Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)
1953-11-19 / 272. szám
(íit't.MiElső öntőidé lett a kisvárdai Vulkán A kis várd a i Vulkán vasöntödében több hónapon át elmaradtak a tervteljesítéssel. Ez a munka rossz szervezése miatt történhetett meg. A vállalat akkori vezetősége sokat hivatkozott anyaghiányra, pedig a harmadik negyedévben annyi nyersanyagot kapott az üzem, hogy a tervet akár 110 százalékra is teljesíthet- ték volna» A minőség is nagyon leromlott» A harmadik negyedévben például 17—18 százalékos öntödei selejt is előfordult. Miután Buzánszki Albin személyében új igazgatót kapott a vállalat és új emberek kerültek az üzem felelős posztjaira, megváltozott az élet a kisvárdai Vulkánban. Kovács Lajos elvtárs, az új párttitkár, továbbá Hetei Béla, az üzemi szakszervezet új elnöke is egyre többet törődtek és törődnek a termelési problémákkal-és a munkásokkal. Az üzem vezetői biztosították a havi terv teljesítésének feltételeit. Megszervezték a munka versenyt és csatlakoztak a kecskeméti, a salgótarjáni cs a soproni öntödék versenyéhez. Szeptemberben a Vulkán dolgozói termelési eredményükkel még az utolsó helyen voltak • az ország többi öntődéi között. Szégycllték is a csúfos elmaradást. Ekkor új vállalásokat tettek az október havi terv teljesítésére. Elhatározták: még jobb munkát végeznek és novemberre elérik, hogy elsők lesznek a versenyben. Törekvésük eredményre vezetett. Októberben 103.4 százalékra teljesítették a vállalati tervet és elnyer- ték a „Kohó- és Gépipari Minisztérium Tömegcikkipari Igazgatóságának legjobb öntödéje” feliratú vándorzászlót. Az utolsókból elsők lettek a Vulkán dolgozói, akik örülnek a vándorzászlónak, a termelési sikernek, amit egy akarattal, közös jó munkával értek el. Szí- lárd elhatározóc,,’'V hogy a vándorzászlót továbbra is megőrzik, j Elhatározásukat meg is valósít- j ják, amit az is bizonyít, hogy a „november 7”-müszakban átlag 121 százalékot értek el. Azóta is jól dolgoznak. Varga András öntő például állandóan 200 százalék fölött teljesít. Czifra Mihály és Cifra Ferene, akik 180 százalékot vállaltak, átlag 24S száza'ékot teljesítenek. Fazekas József 145-ről 202 százalékra növelte teljesítményét. A Vulkan dolgozói november 17-én 127 százalékot teljesítettek. Lelkesen segítenek a gyengébben teljesítő munkatársaiknak és el akarják érni, hogy november végéig 18-ról 10 százalékra csökkenjen a normán alul teljesítők száma. Harcolnak érte, hogy a november havi tervet 105 százalékra teljesíthessék és az októberi 16.8 százalékos öntőd«! seiet- tét az eddigi 14.7 százalékról 12 százalékra csökkentsék. 0 R Ö K S É G Apám gyári 'munkát volt és örökségképpen hagyta rám, — mikor el- ment az élők Közül — azt a vasládikót9 melyet a napokban kaptam meg postán. Mikor meghozta a pos. tds, meglepődtem élőöt), mid Maas izgalommal kezdtem a kibontásához. S amint bontogattam e furcsa csomagot, egy csomó emléktárgy után, egy erősen forgatott, gyűrött könyv leerült a ke- zembe. A könyv a Bolsevik Párt Története volt, melyet apám hosszú évek során féltve Őrzött ős most örökségképpen rámhnggott. Aftátn elment ax élők közül, de öröksége itt maradt. Úgy, mintha utasítás lenne ana: „őrizd meg féltő gonddá?. Vigyázz rá nagyon! — úgy mint ón, az apád, aki titkon jött össze munkás- társaival éjnek idején, erősen lesötétített külvárost hátakban, elhagyott völgyek barlangjaiban, hogy tanuljunk belőle. Hát mennyivel nagyobb a ti lehetőségetek, — akik békés országban éltek, hogy ennek minden sorál megtanulva, győzelemre vigyétek Marx, Engels tanát, melyet az Októberi Forradalommal tovább vitt Lenin, s majd Sztálin. Hát csak tanulj fiam, hogy bátor harca- sa legyél a szocializmus építésének . ..” .... és szinte hallom, hogy beszél apám, hogy bátorít minden szavával, ahogy kezemben tartom az olajos kezétől néhol foltos könyvet, a Bolsevik Párt Történetét. Tartom a kezemben és rá emléke- zem. Olyan e pillanatban, mintha most is élne. Ma. gam előtt látom ősz hajával gondoktól ráncos arcát, melyet az idők so- rán megtört az örökös kenyérgond. Meggörnyedt testét, melyet nehéz vasak cipel őse hajlított meg. Azt• kérdezem magamtól: miért küzdött, miért szén. vedett élete végéig? S már kész is bennem a válasz. Ezért!.,. Ezért?! — milyen egyszerű szó ez és mennyi minden t megm agy aráz, hlzért, a-mi itt. van most körülöttem, amit mér én is és mindannyian, akik megértük e kort, építjük magunknak. Hát rajta! Folytassuk tovább a tel. jcs győzelemigl Így beszélne apám is, ha élne. Ha a gond, a baj, a sok nélkülözés, az internáló táborban töltött idő alatt szerzett betegsége el nem vitte volna öt közülünk. De ha ö el is ment, emléke, öröksége itt maradt a mi csald, dunk!) an és én, a fia örökségével indulok el, hogy tovább tanuljak, hogy tovább képezzem magam. Vele együtt megyek el ma is a politikai iskolára. Köszönöm apám. hogy e könyvet rámhagy. tad a legkedvesebb cmléktárgyaiddal együtt, ígérem, hogy azt az ügyet, melyet te szolgál, tál, én is hűséggel szol- gáiom! KRICSFALUSI GYÖRGY a MÁV mátészalkai dolgozója. 1953 NOVEMBER 19, CSGTöRlu ■ Közös műtermet kapnak a nyíregyházi kép ső misrészek Nemrégiben fejeződött be a nyíregyházi képzőművészek, őszi tárlata. A kiállításon szereplő művek csoportunk jelentős fejlődéséről tettek tanúságot, azonban azt is elárulták: sokat kell még előremennünk a művészi fejlődés utján. Egyik megoldásra váró problémánk például — jelenleg ez a legjelentősebb is — ,a közös műterem, ahol alkotás közben segíthetünk egymásnak. — Nagy örömünkre szolgál, hogy problémánk megoldásában a nyíregyházi városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Kuh ár András elvtárs segítségünkre siet. A végrehajtó bizottság támogatásával a nyíregyházi képzőművészek rövidesen megkapják közös műtermüket. BERKY NÁNDOR szobrászművész. izgalmas vaddisznéiiajsza a naményi határban Tréfában, jókedvben gazdug a mi népünk, gyakran szüle Ivek ajkán vidám szólás- mondások, amikben mindig van tanulság. Nemrég történt, csal: néhány napja, hogy a vásá roln a men y i há tú r- ban elejtettek egy másfél mázsástul! is nagyobb vadkant, ami előbb megriasztott, megszalajtott három falut, — s máris az a szólás-mondás járja a gyúrói, naményi, varsányi határban, hogy „úgy szalad, mintha a bockereki disznót haj. tanti’. A dolog úgy történi, hogy a Lánya határúban húzódó bockereki erdőbe elindult — éppen egy hete — egy vidám vadászbrigád. Ágútra „hegyezték■’ a puska csövét, no meg vaddisznóra is a hát. rabbja. Mert köztudomásu, hogy a bockereki erdő sűrűjében nagy disznók tanyáznak. A nyúl mellett akadt ts disznó, puskavégre is kapták, csakhogy a testes vadkan, sonkájában a vadász golyóbisával, el. Mint n br ittad. szeme. clöl. .írkon-bokeon dt- c,sörtetett, átúszta ti Tiszát is — és nemsokára Gyűrő határú, bon tűnt fel. Amint mesélik, egy öreg gyű- rei gazda jól össze is szidta a „rendellen malackát”, amiért éppen az ő kertjében tanyázott. De amifyr észre vet t e, mekkora agyarai vannak a „rendetlen malacka- nak’’ s hogy az egy jól megtermett vadkan, méa a haja szála is az égnek meredt, s úgy elfutott, mint a, nyúl, telekiabálva ijedtében a, falut. Lett ars nagy riadalom. A hír mindjárt Nagy. varsányra, Kisvar- sémyra is elkerült, ki erre szaladt, ki amar- ra" mindenki látta az óriási vadkant, amely „reggel óta ki tudja hány embert pocsékolt már meg". .1 szegény vadkannák pedig esze ágúban sem volt a kűrit U is megpocsékolni. Inkább az volt a gondja, hogy elhordja. az irháját Malclárí Béni gyáréi vadász elől, aki közben elő- kerítette puskáját cs űzőbe v* I tc a disznót, v i eg-meg csíki a ndozva nyolcas sör éttel — mert más faji a patron nem volt nála. Maié. kiilt a disznó, futott Béni vadász mintha csak a vadkan farkához kötötte volna magért, J5s nőtt (i riadalom a három faluban. Igaz ugyan, akadt még bátor ember Mák- lóri Béni mellé. A naményi járási tanács- elnök is előkerült egy puskával, aztán egy rendőr járőr is élesre töltött. Mindezek után a vadkan — nem tud* ni, hogy golyót ól-e, vagy végső kimerülésében, vagy azért-c, mert, Makiári Béni jobb futónak bizonyult, — csak elnyúlt; az őszi mezőn. S miután elvonult a vadászok diadtilme. note a disznó 15j kilós leiemével, miután, vidáman kimérték a húsát az előbb még oly ijedten futkározú embereknek, a, vidám mondás is meg született: „úgy szalad, mintha a bockereki disznót hajtaná’’. (—tyák.) ITT Al ÉG ALATT (Hamilton-csalód) ózimiAZ előadást adni. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy Angyal Sándornak Richard szerepére, Csengeri Ildikónak Helen szerepére egy nap alatt kellett felkészülni az eredeti szereplők hirtelen megbetegedése miatt. — Mindemellett azonban az együttes maradandó emlékű előadást nyújtott. A darab olyan hatást váltott ki a nyíregyházi közönségből, hogy a befejezést jelentő függöny legördülése után is percekig helyén maradt. A mű legkiemelkedőbb po- J-*- zitív alakja Lola, a kínai lány, Lady Hamilton harctéren elesett fiának gyermeket- váró felesége. Andaházi Margit alakítja. Lola a háborúban aktív résztvevője volt a fasizmus elleni küzdelemnek, bátor, haladó gondolkodású, művelt lány, aki forrón szereti hazáját, forrón szerette férjét, meri gondolkodása hasonló volt. Eljött férje eleste után a Hamilton-házba, a min- ganai birtokra. Anj'ósa ellenségesen fogadja, mert „színes” s ezt az előítéletét nem is titkolja. Lola érdekes alakja a darabnak. Ritkán jelenik meg, akkor is szerényen, csak olykor ível magasba szenvedélye, ám szinte Ott érezzük alakját mindvégig — s nemcsak az ő alakját, hanem háta mögött bátor, hősi halált halt férjét, az egész kínai népet. — Andaházi Margit felfogása helyes volt, egyszerű eszközökkel elevenítette meg a kínai lány alakját. Játéka a legjobbak közé sorolható. Azonban egyes helyeken, ahol a hazájáról, népéről, eszméjéről beszél: lehetne szenvedélyesebb. Mintha a közmondásos kínai szerénység, udvariasság gondolata kicsit gátolta volna a játékban. Jill Ramsay alakja nem a leg- tisztázottabb a darabban. Mint a szereplő mondja: napszámos lánya, aki dolgozni jött a juh- farmra, azonban a szövegből is, a magatartásából is inkább azt érezni: csak a háború alatt dolgozik hazafias felbuzdulásból, mert most szükség van arra, hogy helyettesítsék a fronton lévő férfiakat. Fogarassy Mária mindemellett becsületesen, szépen oldotta meg feladatát. Nehéz ennek az alaknak az egyéniségét megtalálni és megmutatni, de Fogarassy közel járt hozzá. Véleményem szerint azonban több segítséget kellene nyújtani a rendezőnek, hogy a lényeg, a mondanivaló alapeszméje kidomborodjék. Jill alakjának optimistának, erőtől duzzadónak kell lenni, s ennek kifejezésére elmélyültebb alakítás szükséges — más alakítás, mint a bakfis az ugrándozó Helen derűjének megmutatására. I > íchard alakítója, Angyal Sán-*•*- dór és Helen alakítója, Csengén Ildikó mindent megtettek, hogy a rendelkezésükre álló rövid idő alatt jó alakítást nyújtsanak. Ez sikerült is. s ez tehetséges színművészekre vall. Solti Berci Raynoldsa kiemelkedő volt, bár a darab nem biztosít az öreg alkalmazott számára széles drámai kibontakozást. Ti- ,,:os Sári Margarétje üde, színes roltja volt az együttes munkájának. A darab egyik fő alakja, negatív alakja Lady Hamilton, aki a haladásellenes, reakciós faji felsőbbrendűség elvakult hirdetője, s ennél nem ismer könyörüle- t.et' még akkor sem, ha a fia fe- ségéről vagy fia gyermekéről van szó. Elvakult, józan gondolkodásra képtelen ember, aki szembekerül saját gyeimekeivel is. Egyetlen szövetségese van csak, Iris, a romlott, cinikus milliomosnő. Lady Hamilton alakját Simor Erzsi hozta színpadra lehetségesen. nagy alkctnivágyas- sal. Osszeségében nézve sikerült elérnie azt, hogy Lady Hamilton alakját meggyuiöljük. Am voltak jelenetek, amikor ez a gyűlölet felengedett, amikor Kétségoeesve veszi tudomásul, hogy saját gyermekei is ellene vannak. Itt azt kellene éreznünk: törvényszerű ez, hogy aki az élet ellen fordul, az elbukik. Azt is meg kell mondani, egyes tragikus jeleneteknél, nagyobb kitöréseknél Simor Erzsi ugyanazokat a kézmozdulatokat, megszokott kicsit iparszerű kézmozdulatokat használta, kevesebb volt a belső átélés. Simor Erzsi kétségtelenül tehetséges színésznő, aki alakításaiban megtalálja a belső átélt- séghez, a lelkesedéshez, a szenvedélyhez vezető utat s képes arra, hogy megtisztítsa magát a sablonostol, az iparszerűtől, a z a fontos, hogy soha ne --*• feledje el Sztaniszlavszkij jo tanácsát: , „A színész szakadatlanul fejlessze magát.., Mondjátok meg őszintén: akartok-e tanulni?... Ti már felnőtt emberes vagytok, megvan színészi nevetek, joggal tarthatjátok magatokat kész mesternek, s számíthattok ennélfogva arra, hogy holtatok napjáig megéltek. Sokkal jobban csábíthat benneteket két-három ragyogó szerep eljátszása, mint a hosszú, fárasztó tanulás ... Kertelés nélkül meg kell mondanom nektek, hogy ilyen tanulás nélkül művészi zsákutcába juttok ... Ami tegnap még jó volt, má már nem felel meg...” Ezeket a szavakat véleményem szerint Békésy Rita szívlelte meg a legjobban, aki újra magasan kiemelkedő alakítást nyújtott Iris szerepében. Keveset beszél a színpadon, néha szól néhány mondatot, azonban ezeknek a mondatoknak annál nagyobb jelentőségük van. Mi ói, ami Békésy Rita alakításánál megragadó, komoly művészi teljesítmény ?1 Az, hogy alaposan tanulmányozza megformálandó alakját s éppen ezért a szavak, hangsúlyozások, mozdulatok legfinomabb árnyalataival alkotja meg azt, akit meg kell mutatni. Ilyen aprólékos, mindere kiterjedő, pontos, kidolgozott színészi munka mutathatja csak meg a tipikust. Az előadás nagyon komoly művészi teljesítmény volt, a rendezés jól tolmácsolta Mona Brand mondanivalóját. Még csak annyi bíráló megjegyzést a nyíregyházi •;al kapcsolaton tóbo gondot a világításra, a fényre. Az esti előadáson a színpadi fényt többször indokolatlanul, legalábbis látszólag indokolatlanul váltogatták. Soltész Istvá' VI ona Brand a Béke-Világ- "-*■ tanács budapesti ülésszaka alkalmával járt nálunk Magyarországon. Magával hozta színmüvének kéziratát. Darabját bemutatták Ausztráliában is aztán a hatóságok betiltották a nyugati „demokrácia” nagyobb dicsőségére. A darabot a magyar közönség számára a debreceni Csokonai Színház fedezte fel. — Magyarországot ez a színház mutatja be elöbzőr. Csak dicsérni iehet a színház kezdeményezését. Nemcsak azért, mert egy eddig kevésbbé ismert, haladó fró művével ismertet meg bennünket, hanem azért is, mert ennek a műnek komoly tanulságai vannak. A darab a Hamilton családról szól s egy családon belül vív ádáz küzdelmet egymással két világnézet. A haladó és a haladásellenes. S vájjon, amikor Hamiltonné, vagy iris elvakult, gőgös, embertelen faji nézeteit halljuk, nem jutnak-e eszünkbe a hitlerista gonosztevők? Nem jutnak-e eszünkbe a ma ember- evői, az angolszász felsőbbrendű- ’ ség, a négerlincseket kitenyésztő amerikai életforma hirdetői, a í Wallstreet! halálgyárosok?! S a mű pozitív szereplőiben sem saját boldogságukért, kiegyensúlyo- , zott életükért harcoló magánembereket látunk, hanem bátor békeharcosokat, vagy szimpatizálókat. S mindeme mondanivaló mellett megmaradt a mű emberi közelségben, őszinte emberi érzéseket kelt fel. A magyar béke- • mozgalomnak igen nagy szüksége lenne hasonló, a mi viszonyainkra alkalmazott drámára, színpadi írásműre. A drámának sikerült, többségében tipikus alakjai vannak, s . éppen ezért lehetősége volt a színészi együttesnek színvonalas