Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-13 / 267. szám

1UÓ3 -NOVEMBER 13, PÉNTEK PÁRTÉPÍTÉS Sok őskori leletei találtak Tegyük állandóvá és tartalmassá a falusi agitációs munkát Néplap-csütörtök a falusi népnevelömunka kérdéseiről A legutóbbi Néplap-csütörtükön kiagyícléselöadók cs népnevelők vitatták inca a falusi agitációs munka, időszerű kérdéseit. Az érte. késiét főcélkitűzése az volt, hogy feltárja azokat az okokat, amelyek az utóbbi hónapokba ti számos pártszervezetben a tömegek közötti fel- világosító munka hanyatlásához vezettek. A vita során a helyes kez­deményezések, jó módszerek mellett számos hibám mutattak rá a fel. szólalok, amely hibák elsősorban az irányító vártszervek, pártveze. tőségek munkájának fogyatékosságaiból adódtak. Abban egyetértett mindenki: Soha ydhlsabb, népszerűbb feladat nem 'illet t a népnevelők előtt, mint most, amikor a Központi Vezető­ség határozatairól, kormányunk új Programm járói dolgozó népünk rohamosan emelkedő anyagi és kulturális felemelkedésének tervéről és lényeiről beszélhetnek a dolgozókkal. Miből adódik akkor mégis a népnevelő munka utóbbi időben tapasztalható válsága? Adjuk át a szót a népnevelőknek. Elaludt a borbányai pártvezetőség „A bort) árnyai pártsz-er vezetőben lel'kes, eredményes agitációs munka folyt egyes kampányok idején — kezdte az értekezlet első felszóla- lója, Varsa Imre elvtárs. — Ez azonban csak időszaki fellángolás volt. A pártvezetőség mostanában valahogy úgy gondolta, hogy a kor­mányprogramul magáért beszél, nincs szükség külön felvilágosító mimikára. Szerveztek néhány kisgyülést, de az előkészítésre nem sok gondot fordítottak, nem is si­kerültek azok. Többször javasoltam a pártvezetö- ségnek, hogy kezdjük meg ismét a liártagitációt, de még semmit sem tettek. Népnevelőértekezletet sem hívtak össze a kölcsönjegyzés óta. Elmaradtunk a szántás-vetéssel, pedig erőben és lovasfogatban nincs hiány. Kém dicsekedhetünk a be­gyűjtéssel sem. Tavaly az üresebb kamrából is könnyebben ment a beadás, mint most a teliből, mert akkor megmagyaráztuk az értel­mét, most pedig nem foglalkozunk az emberekkel.” Szeretettel és türelemmel kell foglalkozni a dolgozók problémáival Ugyancsak a borbányai pártszer­vezet tagja, Dózsán István elvtárs, az ottani általános iskola nevelője, aki évek óta végez agitációs munkát, értékes tapasztalatokat gyűjtött, mint kisgyüléselőadO. Mi tehát a véleménye arról, hogy — mint Varga elvtárs állította — Borbányáu nehéz összehívni az embereket klsgyülésre és sokszor elhangzik: „Minek már ez a sok beszéd”. — Először is, valóban ne beszél­jen sokat a kisgyüléselőadO. Kiég 15—20 perces bevezető, de az valóban lényeges kérdi, sekkel foglalkozzon. Ne sokat beszéljen, de annál többet beszélgessen és hallgassa meg, amit mondanak a dolgozók és igyekezzen segíteni, ahol tud, — Régi borbányai lakos vagyok, Ismerem jöl az emberek problé­máit és a látszólag egyéni, „nem oda való” dolgokat is megbeszél­jük a klsgyülésen az országos és nemzetközi nagy események mellett. Eár hónappal ezelőtt történt, pél­dául, hogy azonnali hatállyal, ko­molyabb vizsátat nélkül elbocsáj- tntták aiz ottani Képbolt vezetőjét. Nagy volt a felháborodás, mert a környéken mindenki szerette, be­csülte ezt az embert és sértette igazságérzetüket az eset. Sokan szóltak emiatt a klsgyülésen, majd ott mindjárt levelet írtunk a Nép­bolt központnak, melyben kértük a boltvezető visszavételét. Hiúd a to-a i) aláírtuk és a Képbolt köz­pont vissza is vette ae illetőt. Ha szeretettel és türelemmel foglalkozunk a dolgozókkal, ügyes-bajon dolgaikkal, akkor hasonló bizalommal és ragasz- kod fissal viszonozzák ezt és nem okoz nehézséget a párt által elénk tűzött feladatok végrehaj tása Gyakran felkeresnek a dolgozó pa­rasztok egyéni sérelmeikkel, külö­nösen a tanáccsal kapcsolatban. Helli György legutóbb elpanaszolta, hogy igazságtalannak tartja a rá kivetett adót. Kérvényt írtunk a tanácshoz, ahol rövidesen helyesbí­tették a kivetést. Hasonlóan intéz­tem el Dózsa Ernáiméi ügyét is. Amikor aztán Helli György meg­feledkezett a borbeadásról, könnyű volt emlékeztetni: hogy nekünk jogunk van meg­követelni a törvényesség, az igazság betartását, úgy az állam mitőlünk is joggal elvár, ja a törvényes kötelezettség teljesítését, hiszen az egész kö­zösségnek tartósunk ezzel. Nézzük még meg, hogy milyen segítséget kap agitációs munkájá­hoz Dózsán elvtárs. — Képnevelőfüzetet évek óta nem láttam. Napilapokból, rádió­ból tájékozódok az Időszerű esemé­nyekről. A népnevelőket nagyrit­kán összehívják. Hét óra helyett megkezdődik az értekezlet fél ki­lenckor és eltart 11-ig, de sok újat ott sem hall az ember. A munkám­ról nagyon régen számoltatott be . pártvezetőség. Népnevelömunka adminisztratív módszerekkel Pásztor Lajos elvtárs, a balká- nyi föld mii vessző vetkezet felvásár­lója többek között arról számolt be, hogy az elmúlt héten 3 nap alatt 40 családot látogatott meg és legtöbb helyen nyilatkozatot írtak alá, hogy 3-án, 4-én teljesítik be. adási kötelezettségüket. Pásztor elvtárs még megjegyez­te: Vannak népnevelők, akik a ta­nácsapparátus végrehajtó szervei­ként végzik munkájukat. Az elmúlt napákban a vele járó „népnevelő” például a krumplisverembe is be­nézett a házigazda érthető felhá­borodására. Többen is válaszoltak erre a fel­szólalásra. Valamennyien elitélték azt a módszert, amely a könnyebb utat választva, nem a. dolgozó parasztok értelmére, szivére igyekszik hatni, hanem a krumplisvennet akarja közvet. lenül „megagitálni”. Az ilyen módszer mindennek nevez­hető, csak nem felvilágosító mun­kának és legfeljebb arra alkalmas, hogy hosszú időre lejárassa a dói- goző parasztok előtt a népnevelők tekintélyét, a felvilágosító munka becsületét. — De Pásztor elvtárs módszeré­vel sem értek egyet — fűzte hozzá Szotkó elvtársnő, nagyecéedi nép­nevelő. Ila valaki 3 nap alatt ;0 csa­ládot, látogat meg, az semmi, esetre sem végezhet alapos cs jó felvilágosító munkát. Én legfeljebb 0—10 csaladot láto­gatok meg annyi idő alatt. Azt a módszert pedig szintén nem heves­iem, bogy nyilatkozatokat irat alá a beadás teljesítéséről a népnevelő. Még élesebb vitát váltott ki Tér­jék elvtárs, nyírbátori földműves- szövetkezet dolgozójának a felszó­lalása. Elmondotta, hogy piaci nap alkalmával végzik elsősorban „fel­világosító munkájukat”. A tanács­tól kapott megbízásuk alapján, ellenőrzik a piacra tartó ter­melőket és ha beadását nem telje­sítette, akkor nem engedik szaba­don értékesíteni a termelvényeiket. Később ezt úgy helyesbítette Térjék elvtárs, hogy ez az intézkedés csak a környékbelieket érinti. Nemesaik arról van itt szó, hogy a népnevelőket a tanács teljesen kisajátította saját adminisztratív feladatainak " végrehajtására, ha­nem többről. A szabadpiaci értékesítés joga érvényes a, nyírbátori járásban is és ezt a rendelkezést a ta. nács éppen a pártszervezet nép­nevelőivel ruaatta fel, súlyosan csorbítva a párt tekinté­lyét, a dolgozóknak a törvényes­ségbe, az állam rendbe vetett bizal­mát. A fenti hibákkal szorosan össze­függ, hogy nem megfelelő a népnevelőcsoportok összetétele A termelésben, beadásban példa, mutató dolgozó parasztok hiányoz­nak a falusi népnevelőcsoportokból. Pedig sokan közülük örömmel fo­gadnák a pártszervezet bizalmát. Berki Antal 4 holdas kemecsei pár. tonbívüll dolgozó paraszt elmon­dotta az értekezleten, hogy milyen nagy megtiszteltetésnek vette, ami­kor nemrégiben megbízta a párt- szervezet felvilágosító munkával és már a népnevelő értekezletekre is meghívják. Berki elvtárs baromfi- bői, tojásból, burgonyából teljesí­tette beadási kötelezettségét, az őszi szántást november 3-re befe­jezte és most másoknak segít a munka befejezésében. Az ilyen nép­nevelők szava sokai nyom a lat­ban és Berki elvtárs szívesen el­beszélget a határban, vagy otthon dolgozó paraszt társaival. Igen kevés a DISZ-fiatal a népnevelőcsoportokban. Bán Magda, a nyírmadaí állami gazdaság népnevelője elmondotta, hogy pártszervezetük mindössze 3—4 fiatalt bízott meg agitációs munkával, a DISZ-saervezetcn be­lül pedig úgyszólván megszűnt a szervezeti élet. Kiss elvtárs, as? ököritófölpösl Vörös Csillag tsz. népnevelője be­számolt arról, hogy milyen fárad- hatatlan munkát végeztek a kor- mányprogramm megjelenése óta a szövetkezet élenjáró népnevelői. Pihenésre most sincs oka a párt- szervezetnek, márpedig a termelő­szövetkezeti népnevelők felszólalá­saiból az tűnt ki, hogy most ismét tetették a fegyvert, nem végeznek agitációs munkát. Népnevelőérte. kezletet nem tartanak, nem beszé­lik meg a pártszervezet előtt álló feladatokat, pedig a népnevelőkre nem kis munka vár most a zárszámadások elő. készítésében, a közös munka, a szövetkezeti demokrácia to. vábbi megszilárdításában. Általában lassú ütemben halad az önálló termelőszövetkezeti népne- veiőcsoportok szervezése. Elsősorban a pftrtvezetőségek és pártbizottságok irányító munkáját kell megjavítani ahhoz, hogy tévé- kénnyé, állandóvá és tartalmasabbá váljék a népnevelő munka — álla­pította meg befejezésül Koppányi elvtársnő, a megyei pártbizottság agitációs felelőse. Közvetlen gya­korlati segítséget keli adnSok a n é pnevel öértekezletok színvonalá­nak emeléséhez, ahhoz, hogy a népnevelők a párt- és kormány­határozatok, a napi események is­meretében, megfelelő helyi érvek­kel ellátva végezhessék munkájú kát állandó körzetükben. Feltétle. nül gondoskodni kell arról, hogy minden népnevelő résztvegyen a pártoktatásban, használja fel az ott tanultakat is nevelőmunkájában. a tiszalöki vízmű építésénél A tiszalöki vízmű építése közben több ős­kori leletet találtak. A vízmöépítkezés vezetőségének egyik Ivei yil igében t alósú- go-3 kis múzeumot ál­lítottak föl. Itt gyűjtik össze azokat a tárgyakat, amelyeket a földmun­kák közben találtak. Az ember, és az állat­világ több korszakára visszavezetnek ezek a leletek. A nyíregyházi Jósa A n órás-múzeumba n megtalálhatók a már évtizedekkel ezelőtt feltárt Tiszalök-kör- nyóki régészeti tár­gyak. A múzeumban több térkép és fény­kép mutatja az egy­kori Tiszalök környé­kén lakó emberek éle­tét. Időszámításunk előtt 100—300 évvel a szarmaták laktak itt Tiszalök környékén. Majd közvetlenül a honfoglalás előtti években a szklmmerek és a szkíták lakták ezt a vidéket. Már az aiklkori időben meg­voltak a nyírségi táj jellegzetes vonásai, a homokbuckák. Szoká­sos temetkezési helyük a homokdombok Tol­lak. Tanyájukat sa- játmaguk építette föld­várakban ütötték fel. I!yen földvár marad­ványt még most Is találunk a Tiszalök melletti Tiszadob köz­ségben. Legtöbbet azon­ban az évszázados múltú futóhomok te­mette be. Mutatják ezt a tiszalöki vízmű és a keleti főcsatorna építésénél talált lele­lek. Legrégibb idők ma­radványa a jégkori ősbölény szarvcsapja. Mammut csigolya és a több mint egy mé­ter hosszú 40 cm át­mérőjű hatalmas mam- motagyar az ősidők kolosszális állatvilá­gáról tanúskodik. — Több, lelet mutatja, hogy az állatok csont­jait az ember munka­eszközül használta fel. Erről a megtalált ál­latfogak tanúskodnak. Négy szarvasfogat ta­láltak, amelynek gyö­kerei töröttek, tehát nem maguktól hüllőt- tak ki, hanem az em­ber törte ki — az ál- lat elejtése után —, hogy felhasználja inu nkaeszkőzül. A ki­fúrt medvefogat —, melynek hossza 8 és fél cm. — az ember állati bőrök varrásá­ra használhatta fel. A kukorszakbeli em­ber sze rszáma i r ól a talált köbalták és kü­lönböző alakú csiszolt- kövek tanúskodnak. Az emberi gondolkodás fej­lődését a különböző formájú anyagedények bi zon y í t j ák. A fel- színrekerült fékét és- szürke agy’agtálak a középkor emlékeit idé­zik. Sok tárgy á bronz-, réz- és vaskor­szakiból valő. A talált bronzlándzsa, bronz- balta és több mint 10 broiTCítoarika (bronz- karperec) már az em­ber bronzból készült fegyvereit és akkori ékszereit mutatja. A vadból készült lánd­zsák. pajzs és kard- töredékek a honfogla­lás utáni idők, őseink fegyvermaradványai. Nemrég találtak egy teljesen ép állapotban lévő kardot, amely kö­vetkeztetés szerint Ist­ván király idejéből való. Vaja legöregebb embere ú/ra nótásih T/aján is készülnek a- járási ' kuli árversenyre Ezen a ver­sengen saját népi együttesükkel vesznek részt, amely a község régi hagyományait dolgozza fel és viszi színpadra. A hagyományok felku­tatását már másfél hónappal ez. előtt megkezdték. Esténként a kul. túrotthonban 60—70 éves emberek, asszonyok jöttek össze és mondták el, hogy ifjúkorukban dohány simí­táskor, vagy más közös munkák végzésekor, mit énekeltek, hogyan táncoltak, és milyen népi játékkal szórakoztatták egymást, hogy a hosszú, éj szakákban;/ ú! ó estéken munkaközben el ne aludjanak. Ezek a hagyományok, amelyeket most összegyűjtenek, mélyen az elnyo­más éveibe, gyökerei pedig a jobbágykorba nyúlnak vissza, a régi elnyomott, de élniakaró dolgo. zók életkedvét fejezik ki. A hagyományok felkutatásához -éi nagy segítséget adott a Nép- művészeti Intézet néprajzi osztálya, mélynek négy tagja napokig tartózko­dott Vaján. Felkeresték azokat az idősebb embereket, akik cmlckeze. tűkben legjobban megőrizték a nép. dalokat, táncokat, szokásokat, népi játékokat. A legrégibb és legszebb népdalokat például a község leg­öregebb embere, a 05 éves Takács András mondta el. Tíz éves koráig pontosan visszaemlélzszik mündenre. 85 év alatt szerzett élményeiről számolt be a kutatóknak. Cipos János 88 éves dolgozó paraszt a régi népviselet fel. elevewUését segíti elő. Ö maga is évek óta őriz még néhány ruhada. rabot a régi népviseletből. A gyüj. lés eddigi eredményeként már több mint 30 népdalt, több népi játékot és táncmotívumot kutattak fel. Az adatszolgáltatók saját maguk ének­lik el au ismert népdalolcat és jár­ják el az ismert táncokat. A hagyományok fellcnitatásávnl egyiMben szervezték a népi együt. test, amely november 11-én este megalakult. Az ünnepélyes alakuló gyűlésen 150-en vettek részt, ve­gyesen öregek, fiatalok. Közülük 85-en már ezen az estén bejelentet, lék, hogy tagjai akarnak lenni a, népi együttesnek. Z”1 ábor János feleségével együtt jelentkezett, de ott van az idősebbek közül Viski András, Ács Tóth Péter, S. Tóth Péter is. Már. ezen az estén vidám hangulat mel­lett bemutatót tartottak a táncok­ból, népdalokból. A végleges műsor, tervezetet rövidesen elkészítik az összegyűjtött anyagból. A népi együttes pedig megkezdi a rendszc. rés próbák tartását, s a versenyre, való készülést. Kérdezz — a Néplap válaszol! Greczula György nvirlucosi dolßozo levélbon fordult .szerheztőségünk­höz cs arra kért felvilágosítást, hogy volt t-w-tagok kanhatnak-e állami segélyt jószág és gazdasági felszerelések vásárlására. Kérdésére az aláb­biakban válaszolunk; * A tsz-ből kilépő tagok a kilépés napjától kezdve egyénileg gazdálkodóknak tekintendők. Rájuk nézve tehát csak azok a ked­vezmények érvényesek a továbbiakban, amelyek az egyénileg dol­gozókra vonatkoznak. ICormányprogrammunk megjelenése óta az egyéni gazdák is számtalan kedvezményben részesülhetnek: a beadás elmulasztása miatt kivetett kártérítések eltörlése, a to­vábbi beadási hátralékok elengedése, ingyenes állatorvosi szol- gáltatás, az adóhátralék 50 százalékos elengedése, silóépítkezési hitelek, hízott sertés és juh vágatási kedvezmények, gépállomási díjtartozások elengedése és a díjtételek leszállítása stb. Terme­lési hitelt az egyéniek csak tartaléktőid haszonbérelése esetén kaphatnak a rendeletben megszabott célokra holdanként 500 fo­rintot. Jószág és gazdasági felszerelés vásárlására szolgáló hitelt biztosító rendelet nem jelent meg. BAJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom