Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-10 / 264. szám

** NÉPLAP 1953 NOVEMBER 10, KEDD El,JIÉl,ÉTI TANÁCSADÓ Sj> A inarxizmuS’Seninizmus tanítása az igazságos és igazságtalan háborúról A kapitalista társadalmi rend védői: a burzsoá közgazdászok, történészek, politikusok „tanaik­ban'“ azt igyekeznek bizonygatni, hogy mfg ember él a földön, min­dig lesz háború. A háborúk kitö­résének okait emberek fölötti okoknak tulajdonítják. Azt tanít­ják, hogy a háborúkat elemi csa­pások, az isten haragja stb. idé­zik elő. A marxizmus mélyebben vizs­gálja meg a háborúk keletkezésé­nek okait. Azt tanítja, hogy a tár­sadalmi jelenségeket kell meg­vizsgálni, vagyis a háborúk okait magában az osztálytársadalmi rendben kell keresni. A kapitalis­ta társadalmi rendszer az, amely a társadalmat kizsákmányoló és kizsákmányolt osztályokra bontja fel. E társadalom a kizsákmányo­ló osztályokat arra serkenti, hogy a népek minél nagyobb sokasá­gát nyomják el, hajtsák igájuk alá. A háború tehát az osztályel­nyomáson alapuló társadalmi rendszer elkerülhetetlen velejáró­ja. A marxista történettudomány kimutatja, hogy minden egyes háborúnak gazdasági osztálytar­talma van. A kizsákmányoló osz­tályok hatalmi hódító és gazda­sági törekvéseik megvalósítására kezdenek háborút, amely mélysé­gesen igazságtalan, a dolgozó em­bereket sokszorosan sújtó rabló­hadjárat. Ismeretes az a barbár háború, amelyet a német fasiszták folytat­tak a Szovjetunió népei ellen. Ez a háború Németország részéről igazságtalan, rabló háború volt. A német fasiszták arra töreked­tek, hogy a Szovjetuniót szétzúz­zák, a szovjet népet igájuk alá hajtva, gazdasági területüket megnöveljék, piacokat szerezze­nek, profitvágyukat kielégítsék te meghódítsák a világot. De ugyan­ez a háború a szovjet nép részé­ről igazságos háború volt, mert a szovjet államot, a munkások ha­talmát védelmezték a Szovjetunió népei az imperialista betolako­dókkal szemben. Védelmezték, mert a Szovjetunióban megszűnt >z embernek ember által való ki­zsákmányolása, mert nem voltak és nincsenek a Szovjetuniónak gazdasági követelései és nem cél­ja más népek leigázása. Nem tö­rekszik háborúra, mivel társadal­mi rendszerében nincsenek olyan kizsákmányoló osztályok, ame­lyeknek célja volna a háború. Nem célja, mert gazdasági rend­szere szocialista gazdasági rend­szer, mely kizárja a tőkés magán- tulajdont; azt a tulajdont, amely szükségszerűvé tenné a háború viselését más országokkal, né­pekkel szemben. Ebből megálla­píthatjuk, hogy nem minden há­ború rablójellegű háború, hogy igazságos és igazságtalan hábcrú közt kell különbséget tennünk. Ebből következik, hogy a forra­dalmi munkásmozgalom nem ítél el egyöntetűen minden háborút. Ellenkezőleg! Vannak olyan hábo­rúk, amelyeket szükségesnek, jo­gosnak és igazságosnak ismer el. összegezve tehát: a marxizmus- leninizmus kétféle háborút külön­böztet meg: Igazságtalan és igaz­ságos háborút. Igazságtalan minden olyan há­ború, melyet rabló célokkal, va­lamely reakciós osztály vagy cso­port uralmának kiterjesztéséért, fenntartásáért, vagy visszaállítá­sáért, más országok, vagy népek meghódításáért, leigázásáért, vív­nak. Ilyen igazságtalan, rabló há­borút folytattak az amerikai im­perialisták Korea népe ellen. De hasonló igazságtalan háborút folytatnak jelenleg a franci j im­perialisták Vietnám népe ellen. Igazságtalan mindkettő az ameri­kai és a francia imperialisták ré­széről, mert a koreai és vietnami nép függetlenségi és felszabadító haicának elfojtására irányulnak. De viszont igazságos és jr.gos a forradalmi háború, a népek vé­delmi háborúja és szabadsághar­ca, melyet a koreai nép vívott és a vietnami nép vív a külföldi elnyomók és gyarmatosítók ellen. Mint a fenti példákból is lát­ható, számos olyan háború van tehát, mely egyik részről gezsá- gos, másik részről viszont igaz­ságtalan. Általában véve a marxiz- mus-leninizmus a háoorúk meg­ítélésében azt a kérdést veti fel: melyik osztály háborújáról /an szó, a háború haladó, vagy reak­ciós célokat szolgál-e? „Minden háború, — tanítja Le­nin elvtárs, — elválaszthatatlanul azzal a politikai rendszerrel íügg össze, amelyből fakad..— Néz­zünk egy példát. A Szovjetunió külpolitikája a munkásállam megszületése és az intervenciósok leküzdésétől kezdve arra irányul, hogy biztosítsa a békét, a szocia­lista társadalom tervszerű, foko­zatos építését, a kommunizmus megvalósítását. Arra törekszik most is, mint megszületésekor, hogy gazdasági kapcsolatokat és tartós jó viszonyt építsen ki min­den országgal, társadalmi és ál­lamrendszerükre való tekintet nélkül. A Szovjetuniónak ez a következetes békepolitikája te­remtette meg a feltételeit annak, hogy a szovjet nép győzedelmes­kedni tudott a fasizmus felett. Vizsgáljuk meg a második vi­lágháború példáján, a háborúk igazságos vagy igazságtalan jelle­gét. Az amerikai-angol imperialis­ták már a második világháborút megelőző jónéhány éven keresztül anyagilag és politikailag jelentős támogatást adtak a hitleri fasiszta bandának, minthogy ezekben lát­ták szovjetellenes terveik megva­lósítóját. Hitler élt a lehetőség­gel. Hozzálátott a német nenéz- és hadiipar megteremtéséhez, melyhez bőven adtak támogatást az amerikai monopóliumok. A fasisztáknak, mint az imperializ­mus legagresszívebb elemeinek ilyen nyílt készülődése azt a kö­telezettséget rótta a Szovjetunió­ra, hogy élére álljon a kollektív nemzetközi biztonság megterem­téséért vívott küzdelemnek és a nem agresszív országok egyesíté­sére törekedjék a fasiszta ag­resszió veszedelmével szemben. A Szovjetuniónak ezt a törekvését fejezte ki az is, hogy a szovjet kormány belépett a Népszövet­ségbe. (Ez nemzetközi szervezet az első és második világháború között, melynek látszólagos célja a béke fenntartása volt.) Amikor pedig a második világháború ki­törése előtt az a veszély fenyeget­te a népeket, hogy az agresszió elleni egységfront helyett impe­rialista egységfront alakul ki a Szovjetunió megsemmisítésére, a Szovjetunió zseniális békepoliti­kájának volt köszönhető az, hogy megakadályozta az imperialista egységfront létrehozását. A szovjet kormány 1939-ben a németekkel megnemtámadási szerződést kötött. Ehhez tudni keli azt, hogy ezt a szerződést a német kormány javasolta. Ugyan­is Hitler és a többi német fasisz­ták akkor már azzal a tervvel foglalkoztak, hogy előbb „Nyugat­tal“ „számolnak le“ és majd csak ezután fordulnak a Szovjetunió ellen. A Szovjetunió nem törekedett ilyen szerződésre. Hiszen mint már a fentiekben említettük, célja az volt, hogy a nem agresszív ha­talmakkal jusson megegyezésre, éppen a német-olasz-japán fasisz­ta agresszorok elleni biztonság megteremtéséért. Az akkori adott helyzetben azonban, amikor nyugati részről tudatosan elszigetelték a Szovjet­uniót, és prédaként kínálták fel a német fasizmusnak, a Szovjet­uniónak előnyös volt elfogadni a német kormány ajánlatát. Miért volt előnyös ez a szer­ződés? Egyrészt azért, mert egy- csapásra megváltoztatta a helyze­tet. Lehetetlenné tette az impe­rialista erők megegyezését a Szovjetunió ellen. Másrészt elő­készítette a Szovjetunió és a nyu­gati országok közti szövetséget. Es nem utolsósorban lehetőséget adott a Szovjetuniónak a további védelmi felkészülésre, s végső ha­tásában jelentősen hozzájárult a fasizmus elleni háború kedvező kimeneteléhez. Ha a Szovjetunió nem tette vol­na ezeket a lépéseket, a fasizmus elleni háború jó néhány évvel meghosszabbodott volna és még nagvobb áldozatokat követelt vol­na at emberiségtől. összefoglalva: megállapíthat­juk, hogy a második világháború­nak Hitler és cinkosai részéről r/.bló, igazságtalan, míg a szövet­séges országok részéről kezdettől fogva fasisztaellenes, felszabadító háború jellege volt, igazságos há­ború volt, melynek egyik feladata a demokratikus szabadságjogok helyreállítása volt. Sztálin elvtárs arra tanít: „A Szovjetunió bekap­csolódása a tengelyhatalmak elle­ni háborúba csak fokozhatta —— és valóban fokozta is — a második világháború fasisztaellenes és fel­szabadító jellegét.“ Tehát a szö­vetséges országoknak (Szovjet­unió, Amerikai Egyesült Államok. Anglia, Franciaország) a fasiszta tengelyhatalmak ellen (Németor­szág, Olaszország, Japán) vívott háborúja igazságos volt. Először azért, mert kezdettől fogva össze­kapcsolódott a népeknek a fasiz­mus ellen, a demokrácia védel­mében vívott harcával. Másodszor azért, mert első perctől kezdve a fasiszta támadással szembeni vé­delmi háború jellegét öltötte. — Harmadszor azért, mert összekap­csolódott a leigázott népeknek a fasiszta elnyomás alóli felszaba­dító harcával. Az a tény, hogy a nyugati ha­talmak saját, imperialista céljaik­tól vezetve vettek részt a háború­ban, nem változtat a második vi­lágháborúnak ezen az alapvető ’ellegén. A fasizmus ellen viselt háború igazságos és haladó jellege vilá­gosan tükröződik a második világ­háború eredményeiben is. A né­met és a japán fasizmus megsem­misítése nem csupán ezen orszá­gok imperialista erőire, hanem a világimperializmus egész rendsze­rére is komoly csapást mórt. FARKAS KÁLMÁN Végezzen főbb munháf a balhányi cipész hisipariszbvefbezef A balkányi cipész kisipari- szövetkezetnek van egy szigorú határozata. Aki három hónapig nem viszi el a kijavított cipőt vagy csizmát, azt a szövetkezet eladja bárkinek. Ez igen helyes és jó ötlet. Én azonban arra sze­retném kérni a szövetkezet veze­tőit, hogy találjanak ki valami ötletet arra is, hogy minél hama­rabb készítsenek el egy-egy javí­tásra váró jcipőt, vagy csizmát. Én már augusztus 15 óta várok a csizmára, hogy megjavítva el-1 vihessem a szövetkezetből. — Azonban. csak várok, lehet, hogy a tél is eljön, míg lábamra húzhatom a csizmát. FERENCZI GYÖRGY, Gesz- teréd, Nyíri-tag. Beszélgetés a Társadalmi és Természet­tudományi Ismeretterjesztő Társulatról KÉRDÉS: — Megyénk értelmisége meg­alakítja a Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Társulat szabolcs-szatmármegyei szervezetét, amely 15-én tartja Nyíregyházán alakuló közgyűlé­sét. Mi a jelentősége a megyei szervezet megalakulásának? ILLYÉS ZSIGMOND ORVOS, A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG EL­NÖKE: — Nagyjelentőségű esemény a Társadalom- és Természettudomá­nyi Ismeretterjesztő Társulat me­gyei szervezetének megalakulása. Elért eredményeiket megszilárdí­tani, s továbbfejleszteni csak az egész nép műveltségének emelé­sével lehetséges. Szélesebb látó­kör, magasabb műveltség szüksé­ges minden dolgozó számára. — A Társulat megyénk értelmi­sége színe-javának önkéntes tár­sulása, melynek célja, hogy a dol­gozók társadalomtudományi, poli­tikai, irodalmi, művészeti ismere­teit növelje, természettudományi, műszaki, egészségügyi, ^biológiai, csillagászati, fizikai-kémiai, föld­rajzi, geológiai és agronómiái ér­deklődését felkeltse, gondolatvilá­gát gyarapítsa, termékenyebbé te­gye. Elősegítjük az újtípusú, szé­lesműveltségű dolgozó ember ki­alakulását. Előadások, kiállítások, rádió és még sok-sok eszköz all ebben a munkában értelmiségi dolgozóink és az egész nép rendel­kezésére. KÉRDÉS: — Milyen munkával foglalko­zott eddig az irodalmi szakosz­tály? MARGŐCSI JÓZSEF IRODAL­MI SZAKOSZTÁLYVEZETŐ: — Az irodalmi szakosztály szin­te kizárólag csak ismeretterjesz­tési munkával foglalkozott: tehát egyes képzettebb előadók előadá­sokat tartottak üzemekben, gép­állomásokon, termelőszövetkeze­tekben, községi, járási kultúrott- honokban írókról vagy kiemelke­dő művekről. Ezen a területen elég szép eredményeket értünk el. Volt olyan hónap tavasszal, ami­kor 15-nél is több előadást tartot­tak előadóink Petőfiről, Móricz- ról, Solohovról, Adyról, József Attiláról és más nagy írókról. I KÉRDÉS: — Változik-e a szakosztály munkája az új társulatban? MARGŐCSI JÓZSEF: — Igen. Az új Társulat az ér­telmiség tömegszervezete. így te­hát az ismeretterjesztő munka nem egyetlen feladata lesz. , Az irodalmi szakosztály az előadáso­kon kívül munkaközösségek kere­tében feldolgozza központi témák helyi vonatkozásait: Petőfi, Mó­ricz, Kölesei kapcsolatát megyénk­kel. Bessenyei munkásságának megismertetését is célul tűzte ki. Ugyanakkor az is feladatunk lesz, hogy összegyüjtsük megyénk ha­gyományait egyes nagy íróink műveiben. így például Jókai, Mó­ricz, Kaffka Margit nem egy írá­sa játszódik megyénkben. Ezenkí­vül fel kell derítenünk néhány kevésbbé ismert írónk életművét is, például Zalka Máté írásait. Fel kell dolgozni az anarcsi Czó- ber Minka, vagy a mártírhalált halt nagykállói Kelen László köl­tészetét is. KÉRDÉS: — Nézzük meg a történelmi szakosztály munkáját és célkitű­zéseit. HORVATH SÁNDOR, ÄLLAM1 GIMNÁZIUMI IGAZGATÓ, SZAKOSZTÁLYVEZETŐ: — A Történelmi Társulat az el­múlt években előadásainak szá­mát megnövelte, mondanivalóját kibővítette, de ezek az előadások legtöbbször terv nélkül, gyakran a dolgozók érdeklődését figyelem­be nem véve, hangzottak el. En­nek következtében a Társadalom- és Természettudományi Ismeret- terjesztő Társulat új szervezete megalakulásával történelmi szak­osztálya elé új feladatokat tűzött. A történelmi szakosztály tagjai nemcsak arra készülnek fel me­gyénkben, hogy az egyetemes és magyar történelem eseményeit és ezeknek mozgató rúgóit ismertes­sék meg a dolgozókkal, hanem célul tűzték ki megyénk haladó hagyományainak feltárását is a dolgozók bevonásával. Csős^ Jáiiosék jövedelme Arról akarok beszámolni, hogy a mi termelőszövetkezetünkben milyen értéke van a munkának. En a nyircsaholyi Vörös CsiHag íermelőszövctkezet tagja vagyok. Az 55 életévemet taposom. A ter­melőszövetkezetben másodmagam- mal dolgoztam. Elértük ketten a 800 munkaegységet. Kaptunk ed­dig 50 mázsa kenyérgabonát, 15 mázsa almát, 20 mázsa kukoricát, ugyancsak 20 mázsa burgonyát, 5 mázsa árpát, 20 mázsa takarmányt és 5 darab választási malacot. — Tehát érdemes dolgozni a terme­lőszövetkezetben ! CSŐSZ JANOS, a Vörös Csillag termelőszö­vetkezet tagja. Miért járnak a nyírparaszuyaiak Nagydobosra cigarettáért ?! Nyírparasznya községben egy szövetkezeti bolt van. A földrnü- vesszövetkezetet egyesítették a nagydobosi és szamosszegi föld­művesszövetkezettel. Amióta a szövetkezet egyesült, nagyon sok­szor előfordult már, hogy egyes árucikkeket hetekig nem lehet kapni. A dolgozók a szomszéd falu boltjában, vagy egyenesen Mátészalkán szerzik be a szüksé­ges cikkeket. így történt ez az elmúlt héten is, amikor több dolgozó panaszolta a tanácson, hogy már hat napja nem lehet kapni a szövetkezeti boltban cuk­rot, vagy petróleumot, iampaüve- get, sőt még cigaretta sincs. — Ecet és beföttes üveg is nagyon sokszor hiányzik. A tanács már többször felhívta a szövetkezet vezetőségének a figyelmét az áruellátás megjavítására, a dol­gozók igényeinek kielégítésere.— Sajnos, ezideig még nem vettük észre, hogy történt volna válto­zás ezen a téren. Előfordult, hogy a nagydobosi székhely boltban a felsorolt árucikkekből bőségesen volt, de Nyírparasznyán már nem lehetett kapni. így történt ez most is. Amikor a dolgozók rá szerettek volna gyújtani és ciga­rettáért mentek a boltba, nem kaptak. Egymás között mondo­gatták, ha rá akarunk gyújtani, Nagydobosra kell átmenni. Törday Dezső, vb. elnök,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom