Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-19 / 272. szám

.4 mai »»untban Első öntöde lett a kisvárdai Vul- A Szovjet Tüzérség Napja (3. kán (2. oldal) oldal) A tagsággal együtt (4. oldal) AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁ R MEQYEI PARTBIIOTTS AGAN AK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 4 KA .'O F1LLKK 1953 NOVEMBER 39, CSÜTÖRTÖK A termelőszövetkezetek zárszámadása Termelőszövetkezeti mozgal­munkban ötödször éi kezelt el a zárszámadás ideje. Minden esz­tendőben nagyjelentőségű ese­mény a szövetkezetek életében a zárszámadás, de az idei eszten­dőben kétszeresen az. Amikor az ellenség megismerte pártunk, kormányzatunk célkitűzéseit, melyek az egész mezőgazdaság gyors fellendítésére irányulnak és íxZ is tudomására jutott, hogy a termelőszövetkezeteket még az eddiginél is jobban segíti álla­munk, minden erejével a terme­lőszövetkezeti mozgalomra vetet­te magát. Kemény és győzelmes harcot folytattak tenr.előszövet- kezeteink az elmúlt hónapokban. Ezt a győzelmet azonban tovább kell erősíteni. Erre a legjobb al­kalom a zárszámadás, de csak a jól elkészített zárszámadás. Ezért a zárszámadás nemcsak a terme­lőszövetkezetek és a tanácsok egyes osztályainak az ügye, ha­nem az egész tanácsapparátus és u pártbizottságok mir den tagjá­nak egyik legfontosabb ügye. mi­ként az egész dolgozó nép ügye, hogy termelőszövetkeze­teink újabb erőt kapjanak a zárszámadás idején. A mostani zárszámadás abban is különbözik az eddigiektől, hogy ez a zárszámadás a leggaz­dagabb. Ennyi terméryt, pénzt még soha nem osztottak termelő- szövetkezeteink egy-egy munka­egységre, mint most. A gazdag zárszámadást elősegítették kor­mányzatunk intézkedései, mint a multévi beadási és adóhátralé­kok elengedése, az idei beadási kötelezettség 10 százalékos csök­kentése, a rövidlejáratú hitelek és a gépállomási tartozások elen­gedése és még egy sor kedvez­mény, ami mind a termelőszö­vetkezetek megerősödését szol­gálják. A kormány által hozott intézkedések már az idei zár­számadásnál 105 millió forinttal gazdagították megyénk termelő- szövetkezeteit. A fényeslitkei Fürst Sándor termelőszövetkezet­ben a kedvezmények nyomán 10 forinttal emelkedett a munka­egységek értéke. Nagy segítség ez, de helytelen volna, ha ezt látnák a termelőszövetkezetek jövedelmük fő forrásának. A jö­vedelem forrása a tsz. tagok szorgos munkája. A fényeslitkei Fürst Sándor tsz-ben, ahol már megvolt a zárszámadás, a kor­mány segítsége tíz forintot je­lentett munkaegységenként, a tagok szorgalma pedig 45 forin­tot! így értek el 55 forintos munkaegységet. Azon kell hát iparkodni minden termelőszövet­kezetben, hogy most, a zárszám­adás idején minél többet j uttassa- nak a tagoknak a saját erejük­ből. A zárszámadások legfontosabb követelménye, hogy igazságosak legyenek. Nagyon kell vigyázni arra, hogy egyetlen kifizetetlen munkaegység ne legyen, de arra iá ügyelni kell, hogy egy tized munkaegységre se adjanak ré­szesedést, amiért nem dolgoztak volna meg a tagok. Ahhoz, hogy a zárszámadás igazságos legyen, évközi pontos nyilvántartásra van szükség; de ez még nem ele­gendő. A tagság segítsége és el­lenőrzése nélkül a zárszámadás nem lehet jó. Helyesen cselek­szenek a kállósemjéni Uj Elet termelőszövetkezetben, ahol a tagság egy része különösen es- iánként, ráérő idejében segít a zárszámadás elkészítésében: kö­zösen állapítják meg az egyes dolgok leltári értékét, együttesen döntenek arról, hogy miből j mennyi vetőmagot hagyjanak, mennyit tegyenek télre abrak- nak és mennyit osszanak ki munkaegységre, Az ilyen helyen biztosan meg lesz elégedve a tagság a zárszámadás eredmé­nyével. Az az irányzat, hogy a tagok minél több jövedelemhez jussa­nak. — helyes és fontos. De nem szabad megfeledkezni a jövőről sem. Amennyire elvetendő az erőn felüli beruházás, annyira helytelen volna üresen hagyni a magtárakat, nem gondoskodni vetőmagról, az állatállományról és a gazdaság további fejleszté­séről. A tiszta jövedelem 10—15 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alap növelésére kell fordítahi. Gondoskodni kell a szociális alap létesítéséről is. A fényeslitkei Fürst Sándor terme­lőszövetkezetben 7300 forintot tartalékoltak szociális alapra. A szövetkezeti alapszabály előírja a földjáradék-osztást, tehát ez min­den termelőszövetkezetben köte­lesség. A közgyűlés csak arról dönthet, hogy a tiszta jövedelem hány százalékát fizetik ki földjá­radékként. De fizetni mindenkép­pen kell. A szövetkezeti alapsza­bály a tervüket túlteljesítők pre­mizálását is előírja. A multévi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezzel sem törődnek eléggé a szövetkezetekben. A szorgalmas, dolgos tagok mindenütt követe­lik a premizálást — és azt végre is kell hajtani. Amikor elkészül a zárszám­adás, közgyűlést kell tartani minden szövetkezetben, ahol az elnök beszámol az egészévi mun­káról és ismerteti a zárszám­adást. Ezeknek a közgyűléseknek igen nagy jelentőségük van. Ala­pos önkritikával és kritikával rá kell mutatni az elnöknek az el­telt év eredményeire és hibáira. Ismertetni kell azokat az intéz­kedéseket, mulasztásokat, ame­lyek gátolták a magasabb jöve­delem elérését, de el kell mon­dani azt is, hogy az eredmények hogyan születtek meg. milyen új módszerek azok, melyek a jövő­ben is emelik majd a szövetke­zeti tagok jövedelmét. Ezen a közgyűlésen meg kell beszélni a tagok téli foglalkoztatását is, a gyümölcstelepítés, halastókészítés, vízlevezető árkok készítésének munkáit, amelyek a jövőévi jö­vedelem emeléséhez mind hoz­zájárulnak. A zárszámadásnak olyan ál­lomásnak kell lennie a terme­lőszövetkezet életében, amelyről sokkal szélesebb úten, sokkal biztosabban, vidámabban indul a tagság a felemelkedés, a boldo­gabb élet felé. Az új beadási rendszer, a tartalékföldek adó- és beadásmentessége és még sok más kormányintézkedés segíti a termelőszövetkezeteket abban, hogy a jövő évben még nagyobb eredményeket érjenek el. A ter­melőszövetkezetek megszilárdítá­sának legelső és legfontosabb lépcsője most a zárszámadás. J Eszerint kell ezt mindenütt si- ikerre segíteni. Gyümölcsös! és szélét leépítenek Komlódtótfalun A komlódtóífalusi Két Vadas Testvér tenuelűszöveckézet ül hol­das gyönyörű, jól ápolt gyümölcsöse a leghíresebb a megyében. Mini híres gyüöiölicsrtermelök, gazdag jövedelmet értek el mmden ziirszám- adákkor, a szövetkezet tagjai. Ebben az évben i«s számosán visznek iiazia jó munkájuk nyomán 00—80 mázsa aknát és még más ter­ményt. Mivel a gyümölcstermelés a fo termelési ág a szövetkezetben, a tagok elhatározták, hogy további 25 holdon telepítenek gyümölcsöst az iitluan > gítségével. Tegnap kezdtek hozzá a gyümölcsös helyim a gödrök ásásához. Egy tervezik, hogy jól kihasználják a téli capo- kát: 10 bakion szőlőt is telepítenek. • Belejezíéh a vetési — iőyeheznch á mélyszántással a nuírmoüai Dózsa tsz tagjai Megyénk termelőszövetkezetei között sohasem szégyenkeztek a nyírmadai Dózsa termelőszövet­kezet tagjai. Az elsők között szántották fel ezevhen is vetés alá földjüket, az elsők között ve­tettek el és takarították be gaz­dag termésüket. Őszi mélyszán­tást tervük 180 holdra szól, eb­ből 160 holdat már felszántottak, Mindössze 20 hold hiányzik ter­vük teljesítéséhez, mégsem merik azt mondani, hogy a héten be­fejezik ezt a munkát is. Pedig a nyírmadai gépállomás 2 traktora dolgozik náluk. Illetve csak dol­gozna* Az egyik azonban állandó .javítás alatt áll. A gépállomás segítse jobban a Dózsa termelő- szövetkezetei! mindent oá sár fiit lőnéd elméből id. Simon JsJoán tsz., tag Idős Simon István, a Uodászl Úttörő termelőszövetkezet,, tagja, már vem fiatal ember. Mégis SOS munkaegységet szerzett az idén. Munkaegységeire 17.40 kiló kenyér gabonát, 1S.IS kiló almát, 0 mázsa 10 kiló takarmány szénát, 24 mássa 04 Iciló burgonyát cs 9 mázsa hu. korinát kapott eddig. Kőszpénselőlege közel kétezer forint. A szép jövedelemből bőven jutott „ szabadpiacra. Legtöbbet az almából ad. lak el. Teljesen felöltözött idős Kimen István, családja. Mindenki­nek intőit úi ruha, cipő. Ezekenklvül ISO kilós bízót tart az ólban. y.;:.r is lese c tf't--y, húsba,n sem les: hiánn. A hú:óiii tehén részére is biztosítva van a takarmány. $7 császárszállás! család épít lakóházat állami kölcsönből A múlt nincstelen parasztjai, a nagybirtokok cselédei fogtak össze Császárszálláson négy évvel ez­előtt, hogy együtt műveljék meg a földet. Szorgalmas, becsületes mun­kájúik nyomán ma már hatalmas, virágzó gazdaság ez a szövetkezet. Nemcsak a közös gazdaság, ha.nem a szövetkezeti tagok egyéni jóléte is napról-raipra nő. A kormány­programul megjelenése után öröm­mel hallottak arról az Uj Alkot­mány tsz. tagjai, hogy állami köl­csönből építiietnek családi házakat. A hivatalos adatok szerint a ter­melőszövetkezet S7 tagja igényel ktelakásépítósl kölcsönt. A bőség alapja a nyírbátori Vörös Csillag tsz.-ben: a jószágállomáüy (Kajál tudósítónktól.) A központi irodában szabályszerű leltár van a nyírbátori Vörös Csil­lag tsz. gazdag jószágállományáról, Tarpat László vezető agronómus azonban kívülről is pontosan tudja és így sorolja: 77 igásló, 20 csikó. 52 fejős, és ellűstehén, 5 szopos- borjú, 70 darab vegyes fajtájú és idejű, növendék szarvas jószág. 12 ökör. 00 anyakoca, 153 hízó, 200 Süldő. 205 anyajuh, 202 bárány. 10 kos. 1201. darab baromfi. 11 méh­család. Hosszú sor ez, hatalmas, kincset érő jószágállományt tömö­rítenék ezek a számok. Az irodában tudni meg azt is. hogy az előző években nem egy tag így beszélt még: ,-Dehet itt akármennyi jószág, nem érünk vele semmit, ami kor nem rendelkezünk vele —- neon a sajátunk ez"’. — Mos; már másként vélekednek. Tarpai elv társ elmondja: „A nyáron, a nagy dologidőben 5 sertést — mind mázsán felüliek voltak — és 8 da­rab szarvasmarhát vágtunk le a dolgozó tagság részére. De ez csak az egyik. A másik meg az. hogy most az ősz folyamán több nagy- e-'aládú tag fordult a vezetőséghez: a közös állományból hízúuakvalót kértek részletfizetésre. Kapnak is. m’n: Tutor András. Bot a Sándor és még többen. Majd megtérítik az árát a nekik legjobban megfelelő időben"’. Dámesak, hogy nem a ..másé”, hanem a Vörös Csillag minden egyes tagjáé vz.-p jozzugullo-nn- nyuk! Az övék és ők is rendelkez­nek veie. A tejbeadást már túlteljesítette a tsz. Most naponta öt-hatseáz li­ter tejet adnak út szabadpiaci áron a tejcsarnok-ban. Dbben az eszten­dői ion (10 darab hetven-nyolcvan- kilós súlyú sertést értékesítettek mintegy 70 ezer forintért. Szeptem­ber • hónapban szintén szabadpiaci áron adtak el 70 darab kiselejte­zett bárányt tizenkétezer forintért és 250 darab baromfit 25—30 fo rint közötti áron darabonként. x .lövő terveik n jelentöl i« szeb­bek. A mennyiségi állattartásról a mind..égi tenyésztő::-?? térni!: át. Az eddigi eladások sorún csak ködön- séges, toválrbtenyésztésre nem al­kalmas jószágot cruíliesíteítek, mik­nek ára rniadég jóval alacsonyaim, mint a törzskönyvezett, továtab- Sxapo vitásra megfelelőké. Például egy közönség; s bLkaiwrjű eves ko­rában csak 700—S00 forint, míg egy továibbtenyfeztésre alkalmas 2500—3000 forintot ér. A perlések­Molnár Sándor 60.000 forintos um (Tudósítónktól.) Hamar híre szaladt F'ényeslil- kén. hogy Molnár Sándor 60 ezer forintért megvette Kovács Béni­től 1144 négyszögölön lévő portá­ját. Természetesen a házzal együtt. Voltak a faluban, akik csóvál­ták a fejüket: nem magas fára kapaszkodik-e Molnár Sándor? Kérdezték is tőle: aztán mikorra kell kifizetni a ház árát? — Most, december 1-re — hangzott a mosolygó válasz. Nem kérdezték szóval, hogy miből, de Molnár Sándor tudta, hogy a gondolatokban ez forog, hát válaszolt a ki nem mondott kérdésre is: — 27 ezret már ki is fizettem a zárszámadáskor kapott 34.223 forintból. A többit ruhára költöt­tem. A hátralévő 31 ezret meg kifizetem abból az 50 mázsa al­mából. 50 mázsa krumpliból, meg répából, amit szinten az évi mun­káért kaptunk a szövetkezetben. Szóval meggondolt cselekedet volt a házvásárlás. Jutott rá a fényeslitkei Fürst Sándor tsz- ben végzett munka jövedelméből. F.s még ruhára, élelemre is ma- rodt. Molnár Sándorék kamrájá­ban ott van még majdcsak mind a 36 mázsa kenyérgabona, az ól­ban két hízó, az istállóban a te­hén. Van bőven enni is, ruha is és mostmár ház is van. A régi ház meg jó lesz valamelyik fiú­nak. Sanyinak vagy Zolinak, — amelyik hamarabb nősül. így fizetett ez az év a fényes­litkei Fürst Sándor tsz. tagjai­nak. (V. O.) inéi is a fogyasztásra kerülő sül­dők kilója lő, a továbbszaporításra alkalmasoké 16—17 forint. És így van ez minden állatfajtánál. Ezért tűzte ki a tsz. előrelátó tagsága ar.;. hogy a mennyiségiről a minő­ségi állattenyésztésre térnek út. Már most 20 darab olyan saját nevelésű tehenük van, melyek tej- hozam és borjú nevelés, takarmány- értékesítés szempontjából a leg­jobb tulajdonságokkal rendelkeznék. Eddig csaknem a növénytermelés jövedelmére volt utalva a Vörös Csillag tagsága is, de amint most a tagok boldogan, reménykedve be. szélnek jövőjükről: már a küver- kező gazdasági évben is legalább annyi haszonra számítanak az irá­nyított állattenyésztés után, mint a növénytermesztésből. Kiszámí­tották. hogy a jövő évben mennyi bevételre számíthatnak. Az állatok után: több mint 390 ezer forint" jött ki! És ez így is lesz. Hiszen a 153 hízóból 100 darab bőven fe­dezni fogja a beadást, míg a többi 53 darabbal szabadon rendelkez­hetnek majd, amik után, szerényen számítva is megkapnak százezer forintot! És így, mindezeket egy­bevéve, már a .jövőévi zárszám­adás kétszer-háromszor is-nagyobb lesz az. ideinél i ül. I Világ, fieöletáe-iai egyesüljetek ! TERMELŐ SZŐ VETKEZETI ÉLET

Next

/
Oldalképek
Tartalom