Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)
1953-11-17 / 270. szám
NÉPLAP 1953 NOVEMBER 17, KEDD A megye kommunista párttiktivája megtárgyalta a Központi Vezetőség októberi határozatát A megye kommunista pártaktívája szombaton megtárgyalta a Központi Vezetőség október 31-i ülésének határozatát és az ebből adódó feladatokat. A pártaktíva értekezletén résztvett Matolcsi János elvtárs, a Központi Vezetőség mezőgazdasági osztályának vezetője is. Kocsány Gyula elvtárs megnyitó szavai után Varga Sándor elvtárs, megyei titkár tartotta meg a megyei pártbizottság beszámolóját. A beszámoló hangsúlyozta, a Központi Vezetőség június 27-i határozata óta eltelt idő tapasztalatai azt mutatják, hogy helyes volt pártunk politikája. A megvalósítás terén ráléptünk megyénkben is a dolgozók szociális és kulturális szükségletei fokozott kielégítésének az útjára. Az árleszállítás, a csökkentett békekölcsönjegyzés, a soksok kormányhatározat által adott kedvezmény megyénkben is nagy mértékben növelte a dolgozók vásárlóerejét. Ezt legszemléltetőb- ben bizonyítja az október 24-én és 25-én Nyíregyházán megtartott őszi vásár, amely látogatottságában, forgalmában messze felülmúlt minden eddigi őszi vásárt. Közel százezer látogatója volt és több mint 14 millió forint értékű árut adtak el. Többek között tízezer pár férfi és női cipőt, 2070 darab férfi és női kabátot, 315 darab tűzhelyet. De hasonlóan a többi fogyasztási cikkek vásárlása is felülmúlt minden eddigit. — Megkezdődött Nyíregyházán és megyénk több községében a lakóházak tatarozása és az új lakóházak építése is. A dolgozó parasztok is könnyebben jutnak építkezési anyaghoz. — Az új begyűjtési rendelet, valamint a többi kedvezmények a kormány- programm megvalósulása nyomár többmillió forint többletjövedelmet jelentenek megyénk termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztjai részére. Mindezek azt mutatják, hogy a kor- mányprogramm megjelenése óta eltelt Időben a megjelent intézkedések kedvezően befolyásolják megyénk dolgozó parasztjainak helyzetét, emelik jövedelmét és termelési kedvét. A továbbiák során hangsúlyozta a beszámoló, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozata óta eltelt időszak azt bizonyította, hogy dolgozó parasztságunk egyre egységesebben tömörül pártunk és kormányunk politikájának támogatására és végrehajtására. Pártunk megyénkben is keresztül húzta az ellenségnek a termelőszövetkezetek szétbomlasztására irányuló . tervét. Az idejé- zen hozott helyes határozatokkal, széleskörű politikai tömegmunkával megvédtük termelőszövetkezeteink döntő többségét, amely azt bizonyítja, hogy megyénkben is mély gyökeret vert a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás. A mi megyénkben is iöbbezer főnyi harcos szövetkezeti paraszt van, akire a falu szocialista felépítésében, további eredményeink elérésében szilárdan támaszkodhat pártunk és kormányunk. A beszámoló foglalkozott ezután azzal, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozata óta javult a pártépítési íruka is, . Javult a kollektiv vezetés, csökkent a személyi kultusz. A választott szervek kezdik betölteni vezető szerepüket. Rendszeressé váltak a választmányi ülések. Általában javult a bírálat és az önbírálat. Harcosabbak, elevenebbek a taggyűlések. Munkánk azonban még távolról sem kielégítő. Jelenleg is sok fogyatékosság van még. Többen nem értik kellőképpen a kollektív vezetést, s ebből adódik az, hogy egyes pártfunkcionáriusoknál csökken az egyéni felelősség érzete, s ha hibát követnek el, a kollektív vezetés hibájaként igyekeznek feltüntetni azt. A kollektív vezetés pedig okvetlenül feltételezi az egyéni felelősséget, úgy a titkár, mint az alapszervi vezetőség tagjai részérőL Sok javítanivaló van a bírálat terén is. Nem tudtuk még funkcionáriusainkkal, alapszervi vezetőségeinkkel alaposan megértetni, hogy hibáikat, gyengeségüket naponta bátran vessék fel, mert csak ezáltal tudjuk azokat kijavítani és a munkát megjavítani. Az őszinte önkritika és kritika edzi a kommunista vezetést s megmenti újabb hibái elkövetésétől. Helytelenül cselekszik az, aki fél a tömegek bírálatától és nem érzi, hogy a párt ereje a tömegekre, a tömegek bírálatára épül. Pártszervezeteink ilyenirányú hibái mellett még szembetűnőbb az önkritika hiánya tanácsainknál. Ebből is adódik, hogy a tömegekkel való kapcsolatot nem tudják tanácsaink megfelelően megjavítani, mert még nem gyakoroltak őszinte, mély önbirálatot a dolgozó tömegek előtt. Különösen áll ez a termelőszövetkezetekkel szemben elkövetett hibákra, melyeknél sok esetben a szövetkezeti demokráciát tanácsaink maguk is megsértették. A megyei pártbizottság ideológiai munkájában is igen sok a hiányosság. Az oktatás kezdettől fogva gyenge volt, ami elsősorban a gyenge előkészitésből adódott. Pártszervezeteink nem fordítanak megfelelő gondot a párttagok kommunista nevelésére. — Vannak olyan járások, ahol a tsz-ekből kilépő párttagokat nem akarják az oktatásba bevonni. Például Tiszavasváriban Rozgo- nyi és Gazdag elvtársakkal vitatkozni kellett azon, hogy a termelőszövetkezetekből kilépő tagokat bevonják-e politikai oktatásba, vagy sem. Úgy vélekedtek, hogy „nem érdemes azokkal foglalkozni.” Az ideológiai munka gyengeségét mutatja az a tény is, hogy pártszervezeteink nem foglalkoznak a középparasztsággal. A megyei pártbizottság, de a járási pártbizottságok is hibát követtek el a középparasztsággal szemben a termelőszövetkezeteken belül, mert nem támaszkodtunk szakmai tudásukra, sokéves gazdasági tapasztalataikra, kirekesztettük őket a vezetésből. Nem láttuk azt, hogy a középparaszt, ha belép a termelőszövetkezetbe, szilárdabb bázisa a szocializmus építésének, mint a termelőszövetkezeten kívülálló kisparaszt vagy agrárproletár. Agitációnkban, írásos brosúrákban, népnevelőfüzetekben nem elemeztük egy-egy rendelet vagy határozat végrehajtásának hatását és következményeit, hanem helyette általános, sablonszerű agitációs érveket adtunk a járási bizottságoknak és az alap szervezeteknek. A beszámoló rámutatatt továbbá arra a hibára is, hogy súlyosan elmaradtunk az őszi munka és a begyűjtés terén. A fennálló hibákért és hiányosságokért elsősorban felelős a megyei tanács és személyében Bodogán elvtárs. Kezdettől fogva nem hatott oda a tanács, hogy jó politikai munkával és a törvényesség pontos De- tortásával biztosítva legyen a zökkenőmentes, folyamatos begyűjtés. Az elmaradás oka főleg tanácsaink opportunizmusában keresendő. Komoly elmaradás van a rozs és az őszi búza vetésénél. De hiba van a minőségi munka végzésénél és az agrotechnikai módszerek alkalmazásánál is. A fennálló hibák és hiányosságok kijavítására a következőkben határozta meg a beszámoló a feladatokat: 1. Első és legdöntőbb feladat pártszervezeteinknek az eddiginél sokkal fokozottabb erősítése, elsősorban a tsz-ekben és gépállomásoknál. A tag- és tagjelöltfelvételi munka megjavításával a legrövidebb időn belül a párt- szervezetek létrehozása azon tsz-ekben, ahol még nincs párt- szervezet, mert enélkül nem tudjuk a szövetkezetben a párt politikáját helyesen végrehajtani. Itt tag- és tagjelölteknek olyanokat vegyenek fel, akik élenjárnak a termelésben és az állampolgári kötelezettségük teljesítésében. Ezzel javítjuk a tagság szociális összetételét, melynek célja, hogy a falun a párt és a tömegek kapcsolata szélesedjen és erősödjön. 2. . Pártbizottságaink feladata, hogy szívósan, türelmesen, nap- ról-napra helyszíni segítséggel valósítsuk meg pártunknak e kollektív vezetésre vonatkozó határozatát. A kollektív vezetés elsajátítása, a párton belüli demokrácia megvalósítása, a bírálat és önbírálat ne kampányfeladat, hanem szerves alkotó része legyen a mindennapi munkánknak. • 3. Feladatunk, hogy a befelé- fordulást teljes egészében megszüntessük, hogy a belső pártélet megjavításával széles politikai tömegmunkán keresztül a pár- tonkívüli tömegek között nap, mint nap szívós felvilágosító munkát végezzünk. Ezért fel kell frissíteni az élenjáró dolgozó parasztokból az agitációs hálózatunkat. Rendszeressé kell tenni a kisgyűléseket és az egyéni agitá- ciót. A minőségi megjavítás alatt azt értjük, hogy elsősorban tsz- tagokból, dolgozó parasztokból egészítsék ki a csoportos elbeszélgetéseket vezető gárdát. Meg kell javítanunk megyénkben a párt- szervezetek és az egyéni parasztok, különösen a középparasztok között végzett munkát. Ha a Központi Vezetőség határozata alapján ilyenformán kapcsoljuk össze a belső pártélet megjavítását és a politikai tömegmunkát, akkor a pártszervezetek aktívan fordulnak a termelés Irányába, jobban látják az ellenőrzés feladatát. 4. Tovább kell szélesíteni és bátorítani a párttagokat, de a pár- tonkívülieket is a bátor bírálatra és önbírálatra. Pártszervezeteink "v felvetett hibákra tettekkel válaszoljanak. Ha ezt tesszük, egyre nagyobb lesz a dolgozók bizalma pártunk iránt.. Minden esetben intézkedések kövessék a dolgozók által felvetett jogos problémákat. 5. Az ideológiai munka területén a feladat különösen az alsófokú pártoktatás megjavítása, a lemorzsolódós megszüntetése, a propagandisták felkészülésének és módszerének megjavítása, a tanulás jelentőségének tudatosítása. Ideológiai munkánkban tisztáznunk kell olyan kérdéseket, mint a munkás-paraszt szövetség tartalma, vagy a lenini hármas jelszó érvényesülése pártunk és népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában. 6. Feladatunk továbbá, hogy a politikai munka megjavításával a szántás-vetést minőségileg minél gyorsabban elvégezzük, hogy gépállomásaink e tekintetben is országosan ne az' utolsók, hanem az elsők között legyenek. Ezért már most gyorsítsák meg az őszi mélyszántási munkákat. Jó ellenőrzéssel meg kell javítanunk a tanácsok munkáját, hogy tanácsaink tömegkancsolata gyorsan é- hathatósan iavulion, amely e'őfeltétole a begyűjtés sikeres végrehajtásának is. Biztosítanunk kell a törvényesség betartását és tanácsaink a törvényesség érvényesítésével lénienek fel a beadási kötelezettségüket nem- toliesítőkkel szemben. 7. Az eddigieknél jobban kell támaszkodnunk a tömeeszerveze- tekre, elsősorban a DISZ-re es a szakszervezetre. Tömegszervezeteink útján lendítsük fel a munkaversenyt, amely elsősorban a termelékenység emelésére és a minőség megjavítására irányuljon. Ezeknek a feladatoknak jó el- végzé-ével induljunk harcba annak a politikának a sikeres, maradéktalan végrehajtásáért, mely a béke, a nemzeti függetlenség megvédésének politikája. Megyénk minden párttagja és dolgozója szálljon sikra egyem bérként az újabb nagy győzelmek kivívásáért — fejezte be beszédét Varga Sándor elvtárs. Irta: I. GORELOV, Sztalino területi marjinszki gépállomás igazgatója Gépállomásunk az SzKP Központi Bizottsága szeptemberi teljes ülésének mezőgazdasági határozata óta fokozottan iparkodik jobban kihasználni gépállományát, tovább erősíteni a gépállomás termelési alapegységeit, a traktorosbrigádokat. Gondoskodunk állandó káderekről Azzal kezdtük, hogy kiválogattunk és véglegesen állományba vettünk 17 traktorosbrigádvezetőt, 14 helyettes brigádvezetőt és 142 traktorost. A körletünkbe tartozó kolhozok vezetőségeivel karöltve egyéves Diesel-traktorvezetői tanfolyamra húsz embert, hathónapos kombájnvezetői tanfolyamra pedig tíz embert küldtünk. Gépkezelőink közül sokan máris több szakmát sajátítottak el. Bondar kombájnvezető például jó lakatos is. Van 11 olyan kombájnvezetőnk, aki traktort is vezet, meg a lakatosszakmához is ért. Most ' tanfolyamot rendeztünk, ahol gépkezelőink többsége második szakmát sajátíthat el. Traktorosbrigádjaink új munkarend alapján dolgoznak. Minden állandó munkásunk munkakönyvét kapott. A traktorvezetői képesítéssel rendelkező farosok közül segédtraktorvezetőket válogattunk ki. Most minden traktoros kiveheti szabadnapját, a traktorok még sem állnak. A farosok gyakorlatától és szakképzettségétől szintén sok függ. Ezért farosaink is állandó munkások lettek. A gépkezelőkádereket észszerűbben osztjuk el. Az elmaradó kolhozokba a legképzettebb brigádvezetőket és traktorvezetőket küldjük. A többi kolhozban is erősítjük a traktorosbrigádokat. Vannak már gépészmérnökeink s gépészeinket így megtettük trak- torosbrigád-vezetőknek. Hogy az élenjáró munkamódszereket mindenki közkincsévé tegyük és széleskörűen meghonosítsuk, a traktorosbrigádvezetök és az üzemanyagnyilvántartók számára tíznapos tapasztalatcsere- tanfolyamot rendeztünk. A gépek jobb kihasználása céljából a meglévő két vándor-javítóműhelyen kívül egy harmadikat is üzembe állítottunk. A traktorok munka közben vesznek fel üzemanyagot. A traktorosbrigádokat elláttuk rádióval, úgyhogy állandóan összeköttetésben vannak a gépállomással. Mindjárt a műszak befejezése után jelenthetik a brigádvezetőnek, hogyan teljesítették a napi feladatokat. A rádióösszeköttetés ezen felül lehetővé teszi, hogy szükség esetén azonnal intézkedéseket tegyünk a gépáüás megelőzésére. Traktorosaink ötnapos menetiránytervek és ezek keretében óraütemterv alapján dolgoznak. Jól berendezett mezei szállások épülnek a kolhozokban. A „Cser- vonij prapor”-kolhoz téglaházat épített a határban a traktorosok és farosok számára. Az üzemanyagnyilvántartónak itt külön irodája van. Valamennyi mezei szálláson gépszint és üzemanyag- raktárai építenek. Gépállomásunk 1954. évi terve előírja a munkaigényesebb folyamatok szélesebbkörű gépesítését a kolhoztermelés valamennyi • ágában. A traktorok előirányzott idényteljesítménye átlag 800 normálhektár. Uj javítóműhelyünkben berendezkedtünk a géprészenkénti javításra. Gépállomásunkon és a körletébe tartozó kolhozokban jelenleg 15 agronómus és 13 zootechnikus dolgozik. A „Donyec medence”- kolhozba például két agronómust és két zootechnikust, a „Vorosi- lov”-kolhozban két agronómust és egy zootechnikust Irányítottunk állandó munkára. Nagy lehetőségek a jószágok hozamának emelésére A gépállomásunk körletébe tartozó kolhozok idei állattenyésztésfejlesztési tervüket a következőképpen teljesítették : szarvasmarhatenyésztés 105 százalék; sertéstenyésztés 116 százalék, juhtenyésztés 134 százalék; baromfitenyésztés 103 százalék, tehenek tejhozama kilenc hónap alatt az előző év azonos időszakához képest 374 literrel emelkedett. Gépállomásunk iparkodik minél nagyobb segítséget nyújtani a kolhozoknak a fokozottabb takarmánytermeléshez. A „Vörös Had- sereg”-kolhozban például takarmánytermelő trak torosbrigádot szerveztünk. A brigád három traktorával 592 hektáron végzett őszi mélyszántást a takarmánynövények alá, 380 hektár különféle takarmánynövényt, vetett el, háromszor kapálta meg a takarmányrépát és a többi kapás takarmánynövényt, 300 hektárról gyűjtötte be a szénát, 340 hektárról a szalmát és 600 tonna takarmányt silózott. A „Vörös Had- sereg”-kolhoz ennek köszönheti, hogy teheneinek tejhozama kilenc hónap alatt 725 literrel nőtt. Javult a sertések, a juhok és a baromfiak hozama is. Fokozunk a burgonya- és zöldségtermelést Sztalino várost a marjinszki kerület kolhozai látják el zöldséggel, burgonyával és állati termékekkel. A kolhozok tervbevették, hogy jövőre a burgonya vetésterületét 650 hektárra, a zöldségfélék vetésterületét 600 hektárra bővítik. Gépállomásunk ennek elősegítésére zöldségtermelési tanfolyamokra küldte az agronómusokat és zöldségtermelési tapasztalatcsere-értekezletet rendez. A zöldségfélék és a burgonya alá az egész vetésterületen elvégezzük az őszi mélyszántást. Biztosítjuk a burgonya és zöldségfélék nagy hányadának négyzetes-fészkes ültetését, illetőleg négyzetes vetését. Megszerveztük a kolhozokban a tőzeges-televénykockák előállítását a zöldségpalánták 'kiültetéséhez. A zöldségfélék és a burgonya vetését, illetőleg ültetését 03 —70 százalékban, a burgonya sorközi művelését 70 százalékban gépekkel végezzük el. Gépállomásunk kitartóan dolgozik a haladó agrotechnikai módszerek meghonosításán. Őszi szántási tervünket teljesítettük, vetési tervünket; túlteljesítettük; 1800 hektár helyett 2300 hektáron vetettünk őszi növényeket ke- resztsorosan és sürűsorosan. — 17.800 tonna helyett 20.000 tonna trágyát hordtunk ki a földekre, ebből traktorokkal 5.300 tonnát (2400 tonna helyett). A jövőévi termésátlag-előirányzatok: gabonafélékből 26.2 mázsa; ezen belül: őszibúzából 33.6 mázsa, árpából 26.5 mázsa, kukoricából 42.8 mázsa, napraforgóból 24.2 mázsa. Gépállomásunk dolgozói szorosan együttműködnek a kolhozok tagságával és minden erejükkel azon vannak, hogy sikeresen végrehajtsák a Központi Bizottság teljes ülésének határozatát. A gépállomás növeli szerepét a kolhozterinelés fejlesztésében
