Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)
1953-11-10 / 264. szám
1953 NOVEMBER 10, KEDD S Ünnepi ülés Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulóján A Szovjetunió Nagy Színházában november 6-án, este 7 órakor kezdődött meg a moszkvai városi szovjetnek a párt-, a társadalmi szervezetek cs a szovjet hadsereg képviselőinek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója alkalmával rendezett ünnepi gyűlése. Az ünnepi beszédet Vorcsilov elvtárs mondotta. Vorosilov elvtárs kihangsúlyozta: „A szovjet népet kimeríthetetlen alkotó energia tölti el és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóját a gazdasági és kulturális építés minden terén elért nagy sikerekkel köszönti. — A szovjet nép büszke a békés építés terén elért sikereire és büszkék erre valamennyi ország dolgozói is. — A Szovjetunióban a világ dolgozói a béke cs a nemzeti függetlenség bástyáját, az emberiség jobb jövőjéért folytatott harc nagy példáját látják. Majd ezeket mondotta Vorosi- lov elvtárs: — A szovjet nép javáról való j gondoskodás a kommunista párt és a szovjet kormány fő feladata. G. M. Malenkov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ötödik ülésszakán elhangzott beszédében kiemelte, hogy a kommunista párt és a szovjet kormány a belpolitika területén fő feladatának tekinti a nép javáról val" “vnloskodást, a munkások, a koiiiozparaszink, az értelmiségiek, valamennyi szovjet ember anyagi jólétének töretlen emelését. — A párt és a kormány ennek megfelelően az utóbbi időben több döntöfontosságú határozatot hozott. Kzek megvalósításának biztosítania kell a népi fogyasztási javak termelésének erős növelését, a mezőgazdaság további hatalmasarányú fejlesztését, a szovjet kereskedelem alapvető megjavítását, az áruforgalom nagyarányú fokozását, a lakásépítés kiszélesítését és jónéhány más intéz kedést. ' S végül így fejezte be: — A Szovjetunió kitartóan é következetesen folytatja a béke és valamennyi nép barátságának politikáját. A többi között ezt j szolgálja a külföldi országokkal j való gazdasági kapcsolatok bővítésére irányuló politikája is. A népi demokratikus országokkal j való gazdasági kapcsolataink évről évre fejlődnek és erősödnek. Ugyanakkor a Szovjetunió az idén kereskedelmi egyezményt írt alá Franciaországgal, Olaszországgal Argentínával, Finnországgal, Svédországgal és sok más országgal. Mi nagy jelentőséget tulajdo- j nítunk a nemzetközi gazdaság? kapcsolatok megerősítésének, ami elősegíti a nemzetközi feszültség enyhülését. Továbbra is az a szándékunk, hogy mindenképpen elősegítjük az államok közötti kereskedelem kibővítését a köt- csönös előnyök alapján. Katonai díszszemle és ünnepi felvonulás a moszkvai Vörös-téren November 7-én, délelőtt a Vörös Téren megtartották a moszkvai helyőrség csapatainak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója tiszteletére rendezett díszszemléjét. Néhány perccel a díszszemle kezdete előtt helyet foglaltak a mauzóleum tribünjén G. M. Malenkov, V. M. Molotov, N. Sz. Hruscsov, K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, A. I. Mikojan, M. Z. Szaburov, M. G. Pervuhin, az SzKP. központi bizottságának titkárai, a marsaitok, a tengernagyok. A díszszemle előtt Bulga- nyin elvtárs, a Szovjetunió mar- sallja, h Szovjetunió honvédelmi minisztere tartott beszédet. A beszéd után felcsendült a Szovjetunió állami himnuszának ünnepélyes dallama, egybeolvadt az ünnepi tüzérségi díszsortüzé- nek dördülésével, majd kezdetét vette a nagyszerű díszszemle. A katonai díszszemle befejezése után zene hangjai mellett, zászlókkal, plakátokkal, virágokkal a Vörös 'i erre vonultak a moszkvaiak oszlopai. Megkezdődött a szovjet főváros dolgozóinak színpompás ünnepi felvonulása. Egyszerre 12 oszlopban áradtak a felvonulók a Vörös Térre. Menetük szinte végtelen volt, soraik felett vörös zászlókat lengetett az őszi szél. Transzparensek, ékes feliratok számoltak be a moszkvai dolgozók munkasikereiről. Három óra hosszat tartott a moszkvai dolgozók felvonulása. Díszül] népség Budapesten #í o # #i« se / n iik-t« nfolyn tn A Szovjetunió számos kerületéből érkeznek kolhozclnökök a moszkvai „K. A. Tyimirjazev“ mezőgazdasági akadémia tanfolyamaira. Az akadémia szaktanfolyamain marxizmust, leninizmust, matematikát, kémiát, fizikát és orosz nyelvet tanulnak, ezenkívül földműveléssel, állattenyésztéssel, növénytermeléssel és rétműveléssel is foglalkoznak. A tanfolyamok hallgatói gazdaságtani kérdésekkel ismerkednek, tanulmányozzák a kolhoztermelés megszervezését, a mezőgazdasági gépeket. Hasonló szaktanfolyamokat szerveznek Bjelorussziában, Ukrajnában, Grúziában, Kazahsztánban, Üzbekisztánban és a területi központok több más helyén. A képen: a kolhozelnökök különböző Körülmények között termelt paradicsomfajtákat vizsgálnak. Balról jobbra: Ljubov Gunyi- na, a „Krasznij Kollektyiviszt“ kolhoz elnöke (Jaroszlav terület). Szergej Berjozin, az „Előre1* kolhoz elnöke (Jaroszlav terület) és Ivan Tyakoskin, a „Vorosilov“ kolhoz elnöke (Kalinyin terület). Cukor re paszedes a kolhozban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége pénteken este díszünnepséget rendezett az Állami Operabázban. A díszünnepség elnökségében fog- "alt helyet Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Gerö Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese, Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettese, Farkas Mihály, Ács Lajos, Hidas István, Zsofi- nyec Mihály, Kristóf István, Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Data István honvédelmi miniszter, Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, az MDP Központi Vezetőségének több tagja, a minisztertanács több tagja, a tömeg- szervezetek vezetői, a tudomány, irodalom, művészet, a szocialista építőmunka számos képviselője. Résztvettek az ünnepségen a külföldi diplomáciai testületek tagjai is. Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke megnyitó szavai után Acs Lajos elvtárs, a Magyar Doigozék Pártja Politikai Bizottságának tagja tartott ünnepi beszédet. Ács Lajos elvtárs az Októberi Forradalom méltatása után ki- \ hangsúlyozta: Napjainkban, az i Októberi Forradalom 36. évfordulójának idején, népi demokráciánk, országunk fejlődésének új szakaszába érkezett. Nagyjelentőségű, fontos esemény ez: fel kell erre figyelnie mindenekelőtt a munkásosztálynak, de a dolgozó parasztságnak is, sőt az egész dolgozó magyar népnek. Népi demokráciánk fejlődésének mai szakaszában gyorsan valósítható meg a dolgozó lakosság j anyagi, szociális és kulturális ' szükségleteinek bőségesebb kidé- ! gítése. í nnepségek Nyíregyházán Pénteken este hat órai kezdettel Nyíregyházán, a Városi Színház ünnepélyesen feldíszített épületében a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és az MDP. Megyei Bizottsága ünnepséget rendezett az Októberi Forradalom 36. évfordulója alkalmából. Bodogán János elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének megnyitó szavai után Moskovits Károly elvtárs mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen résztvettek a megye élenjáró munkásai, dolgozó parasztjai, legjobb értelmiségi dolgozói, a tömegszervezeti vezetők, párt- és állami funkcionáriusok. Az ünnepi beszédet művészi műsor követte. November 7-én délelőtt 10 órai kezdettel a dolgozók küldöttei megkoszorúzták Nyíregyházán a Malinovszkij-emlékművet. A Szovjetunió kolhozaiban és szovhozaiban folyik a cukorrépa betakarítása. Az idén a cukorrépaszedésnél sok munkafolyamatot gépesítettek. A földeken a legújabb répaszedőkombájnok, répaszedőgépek, rakodógépek és egyéb gépezetek dolgoznak. A képen: répaszedés kombájnnal az „Iljics“ (Ukrán SzSzK) kolhozban. (Foto P. Podbereszkij.) Boleslaw Bierut beszámolója a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 9. teljes ülésén Varsó, (TASzSz.) A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága október 29-én és 30-án tartott teljes ülésén Boleslaw Bierut, a Központi Bizottság elnöke mondott beszámolót „A párt feladatai a dolgozó tömegek életszínvonalának mielőbbi felemeléséért folyó harcban a szocialista építés mostani időszakában” címmel. A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel kormány legfontosabb feladataként Boleslaw Bierut a következőket jelölte meg: a mezőgazdasági termelés fellendítése; a mezőgazdaságban növekvő mértékben szükségesnek mutatkozó beruházások elvégzése az állami gép- és traktorállomások és gépkölcsönző állomások munkájának a gépesítés növelése alapján való gyökeres átszervezése; a mezőgazdaság szükségleteit ellátó gépgyártási ágaknak a legközelebbi időszakban való jelentős fejlesztése; a termelési eszközök termelésének növekedése és a közszükségleti cikkek termelésének növekedése közötti aránytalanság csökkentése; az iparcikkek minőségének jelentős megjavítása; az államosított kereskedelmi szektor munkájának határozott megjavítása; a közszükségleti cikkek árainak fokozatos leszállítására irányuló politika megvalósítása; az építkezési programm megváltoztatása a legközelebbi időben olyan formában, hogy jelentősen bővítsék az új munkáslakótelepek és új lakóházak építését; a közüzemi gazdálkodás megszilárdítása; a városi és városkörnyéki közlekedés továbbfejlesztése; az iskolaügy, a kulturális, közoktatási, egészség- ügyi és sportintézmények, valamint » széles dolgozó tömegek mindennapi és kulturális szükségleteinek kielégítését szolgáló intézmények továbbfejlesztése. Különösen a kisérutermelő egyéni parasztgazdaságokban rejlő tartalékokat kell felhasználni — mondotta Bierut elvtárs — és ugyanakkor a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok fejlesztésével biztosítani kell a mezőgazdasági termelés — a növénytermelés és az állattenyésztés — jelentős növekedését az egész mezőgazdaságban. Bizonyos, aránylag jelentéktelen csökkentéseket hajtanak végre a termelési eszközöket gyártó ipar és más ágak fejlesztését célzó beruházásokban. Bierut elvtárs részletesen foglalkozott a párt falusi munkájának hiányosságaival is, A francia hazafiak a francia gyarmatosítók Indokína népei elleni háborúját elnevezték „szennyes háborúnak“, azaz becstelen háborúnak. Találó elnevezés. A „szennyes háború“ szervezői most kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek, hogy igazolják az indokínai vérontást, Juin marsall például október 2-án Brüsszelben igyekezett meggyőzni hallgatóságát, hogy az indokínai háború „a szabadság védelmezőinek“ háborúja, amelyet „az egész szabad világ... jövendőjéért“ folytatnak stb. A sajtó útján kiszivárgott hírek | képet adnak arról, hogy a francia gyarmatosítók és washingtoni patrónusaik a „szabadság" miféle „védelmezőire“ bízták Indokínában „a felvilágosult egoizmus ügyét“. A „Dominion“ tudósítója közli, hogy az idegenlégió állománya 75 százalékban (10.000 fő) Németország francia megszállási övezetéből származó németekből, főként fiatalokból áll. Sokan közülük bűnözők, — gyilkosok és ehhez hasonlók. Lám, „a szabadság“ ilyen „védelmezőit“ reklámozta Juin marsall brüsszeli beszédében. Éles tollal
