Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-25 / 277. szám

AZ MDP SZABOLCS^SZATMARHfCYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA X. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM AHA 50 FILLER 1958 NOVEMBER 25, SZERDA BMffiMMW11 ■ HIWII—IIBI III Ilii Pl III lllll MINDENT AZ EMBERNEK — MINDENT AZ EMBERÉRT! Betonjárda Dahlalórámháián Buktalórantházan.ik a híres baktai erdő mellett újabb neveze­tessége is van már. A híres be­tonút ez, mely több község mel­lett Baktát is érinti. Nagy köny- ityebbsége ez a falunak, mert akár vásárra jönnek Nyíregyhá­zára, akár a határból takarítanak be a dolgozó parasztok, meg­könnyíti útjukat, munkájukat ez a sima, szép út. Nem is olyan ré­gen készült el a betonút, máris újabb ajándékot kapott álla­munktól Baktalórántháza. Beton­járdát. Ha az elmúlt nyár esős napjain valaki végigment a bak­tai Kossuth-utcán, bokáig gázolt a sárban, latyakban. Most a já­rókelők száraz cipővel közleked­hetnek ebben az utcában az új betonjárdán. November 20-án ad­ták át a forgalomnak ezt a jár­dát, mely jobboldalon a Kossuth- utea sarkától a községi körorvosi lakásig mintegy 6*10 méter hosz- szúságú. baloldalon pedig a közkúttól a községi tanácsig 400 méter. A falu dolgozói örömmel fogadták államunktól ezt az újabb szép ajándékot, amely 53 ezer forintba került. Úi orvosi rendelő Záhonyban egy pici kis helyi­ségben volt (illetve még pillanat­nyilag is itt van) a községi or­vosi rendelő. De örömmel és büszkeséggel néznek a falu lakói a község- központjában felépített új, modern orvosi rendelőre, melyben a jövő hónap közepétől mór meg is kezdődik a rendelés. A felszabadulás előtti években nem remélték a záhonyi dolgo­zók, de maga Gyüre Zoltán köz­ségi orvos sem, hogy a szűk rendelőt ilyen széppel, kényel­messel cserélik fel. Csak mikor a 3 és az 5 éves terv nyomán egy­re több ajándék jutott Záhonyba is, ekkor kezdtek ebben remény­kedni. Es vágyuk valóra is vált. Gyüre Zoltán nemcsak egyedüli orvosa már Záhonynak, mert a vasútnál, — ahol a faluból igen sokan dolgoznak — már két üze­mi orvos segíti elő a megbetege­dett dolgozók mielőbbi gyógyulá­sát. Az új orvosi rendelőre álla­munk 160 ezer forintot fordított, s ezzel is elősegítette a falu dol­gozóinak jobb orvosi ellátását. Oondoskodás a* «regekről Híres szövetkezet megyénkben a szamosbecsi Uj Elet, A szövet­kezet minden tagja hat kiló al­mát kapott egy-egy munkaegy­ségre. Az almán kívül sok más természetbenit, elsősorban ke­nyérgabonát vittek haza a szö­vetkezeti dolgozók. Ma este zár­számadás lesz ebben a szövetke­zetben. A számítás szerint körül­belül nyolc forint jut munkaegy­ségenként. Azért nyolc forint, mert sok mázsa almát csak ké­sőbben visznek piacra, s ebből azután részesednek. Mégis 50—8» forint jut, mindent összevetve, a tagok munkaegyégeire egyaránt. Amikor a zárszámadást készí­tették, — gondoltak az öregekre is. Jövedelmüknek két százalé­kát szociális alap címén félrete­szik. Eddig sem volt rossz dol­guk az idős szövetkezeti tagok­nak, hiszen könnyebb munkára osztották be őket. Egyrészük éj­jeliőr, még többen mezőőrök, most azonban végérvényesen blz- | tositják a 2 százalékos szociális útlapból az öregek gondtalan, I nyugodt megélhetését. Takarékos szabászok A nyíregyházi riihaüzemben széleskörű takarékossági mozgalom folyik; A szövetvégek jó beosztásával maradékmentesen dolgoznak. Úgy igyekeznek teljesíteni a különböző nagyságok anyagnonnáit, hogy a szövetvégeket teljesen felhasználják. Havonta többezer fo­rint értékű anyagot takarítanak így meg, amely különben veszen­dőbe menne. Cseke Lajos főszabász és Búzás András rajzolószabász októberben például 11 méter szövetet takarított meg, amelyből kilenc darab S as nagyságú működő kabátot lehet gyártani; Emellett mint­egy 6Ö0Ö forintot érő bélést és más anyagot takarítottak meg. Kiszá­mították: ezer mikádó elkészítésekor annyi anyagot tudnak meg- .takarítani, amennyiből 50 mikádót lehet még elkészíteni. — A képen látható Krasznavölg) i Gyula vágószabász korszerű, szalagfűrésze* gépével vesz részt a takarékossági mozgalomban. 115 százalékot tel­jesít, kiváló minőségű, pontos munkát végez. EMB ER EK A ' TON Pavlov-mozgalom a nyíregyházi kórházban Néhány hónappal ezelőtt hatá­rozták el a nyíregyházi kórház dolgozói — orvosok, ápolók és a takarítók, — hogy ők is bekap­csolódnak a Pavlov-mozgalomba. A betegek jobb ellátásáért, gyó­gyításáért és nyugalmáért dolgo­zik egyöntetűen mindegyikük. S a néhány hónap munkája meg­mutatta, milyen eredményeket értek el, Udvariasak a betegek­kel s azok hozzátartozóival. Újí­tásokat nyújtottak be a betegek nyugalmának biztosítása érdeké­ben. Az egyik ilyen újítás pél­dául azt eredményezi, hogy a ta­karítószemélyzet nem nyugtala­nítja a betegeket, amikor mossa a kórterem kövét. A vödör aljá­ra deszkát szereltek, gumival vonták be a vödör fogóját, hogy zajt ne okozzon. Még tovább akarnak javítani munkájukon, hogy egészségesen hagyják el a kórházat a most még beteg dolgozók. Jobban felbérelt ebéd-öt a tiszalöki erőmű építőinek ! Életemben a napoKuan vontam másodszor Tiszalökön. Előbb mint egy labdarúgómérkőzés aktív résztvevője, most: hivatalos ügyben. Az akkor még tervezett hatalmas arányok és mére­tek azóta sorra megvalósultak. Ott álltam a Tiszalöki Erőmű szemet gyönyörködtető építke­zésénél, a 37 méter magas betonpillérek tövé­ben, amelyek mint a felszabadult alkotó erő diadaloszlopai emelkednek a magasba, Jártam a turbinaházban is, ahová óriási vízikapukon tó­dul be majd a víz és ahol éles betenkanyart építettek, hogy ezzel is meggyorsítsák a viz áramlási sebességét. Végig az építkezésen lüktet a munka — megállás nélkül. Mindezekhez a nagyszerű alkotásokhoz, a jövő esztendőben elkészülő tiszalöki erőműhöz, ötéves tervünk büszkeségéhez nem méltó az erőmű ebédlője. Azt várnánk, hogy ízlésesen be­rendezett, tiszta környezet fogadja az embert. Szó sincs erről. Hosszú — és ósdi kecskelábú asztalokkal vau tele az ebédlő. A székeket is lócák helyettesítik — nem nehéz kitalálni, mi­ért, — mert a „keret” nem engedi, hogy szé­keket és asztalokat vásároljanak. A konyhave­zető elpanaszolía, hogy „szűkre szabták” a fel­szerelést is: kicsi a konyha, még kisebb az üst „kapacitása”. A legmeglepőbb azonban az volt, amikor az állította, hogy „egyetlen darab kcs sincs a raktárban”. Néhány perc múlva ezt sa­ját magam is tapasztaltam. Az igen ízletes és jól elkészített bécsiszeletet kés nélkül adták elém. Apró bosszúságok ezek, de könnyén elkerül­hetők. A Keletmagyarországi Uzemélelmezési Vállalat több gondot fordítson a jövőben ennek a hatalmas létesítménynek a konyhájára, a ti­szalöki erőműt építő vállalatok pedig gondos­kodjanak arról, hogy korszerűen berendezett ebédlőben fogyasszák el reggelijüket, ebédjüket és vacsorájukat az építkezés dolgozói. Vadas György, Debrecen. Miért nem törődnek a hisiárüai traktoristákkal ? A kormanyprogramm egyik fő célkitűzése megjavítani a dolgo­zók munkavédelmi és szociális helyzetét. Mi, a kisvárdai gépál­lomás dolgozói eddig nem érez­tük e Programm jótékony hatá­sát. Sérelmesnek tartjuk, hogy az AMG megyei igazgatósága jófor­mán semmit sem juttat nekünk a munkavédelmi cs szociális be­ruházásból. Áldatlan állapotok uralkodnak gépállomásunkon. Nincs rendes szerelőműhelyünk és cséplő-sze­relőnk. Illetve van, csak tető nincs felette. Hyen műhelyben télen lehetetlenség úgy dolgoz”' hogy meg ne betegedjenek a ' -aktorosok. Ha télen hófúvás m olyan nagy a hó a műhelyben, mint kinn a szabadban. Ilyen kö­rülmények között betegedett meg az . elmúlt évben súlyosan az egyik dolgozónk. Nemcsak az egészségre káros ez, hanem a munka rovására is megy. Számos dolgozónk jelentette ki — jogo­san, — hogy ilyen körülmények között nem hajlandó dolgozni. Az AMG. megyei igazgatósága hozzájárult ugyan a szerelőműhely átépítéséhez, de a sokkal rosz- szabb állapotban lévő cséplő- szerelde rendbehozását nem en­gedélyezte. Nagyon rossz a helyzet a tisz­tálkodási lehetőségek terén is. A gépállomáson nincs mosdó, s a dolgozók csak kívülről nézik a gyönyörű csempézett fürdőszobát. amelyet 1351 óta — amióta fel­építették — használni nem lenet. Ez a helyzet nagyban befolyá­solja a dolgozók munkakedvét. Nem szívesen dolgozik az az em­ber, aki egész nap hidegben dol­gozik, olajos a traktor szerelése után és mégcsak meg sem mosd­hat utána. Egészen más a helyzet a szom­szédos mándoki gépállomáson. — Korszerű, meleg műhelyben dol­goznak és még három műhelyt építenek. A kastélyt átalakították a traktorosok számára, ahol minden igényüket kielégíthetik. A kisvárdai gépállomás dolgo­zói is nagyon várják munkakö­rülményeik megjavulását! KISS BORBÁLA, iib. elnök. Lassú víz partot mos; hát még ha megárad a folyó! Oly­kor a vadul hömpöly­gő hullámok szinte tépik, marják a par­tot, a gátat. A Ti za például 1948-ban Ti- vad árnál kitört med­réből, és árjával többszáz hold földet elöntött. Azóta védő­gátakkal „zabolázták” meg a néha lágyhul­lámú, máskor pedig haragos folyót. A csa­tornák, patakok, fo­lyók és folyamok sza­bályozására egyre több gondot fordít kormányunk. A pa­rasztság és az egész dolgozó nép érdeké­ben intézkedések tör­téntek és történnek; egyrészt az árvízvé­delem területén, más­részt pedig a folyók éltető vizének, ener­giájának gazdaságos felhasználásáról. Ezen intézkedések­nek végrehajtásával a Vízügyi Igazgatóságok vannak megbízva. Ez a szerv közreműködik a vízgazdálkodással kapcsolatos tudomá­nyos kutatásban, a vízkészletek feltárá­sában és elosztáá- ban. Közreműködik az ivóvíz- és csator­naművek, ' valamint szennyvíztisztító be­rendezések és leveze­tő csatornák bővítésé­ben. I” ogialüozik az országos jelentőségű ár- és belvízvédelem feladataival, továbbá öntözéssel, víztárolás­sal, leesapolással, ha­lastavak és sáncolá­sok, gátak építésével. A Szabolcs-Szat- mármegyei Vízügyi Igazgatóságnak több mint 1.500 dolgozója eredményesen tölti be hivatását. Miként a gyárakban és üze­mekben a munkások és a szántóföldeken a dolgozó parasztok, ők is lelkesen vég­zik munkájukat, har­colnak a kormány- programm megvaló­sulásáért, Konrád Rudolf jelvényes sztahanovista, mun­kaérdemrenddel ki­tüntetett technikus például nagyszerű újítást vezetett be a felsőtiszai védőgát építésénél. A gátat eddig úgy építették, hogy a humusz föld­réteget külön kiter­melték és félrerak­ták, majd mikor a humusz alatti talaj­ból elkészült a védő­gát, annak tetejébe hordták a gyepesítés­hez szükséges jó ta­lajt. (Ez azért szük­séges, hogy a gyepe­sítés által a víz sod­rásának ellenállóbb legyen a töltés.) Az új módszer szerint úgy szervezik meg a munkát, hogy a hu­musztalajt ne kell­jen félrerakni, ha­nem folyamatosan és egyenesen a töltésbe építhessék. Ezzel a módszerrel körülbe­lül 15 százalékkal meggyorsult a mun­ka. Az újító most Győrben van tapasz­talatcsereátadáson. — Érdeme van abban is, hogy a felsőtiszai töltés erősítésénél dolgozó Toldi Andor kubikos brigádja r jól szervezett munka következtében szta-i hanovista brigád lett, A brigád mindig a legjobbak között vám A brigád legutóbbi hathavi átlagteljesít* ménye 186 százaiéig A brigádvezetőt az OVF, az országos ver* senyben elsőnek mi* nősítette és novem* bor 7-én munkaér­deméremmel tüntette ki. Hasonlóan „legény a gáton” Szabó And­rás tiszabecsi gátőr és brigádja is, akik teendőiket példaadóan látják el. Az ország­ban a „gátőri szak­ma legjobb dolgozó­ja" III. helyezését ér­te el a brigád vezető­je. Lengyel István főmérnök a folyam- mérnöki beruházási munkák központi irá­nyítója és tervező mérnöke, a tiszalöki vízilépcső meder-el­zárásának tervezésé­ben és építésvezeté­sében kiváló munkát végez. Az OVF kere­tén belül kiérdemel­te a mérnöki szakma „I-ső helyezett” ki­tüntetést. Lelkesítse további jó munkára Lengyel Istvánt ez a kitüntetés, a cseh­szlovák-magyar ha­társzakasz folyósza­bályozási tervének el­készítésében. A Víz­ügyi Igazgatóság va­lamennyi munkása kövesse az élenjáró dolgozók példáját! O. A. .A Világ, pvoletáriai egge*ülhetek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom