Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-17 / 270. szám

Megyénk kommunista vája megtárgyalta a Vezetőség októ*''”,i tát (2. oldal) .4 nini szántban pártaktí- A szórakozó nyíregyháziak nyo- Központi mában (3. oldal) határoza- Megyénk sportja (4. oldal) AIMDP SIABOLCS-SIATMÁR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM ARA .»O FILI.KR 1953 NOVEMBER 17, KEDL> Megyénkben november 15-ig 2.222 mázsa vas és 3.334 kiló fém gyűlt össze Az első vasárnapi gyűjtés nagy lelkesedéssel indult Nyíregyháza város területén. Egymás után je­lentek meg a MÉH. vállalat Ta­vasz-utcai telepén a Belsped, a Kordélyos és Köztisztasági válla­latok fogatai és dolgozói. Az is­kolák és DISZ-szervezetek több­száz fiatalja is megjelent. — Az MTH. 110-es számú ipari tanuló­iskola növendékei 240-en vettek részt a vasárnapi gyűjtésben. A brigádok felkeresték Nyír­egyháza város és a környező ta­nyák lakóit, ahol tanáraik, neve­lőik vezetésével nagyszerű vas- gyűjtési eredményeket értek el. Az MTH iskola növendékei va­sárnap 98 mázsa vasat gyűjtöttek. Kiemelkedő teljesítményt ért el Jámbor József brigádja, aki 46 mázsa 48 kiló fémet gyűjtött. A nyíregyházi általámos iskolák közül az V-ös számú iskola nö­vendékei , értek el szép ered­ményt. A kertészeti technikum, a tanítóképző és közgazdasági le­ánygimnázium ifjai szintén jól dolgoztak. Ladik Margit a taní­tóképző első osztályának brigád­jával 3 mázsa vasat és 30 kiló fé­met gyűjtött. A II. számú általá­nos iskolából Tarr Menyhért út­törő brigádjával 3 mázsa vasat és r-0 kiló fémet gyűjtött. Dorogi Já­nos az I. számú általános iskola útörője 250 kiló vasat, a IV. szá; mú álialános iskola IV/b. brigád Ija 200 kiló vasat, a II. számú ál- | talános iskolából Móra Pál bri- jgádja 380 kiló vasal és 15 kiló j fémet gyűjtött. Vidéki viszonylatban különösen ja nyírbátori óvónőképző diákott­hon 60 növendéke tűnt ki, akik a I vasárnapi gyűjtésben 910 kiló va- jsat gyűjtöttek. Megyénkben első­iként a vásárosnaményi járás ■ MÉII-telepéről érkezett jelentés a i vasgyüjtési lerv teljesítéséről, jakik november 15-ig 356 mázsa vasat és 142 kiló fémet gyüjtöt- jtek. A tiszalöki MÉH-telep 262 j mázsa vasgyüjtéssel szintén teljc- J sítette tervét. Megyénkben november 15-ig 2.222 mázsa vas és 3.314 kiló fém gyűlt össze. Ebbői Nyíregy­háza városban 1.041 mázsa vasat és 2.363 kiló fémet gyűjtöttek. — A vasárnapi gyűjtés eredménye megmutatta, hogy ott, ahol az iskolák neve­lőikkel együtt mentek ki gyűj­teni, ott a brigádok és egyéni gyűjtők is nagyobb eredményt ér­tek el. A vasgyiijíő brigádok előtt legyen példakép Varga Mátyásné, a nyíregyházi ingatlankezelő vállalat egyik házfelügyelője, akit kiváló fémgyüjtő jelvénnyel és 700 forint jutalommal tüntet­tek ki a harmadik negyedévben elért hulladékgyűjtési eredmé- i nyélért. AZ ŐSZI MUNKA HÍREI VvVvVVVVVVVyVvVvMA^VVVVw^AVVVVVVVVVVNAVVNAA/vV/AV/vV'/vVv'/v'.'.VV'vVWVS/VSArNA/VVytA'VV Állandó bizottsági tagok munkában Nagycáei'kiesz község területén egymást érik a tanyabokrok, tele­pülések, A szorgalmas nagycser- iresziek, ha szétszórtan is laknak, i mégis, szinte naponta hallanak egymás eretimőn,veiről, munkájáról. I A tanyabokrok felelősei, akik egy- j úttal tagjai a mezőgazdasági ál- I landó bizottságoknak is, vasárna­ponként a községi tanácsházba gyűlnek össze és ott értékelik a I dolgozó parasztok egy hót alatt el- j végzett munkáját, ott szavazzák j meg, hogy melyik tanya-bokor dol- j gozó parasztjait illeti meg a köz. | st-gi tanács vándorzászlaja. A ta­nácsházáa tartott gyűlés utúu a tanyafelclősök összehívják a körzet gazdáit, s közösen beszélik meg az eredményeket, javítanak mimiká­jukon, ha hiányosság adódik elő. A legutóbbi ilyen gyűlés alkal­mával volt miről beszámolni. A dolgozó párásatok serényen mun­ter lkodnak a mélyszántásnál. így Nagycserkesz község már 33 szá­zalékra teljesítette őszi mélyspsán- tási (érvét. Jól dolgoznak a köz­ségben lévő liataosbokorl „Uj fűét” tsz. tagjai is, ahol már csak alig néhány Imid mélyszántás el­végzése van hátra. Több segítségei vár a lasküdi Vorosiiov tsz. a nyirmadai oépálíemásíül (Tudósítónktól.) A laskodi Vorosiiov tsz. bét traktort kapott a gépállomástól az őszi munkához. Azt hitték a tagok, hogy ezzel a gépi erővel napok alatt fel lehet forgatni az egész laskodi határt. Azonban hiba csúszott a számításukba. A traktorok — szántanak is néha(!), de legtöbbet a brigádsaálláson álinak. Tél felé hajlik az idő. nem valami kellemes a csípős le­vegőt szívni a traktoron — gon­dolják a traktorosok. Bár r an téli vattás ruhájuk, mégis a bri- gádszáiláson a kályha mellett töl­tik el a nap jórészét. Pedig még közel 180 hold búzát kellene elvet­niük. — A traktorosok délelőtt fél 10-kor kezdik rendszeresen a munkát és délután 5 órakor már [abba is hagyják. Kettős műszak­ról szó sincs náluk, pedig 14 trak­toros van a 7 gép mellett. Szom­baton ki sem huzattal-; a földre, mert délután 2-re szemináriumra kellett menniük a gépállomásra. A szövetkezetiek elhatározták, hogy vasárnap is 15 fogattal vetnek. De csak vetettek volna, ha lett volna elegendő szántás. így a szövetke­zetiek, hogy szaporítsák a szán­tást, most azt tették, hogy 5 pár ökörfogatot is beállítottak szán­tásra. Nagy János versenyre is kelt ökrösfcgatával Tóth Béla traktoros G. 35-ösével. És csodák- csodájára az ötnapos dekádban Nagy János ökreivel 5 hold fel- szántásával lett a verseny győz­tese, mert Tóth Béla csak 4 hol­dat szántott fel 5 nap alatt, Elszégyelhetnék végre magukat a rost traktorosok a laskodi Vo- rosilov tsz. földjein, ahol még az ökrök is elhagyták őket (Sz. .1.) :V Élenjárnak a lisxaberceüek 'mai* az üzemi bizoi^ág tiolgozzon a téli építkezés megszerrezéséért a «1/2. Építőipari Vállalatnál Az elmúlt évben példaszerűen megszervezték a téli építkezést a tíl/2. Építőipari Vállalatnál. Előre gondoskodó Intézkedésefckel biztosí­tották, hogy fedett helyen dolgoz­hattak a munkások a téli időszak alatt. így a téli hónapokba-n is tel­jesíteni tudták a vállalati tervet. Az idén kevés építkezésen készül- iök jól fel a téli építkezésre. Nem mindenütt gondoskodtak róla, hogy a nagyobb hideg beálltáig tető alá kerüljenek az építkezések. Egye­dül az Állami Gyógypedagógiai In­tézet építkezésénél történt meg, hogy már egy hónappal ezelőtt úgy szervezték meg a munkálatokat, hogy a kétemeletes összekötő épü­letszakasz decemberre tető alatt le­gyen. Gajdos József főépít és vezető és Beregvárl építésvezető bátran hozzáfogtak az eredeti építési pro­gramra módosításához. Úgy cso­portosították át a munkaerőt, hogy decemberben már tető alatt végez­hessék a belső válaszfalazást és a belső vakolási, valamint az átala­kítási munkálatokat. Azonban a munkaerőhiány miatt még itt is meg kell kettőzni a külső felmenő fa-lak építésének ütemét. hogy decemberre kész legyenek vele. A vállalat más építkezésein, mint a nyíregyházi Beloiannisz.téri Béke­ház építkezésénél három helyett csak két épiitetezakasz lesz idejé­ben tető alatt. Itt is előbb kellett volna úgy megszervezni a munkát, hogy ne szorítkozzanak a „hátha gyenge tél lesz” reményekre. El kellett volna érni, hogy megfelelő fűtés mellett a többi épülétszaka­szon is biztosítva legyen a téli építkezés. A fűszer- és textil-raktár építkezésénél a helytelen munka- szervezés következtében télire ma­radtak a külső fal-építési munká­latok, ahol különösen nagy hideg esetén nehezen fog haladni a műn ka. Az apagyi építkezésnél még most, időben történő munkaerő- átcsoportosítással biztosítani lehet­ne a felkészülést. A polgári épít­kezésnél legalább a 300. személyes kultúrtermeit és az éttermet kellene tető alá hozni, hogy a munkások a tél folyamán fedett helyen dolgoz­hassanak. Ezen az építkezésen szeptember óta lett volna módjuk a műszaki dolgozóknak ennek fi­gyelembevételével megszervezni a munkát. Faragó eitvárs, az üzemi szak- szervezet elnöke és az üzemi bi­zottság tagjai gondoskodtak és gon­doskodnak róla, hogy a munkások megfelelő körülmények között és jó munkafeltételek mellett teljesíthes­sék normájukat. Eiőroláóan bizto­sították, hogy az építkezések idejé­ben megkapják a helyiségek gőz­ellátásához és az előregyártóit idomok szárításához szükséges gőz. kazánokat. A munkahelyek fűtése érdekében kokszról, szénről és kályhákról gondoskodjak. Az üzemi bizottság törődött vele, hogy a munkások megfelelő téli ruházattal is ei legyenek látva. A mu-nkás- szállásokba-n biztosították a fű­tést és otthonosabbá tették a munka«szobák at. Kibővítik a könyv, tárat és beszereztek új lársasjáté- kokat. A hosszú téli estékre szak­előadásokat, klubestéket és kultúr­műsorokat szerveztek. Általában töbliet törődnek a munkások szo­ciális és kulturális életének fej­lesztésével. Ez a gondoskodás nö­veli a dolgozók munkakedvét és nagyobb helytállásra, jobb munká­ra serkenti őket. A vállalat mű­szaki dolgozói is nagyobb gondos­sággal és jobb numteisz-2rvezéssei harcoljanak a téti építkezés meg­szervezéséért és biztosítsák ezzei is a vállalat tervteljesííését. O. A. Sokat tanultak az országos ta­nácskozás fa pasat ill ara Riói a • gé­gén? I Ady Endre tsz. tagjai. Ami­kor a küldöttjük hazaért és el­mondotta, hogy olyan szövetkezetté kell fejleszteni az övékét is, amely­ben magasra emelkedik a ter­mésátlag. mindnyájan arra gondol­tait, hogy ezentúl még nagyobb te­rületen fogják alkalmazná az élen­járó módszereket. Most az őszi mélyszántást olőhántós ekével Előhántas ekével szántanak Gégényben végzik ennek a szövetkezetnek a földjén u demeeseri gépállomás traktorosai. Az elmúlt évben még- csak próbálkoztak az előh-ántós eke használatával, s rájöttek, hogy érdemes ezzel dolgozni. I’orha- nyóssá teszi a talajt, és nagyobb mennyiségű tápanyag jut az elö- hán-tós ekével szántott területen lévő növényeknek. Az új módszerek alkalma zásával értek el az idén is szép eredményt. Mi akadályozza Nyíregyházán a silóépítést ? Megyeszékhelyünk 11 termelő- szövetkezete közül nyolc össze­sen 800 köbméter siló építését ter­vezte állami hitelből. Két egyé­nileg dolgozó paraszt pedig 20 köbméter siló építésére igényelt kölcsönt. A mai napig még egyet­len siló építését sem kezdték meg, holott a megye számos más ter­melőszövetkezete nemcsak hogy felépítette állami, kölcsönből si­lóját, hanem már meg is töltötte azt. Sőt az 50 százalékos hitelelen­gedést is megkapta. Mint például az anarcsi Kossuth, a gyürei Béke, a jándi Előre termelőszö­vetkezetek is. A silózási hitel felének elenge­dése előnyt jelent. 100 köbméter siló felépítése 7700 forintba ke­rül. A nyolc nyíregyházi szövet­kezet 61.600 forintjának felét, 30.800 forintot elengedték volna, ha a szövetkezetek november 15-ig felépítik a silókat. Ennél nagyobb előnyt jelent a silók korábbi felépítése a jobb, tápanyagban gazdagabb silóta- karmány készítése szempontjá­ból. Minél korábban silózunk, an­nál több tápanyag jut a silóba, ami több tejet, húst, zsírt ered­ményez. A téli átteleltetés szem­pontjából tehát a silózásnak igen nagy jelentősége van. Mi hát akkor az oka annak, hogy a silóépítés ügye az állami kölcsön és az 50 százalékos hitel­elengedési kedvezmény ellenére is Nyíregyházán ilyen rosszul áll? A városi tauács hiányos felvilágosító munkája az első oka a késlekedésnek. lsem tudatosít­hatta a november 15-ig való fel­építéssel együttjáró kedvezményt, ha csak október 8-án tudta 5sz- szegyüjteni a silóépítési igénylé­seket. A sokkal nagyobb terüle­ten dolgozó nyíregyházi járási tanács el tudta érni, hogy a já­rásban ebben az időben már ja­vában folytak a silóépítkezései:. A nyírpazonyi Gerő, az orosi Uj Erő, a varjulaposí Győzelem ter­melőszövetkezetek már szeptem­ber 9-én beadták igényléseiket és az 50 százalékos hitelelengedést is régen megkapták. Nagy hiba volt az is, hogy a városi tanács a 8-án összesített igényléseket október 12-i keltezéssel csak >5-ári küldték a Tüzéphez. A nyíregyházi Tüzépnek 6 nap kellett ahhoz, hogy „visz- szaigazolja” a városi tanács meg­rendelését és továbbítsa a híd- pallók (silóalkatrész) rendelését az épületeiemgyárhoz. A 6 napos késlekedés következtében csak október 21-én adta fel megren­delését a budapesti Épületelem- gyár címére. Az Epfiletelemgyár hát­ráltatja leginkább az előregyár­tóit silóelemek leszállítását. 20 nap kellett ahhoz, hogy végre november 11-én visszaértesítse a nyíregyházi Tüzépet. Ez azonban még csak a „visszaigazolás”. Eb­ből még nem lesznek silók. Az elemek, amikből a silót összeál­lítják, — a vállat kötelezettség szerint — csak november 30-ra kerülhet Nyíregyházára. Ilyenképpen az 50 százalékos hitelelengedési kedvezménytől már elestek a nyíregyházi terme­lőszövetkezetek és ezzel együtt már csak gyengébb tápértékű si­lót tudnak készíteni az idén. Az egyéni dolgozó parasztok si­lóépítési akciójánál is hasonló hi­bák fordulnak elő Nyíregyházán. A tanács, a Tüzép. és az Epü- letelemgyár átérzik-e azt a fele­lősséget, amit kormányprogra­munk alapvető célkitűzése; a me­zőgazdaság színvonalának feleme­lése ró reájuk? Minden bizony­nyal nem így van! A megyei tanács is fordítson nagyobb gondot a városi tanács munkájának ellenőrzésére. Az il­letékes minisztériumok pedig az Epületelemgyárat és hasonló vál­lalatokat jobban tartsák szemmel. Mezőgazdaságunk mostani hely­zetében nem tűrhető meg az olyan ügyintézés, amely 20 napot fordít egy „visszaigazolás” elinté­zésére. Csak a dolgozó nép sínyli meg a kárt — ami az ilyen hu- |za-vonából fakad! Zajtai Antal. lÜUáy proletárjai egyesüljetek! Tiszabercel dolgozó parasztjai mar el is felejtették a betakarí­tást és az őszi vetést. A nyíregyházi járásban ök kezdték meg leghamarabb a mélyszántást és ennek eredményeként a község egyénileg dolgozó parasztjai 1841 holdas tervükből 1055 holdon végeztek mélyszántást. A dülloielüösök szorgalmasan látogatják a határt és naponta hívják fel az elmaradó gazdák figyelmét arra, hogy ne rontsák el a község jó hírnevét. Bár a községben nem sok olyan dolgozó paraszt van, akit figyelmeztetni kellene erre. A tiszaberceli Petőfi termelőszövetkezet tagjai sem tétlenked­nek. Ez abból is látszik, hogy mélyszántás! tervük több mint 220 holdra szól, mégis alig 30—40 hold felszántása van már csak hát­ra. A termelőszövetkezet tagjai esakúgy, mint az egyénileg dol­gozó parasztok, elhatározták, hogy november 30-ra befejezik a mélyszántást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom