Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-20 / 273. szám

néplap 1953 NOVEMBER 20, PÉNTEK A helyi és szövetkezeti ipar fejlesztésének időszerű kérdései Irta: Sz. NOVOZSILOV „Kincskereső66 ásók nyomában Nyírbátorban l?üj. A várkastély fokán kuruc vitéz sé. tál fel s alá, őrségen van. Lassan ereszkedik az alkony. -1 falu népe pihenni készül. Egész napon sokat fá­radtak, nehéz munkát végeztek. A várkastély nehéz tölgyfaajtói be. csukódtak, ma már senk i 'nem megy k i rajtuk. A közelben fekvő mocsarakban békák kezdik el esti hangversenyüket, a partról a fii közül a tücsök felel rá messze valahol, A vár fokán megszólal a, tárogató. Hány ilyen szép es­tet, csendes éjszaka t értek meg ezek az em­berek és hány izgn. lommal teli. napnak lettek hősei! Régmúlt idők embe­rei elevenednek most meg előttünk, aho­gyan Nyírbátor felé közeledünk a. vonattal. Már messziről szembe, tűnnek a községben tornyok gótikus vona. lói. Ezek tövében gyű­léseitek a megyék lőjél-ben Martinuzzi Fráter György kezde. meny esésére E rifely hovatartozása ügyé. ben, itt zajlott le II. Rákóczi Ferenc sza­badságharcának sok mozzanata. Soksok történelmi vonatkozá­sú eseményről lehetne beszélni, a község ne. vével kapcsolatban. A dicső napok tár­gyi emlékeit több mint négy évszázad alatt eltakarta, a homok, belepte a fű és sokan az emberek közül is elfeledték őket. Most újra emlékezni kezde­nek a, nyírbátoriak. Művészi értékben igen gazdag ez a köz. ség. Román, gát, re­neszánsz és barokk emlékekkel találko­zunk A református templom stallumai (templomi díszes pad) az erdélyi yj.rene. szánsz legszebb ma­gyarországi emlékei, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum őriz az utókor számára. A. felszabadulás után megindult a kutatás további régiségek fel- tó rá sása. Kezdetben ügy látszott, nem sok sikerrel. JOzév májuséiban a csatornázó sok alkat, mával azonban külö­nös nagyságú ezüst- pénzeket talállak az itt dolgozó munkások. Csakhamar megálló pi. lottók, hogy I. Tápéit korabeli pénzeket la. láttak. ezenkívül az 1600-as évekből török pipákat. Apró pipák ezek, jellegzetes török díszítésük: a turbán. No, de jöjjünk csak vissza, a, református templomhoz. Ezt a művészi épületet 1)8 ben kezdték építeni. Báthori István meg. nyerte a kenyérmezei esat.it és ennek zsák­mányát a templom építésére szánta. A templom 27 esztendeig készült, 1511-ben ké­szült el. Ezt már nem érte meg Báthori, mert 1)93-1tan meg. halt. A templom mellett várkastély húzódott, ami nyári szállásként szolgált a csatádnak. Azonban a sok harc következtében, (törő. kök, Habsburgok.lé. ­madara) erősen meg, rongálódott. lőOj-ben Rákóczi Ferenc, a nyír. ségi várak széthányó. ' seit rendelte el, nehogy 'császári kézbe kcriil- rc. az ellenfelet erő. sltsck. Valószínű ek. kor pusztult el a bú- tori erősség is. Kél fala maradt meg, a földm ü vcsszövetkr. zct raktára ran most ezen a■ helyen. Ezé r szegtem bérében kezdték meg az ti i óró nők. jjző ép í lése t. I: ásatások. ..lkaiméi ral a. vár új nyomaira\ bukkantak, 1 méter 15 cm. rastagsiigú fairé: sziket találtak. .1 j ásások alkalmával k.i: -épkori edények is elö\ kerültek. .1 kuniékor vitézi, sarkantyúiból, is találtak néhányat | várkastély aj tókeretei- hez tartózhattuk azok os ajtódara,bók is) amelyeket szintén itt találtak. ) z itt dolgozó 'mun­kások nagy izgalom­mal várnak minden el. következendő napot, hogy egy.egy vj lelet­re bukkanjanak, Szorga Ima sag fo.: ga,tjeik .t „kincskereső'9 ásót. hogy Nyírbátor hősi, múltjának új és új emlékei kerüljenek, élő a. régi titkokat rejtő föld gyomrából, fo. M. Több mint 75.000 kötvényt sorsúinak ki törlesztéssel az Első Békekölcsön 5. sorsolásán Moszkva területen jólműködő helyi és szövetkezeti ipari hálózat van. Ehhez a hálózathoz, nem számítva Moszkva város vállala­tait, 72 járási és városi ipari kombinát és 554 kisipari terme­lőszövetkezet tartozik, amelyek évente több mint négymilliárd ru­bel értékű árucikket termelnek. A helyi és szövetkezeti ipar sok vezetője, a járási és városi szovjetek végrehajtóbizottságai az utóbbi időben egyre több figyel­met szentelnek a gyártmányok minőségének javítására és a vá­laszték növelésére. Az elmúlt évben a terület he­lyi és szövetkezeti ipara által gyártott tömegfogyasztási cikkek nagyrészét felülvizsgálták. Az el­lenőrző bizottságokban mérnökök, technikusok, áruismereti szakem­berek és kereskedelmi szakembe­rek dolgoznak, akik eddig körül­belül háromezer árumintát ellen­őriztek. A bizottságok javaslata alapján a területi végrehajtó bizottság a gyártmányok egy ré­szét kivonta a forgalomból ala­csony minősege miatt. Az ellenőrzés megmutatta azt is, hogy a leggyengébb minőségű, legkisebb választékú és legdrá­gább árut általában a nem sza­kosított vállalatok állítják elő. — Kézműves és félkézműves mód­szerekkel nagyszámú olyan gyárt­mányt állítanak elő, amelyek tel­jesen különbözőek egymástól a gyártástechnológiát tekintve. Az ilyen „univerzális” vállalatok ve­zetői nem számolnak a termelési lehetőségekkel figyelmen kívül hagyják a technológia elemi kö­vetelményeit, az árucikkek gyár­tását a „mindenből egy keveset” elve alapján szervezik meg és el­árasztják a piacot gyenge minő­ségű termelvényekkel. A helyi és szövetkezeti ipar te­rületi szervezetei, a járási és vá­rosi Szovjetek végrehajtó bizott­ságaival karöltve nemrég új in­tézkedéseket dolgoztak ki az ipari kombinátok és kisipari ter­melőszövetkezetek szakosítására. E rendszabályok egy részét már meg is valósították. Azelőtt kötszövött anyag gyár­tásával 103 vállalat foglalkozott, most 62 gyárban folyik ez a munka. Profilírozták a gumicipők, a divatáru, stb. gyártását is. Kü­lön szakosított ipari szövetkeze­tek alakultak gyermekjátékok, sportfelszerelések gyártására is. A tömegfogyasztási cikkek mi­nőségének javítása terén jelen­tős lépést tett előre a mitiscsi-i járási ipari kombinát, ahol sza­kosított vállalatokat alakítottak kötszövött fehérnemű, lakkfesté­kek, műbőrök, divatáru, bútor és edények gyártására. Kitűnnek mi­nőségű áruikkal más szakosított vállalatok is. így a leninoi járási ipari kombinát villamos-szerel­vény gyára, a balasihai járási ipari kombinát kötszövött fehér­neműgyára, a pavlovo-poszadi szövő- és kikészítő ipari termelő­szövetkezet, stb. Az ötödik ötéves terv előirány­zata szerint 1955-re a tömegfo­gyasztási cikkek termelését mint­egy 65 százalékkal kell növelni. A Legfelső Szovjet ülésszakán nagy feladatot tűztek ki: a tö­megfogyasztási cikkek termelését olyan arányokban kell fejlesz­teni, hogy jóval hamarább telje­síthető legyen az ötéves tervnek fenti célkitűzése. Moszkva terület helyi és szövetkezeti iparának dolgozói minden erejüket megfe­szítik annak érdekében, hogy méltóképpen járuljanak hozzá a tömegfogyasztási cikkek termelé­sének minden rendelkezésre álló eszközzel való fokozásához, e cikkek további javításához. Kulturális hírek Az Államit Faluszíníház ebben a hónapban a nyíregyházi járásban szerepel. Ma este Nyírpazonyban a „Hurrá lányok” című zenás víg­játékot mutatják be. * Szombaton este Latabár-est lesz a nyíregyházi József Attila kultúrotthonban. Fellépnek: Sza­mosi Kamilla, Szenes László, Csató Andor, Pósa Mária és La- tabár Árpád. Az előadás után lánc következik. Jegyek a kul- túrotthonban kaphatók. Ma este félnyolckor kezdődik Nyíregyházán a Szakszervezeti Kultúrotthon Szimfonikus zeneka­rának bemutató hangversenye. November 7-én Nyírbátorban 38 tagú fúvószenekar mutatko­zott be. A járási kultwrversenyen is fellépnek, amelyre lelkesen ké- í szülnek. Az Első Békekölcsön jövő héten Szegeden megtartandó sorsolásán ötödször jutnak nugyösszegü nyere­ményekhez azok a kötvénytulajdo­nosok, akik 1950 őszén lelkesedés­sel vettek részt a kölcsönjegyzés- ben. Az I. Békekölcsön minden egyes sorsolásán sokan nemcsak a befizetett összegei, hanem annál jóval többet nyertek vissza kész­pénzben is. A most sorra kerülő szegedi sor. soláson — november 26—29 kö­zött — vál tozatbm összegű 95.200 darab nyereményen kívül több mint 75.000 darab kötvény keritt törlesz­tesse! kihúzásra. Emlékműkor a rádióban a KMP megalakulásának évfordulóján November 20-an van a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulasanak 35. évfordulója. Ebből az alkalomból pénteken este 20.40 órakor a Kossuth-rá­dión „Ifjú marad a világ!” cím­mel színes irodalmi műsort köz­vetítenek. A műsor bevezetőjét Gergely Sándor Kossuth-díjas ■ró írta. Felhívás a Néplap kongresszusi irodalmi pályázatára A Szabolcs-Szatmári Néplap megyei irodalmi pályázatot hirdet a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusának tiszteletére. A pályázaton a megye dolgozói közUl bárki részlvehet novellával, elbeszéléssel, verseivel. Az irodalmi művek mutassák meg: pár­tunk vezetésével mily nagyszerű eredményeket értünk el a felsza- hadulas óta az élet minden területén, mutassák meg, hogy a hi­bák bátor feltárásával, kijavításával új sikerek gazdagítják dol­gozó népünk életét. Ez legyen a müvek eszmei mondanivalója A pályázat legjobb három művét pénzjutalomban részesítjük. I. díj: 500 forint, II. díj: 300 forint, III. díj: 200 forint. A legjobb műveket a megyei sajtóban, rádióban közöljük. Beküldési határidő: 1954 február I. ŰT A PÁRTTAGSÁGHOZ 1950 uyuráli 17 dolgozó pa­raszt választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját Záhonyban és 80 holdon „Uj Föld” néven kezd­ték meg a közös munkát. A volt agrávproletárok már az első esz­tendőben bebizonyították, hogy a dolgozó parasztság jcbblétét a szövetkezet biztosítja. Különösen nagy gondot fordítottak a 30 hold gyümölcsös szakszerű keze­lésére. Ennek eredményeképpen 23 vagon almát termeltek, ami hatalmasan növelte a szövetkezet és a tagok jövedelmét. Nem tar­tották titokba eredményeiket, s a község dolgozó parasztjai egyre többen szereztek tudomást a szö­vetkezeti tagok jólétéről, boldo­gulásáról. Az 1951—52-es gazda­sági évet már 109 taggal kezdték 540 hold földön. Megnövekedtek a feladatok is. A tegnap még egyénileg dolgozó parasztok nem váltak máról- holnapra öntudatos szövetkezeti tagokká, — nevelni kellett őket, A tagok létszámának növekedé­sével olyanok is kerüllek a szö­vetkezetbe, akik húzódoztak a munkától, akik hanyagok, fegye­lembontók voltak. A szövetkezet elnöke, az igazgatósági tagok számára nehezebb lett az irányí­tás, a vezetés, — ők is segítségre szorultak. A legnagyobb segítsé­get a szövetkezet kommunistái­tól várták. A pártszervezet azon­ban kicsinek bizonyult ahhoz, hogy a nehézségekkel szembe­szálljon, hogy a feladatok megol­dásához segítséget uojen. Mind­össze 7 tagja volt az Uj Föld ter­melőszövetkezet pártszervezeté­nek. Ezek a kommunisták becsü­letesen helytálltak a munkában, példát mutattak a szövetkezet minden tagjának. Ennél többre azonban nem tellett erejükből.— Ezeket látva beszélt Mészáros elvtárs, a szövetkezet párttitkára az egyik vezetőségi ülésen arról, hogy növelni kell a pártszervezet taglétszámát, a legjobb pártonkí- vüli dolgozókat be kell vonni a pártszervezet feladatainak megol­dásába, párttagokat kell belőlük nevelni. / I'ócsik elvtárs méltó ar­ra a kitüntetésre, amellyel a já­rási tanács jutalmazta meg. Vö­rös zászlócska tulajdonosa, ami ott áll az iroda ablakában a kö­vetkező felirattal: „A járás leg­jobb termelőszövetkezeti könyve­lőjének”. Pócsik Ferenc nem volt mindig könyvelő. Amikor !93t januárjában tagja lett az Uj Föld-nek, a növénytermesztési brigádba osztották ha. Munkájára a pártszervezet vezetői felfigyeltek. Mészáros elvtárs és Cseh István­ná, a pártszervezet vezetőségi tagjai, mind többet beszélgettek vele. Az egyik ilyen beszélgetés alkalmával azon vitatkoztak, ho­gyan lehetne a kertészetben a munkát jobban magszervezni, s ott jobb eredményeket elérni. Mészáros elvtárs arról beszélt, hogy kevés az eső, s talán öntö­zéssel lehetne segíteni ezen. Pé­csik Ferenc sokat törte a fejét ezután a beszélgetés után: ez az egyetlen megoldás arra, hogy a kertészetben jobb eredmény le­gyen. Mind többet látták ebben az időben Pócsik Ferencet a kertészeti brigád területén. Szá­molgatott, méregetett, tervezge­tett. A pártszervezet figyelemmel í kísérte munkáját, s javaslatot jtett a szövetkezel vezetőinek ár­ira. hogy bízzák meg a kertészeti j brigád vezetésével. Pócsik. Fo- ! renc boldogan vállalta ezt a fel- j adatot. Nemsokára mérnökök | jelentek meg a szövetkezet ker­ítés,»etében. megnézték a földeket, , terveket késztettek á csator­nák megépítéséi-e. Két mellék- és 1 egy főcsatorna építését javasol-1 lak. Ennek elkészítésében Pócsik elvtárs is résztvett, A csatornák elkészültek, az öntözés megin­dult, azonban Pócsik Ferenc még mindig elégedetlen volt az ered­ménnyel. Pedig sehol olyan szép paprikapalánta, kai arabé, ká­poszta nem volt, mint ott. Pó­csik elvtárs úgy vezette a kerté­szetet, mintha mindig azt csi­nálta volna. Mégis bosszankodott, mert csak a kert azon részén vol­tak szépek a növények, ahová több víz jutott. Egy részén azon­ban silányabbak voltak a vete- mények, mert ott nem állt meg á víz. Pócsik Ferenc sokat töp­rengett azon, hogyan lehetne mindenütt egyformán tárolni a vizet. Ezzel kereste fel Mészáros Ferencet, a pártszrvezet titkárát, aki a motorszivattyút kezelte. — Tanácsot kért a párttitkártól: ho­gyan lehetne még jobbá tenni az öntözést. Mészáros elvtárs az ő véleményére volt kiváncsi, mire Pócsik Ferenc elmondta tervét. — „Még egy csatornát kellene építeni, s akkor minden rendbe­jönne.” „Készítsd el tervedet, s aztán megvitatjuk a tagsággal” — biztatta a párttitkár. Pócsik elvtárs másnap reggel már kész tervvel állt elő. A két raellékcsatorua közé egy harmadikat tervezett, Mészáros elvtárs a mérnökök-* hőz vitte a tervet, akik azt jó- nak találták. Néhány nap mul- va hozzá is fogtak a csatorna építéséhez. A csatorna építését Pócsik elvtárs vezette. Ma már boldogan beszélnek arról a szö­vetkezet tagjai, hogy két hold földön 200 mázsa nyári káposz­tái:, 500 négyszögölön pedig 40 mázsa paprikát termeltek. A kertészeti brigád munkája, eredménye megjavult, s Pócsik Ferencre újabb feladatot bízott a pártszervezet: a szövetkezet könyvelését kellőit vezetnie. Az itteni munkájának eredményes­ségéről az a kis vándorzászló be­szél, amelyet a szövetkezet abla­kában őriz. Amikor Pócsik Ferenc azzal a kéréssel állt a pártgyűlés előtt, hogy fogadják el tagfelvételi ké­relmét, a piros könyvecskéket tartó kezek szinte egyszerre emel­kedtek a magasba. Pócsik Ferenc tagja lett a pártnak. S ma már Pócsik elvtárssal együtt 23 kommunista harcol az Uj Föld felvirágoztatásáért. — Farkas Kálmán — •» wa

Next

/
Oldalképek
Tartalom