Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)
1953-11-13 / 267. szám
Világ, proletariat eggosiitietek ! NÉPLAP 4 mai számban Néplap-csütörtök a falusi népne- A hidrogénbombáról (3. old). velűmunka kérdéseiről (2. old.) Orvoslást várunk (4. old.) Őskori leletek Tiszalöliön (2. old.) AZ MŰP SZABOLCS-S1ATMÁRMEGYEI PÁRTBIIOTTSÁGÁNAK AABjAiAJ X. ÉVFOLYAM. 267. SZÁM \KA PILLÉR 1953 NOVEMBER 13, PÉNTEK Végezzük el az őszi raélyszántást ! A kormányprogramra megvalósításához legfontosabb feladat a mezőgazdaságban a gabonaprobléma megoldása, legsürgősebb feladat a még elmaradt járásokban, mint a nyírbátori, tiszalöki és kemecsei járásokban is a vetés gyors befejezése. Ugyanakkor meg kell kezdeni a mélyszántást. A mélyszántást a minisztertanács határozata szerint a szikes, futóhomokos területek kivételével minden területen el kell végezni. Az őszi mélyszántás elvégzése jó talajszerkezetet biztosít, növeli a talaj táp- anyagkészletét, irtja a kártevőket és gyomnövényeket, valamint lehetővé teszi a tavaszi munkák gyorsabb megkezdését. Az őszi mélyszántást géppel 20—25 centimeter mélyen, fogattal pedig legalább IS centiméter melyen kell elvégezni. Minél mélyebben szántunk, annál több csapadékot tudunk tárolni. A 20 centiméter mélységű szántás 50 miliméter csapadékot tud magába fogadni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a korábban végzett őszi mélyszántásba vetett növények magasabb termést hoznak. Még nagyobb eredményt érhetünk el, ha eiőhántós ekével végezzük az őszi mélyszántást. Az eiőhántós eke a talaj felső 8—10 centiméteres rétegét, amely a termelés során szerkezetnélkü- livé vált, a barázda fenekére fordítja és az alulról felhozott mor- z.salckos réteggel takarja be. — Azok a termelőszövetkezetek, aírielyek ismerik az eiőhántós eke előnyét, az idén is követelik a gépállomástól, hogy nekik csak eiőhántós ekével szántsanak. — Ilyen termelőszövetkezetek a csaholci Lenin, a turricsei Acél, vagy a nyírbátori Vörös Csillag. Az utóbbi tsz-ben eiőhántós ekével szántott őszi mélyszántásban a tavaszbúza 13 mázsát fizetett holdanként. A gépállomásoknak az a feladata, hogy minden elő- hántós ekét munkába állítsanak, a termelőszövetkezetek pedig követeljék ezt meg a gépállomásoktól és biztosítsák a megfelelő — nem gyomos — területet az eiőhántós ekéhez. Az őszi mélyszántást úgy keli megszervezni, hogy azt legkésőbb november 30-ig minden termelő- szövetkezetben, minden községben befejezzék. Nagy feladat hárul ezen a téren az agronsmu- sokra, akikre sokkal jobban számítunk az irányítás és a szak- propaganda terén, mint az eddigieknél, de nem utolsó sorban az ellenőrzés terén is. JUHASZ SÁNDOR, megyei fóagronómus. A vezetők kötelessége: gondoskodás a dolgozókról Föidmüvesszövetkezetek Uj munkavédelmi beruházások a Nyomdaipari Vállalatnál A Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat dolgozói szívesen végzik munkájukat, napról-napra, hétről-hétre túlteljesítik tervüket. Egyre szépül és gyarapszik ez a vállalat. Minden munkahelyen van valami változás. A gépeket védőberendezésekkel látták el. Még ebben a hónapban átalakítják a fürdőt és az öltözőt. Több tízezer forintot ruház be erre a célra államunk. Ugyancsak néhány hét múlva kezdenek hozzá az új gépek beszereléséhez. -— A nyomda dolgozói örömmel hallották, hogy az éjszakai műszak részére pihenőszobát építenek, szép berendezéssel, ágyakkal és takaróval látják majd el. A nyomda vezetői ligy tervezik, hogy jövőre teljesen korszerűsítik az üzemet. Uj, modernebb gépekkel cserélik fel az elavultakat. Még jobb lesz ebben az üzemben dolgozni, — ez a véleményük a nyomdában dolgozóknak. S hogy ezek a tervek valóravál- .ianak, ezért nap mint nap lelkesen végzik munkájukat. A múlt hónapban js 113 százalékra teljesítették tervüket és elhatározták, hogy december 20-ra befejezik évi tervüket. WvVvVvWWv 1 - í | Uj kormány pro grammunk Tcö- | képpontjában a dolgozó ember áll a maga anyagi és kulturális :igényeivel. Nincs a vezetőknek '.nagyobb feladatult, mint ez ■ Ujények kielégítéséről gondos- : kod ni. Értünk már cl ézen a té- \ ren eredményeket. De amikor : az eredményékről beszélünk, [ nem állhatjuk meg szó nélkül :azt &em: vannak még lelkiis. : meretlen, hanyag vezetők, akik akadályozzák a kormánypro. • gramm célkitűzéseinek valóra- | váltását. I AA*AAAAAAAAA'«VVVVVVVVVVVVVVVvVVVVVVVviVVVVVVV A tiszavasf ári traktorosok ellátása Nemrég látták el munkaruhával, melegruhúval és esőköpeny- nyel a tiszavasvári traktorosokat. Ezután éjjel meleg teát kap- nap a traktorosok. Uj ágyakat szereltek he a brigádszállásokon. A tiszadobi Táncsics termelőszövetkezetben lévő brigádszálláson a szövetkezet tagjai fával látják el a traktorosokat. A fát' összevágják és a brigádszálláshoz szállítják. új árui, boltjai A falu vásárló közönsége egyre szívesebben szerzi be szükségleteit a földművesszövetkezeti boltokban, mert tudja, hogy igényeit kielégítik. A nyírbátori földmüvesszövetkezet ruházati boltkezelöje Grün Sándor naponta érdeklődik a dolgozóktól: milyen árut szeretnének a boltban. Feljegyzést készít arról, milyen keresett cikkek hiányoznak. Az utóbbi időben mikádó, kabát, csizmanadrág és gyermekruhák hiányoztak az üzletből. — Grün Sándor javasolta, hogy ezeket a helyi KTSz-ben készítsék el. A nyírbátori KTSz. már gyártja is ezeket az áruféleségeket. Sok új szövetkezeti bolt nyílik megyénkben. Demecsérben, Ti- szavasváriban és Balkányban nemrég nyitották meg a ruházati áruházakat. December közepén Vásárosnaményban korszerű áruház nyílik meg. A napokban a balkányi állami • gazdaságban nyit boltegységet a földműves- szövetkezet. — Nyírbátorban, Kállósemjénben és Dombrádon ruházati kisáruházak nyílnak. Örülök, hogy katona lehetek Fiatal levelezője voltam a Néplapnak. Alig írtam még egykét levelet, s most büszkén számolhatok be arról, hogy a Néphadsereg tagja vagyok, örülök, hogy katona lehetek, hisz az ember egyik legszentebb kötelessége, hogy megtanulja megvédeni hazáját. Nagyszerű dolog katonának lenni. fin igyekez- . ni fogok a legjobban elsajátítani s haditudományt, mert ezzel is szeretett hazám erejét, biztonságát növelem. Zsurkai András, Nyírtass. •főbb munkakörülményt a kisvái'dai Vulkánban! Nagyszerű öntöde készült a kdsvárdai Vulkánra sünt üdében. Az öntödében korszerű fürdőt kaptak a dolgozók. A baj azonban ott van, hogy a fürdőt nem lehet használni. Nem jók a mosdók, s az emeleti zuhanyozókból jövő víztől átázik a földszinti mennyezet. Nincsenek a zuhanyozó alatt védőrácsok, rosszak a mosdócsapok. A dolgozók nem tudják lerakni ruhájukat fürdés előtt, mert nincs mire, így a „fürdő'’ bizony nem sokat ér. Ennyit a fürdőről. De az étkezőben sem jobb a helyzet. Nincsenek az asztalok mellett padok, székek, mire leülhetnének az ebédelőik, a munkások. Kiesi a konyhai-aktái- is, nincs mosogatóhelyiség. Az üzem igazgatójának és szakszervezeti elnökének sokkal nagyobb gondot leéli ezekre a dolgokra fordítani! E<jy tanácstag fogadóórái A nyíregyházi dolgozók megszokták a tanács fennállása óta, hogy ügyes-bajos dolgaikkal felkeressék a tanácstagok fogadó óráit. Sokan látogatják Földes! elvtársinak, a Városi tanács tagjának fogadóóráit is. Földesi el’Vtárs néhány évvel ezelőtt lett a nyíregyházi városi tanács tagja. Azóta intézi a dolgozók ügyeit, eleget tesz jogos kívánságaiknak. Alig egy-két héttel ezelőtt keresték fel Földesi elvtársat o' Sas-utca lakói. Azt kérték, hogy készítsenek járdát utcájukban. Földesi elvtárs magáévá, tette a kívánságukat és ma már serényen dolgoznak a Sas-utcán a járda építői. özv. Posta Sánckn-né, hengertelepi lakos azért kereste fel Földesi elvtársat, hogy házán nem jó az ajtó. Földesi elvtárs kivizsgálta az ügyet és elintézte. hogy az építőipari dolgozók társadalmi munkával készítik el Posta .Sándorné lakásának ajtaját. Miért járhatatlanok íi szád oh utcái: Sok víz öleik körül Ti- szadobot. Egyfelől szőke vizével a Tisza, másfelől a nádas, sásrengeteges. üreg holtágaki Valaha régen, még a Tisza szabályozása előtt sok tufa. fos szidta erre a szeszélyes, öreg folyót, mert he. lekig kellelt kanyarogni a sok hosszú tutajjal a dobi határban. Sok idő telt cl azóta. A Tisza jó távol folyik már a falutól, a holtágak elcsönde. sedtek, csak a nagy csukák,, meg a pontyok nő- nek a vízitök széles levelei alatt. Mégis, úgy gondolja Tiszadobon az idegen járókelő, hogy a Tiszát káromló tutajotok rég Ilmáit korába cseppeni vissza. Sőt, mi több, nem is hetekig, de hónapokig kellerte járkálnia, hogy száraz lábbal bejárja a falut, Mert. a vizek mintha megsokasodtak volna. Különösen mostanában, hogy egy szer.kétszer, nagyritkán esett az eső. Nem a Tisza áradása miatt van teméntelen sok viz és csizmát cipőt marasztaló latyak Tiszadob utcáin. Hanem inkább azért, mert a községi ta. nácsv-ezetők nemtörődöm - ségének árja már minden gátat átcsapott. Sokszor elhatározta már a tanács, hogy. rendet te. remt tiszadobi portáján. Deltát az elhatározás, a terv csak annyiban maradt. A vizek, a feneket, len sár, a kerékagyig érő latyak csak ott maradi az újtelepi utcákon, meg mindenfelé, ahol embernek, jószágnak egyébkénI száraz lábbal kellene jár. nia. Már azt is tervezték, hogy Szlessárék udvarán csöveket felei cinek le és lecsapolják a.z első „nagy ingoványt”. Mily szívesen is venné a közeli hóit- Tisza, ha „friss” vizet kapna! Arra is gondol, rak, hogy a malomnál levő útkereszteződésnél egy betoncsövei ugyancsak vé. get lehetne már vetni a második ..jngovúnynak”. .1 harmadiknak is meg lennének számlálva napjai, ha kitisztítanák azt a j0—50 méter hosszú árkot, ami egyébként ke. «zen van, csak belepte már a szeméi. eltörnie a sár. Mindezekhez kellene ncg néhány szekér tég- iatönneiék és yenében is lenne a dolog. De nemcsak a vízzel, sárral van baj Tiszado. bon Ha a kárhozatra ítélt ismeretlen végre egy-egy rövidke járdához ér (mert azért néhol ilye. nek is vannak a faluban) és megkönnyebbülten önti ki cipőjéből a latyakot, — ha tovább megy, újabb meglepetések érik. Vagy bokáját töri ki, vagy — rosszabb esetben — nyakét szegi. Mért a járdáikat Tiszadobon reges- régen elhanyagolták. A járdák tégláit, köveit — ki tudja — hova vitte az idő, éktelen gödrök tálon, gaznak rajtuk. Pedig a községi malomnál mennyi sok salak _ van! Más anyag hijján ezzel a salakkal be lehetne tömni a járdák gödreit! Mindehhez csak jöaka. rat, lelkiismeretesség kell. ■ t község vezetőinek Uj. iődniök kell a dolgozók, kai! A jójainőségíí és bőséges kényéi* «'Háti* sért Az új kormányprogramm végrehajtása komoly feladatok elé állította élelmiszeriparunkat. A dolgozókat többek között jómit nőségű és bőséges kenyérellátásban kell részesíteni. Eddig igen kevés üzemben volt szitagép, a liszt gyakran szi- tálatlanul került feldolgozásra, ami a kenyér minőségi rovására ment. Sok üzemben egyáltalán, vagy alig voltak meg a legelemibb munkavédelmi felszerelések. Fürdők, mosdók csak a legritkább esetben voltak. A sütő- házban nem voltak berendezések a széngáz elvezetésére. Az élelmiszeripari minisztérium állal évekkel ezelőtt elrendelt 21 voltos kemence-transzformátort is igen kevés üzemben szerelték fel, A dolgozók munkaruha-ellátása is nagyon hiányos volt. A legtöbb üzemben mezítláb és piszkos munkaruhában folyt a térni melés, mert a vezetők nem fordítottak gondot a dolgozók egészségvédelmére. Mindezeket a hiányosságokat kötelessége a pék- üzemek vezetőknek felszámolni, mert csak így várhatunk sütőüzemeinktől és a dolgozóktól megfelelő teljesítményt, kiváló minőségű munkát. A sütőiparnak komoly hiányossága, hogy az utóbbi években felsőbb szerveink nem kielégítően gondoskodtak a sütöszak- munkások szakmai neveléséről és az utánpótlásról. A sütödékbe más munkákból átjött dolgozók: kerültek, s minden előképzettség nélkül rövid gyakorlat után szakmunkáskörbe lettek beállítva. A kellő szaktudás hiánya hamar o- san befolyásolta a minőségi és mennyiségi termelést. Volt ugyan rendelkezés, hogy női áíképzősö- ket lehet beállítani a termolésbe, azonban kevés volt a jelentkező, másrészt az idősebb szakmunkád sok a szakmai sovinizmus miatt keveset törődtek a női munkások tanításával. Még ma sincs biztosítva a szakmunkásutánpótlás. Ez mindaddig éreztetni fogja hatását. míg egyrészt nem tulajdonítunk nagyobb fontosságot az átképzésük szaknevelésének, másrészt míg a minisztérium nem rendezi a szakmunkás utánpótlás kérdését a sütőipari tanulók nevelésével. A lisztrllálás terén is megfelelő lehetőséget kell nyújtani a vidéki vállalatoknak és üzemeknek, hogy a kenyérsütéshez biztosítva legyen az egyhetes pihent liszt. A vidéki pékségekben igen sokszor az aznap őrölt liszt kerül feldolgozásra, míg a nagyvárosi cs budapesti péküzemek a lisztet általában két hétig pihentetik feldolgozás előtt, hogy a kenyér minőségét ezáltal is javítsák. PAPP LAJOS, a mátészalkai sütőipari vállalat igazgatója. 15-én alakul meg Hyíregylmáii az áj éríeliülísgi íijüiegszmezel A Társadalmi és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete vasárnap, 15-én délelőtt 10 órai kezdettel tartja alakuló közgyűlését a szakszervezetek székhazában.
