Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)
1953-11-25 / 277. szám
AZ MDP SZABOLCS^SZATMARHfCYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA X. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM AHA 50 FILLER 1958 NOVEMBER 25, SZERDA BMffiMMW11 ■ HIWII—IIBI III Ilii Pl III lllll MINDENT AZ EMBERNEK — MINDENT AZ EMBERÉRT! Betonjárda Dahlalórámháián Buktalórantházan.ik a híres baktai erdő mellett újabb nevezetessége is van már. A híres betonút ez, mely több község mellett Baktát is érinti. Nagy köny- ityebbsége ez a falunak, mert akár vásárra jönnek Nyíregyházára, akár a határból takarítanak be a dolgozó parasztok, megkönnyíti útjukat, munkájukat ez a sima, szép út. Nem is olyan régen készült el a betonút, máris újabb ajándékot kapott államunktól Baktalórántháza. Betonjárdát. Ha az elmúlt nyár esős napjain valaki végigment a baktai Kossuth-utcán, bokáig gázolt a sárban, latyakban. Most a járókelők száraz cipővel közlekedhetnek ebben az utcában az új betonjárdán. November 20-án adták át a forgalomnak ezt a járdát, mely jobboldalon a Kossuth- utea sarkától a községi körorvosi lakásig mintegy 6*10 méter hosz- szúságú. baloldalon pedig a közkúttól a községi tanácsig 400 méter. A falu dolgozói örömmel fogadták államunktól ezt az újabb szép ajándékot, amely 53 ezer forintba került. Úi orvosi rendelő Záhonyban egy pici kis helyiségben volt (illetve még pillanatnyilag is itt van) a községi orvosi rendelő. De örömmel és büszkeséggel néznek a falu lakói a község- központjában felépített új, modern orvosi rendelőre, melyben a jövő hónap közepétől mór meg is kezdődik a rendelés. A felszabadulás előtti években nem remélték a záhonyi dolgozók, de maga Gyüre Zoltán községi orvos sem, hogy a szűk rendelőt ilyen széppel, kényelmessel cserélik fel. Csak mikor a 3 és az 5 éves terv nyomán egyre több ajándék jutott Záhonyba is, ekkor kezdtek ebben reménykedni. Es vágyuk valóra is vált. Gyüre Zoltán nemcsak egyedüli orvosa már Záhonynak, mert a vasútnál, — ahol a faluból igen sokan dolgoznak — már két üzemi orvos segíti elő a megbetegedett dolgozók mielőbbi gyógyulását. Az új orvosi rendelőre államunk 160 ezer forintot fordított, s ezzel is elősegítette a falu dolgozóinak jobb orvosi ellátását. Oondoskodás a* «regekről Híres szövetkezet megyénkben a szamosbecsi Uj Elet, A szövetkezet minden tagja hat kiló almát kapott egy-egy munkaegységre. Az almán kívül sok más természetbenit, elsősorban kenyérgabonát vittek haza a szövetkezeti dolgozók. Ma este zárszámadás lesz ebben a szövetkezetben. A számítás szerint körülbelül nyolc forint jut munkaegységenként. Azért nyolc forint, mert sok mázsa almát csak későbben visznek piacra, s ebből azután részesednek. Mégis 50—8» forint jut, mindent összevetve, a tagok munkaegyégeire egyaránt. Amikor a zárszámadást készítették, — gondoltak az öregekre is. Jövedelmüknek két százalékát szociális alap címén félreteszik. Eddig sem volt rossz dolguk az idős szövetkezeti tagoknak, hiszen könnyebb munkára osztották be őket. Egyrészük éjjeliőr, még többen mezőőrök, most azonban végérvényesen blz- | tositják a 2 százalékos szociális útlapból az öregek gondtalan, I nyugodt megélhetését. Takarékos szabászok A nyíregyházi riihaüzemben széleskörű takarékossági mozgalom folyik; A szövetvégek jó beosztásával maradékmentesen dolgoznak. Úgy igyekeznek teljesíteni a különböző nagyságok anyagnonnáit, hogy a szövetvégeket teljesen felhasználják. Havonta többezer forint értékű anyagot takarítanak így meg, amely különben veszendőbe menne. Cseke Lajos főszabász és Búzás András rajzolószabász októberben például 11 méter szövetet takarított meg, amelyből kilenc darab S as nagyságú működő kabátot lehet gyártani; Emellett mintegy 6Ö0Ö forintot érő bélést és más anyagot takarítottak meg. Kiszámították: ezer mikádó elkészítésekor annyi anyagot tudnak meg- .takarítani, amennyiből 50 mikádót lehet még elkészíteni. — A képen látható Krasznavölg) i Gyula vágószabász korszerű, szalagfűrésze* gépével vesz részt a takarékossági mozgalomban. 115 százalékot teljesít, kiváló minőségű, pontos munkát végez. EMB ER EK A ' TON Pavlov-mozgalom a nyíregyházi kórházban Néhány hónappal ezelőtt határozták el a nyíregyházi kórház dolgozói — orvosok, ápolók és a takarítók, — hogy ők is bekapcsolódnak a Pavlov-mozgalomba. A betegek jobb ellátásáért, gyógyításáért és nyugalmáért dolgozik egyöntetűen mindegyikük. S a néhány hónap munkája megmutatta, milyen eredményeket értek el, Udvariasak a betegekkel s azok hozzátartozóival. Újításokat nyújtottak be a betegek nyugalmának biztosítása érdekében. Az egyik ilyen újítás például azt eredményezi, hogy a takarítószemélyzet nem nyugtalanítja a betegeket, amikor mossa a kórterem kövét. A vödör aljára deszkát szereltek, gumival vonták be a vödör fogóját, hogy zajt ne okozzon. Még tovább akarnak javítani munkájukon, hogy egészségesen hagyják el a kórházat a most még beteg dolgozók. Jobban felbérelt ebéd-öt a tiszalöki erőmű építőinek ! Életemben a napoKuan vontam másodszor Tiszalökön. Előbb mint egy labdarúgómérkőzés aktív résztvevője, most: hivatalos ügyben. Az akkor még tervezett hatalmas arányok és méretek azóta sorra megvalósultak. Ott álltam a Tiszalöki Erőmű szemet gyönyörködtető építkezésénél, a 37 méter magas betonpillérek tövében, amelyek mint a felszabadult alkotó erő diadaloszlopai emelkednek a magasba, Jártam a turbinaházban is, ahová óriási vízikapukon tódul be majd a víz és ahol éles betenkanyart építettek, hogy ezzel is meggyorsítsák a viz áramlási sebességét. Végig az építkezésen lüktet a munka — megállás nélkül. Mindezekhez a nagyszerű alkotásokhoz, a jövő esztendőben elkészülő tiszalöki erőműhöz, ötéves tervünk büszkeségéhez nem méltó az erőmű ebédlője. Azt várnánk, hogy ízlésesen berendezett, tiszta környezet fogadja az embert. Szó sincs erről. Hosszú — és ósdi kecskelábú asztalokkal vau tele az ebédlő. A székeket is lócák helyettesítik — nem nehéz kitalálni, miért, — mert a „keret” nem engedi, hogy székeket és asztalokat vásároljanak. A konyhavezető elpanaszolía, hogy „szűkre szabták” a felszerelést is: kicsi a konyha, még kisebb az üst „kapacitása”. A legmeglepőbb azonban az volt, amikor az állította, hogy „egyetlen darab kcs sincs a raktárban”. Néhány perc múlva ezt saját magam is tapasztaltam. Az igen ízletes és jól elkészített bécsiszeletet kés nélkül adták elém. Apró bosszúságok ezek, de könnyén elkerülhetők. A Keletmagyarországi Uzemélelmezési Vállalat több gondot fordítson a jövőben ennek a hatalmas létesítménynek a konyhájára, a tiszalöki erőműt építő vállalatok pedig gondoskodjanak arról, hogy korszerűen berendezett ebédlőben fogyasszák el reggelijüket, ebédjüket és vacsorájukat az építkezés dolgozói. Vadas György, Debrecen. Miért nem törődnek a hisiárüai traktoristákkal ? A kormanyprogramm egyik fő célkitűzése megjavítani a dolgozók munkavédelmi és szociális helyzetét. Mi, a kisvárdai gépállomás dolgozói eddig nem éreztük e Programm jótékony hatását. Sérelmesnek tartjuk, hogy az AMG megyei igazgatósága jóformán semmit sem juttat nekünk a munkavédelmi cs szociális beruházásból. Áldatlan állapotok uralkodnak gépállomásunkon. Nincs rendes szerelőműhelyünk és cséplő-szerelőnk. Illetve van, csak tető nincs felette. Hyen műhelyben télen lehetetlenség úgy dolgoz”' hogy meg ne betegedjenek a ' -aktorosok. Ha télen hófúvás m olyan nagy a hó a műhelyben, mint kinn a szabadban. Ilyen körülmények között betegedett meg az . elmúlt évben súlyosan az egyik dolgozónk. Nemcsak az egészségre káros ez, hanem a munka rovására is megy. Számos dolgozónk jelentette ki — jogosan, — hogy ilyen körülmények között nem hajlandó dolgozni. Az AMG. megyei igazgatósága hozzájárult ugyan a szerelőműhely átépítéséhez, de a sokkal rosz- szabb állapotban lévő cséplő- szerelde rendbehozását nem engedélyezte. Nagyon rossz a helyzet a tisztálkodási lehetőségek terén is. A gépállomáson nincs mosdó, s a dolgozók csak kívülről nézik a gyönyörű csempézett fürdőszobát. amelyet 1351 óta — amióta felépítették — használni nem lenet. Ez a helyzet nagyban befolyásolja a dolgozók munkakedvét. Nem szívesen dolgozik az az ember, aki egész nap hidegben dolgozik, olajos a traktor szerelése után és mégcsak meg sem mosdhat utána. Egészen más a helyzet a szomszédos mándoki gépállomáson. — Korszerű, meleg műhelyben dolgoznak és még három műhelyt építenek. A kastélyt átalakították a traktorosok számára, ahol minden igényüket kielégíthetik. A kisvárdai gépállomás dolgozói is nagyon várják munkakörülményeik megjavulását! KISS BORBÁLA, iib. elnök. Lassú víz partot mos; hát még ha megárad a folyó! Olykor a vadul hömpölygő hullámok szinte tépik, marják a partot, a gátat. A Ti za például 1948-ban Ti- vad árnál kitört medréből, és árjával többszáz hold földet elöntött. Azóta védőgátakkal „zabolázták” meg a néha lágyhullámú, máskor pedig haragos folyót. A csatornák, patakok, folyók és folyamok szabályozására egyre több gondot fordít kormányunk. A parasztság és az egész dolgozó nép érdekében intézkedések történtek és történnek; egyrészt az árvízvédelem területén, másrészt pedig a folyók éltető vizének, energiájának gazdaságos felhasználásáról. Ezen intézkedéseknek végrehajtásával a Vízügyi Igazgatóságok vannak megbízva. Ez a szerv közreműködik a vízgazdálkodással kapcsolatos tudományos kutatásban, a vízkészletek feltárásában és elosztáá- ban. Közreműködik az ivóvíz- és csatornaművek, ' valamint szennyvíztisztító berendezések és levezető csatornák bővítésében. I” ogialüozik az országos jelentőségű ár- és belvízvédelem feladataival, továbbá öntözéssel, víztárolással, leesapolással, halastavak és sáncolások, gátak építésével. A Szabolcs-Szat- mármegyei Vízügyi Igazgatóságnak több mint 1.500 dolgozója eredményesen tölti be hivatását. Miként a gyárakban és üzemekben a munkások és a szántóföldeken a dolgozó parasztok, ők is lelkesen végzik munkájukat, harcolnak a kormány- programm megvalósulásáért, Konrád Rudolf jelvényes sztahanovista, munkaérdemrenddel kitüntetett technikus például nagyszerű újítást vezetett be a felsőtiszai védőgát építésénél. A gátat eddig úgy építették, hogy a humusz földréteget külön kitermelték és félrerakták, majd mikor a humusz alatti talajból elkészült a védőgát, annak tetejébe hordták a gyepesítéshez szükséges jó talajt. (Ez azért szükséges, hogy a gyepesítés által a víz sodrásának ellenállóbb legyen a töltés.) Az új módszer szerint úgy szervezik meg a munkát, hogy a humusztalajt ne kelljen félrerakni, hanem folyamatosan és egyenesen a töltésbe építhessék. Ezzel a módszerrel körülbelül 15 százalékkal meggyorsult a munka. Az újító most Győrben van tapasztalatcsereátadáson. — Érdeme van abban is, hogy a felsőtiszai töltés erősítésénél dolgozó Toldi Andor kubikos brigádja r jól szervezett munka következtében szta-i hanovista brigád lett, A brigád mindig a legjobbak között vám A brigád legutóbbi hathavi átlagteljesít* ménye 186 százaiéig A brigádvezetőt az OVF, az országos ver* senyben elsőnek mi* nősítette és novem* bor 7-én munkaérdeméremmel tüntette ki. Hasonlóan „legény a gáton” Szabó András tiszabecsi gátőr és brigádja is, akik teendőiket példaadóan látják el. Az országban a „gátőri szakma legjobb dolgozója" III. helyezését érte el a brigád vezetője. Lengyel István főmérnök a folyam- mérnöki beruházási munkák központi irányítója és tervező mérnöke, a tiszalöki vízilépcső meder-elzárásának tervezésében és építésvezetésében kiváló munkát végez. Az OVF keretén belül kiérdemelte a mérnöki szakma „I-ső helyezett” kitüntetést. Lelkesítse további jó munkára Lengyel Istvánt ez a kitüntetés, a csehszlovák-magyar határszakasz folyószabályozási tervének elkészítésében. A Vízügyi Igazgatóság valamennyi munkása kövesse az élenjáró dolgozók példáját! O. A. .A Világ, pvoletáriai egge*ülhetek!
