Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-26 / 278. szám

X, ÉVFOLYAM, 27S. SZÁM ARA .70 FILLER ■iBiiriiTWTMi»i-mMMTiinaBSBBa« 1933 NOVEMBER 26. CSÜTÖRTÖK A TAKARÉKOSSÁG'A DOLGOZOK JÓLÉTÉNEK EGYIK EMELŐJE Szovjet gyártmányú; új nagyiéi jesitroényü gépeket irányítanak a h.uro- technikai épíikesésekre, A sztálingrádi vízierömü központban, a Zeljoníj- szigeten 10—15 köbméteres földgyalukkal és 140 lóerős Diesel-motoros trak­torokkal kísérleteznek. A képen: 140 lóerős Diesel-motoros traktorvontatású tízköbméteres földgyalu munka közben, (Foto A. Maklepov-) Taliarckoskorinal* a/ iizcm anyaggal a tiszavasTári gépállomáson A tiszavasvári gépállomás néhány nappal ezelőtt jelentette, hogy teljesítette éves tervét. Jelenleg 110 százalékra teljesítették évi tervüket. A hátralévő hetekben azon Igyekeznek, hogy még több felszántott és bevetett föld adjon jövőre bő termést, még szebb le­gyen a határ. 115 százalékosan teljesítették őszi tervüket. A kiváló munka mellett sok üzemanyagot takarítanak meg. A gépállomás üzemanyagfogyasztása november hónapban 95 százalé­kos. ami 5 százalék megtakarítást jelent. A „Sztálin” brigád 180 százalékra akarja teljesíteni évi tervét, emellett 8 százalék üzem­anyagot takarítanak meg. Ügyelnek az üzemanyag feltöltésénél és nem járatják feleslegesen a gépet. Kiss János elvtárs, a gép­állomás legkiválóbb ifjú traktorosa december 10-re befejezi 1955. évi tervét. Ö is a legminimálisabbra csökkenti az üzemanyagfo­gyasztást. A tervezett üzemanyagnak csak 90 százalékát hasz­nálja fel. t akarékosság a szövetkezeti építkezéseken Termelőszövetkezeteinkben sok pénzt takarítottak meg-már eddig u-~ olcsó építkezéssel. A tagok töve dehne is $okl;gi nagyobb, hogyha az eddig igen drága építkezések helyett olcsóbban építik fel az istálló, hat, raktárakat a termelőszövetkezetek tagjai. Kemecsén a Szabadság tsz-ben mér régebben ott állt kihasziuUallamii egy régi sertéskecces. Sürgősen, szüksége volt a szövetkezetnek j iihhgdályra és scrlésfiazla. lúrV'.'A“ keccesben lécö anyagból sajtit' erőből készítettél; el a juh- hódályt. és fiaztatót. Ezzel a szövetkezet 60. ezer forint körüli pénz. összeget takarított meg. Ugyancsak Kemecsén a Dózsa tsz. tagjai egy nyári sertésszabad­szállást építettek saját erőből, ami legkevesebb 20 ezer forintba ke­rült volna, ha pénzért veszik az anyagot. A Dózsa termelőszövetke­zetben számos más építkezés folyt ezen kívül, jj pásztoroknak is la. kist építettek saját erejükből, saját anyagukból., Lshásoh — mcgíaharífott anyagból Nyíregyháza gyönyörű, új ál- I | lomásával szemben, a Danija- j nieh-utcában nemrég kőművesek j jelentek meg. A G-os számú I Mélyépítő Vállalat munkásai j I számára épülnek itt kétszobás, összkomfortos, kertes családi há­zak. A Mélyépítő Vállalat úgy határozott eredetileg, hogy két ilyen lakás épül a munkában legjobban kitűnt sztahanovisták, élenjáró dolgozók számára. A kormány Programm megjelenése után azonban azt vállalták a vál­lalat munkásai, hogy terven fe­lül egy harmadik lakást is épí­tenek vízvezetékkel, kamrával és sertésóllal ellátva. Bár a mun­káslakások helyének kijelölése késett, mégis december 31-én már az új lakásokban köszönthetik a boldog lakók az újesrtendőt. — Az első ezek közül már tető alatt van, a második laká­son elvégezték a íödömbetono- zásl és most a tetőszerkezetet csi­nálják. A harmadikhoz nemrég kezdtek hozzá, azonban ez is kész lesz határidőre. A kőlábazatot és az alapot teljeseit megtakarított anyagból csinálják. A cserép­anyag is a többször felhasznált felvonulási épületekből szárma­zik. Ez is megtakarított anyag, amelyet Szarvadi László építés- vezető és Varga János munka­vezető juttattak el az építkezés­hez. A líeleli Főcsatorna építésénél (Tudósítónktól.) A Keleti Főcsatorna medre egyre nagyobb távolságban szeli ketté Szabolcs és Hajdú megye határát. Az építő társvállalatok egymást segítve dolgoznak azért, hogy a Tiszántúl 2Ö0.0ÖÖ holdját éltető vízzel ellátó főcsatorna határidőre elkészüljön. Hatalmas munkát közel három és félmillió köbméter föld kitermelését köve­teli ez. November elsejéig egy- milliónyolcszázezer köbméter föl­det termeltek ki, tehát az építést munkák felét végezték el. A csa­torna építői tervük teljesítésében egy hónapi előirányzattal többet lelkesítettek. Ezzel az ütemmel november 30-án befejezik ezévi tervüket. A dolgozók most elha­tározták, hogy ezt az ütemet a nehéz munkát követelő téli idő­ben is megtartják és április 4-e helyett február 28-án adják át rendeltetésének a Keleti Főcsa­tornát. Fejlett technikával ren­delkező gépi erők sokasága végzi a nagy természetátalakító mun­kát. Közel négyszáz gépész irá­nyítja a nagy teljesítményű, fő­leg Szovjetunióból kapott gépek munkáját. A Tiszalöki Vízmű és a hajó­zsilip építkezés közötti 5.3 km-ig a csatorna elkészült s itt már csak töltésrendezési munkák folynak. A meilret csak itt-otl szakítják meg az épülő Uiiias. mellett a közlekedést biztosító földrúgók. A főcsatornán épülő 22 közúti híd közül Szabolccme- gyében 4 közúti és egy vasúti híd épül. A csatorna torkolatánál épül az a vasúti híd, amely a Nyíregyháza—Polgár közötti vas- i útvonalat köti össze. Itt már a vasúti pálya építését is megkezd- ] ték. A tiszalöki járásban két köz- : úti híd épült. A kettes és a né- Igyes számú főközlekedési hidak most épülnek a Tiszalök—Tisza- ! dob és a Tiszavasvári—Polgár ! közötti főközlekedési utak forgal- | mának biztosítására. E két híd j hossza 50 méter, pályaszélességük ! pedig 9 méter. Már megépült a híd karját képező két vasbetonív, amelynek állványokra épült szer­kezetét most eresztik le gépek segítségével a híd pilléreire. Ez­után kezdik meg a pályalemez beépítését. A hidaknak a Keleti Főcsator­nával egyidöben való megépítése érdekében a Betonútépítő Válla­lat dolgozói felajánlották, hogy ; december 31-ig 120.000 köbméter | földmunka elvégzésével segítik a | vízműépítő vállalat munkáját. Sz. J. Használt reszelőbői — új reszelő Az élüzem csillag elnyeréséért Nyíregyházán, a Finommechanikai Vállalatnál most dolgoznak egy nagyszerű újításon, amely je­lentős összegű megtakarítást jelent nemcsak a me­gyének, de az egész országnak. Az elhasznált régi reszelék születnek majd újjá ezen újítás nyomán. Igaz, hogy ezt már régebben végzik az országban. Ez újítás annyiban különbözik majd az eddigitől, hogy sokkal rövidebi) idő alatt készül el és anyagi­lag is komoly összeget takarítanak meg vele nép­gazdaságunknak. Csak egy példát erre. Egy reszelő eladási ára 22—2-1 forint. A régi módszerrel tör­ténő újravágás összege 10—12 forintba került. Az elhasznált részeiét előbb kilágyítják, majd lekoszö- rülik; újravágják és utána megedzik. Ez egy kád- reszelőaél 1.5—2 óra hosszú időt igényel. A Finommechanikai Vállalatnál sokkal egysze­rűbb folyamattal és ugyanolyan jó minőségben végzik majd el néhány hónap múlva ezt a munkát. Az' előállítás csak 4—5 forintba fog kerülni, ahogy előre számftgatják- a dolgozók. Azért, mert keve­sebb folyamaton kell átesni a reszeléknek. Ugyanis vegyi eljárással végzik a munkát, és csak a kén- savat, az áramfogyasztást és a munkások munka­bérét kell belőle fedezni. Rövidebb ideig is tart az újravágás, mint a régi módszerrel. A másfél, két óra • helyett mindössze 15 pere kell egy kádreszslő újjáteremfévéhez. Az újítás nem itt született inog. hanem Egerben végzik már ezzel a módszerrel az, • újra vágást, de csak kicsiben. Mikor már sok jm- nasz érkezett a vállalathoz reszelőhiány miatt, Blauer András elvtárs, a vállalat igazgatója el­ment Egerbe és megnézte ezt az újítást. A Finom­mechanikai Vállalat dolgozói úgy látják, hogy ők sokkal nagyobb mértékben tudják ezt a munkát elvégezni. JRmesak a megyében, ' de egész Keiét- Magyarország részére el tudják majd végezni az . újravágást. llj gyártmányokat készít huiladekhól a nyíregyházi nyomda Kormányunk prograntnija, amely a dolgozók jólétének állandó nö­velését tűzte ki célul, nemcsak széles visszhangra talált az or­szágban, hanem lelkiismeretes munkára, nagyszerű tettekre sar­kalta mindenütt az embereket, — Ezernyi ötlet, újítás, javaslat szü­letik naponta az üzemekben, amelyek mind azt célozzák: min­dig többet adni az embereknek, mindennel növelni a dolgozók jólétét, mindjobban kielégíteni minden irányú szükségleteiket. Ilyen lelkes kezdeményezés in­dult el a nyíregyházi Nyomda­ipari Vállalattól is. Ebben a ter­veit példamutatóan teljesítő kis üzemben készül ezerszámra a megyei újság, az agitátorfüzetek, röplapok, plakátok sokasága az ólombetűvel. nyomdafestékkel. | vágógéppel oly ügyesen dolgozó } nyomdászok, könyvkötők keze- i nyomán. A kormányprogramul megjelenése után azon törték a .fejüket az üzemben: hogyan tud- | nák ők is még inkább kielégíteni | a dolgozók igényeit, amellett, ! hogy tervüket példásan teljesí- ; tik? Szilágyi József elvtárs, a | nyomda igazgatójának javaslatá­ra most már hozzá is látnak a | munkához: ízléses, szép jegyzet- | tömböket fognak készíteni abból ja sok hulladékpapír!)!!, ami min­den takarékosság ellenére is megmarad a munka során. Öt- ven-hatvan kiló papírhulladék is van sokszor havonta, amiből nem kevesebb, mint (J00 jegyzettömböt fádnak készíteni. A jegyzettöm­bök fedőlapja piros, vagy más színű egész vászon-kötésben ké­szül majd és az ötszáz lapos tömbbetéteket mindig cserélni lehet a fedőlapok között. A zseb­ben könnyen elhelyezhető jegy- jzettömbök, — amelyek iránt ed- !dig hiába volt nagy a kereslet az j üzletekben — fedőlappal együtt I mintegy nyolc-tíz forintba kerül­nek majd, s később a tömb-be- I téteket kéí-három forintért meg | lehet újítani. — De nemcsak igy | használják fel a papírhulladékot |a nyomdában. Tervezik, hogyké- ! szilének majd papírtrombitákat |is a gyermekek számára,. sőt: pa- ' pírmasét csinálnak a hulladékból, j amiből aztán babafejek készülnek ja bábjátékosok nagy ölömére. — jA nyíregyházi nyomda kezdemé- ! nyezése követésre méltó példa! A Központi Vezetőség júniusi határozatának végrehajtása új feladatokat ró a vállalatok veze­tőire. Kormányunk intézkedései- nek a gyakorlatban történő meg­valósítását elsősorban a gazda­sági vezetőknek kell megszer­vezni. Ebben a munkában — és I így az én jövőbeni munkámban Jis — javítani kell a vezetés j módszereit. Elsősorban a dolgo­zókkal kell. figyelmesebben fog­lalkoznom és még nagyobb fele­lősségérzettel kell biztosítanom a I tervek maradéktalan teljesítését, j A Fermentálógyár fiatal válla­lat. 1951-ben a megindulás ne- i kézségei sokáig éreztették hatá- ! sukat. Ebben az időben az a fel- j adat áilt előttem, hogy minél job- íban megszervezzem a gyár veze- jtését és elindítsuk az új kikép­zési eljárást, amiért tulajdonkép- j pen a gyárat építettük. Mun- jkánk során az új technikai eljá- Irás kidolgozása sok nehézségbe I ütközött. A minőséggel is sok baj j volt. Mint országunk életében annyi esetben, nekünk is a Szov­jetunió adott helyes iránymuta- ! táist és segítséget. 1952 első felé­iben tanulmányúton voltam a j Szovjetunióban, ahol elsajátíthat­tam a helyes fermentálás! eljá- j rést, és hogyan kell megszervezni j a munkát. Tapasztalataim alapján itthon í munkatársaimmal együtt kidol­goztuk és megvalósítottuk a szovjet dohányfermentálási mód­szert, egyre nagyobb mennyiségű és jobb minőségű dohánnyal já­rultunk hozzá a dolgozók szük­ségleteinek kielégítéséhez. A Szov­jetunióban tapasztaltam azt is, hogy a gyár vezetői a munkafe­gyelem megszilárdítását a társa­dalmi aktívák bevonásával való­sítják meg. Mi is így teremtet­tünk rendet a munkafegyelem te­rén. A műszakból mulasztókat a társadalmi aktívákkal azonnal meglátogatjuk és ha a dolgozó indokolatlanul maradt ki a ter­melésből, felelősségre vonjuk, ha pedig beteg és segítségre van szüksége, akkor segítségére sie­tünk. A dolgozó nők érdekében nem­rég népboltot építettünk a válla­lat udvarán. Korszerűsítettük a napköziotthont és a bölcsődét is. A jövőben még több gondot for­dítunk a munkások szociális és kulturális igényeinek kielégítésé­re, munkafeltételeik javítására. Mindez még jobb munkára, újabb termelési sikerek elérésére ösztönzi a dolgozókat. Vállala­tunk a harmadik negyedéves I tervteljesítéssel elnyerte az él- | üzemért folyó versenyben . a j második helyet, s biztosítani ! akarom, hogy a negyedik negyedévi tervteljesítéssel hoz­zánk kerül az élüzem csillag. Ennek érdekében kikérem a mun­kások bírálatát, hogy segítsék munkámat, a vezetés módszeré­nek megjavítását, a jobb terme­lési viszonyok és termelési sike­rek elérését. Somogyi Lajos, a dohányfermentálógyár igazgatója. KB BBS B^B fli % Ü Hl » ■ mmm Wk $ 9 , k ■ wHB H HRf A 11 I fa » H ______M , WHL |n| M IHR % M .OS -SZATMÁR'MECYE CÁNAK LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom