, az szinte csodá- latos a svájci körülmények között. Hiszen még a középiskolákban is csak 25 százalékos a nők arány- száma Svájcban, ösztöndíjat, egye­temi segélyekét egyáltalán nem kaphatnak. Évi 4000 frankot kel­lett fizetni az egyetemen csupán tandíjra. Ehhez jöttek még a könyv­beszerzés!, élelmezési és ruházko­dási költségek. Fränkel Paula úgy tanult, hogy közben középiskolás tanítványai voltak. Keveset beszél magáról, inkább svájci nőtársairól. A szakmájával kapcsolatban mondja el, hogy Igen nagy hiány van például ápolónők­ben, Ennek az az oka, hogy ápoló­női tanfolyamokon szintén magas tandíjat kell fizetni, majd az ál­lásba került dolgozó nők oly ke­vés fizetést kapnak, hogy alig tud­nak belőle megélni. Mindehhez hozzá kell tenni: hogy ezeken a tanfolyamokon is csupán az úgy­nevezett középosztály gyermekei tanulhatnak. Svájc le nem írt, de gyakorlat­ban élő alkotmánya ez: „A nők­nek a tűzhely mellett a helyük”. \ svájci nők néhány esztendővel ezelőtt nagy politikai küzdelmet kezdeményeztek egyenjogúságuk ki­vívása érdekében. Ez Genf megyé­ből indult el. Szavazásra is sor került. Az uralkodó osztály képvi­selői: férfiak szavaztak. A nők javaslatát elvetették. Hogy meny­nyire lebecsülik a nők munkáját, azt néhány más példával is meg világítja Frankéi Paula. Jellemző, hogy kizárólag azokat a vendéglő­ket, szórakozóhelyeket tartják Svájcban elegánsnak, előkelőnek, ahol férfi kiszolgálók vannak. Ahol női alkalmazottak végzik a mun­kát. azok másod- és harmadosztá­lyú helyek. S hogy a látszat ked­véért mégis tegyenek valamit. Svájc mostani urai elhatározták, hogy támogatják a nőket. — per­sze a maguk módján. Házassági Tanácsadó Irodákat szerveztek, s ezek női problémákra adnak vá­laszt. Az Irodák csupán egy kér­désre nem válaszolnak. Ez a kér­dés így hangzik: Miért vannak Svájcban a nők mindig megalázó helyzetben? ti a külföldi Magyarországra ér- keztk s vele beszélgetünk, természetesen ez az első kérdésünk hozzá. Mi tetszik önnek legjobban nálunk? Mi is ezt kérdeztük meg Fränkel Paulától. S ahogy a 8 esz­tendő emlékeit, szép élményeit, örö­meit végigfutja gondolatiban, né­hány percig gondolkodik, aztán ezt mondja: „Az a legnagyszerűbb eb­ben a csodálatosan szép országban, hogy nem az üzlet, a pénz a paran­csoló úr, hanem mindenkit a te­hetsége, szorgalma emel a meg­felelő helyre. S ebben nincs kü­lönbség férfiak és nők között. Meg­mondom őszintén, Svájcban még az is megnehezíti a nők helyzetét, bogy a esekély munkalehetőség miatt a férfiak valósággal félté­kenyek a női munkaerőkre, állásu­kat féltik tőlük. Ilyen Magyaror­szágon nincs. Itt nevetséges lenne munkanélküliségről beszélni, h’szen hogy csak a mi szakmánkról be­széljek. kórházak, szanatóriumok, tudományos intézetek, városok és falvak ezrei várják az egyetemek­ről kikerülő orvosokat és orvosnő­ket. S ami a legszebb, nemcsak megadják a munkalehetőséget a nőknek, hanem a nép állama szé­leskörű támogatást is nyújt munká­juk becsületes elvégzéséhez. Nekem is van két gyermekem. Napközben napköziotthonog tanulóotthonban vannak, s tudom, itt Nyíregyházán még számos napköziotthon, bői- csődé segíti az anyák munkáját’’ • TVagyon boldog vagyok Magyar- ' országon — tömöríti egy mondatba mindazt, amiben neki és minden dolgozó nőnek része van ebben az országban. S nemcsak szavakban mondja ezt, hanem al­kotó kedve, munkaszeretete is ezt sugározza. Bizony nincs könnyű dolga egy gyermekgyógyászunk. Sok kic3i élet van rábízva, sok aggódó, féltő anya vár tőle segítsé­get. S ő becsülettel helytáll. Sok­szor egész napokat bent dolgozik a kórházban, aztán, ha súlyos betege van, é.jszaka is meglátogatja őket. Arra gondol, hogy kötelessége, be­csületbeli ügye jó munkájával erő­sebbé. szebbé tenni azt az orszá­got. ahol a nők Ilyen nagy megbe­csülésben részesülnek. S nem hall­gathatjuk el, hiszen melegebben dobban a szíve, amikor szülőhazá­jára, Svájc hófedte hegycsúcsaira, kristályvizü tavaira, megalázó sorsban élő honfitársnőire gondo1, hogy munkájút azzal a bizakodás­sal és hittel végzi: eljön az idő. amikor az Igazi svájci alkotmány, a nép jövendő alkotmányának sza­vai törvénybe iktatják és valóra váltják a nők egyenjogúságát. Ezért is harcol és dolgozik itt ná­lunk, Nyíregyházán Fränkel Paula. A* első esztendő eredményei A nagykállói Uj Elet termelő- szövetkezet egy évvel ezelőtt alakult. A császárszállási tanyák mellett 211 hold földön 41 tag kezdte meg a szövetkezeti életet. Az első év gyermekbetegségeit a becsületes, szorgos munka legyőz­te. November 23-án tartották meg a zárszámadást. Az első év eredményei a 3—4 éves termelő- szövetkezeteknek is becsületére válnának. Az egy munkaegységre eső jö­vedelem kenyérgabonából 4 és fél kiló, árpából 60 deka. kukoricá­ból négy kiló, burgonyából 10 kilő, cukorból 30 deka, készpénz­ben pedig 18.56 fillér, A Bartha- családnak négy tagja dolgozott a termelőszövetkezetben, 125 mun­kaegységet teljesítettek. Mielőtt a csoportba léptek 15 holdon gaz­dálkodott a család. Ebben az évben tisztán kaptak készpénzben 14.560 forintot, több mint 30 má- jzsa kenyérgabonát, négy mázsán felül árpát, kukoricából 29 má­zsát, burgonyából. 72 és fél má­zsát. Ehhez jön még a háztáji tehén utáni egész tej jövedelme és a többi háztáji termés. Vájjon melyik egyénileg dolgozó 15 hol­das középparaszt mondhat ennyi jövedelmet magának? A zárszámadási közgyűlésen a jövőévi még nagyobb jövedelem elérése érdekében arra is hatá­rozatot hozott a tagság, hogy a jószágállományt sürgősen meg­növelik. Ezért már koratavasszal hozzáfognak az építkezésekhez, tehén és lóistállót építenek. Bel- terjesehb, hasznothajtóbb gazdál­kodást csak nagyobb állatlétszám­mal tudnak folytatni. TANULJUNK OROSZUL Nyíregyházán egyre többen ta­nulják az orosz nyelvet. Egyre többen ismerik fel az orosz nyelv elsajátításának fontosságát, az orosz nyelv szépségét. Az orosz nyelv nemcsak a Szovjetunió né­pei közötti barátság, hanem a világ valamennyi népe barátsá­gának nyelve. Ez tapasztalható a Magyar-Szovjet Társaság által szervezett 39 tanfolyamon is. A tanfolyamok 614 hallgatója lelke­sedéssel sajátítja el ezt a nyel­vet. Az Állami Gépjavító Válla­lat tanfolyamán a vezetőség és az üzem dolgozói egyaránt nagy ér­deklődéssel kapcsolódtak be az orosz nyelv tanulásába. Az Erdő­gazdaság dolgozói mur.ka közben is vidáman gyakorolják azokat a szavakat, mondatokat, amelye­ket már eddig elsajátítottak. A Termény forgalmi Vállalat dolgo­zói az ebédszünetet is felhasznál­ják orosz tudásuk gyarapítására. He jó példát mutatnak a MÁV., Kisvasút, Tüzép. Gyógyszer Vál­lalat, MÁV. fűtőház dolgozói is. Laskai Emilia, a MÁV. fűtőház dolgozója mondotta: „Mikor orosz nyelvtanfolyamon veszek részt, az az érzésem, hogy egy új nyelven keresztül egy új orszá­got, egy új társadalmat ismerek meg.” — Hasonlóan nyilatko­zott Bérces elvtárs, a Gyógy­szer Vállalat igazgatója, amikor azt mondotta: „Azért tanulok oroszul, mert a Szovjetuniónak köszönhetem, hogy munkás em­berből igazgató lettem.” Az orosz nyelvtanulás szerve­zésénél azonban hibák is becsúsz­tak. Nem szerveztünk tanfolya­mokat a dolgozó parasztság kö­rében, pedig ők is szívesen ta­nulták volna az orosz nyelvet. Hi­bát követtünk el a tanfolyamok tervezésénél több helyen, mert nem mindig voltunk meggyőzőek és türelmesek a dolgozókkal. Ezért aztán egyes tanfolyamokon már most mutatkoznak a le­morzsolódás jelei. Az állatforgalmi vállalat­nál például a legutóbbi összejöve­telen két hallgató vett részt és pontosan az MSZT vezetősége hiányzott, élen a titkár elvtársai. Az Állami Áruházban megszer­vezték ugyan a tanfolyamot, de nem kezdték meg. Nem kisebb hibák mutatkoztak a dohányfer­mentáló üzemben, ahol már há­rom ízben maradt el orosz nyelv- tanfolyam. Egyedül Tasnádi elv- társ MSZT-litkár járt rendszere­sen a tanfolyamra. Nyúzó Itnréné. városi orosz nyelvtanfolyam felelős. VILLÄM NAGYHALÁSZ! KENDERGYAK TILOSAI! Kövessétek a kendertilósok: Kecsmár Ferencne, Szegedi Erzsébet, Szegedi Rozália példáját, valamennyien 140 százalé­kon felül teljesítették II. dekádtervüket. (Mersitz Imre, Nagy­halász.) MOZIÜZEMI VALLALAT DOLGOZÓI! Már több esetben ígéretet tett a Vállalat, hogy a nyir- parasznyai dolgozók részére minden héten egyszer filmelő­adást rendez. Azonban az ígfrjt még nem valósult meg. ígérgetéssel nem lehet megvalósítani falun a kultúrforru dalmat MÁTÉSZALKAI GÉPÁLLOMÁS MICSURIN BRIGÁDJÁNAK TAGJAI! A brigád tagjai a talajmunka tervet mindössze 37 száza­lékra teljesítettéit. November 20-ig a tervezett 2089 hold helyett csak 787 holdon végezték el a talajmunkát. Pél­dát vehetnének a nagykállói Győzelem brigádtól, akik tervü­ket 121.8 száza'ókra teljesítették. Jobban segítsék a M’csurin brigád tagjai a körzetükhöz tartozó tsz-ck és egyéni parasztok harcát a magasabb termé­sért. OFEHERTOI DOLGOZD PARASZTOK! A község évi tojásbegyüjtési kötelezettségét 29. baromíí- begytijtési kötelezettségét 29 százalékra teljesítette. Nem szé­gyenkeznek ezért a tanács és a község dolgozó parasztjai? Öfehértótól pár kilométerre lakó besenyődiek éves tervüket tojásból 86, baromfiból 63 százalékra teljesítették. Ne hallgassanak az őfehértőlak az ellenség szavára, telje­sítsék hazafias kötelességüket. Á francia nemzetgyűlés a munkabérek felemelése ellen foglalt állást Párizs, (MTI.) A nemzetgyűlés 1 felemelését kívánja. A reakciós kedden foglalkozott Étienne Fajon . , . . , , , többség 30b szavazattal 299 ei onv­kommunista képviselő indítványé- , s val, amely a minimális órabérek I ben elvetette az Indítványt. Felhasználják a hulladékvasat a 61/7. Segédipari Vállalatnál A 61/7 Segédipari Vállalat dol­gozóinál szinte hagyomány az, hogy a vállalásokban a terv túl­teljesítése mellett a hulladék­anyag felhasználása is szerepel. A november 7-műszak tisztele­tére szép felajánlásokat tettek. Ennek köszönhető, hogy 1 hónap alatt 10 mázsánál is több hulla­dékvasat dolgoztak fel. 8—12 centiméteres vasakat vágtak ki hulladéklemezekből és azokat téglaszállító kontingerckhez, vagy ablakkitámasztó ollókhoz használ­ták fel. Tompa György brigádja 8 fő­ből áll, ők teljesítették legjobban vállalásukat. Kovács János II, brigádja az ablak-kitámasztó ollókat készítette el teljesen hul­ladéklemezekből. Ebből is 121 százalékos teljesítményt értek el. Meghosszabbították a silóépitési kölcsön ötven százalékos elengedését Az eddigi rendelkezések érteimé- ben azok a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok, akik november 15-ig állami köl­csönből megépítették silójukat. 50 százalékos hí te!elenged ősben része­sültek. Mivel különböző okokból számos termelőszövetkezet és egyé­nileg dolgozó paraszt erre az időre uern tudta befejezni a silóspítést, kormányzatunk olyan rendelkezést adott ki, hogy az 50 százalékos hitelelengedést mindenki megkapja, aki a silóját ezen az őszön felépíti. Megyénkben november 15-ig 11.600 köbméter siló épült állami kölcsönből. Az építkezési költségek felét elengedte kormányzatunk, ez több mint 300.000 forintot tesz ki megyénkben. A tornyospálcai Lenin termelőszövetkezet tagjai is fel­használták a kormány által nyúj­tott nagy kedvezményt, 200 köb­méter silót építettek. A tornyos- pálcáink nemcsak felépítették siló­jukat, do már meg is töltötték. Jó eredményt értek el :i «Húzásban a kisvárnál Uj Élet tagjai, akik 160 százalékra teljesítették tervü­ket. A vencsellőí Szabadság tsz. eddig 170, a buji Táncsics termelő, szövetkezet pedig 180 százalékra teljesítette silózásl tervét. Teljesí­tené a sóstóhegyi Vörös Csillag tér. melőszö vetkezet is, ha a nagyha­lász! gépállomás segítené ebben a munkában. A sóstóhegyi Vörös Csil­lag tsz. silózásl terve 750 köbmé­ter, eír bőt eddig 100 köbmétert tel­jesítettek. A jól sikerült músoűve- tésli takarmányból meg volna a szükséges siló'.ültő anyag, de már több mint egy hete ott áll elro­molva a nagyhalász i gépállomás szártópője és a gépállomás semmit; nem tesz vele. A szabolcsbákai Rózsa Ferenc termelőszövetkezetnél 600 köbméter, a szabolcsveresmartl Kossuth termelőszövetkezetnél pe­dig 300 köbméter anyag van elő- készítve a sí!ázáshoz, de a klsvár- dai gépállomás nem kiild gépet a silótöltéshez. A gépállomások álta­lában alig segítik a termelőszövet­kezeteket a sl lóz Atban. A megye gépállomásai november 20-ig gilú- zásl tervüket 21.1 százalékra telje­sítették. A községi tanácsok mezőgazda - sági előadói sem törődnek ügy a silózűssal, ahogy azt az állatte­nyésztési tervütik fejlesztése meg­kívánná. Kevesen segítik olyan lel­kesen a munkát, mint Baratoovlcs János ajaki mezőgazdasági előadó, akt minden tőle telhetőt megtett, bogy a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok telje­síteni tudják tervüket. Ajak köz­ségben a termelőszövetkezet és az egyénileg dolgozó parasztok is túl­teljesítették silózásl tervüket. A járási tanácsok sem követelik meg a községi tanácstól, hogy a silózűssal a jelentőségéhez mérten foglalkozzanak. A kisvárdal járás­ban például legutóbb TI község! ta­nács nem is küldött jelentést a silő- zás állásáról és a silóépitkezésről. Különösen elmaradt a silőzással a vásárosra^ményi, kisvárdaí cs u baktalórántházi járás. Az általános elmaradásra mi sem jellemzőbb, mint. az, hogy az élenjáró nyírei- házi járás is csak 38 százai ’Ír­től .lesitek- eddig a tervét. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom