Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-24 / 251. szám

A 1 MDP SÍABOLCS-SLAT M A R M EGYE I PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A mal *%ámban A III. Szakszervezeti Világkon­gresszus záróokmányai (2. old.) A kisvárdai Uj Elet tsz. politikai iskolájának propagandistájáról (3. oldal) A községi pártszervezet is adjon segítséget Nagykállóban a be­gyűjtési munka megjavításá­hoz (4. oldal) Egy hét alatt 52 vagon minőségi vetőmagot cseréltek ki me­gyénk dolgozó parasztjai (4. o.) X. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1953 OKTÓBER 24, SZOMBAT Megyénk népe Nyíregyházára, a kétnapos őszi vásárra készül. Me­gyénkben nem volt még ilyen pom­pásan megrendezett gazdag vásár, mint a mostani. Már napokkal a vásár napja előtt, árukkal megra­kott vagonok és tehergépkocsik sora érkezett a sátorvárosba, órá- ról-őrára jöttek és jönnek a tsz-ek, íöldmíivesszüvetkezetek, állami és kiskereskedelmi vállalatok áruval megrakott gépkocsijai. Megteltek a pavillonok az eladásra kerülő holmikkal; a gazdag termés bizo­nyítékaival, a sok jóminőségü élel­miszerrel és iparcikkel. Nyíregyháza szívében, a három- emeletes irodaháznál kezdődik az őszi vásár sátorvárosa. Ahogy be­lépünk a vásár díszes diadalkapu­ján, a balsai tsz. gyümölcs- és zöldségpavillonját, a vágóhíd hús­áru pavillonját és a kenyérgyár pékáru pavillonját találjuk. Mel­lettük pedig, hogy édesség­ben sem legyen hiány, a debreceni vendéglátó vállalat cukrászda pa- villonja. Odébb a Kisker, vállalat vas- és mechanikai részlege, ve­gyesáru pavillonja és a tiszavas- vári földmű vessző vetkezet 50—60 méter bosszú pavillonjai sorakoz­nak, Jól felkészült a vásárra a kultűrcikk igazgatóság óra- és ékszsráru pavillonja is. A Búza- térnél kezdődik az úttestre épített 50 méteres kétoldalas Kisker, pa­vilion, mely egyike a legszebb pa- villonoknak. Finnek folytatása a mátészalkai, majd a Nyíregyháza és vidéke földművesszövetkezeié­nek pavillonja. A Búza-tér északi térségében a tér körül vannak a Kelet-borsodmegyei Népbolt, a csen­geti földművesszüvetkezet, a kis­várdai vendéglátó vállalat, a kálló- semjéni és. kisvárdai földműves- szövetkezetek hosszú pavillonjai. A többi között kitűnik a kék és fe­hér díszítésű búíorértékesitő vál­lalat nagyszerű miníapavillonja. Ettől jobbra a nagyecsedi fold- míívesszövetkezet és a Népbolt két 60 méteres pavillonja található. A térség közepén kisebb küralakú pa­villonokban helyezkedik el a debre­ceni vendéglátó vállalat italkósto­lója, lángos sátra és halászcsár­dája, továbbá a cukrászsátor és hideg blifté. A Népbolt törökös mintával díszített „keleti-édesség” sátra és a kertészeti vállalat vi­rágsátra is itt található. A Búza- tér déli részénél találjuk a nyír­egyházi vendéglátóipari vállalat „étel-ital” csárdáját, a kisipari szövetkezetek és a Mészöv vegyes­ipari cikket elárusító pavillonját. mellettük áll a vásárosnaményi főid mű vés sző vet kezet halászcsár­dája. A tér déli oldalán, a pavil­lonok mellett nagy szekértábor, ahol terményféleségeket lehet el­adni és vásárolni. A Tüzép és Ba- romfibegyüjtő Vállalat is itt ka­pott helyet. A tér közepén a sza­badtéri színpadon, a megye legjobb kultúrcsoportjai szórakoztatják a vásár látogatóit. Tovább haladva a Széna-tér felé, az ország legjobb földmövesszövet- kezetének, a mezőkövesdi földmű­vesszövetkezet majd a demecseri földművesszövetkezet bosszú pavil­onsora következik. Itt található a vásár stúdiója is, ahol üzenetekkel és keresésekkel lehet a vásár láto­gatóihoz fordulni. Tovább haladva az állami áruház jólismert emblé- rná-ja hívogatja a vásárlókat. A pavillonok hosszú sora egészen a Széna-térig nyúlik. Még számos földmű vessző vet kezet hosszú pavil­onsora következik, mely felmegy a Széna-téren. Ezen a részen és a felsorolt útszakasz közbeeső he­lyein is megtalálhatók a kisiparo­sok (kádárok, kefések, stb.) el­árusító sátrai. A Széna-téren van a felnőttek és gyermekek szó­rakoztatását biztosító kör- és hajóhinta, a céllövölde és más szórakozási alkalmak. Nagyon hosszú lenne felsorolni az egész őszi vásár látnivalóit azt, hogy meDnyi mindent lehet itt vá­sárolni. Körülbelül 60—70 millió forint értékű árucikk várja a vá­sárló dolgozókat. Rajta hát, gye­rünk a vásárba 1 Élenjáró agrotechnikával a bő termésért November 7-ig befejezzük az őszi munkát Amikor járásunkban megindultak az őszi munkálatok, a szántás­vetés és betakarítás, azon igyekeztem, hogy egész járásunk terüle­tén, de főleg a termelő- szövetkezetekben min­denfelé alkalmazzák az új termelési módszere­ket. A minisztertanács határozata, hogy 18—22 centiméter mélyen kell végezni a vetőszántást, azt jelenti, hogy jövőre emelkedik a holdan- kénti terméshozam. El­határoztam, hogy min­den szövetkezetben el­lenőrzőm a gépi és a fogatmunka minőségét és minden szövetkezet­ben ismertetem a ke­resztsoros vetés, a négy­zetes vetés, a fészektrá­gyázás jelentőségét. Gazdag tapasztalataink vannak az elmúlt évről is. Például az ibrányi Alkotmány termelőszö­vetkezet tagjai a ke­resztsoros búzatábláról 18.4 mázsát, a keresztso­ros rozstábláról 15.55 mázsát takarítottak be holdanként. Nagy volt a különbség a keresztso­ros és a nem keresztso­ros vetés hozama között. Amelyeket nem kereszt- sorosán vetettek, azon a földön 12 mázsa búza és 11 mázsa rozs ter­mett. Ezt mondtam el legutóbb az orosi Arany­kalász és a rakamazi Szikra termelőszövetke­zetekben, ahol a tagság megértette és ma már vetéstervük egy részénél alkalmazták az új mód­szereket. A rakamazi Szikra tsz-ben Kánya János sztahanovista traktoroshoz mentem el. Megnéztem, hogyan vég­zi munkáját és elmon­dottam neki: ő Is több terményt kap zárszám­adáskor, ha jó minőségű munkát végez, ha többet termelnek a szövetke­zetben. Ez a szövetkezet már új szovjet módszert is alkalmazott. Átlós irányban vetettek a ta­valyi 18 hold helyett 22 hold búzát. A nyíregyházi járás minden szövetkezetében úgy döntöttek a tagok* hogy érdemes alkalmaz-, ni a fejlett agrotechnD kát. így értük el, hogy eddig 390 hold őszi át'J pát vetettek keresztso- rosan. Az eredményeket még tovább akarjuk fejleszteni, azt akarjuk, hogy az új módszerek alkalmazása mellett idöJ ben elvégezzük az őszi munkát, s november 7-re egyetlen hold föld se hiányozzon az őszi terv teljesítéséből. Komási Gyula, a nyíregyházi járás főagronómusa. Minden vetés keresztsoros A nyírteleki Szabad Nép tér- , melősaövetkezet tagjai egész | ösziárpa táblájukon, 60 holdon kereszlsorosan végezték a vetést. 60 hold rozsot ugyancsak kc- resztsorosan vetettek el. Most kezdték el a búzavetést és a lehe­tőség szerint itt is alkalmazzák az élenjáró agrotechnikai módszere­ket. (MT sajtócsoport.) S. Kulcsár Elek példája 8. Kulcsár Elek ibrányi dolgozó paraszt 7 holdon gazdálkodik. Az el­múlt évben sokat kísérletezett. ltiOO öl tőidbe négyzetesen vetett kuko­ricát, Fahamural, baromfitráyyá• val és komposzt fészektrágyával el­érte, hogy több mint 25 mázsás termése volt azon a területen, ahol addig 20 sem termett. jOO négy­szögöles burgonyátábldn fészek-trá­gyázással 38 múzsát termelt. Lát­ták a szén eredményt az ibrányi egyénileg dolgozó parasztok és el­határozták, hogy követik példáját. Vessék a búzát is keresztsorosan termelőszövetkezeteink Gabonaféléinknél a sorvetés nem biztosítja a bő termés eléré­séhez szükséges feltételeket, mert a növények túlságosan sűrűn áll­nak egymás mellett. így a tenyész terület nincs kellőképpen kihasz­nálva és a növények nagyrésze rosszul fejlődik. Ezeknek a hiányos-' Ságoknak megszüntetésére a Szovjetunió példája nyomán hazánkban is sikeresen alkalmazták a kereszt soros vetést, aminek eredmény» nem maradt el. Erinek és más agrotechnikai módszereknek tudható lie, hogy a nagyeesedi Vörös Csillag tsz. búzából 12.98 mázsa, őszi* árpából 18 mázsa 27 kilő termést ért el holdanként. A nyírbátori Vörös Csilfag termelőszövetkezetben például a keresztsorosan vetett tavaszbúza nagyobb termést adott, mint a régi módon vetett őszi búza. Sorolhatnánk igen sok termelőszövetkezetet, ahol kisebb vagy nagyobb területen alkalmazták eredményesen a keresztsoros vetést. Ezek tudják, hogy 10—20 százalékkal több vetőmag szükséges és vala­mivel több munkát is igényel alkalmazása, de ez a többletmunka és vetőmag dúsan megtérül. Nem egy esetben adtak 3-4 mázsával na­gyobb termést ebben az évben is a szövetkezetnek a keresztsorosan vetett ősziárpa táblák holdanként, mint a nem keresztsorosak. Hiba azonban, hogy eddig in kább csak az őszi árpa vetésénél alkalmazták a keresztsoros vetést. Pedig az eredmények éppenúgy megmutatkoznak a búza átlagtermésénél is, mint az ősziárpánál. Na­gyon helyesen járt el a nagykállói Vörös Zászló termelőszövetkezet, amikor 38 hold rozs és 16 hold ősziárpa mellett 11 hold búzát is keresztsorosan vetett. A porcsalmai Dózsa 45 hold búzát, a zajtai Dózsa 30 hold búzát vetett el ugyancsak keresztsorosan. Termelőszövetkezeteink csak akkor tudnak a jövő évben még nagyobb jövedelmet biztosítani, ha állandóan a nagyobb termés eléré­sére törekednek. Alkalmazzák tehát minél több helyen és bátran a búzánál is, épp úgy mint a rozsnál és az ősziárpánál a kereSzt- soros vetést. . , Seres Zsigmond megyei agro-propagandista. Az őszi mezőgazdasági munkában , továbbra is a nagykállói járás az első A megyei tanács jelentése sze­rint az október 2Ü-i állapotnak megfelelően a járások versenyé­ben továbbra is a nagykállói já­rás az. első. Az ösziárpa vetését a naaj-.-iíói járás határidőre 100 százalékra teljesítette, a rozsve­tést 92 százalékra, a búza veiesél pedig 91 százalékra teljesítette. A betakarítást 97 százalékra vé­gezték el a járás területén. A já­rási tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője Kovács Imre, töagronómus Botor Bál. Jó ered­ményt ért el még a nyíregyházi járás, rozsvetésben egy százalék­kal még jobb is az eredménye, mint a nagykállói járásnak, a búzavctésscl azonban lemaradlak. A versenyben a sorrend a kö­vetkező: 1. a nagykállói járás, 2. a nyíregyházi járás, 3. a fehér- gyarmati járás, 4. a kisvárdai já­rás, 5. Nyíregyháza város, 6. a vásárosnaményi járás, 7. a csen­ged járás, 8. a baktalórántházi járás, 9. a mátészalkai járás, lö. a kemecsei járás, 11. a tiszalöki járás, 12. a nyírbátori járás. A községek versenyében a nagykállói járásban lévő Geszte- rétí község az első. Geszteréd község dolgozó parasztjai az árpa és rozsvetési tervüket teljesítet­ték, a búzavetést pedig 85 száza­lékig végezték el. Csupán 5 szá­zalék napraforgó területről nincs még betakarítva a napraforgó kóró. Jó munkát végeztek a her- mánszegi dolgozó parasztok is, akik a rozs és az ősziárpa veté­sét szintén befejezték. Megyeszerte rosszul halad a napraforgó és a kukoricaszár betakarítása, ami igen sok eset­ben akadályozza a vetést is. A nyíregyházi járás például élenjár általában az őszi munkában, mégis 7.500 hold van még kint lábon, amiről a termést már le­szedték, napraforgószár 4.700 hold van kint, amit sürgősen le kell vágni. A többi járásokban sem jobb a helyzet ezen a területen. A gépáSlomósi agronómusok elhatározták: megjavítják a termelőszövetkezetekben végzett munkát Megyénk gépállomásainak agro- I nómusai október 21-én egészna­pos értekezleten vitatták meg munkájuk hiányosságait és a gépállomásoknak a termelőszö­vetkezetekben végzett munká­ját. Kiss Andor, a megyei gépállo­más» igazgatóság vezető agronö- musa tartott beszámolót. — Eddig nem tettünk meg min­dent a termelőszövetkezetek termésátlagának növelése érdeké­ben — mondotta többek kö­zött. — Most azon kell lennünk, hogy nagyobb segítséget nyújt­sunk az őszi munkában a terme­lőszövetkezetek brigádvezetőinek. Gépállomásaink használják bát­ran az új agrotechnikai eljáráso­kat. Legyenek azon, hogy a szántással egyidőben szórják ki a földekre a műtrágyát, alkalmaz­za minél több termelőszövetkezet a gépi keresztsoros vetést. Ah­hoz, hogy ezek a célkitűzések megvalósulhassanak, többet kell ellenőrizniük a gépállomás agro- nómusainak a termelőszövetke­zetekben végzett munkát. Megen­gedhetetlen, hogy sok helyen nem tartják be a minőségi elő­írásokat es ezek a bő termés el­érésének akadályozói. A munka- szervezés területén a gépállomá­si agronómusok eddig nem han­golták össze a gépállomási és a termelőszövetkezeti brigádok munkáját. A nagyhalászi kör­zeti agronómus például nem tud­ja pontosan, hogy melyik terme­lőszövetkezetben mennyi munkát kelt elvégezniük egyes növenyfe- leségekből. Ahhoz, hogy már most meg­alapozzuk a termelőszövetkezetek jövőévi bő termését, a gépállo­más agronómtisai az elkövetke­zendő időben tűzzék ki célul ma­guk elé, hogy a termelőszövetke­zetekben szakmai segítséget ad­janak, neesak a gépi munkánál, hanem a fogattal végzett vetési munkálatoknál is. Segítsék a tsz.-eknél a jó munkaszervezet kialakítását és a munkaerők he­lyes elosztását. A gépállomás! szakemberek válasszanak ki egy művelési ágat, ahol gépek segít­ségével, a fejlett agrotechnika alkalmazásával segítik a termelő- szövetkezetben a növényfélescgek magas hozamát. Hasonlóan az ál­lattenyésztésben, a tejtermelésnél, hizlalásnál és a helyes takarmá­nyozásnál jó eredményt érnek el a termelőszövetkezetek, ha az agronómus elvtársak állandóan figyelik a növények vagy az ál­latok fejlődését. Ezáltal szakmai tudásukat is gyarapítják és elő­segítik megyénk minden terme-' Iőszövetkezetében a terméshozam emelését, Az eddiginél fokozottabban kell ellenőrizni a gépállomások által végzett munka minőségét, a ket­tős műszak beállítását minden gépállomáson. Ha ezt tesszük, akkor elmondhatjuk magunkról; teljesítettük kötelességünket — mondta befejezésül Kiss Andor elvtárs. (Világ, proletárjai egyesüljetek ! G YER UN h A VÁ SÁ R R í !

Next

/
Oldalképek
Tartalom