Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-03 / 233. szám

a haza [avara, a magad hasznára, legyezz békekölcsönt! m -------------------------------------------------­| A I MOP SIABOLCS-SIATMÁRMEGYEI PÁ R T BIIOTT S ÁG A K_j1APJA____j Állandóan javítsuk a munka minőségét! Két új belépővel gyarapodott a kállősemjóni Új Élet tagsága Mindenki ügy van vele, hogy alaposan megnézegeti a ruhát, a cipőt, vágj’ akármi mást, mielőtt kifizeti az árát valamelyik üzlet pénztáránál. S most, amikor a nép legfőbb programmja, hogy megelégedett, jómódban élő embe­rek életét teremtse meg, írott tör­vénnyé lett: a legjobbat, a legszeb­bet, a Iegtartósabbat adni a dol­gozóknak ! Mines nagyobb vétek annál, hogy­ha valaki dolgozó társai, a nép kárára cselekszik. S vájjon nem dolgozó társai, a nép kárára tesz-e az, aki silány, rosszminőségü, se­lejtes munkatermékeket készít, vagy ad el a dolgozóknak?! Mert kétszeresen drága az a ruha, ami silány volta miatt feleannyi ideig tart, mint a jó minőségű. Két­szeresen drága az a cipő, amely felületes munka selejtje — és né­hány hét alatt lábbeli-ronccsá vál­tozik. Azért, mert tulajdonosainak jóval hamarabb kell új ruhát, új cipőt vásárolniok. Most, amikor a dolgozók tíz- és tízezrei örvendenek az árak le­szállításának, amikor keresetéből sokkal többet vásárolhat mindenki, mint azelőtt, még inkább fontos, hogy a legjobbat, a Iegtartósabbat kapják mindenből. Mert hogyha kétszeresen drága a silány áru, kétszeresen olcsó az, ami tartós, jó minőségű. Amikor a munka minőségének kérdéséről van sző. akkor azt mondjuk:- a személyes ügy és a közösség, a nép ügye itt találkozik össze. Elsőrendűen fontos dolog ez. lie vájjon annak tartják-e min­denütt megyénk üzemeiben, válla­latainál a minőségi munkát? Nem, nem mondhatjuk ezt el. mert a munka minősége sok kí­vánnivalót hagy még maga után úgy a nagyhalászi kendergyárban, mint a kisvárdai Vulkán vasöntö­dében, vagy az építőipari vállala­toknál — egyaránt. A kormányprogrammból fakadó intézkedések sorában ott van az a rendelkezés is, amely elmond­ja, hogyan kell jutalomban részesí­teni a kiváló minőséget gyártó dolgozókat, s ugyanakkor — kár­térítés fizetésére kötelezni azt. aki silány terméket készít, aki selej tét gyárt és ezzel kárt okoz dol­gozó társainak. Azonban tévednek azok a gazdasági vezetők, akik azt hiszik, hogy a minőség ezzel a kormányrendelettel egyszeriben megjavul. Tévednek, ha úgy gon­dolják. hogy az általuk irányított munkahelyeken minden dolgozó egyszeriben a legkifogástalanabb munkát fogja végezni e rendelke­zés ismeretében. Tévednek, mert a minőség megjavításáért folyó csata ott dől el a munkapadoknál, a munkahelyeken. S ebben a csatá­ban egyforma hősiességgel, egy­forma lelkesedést tanúsítva kell hareolniok a gazdasági vezetőknek, a műszakiaknak és minden egyes munkásnak egyaránt! Elsősorban arról kell beszélni, bogy a műszaki vezetőkre mily nagy feladatok várnak a minőség állandó javításáért folyó harcban. Nemcsak a terv teljesítését fé­kezi, de a munka minőségét is ká­rosan befolyásolja, ha a műszaki vezetők nem őrizői a tervszerű­ségnek, ha elmaradnák a tervek felbontásával, ha legkisebb te­ret is engednek az egyenetlen ter­melésnek. Mert a hóvégi roham- ,munkák — és ilyesmi: igen sok fáUalalnál lehet tapasztalni me­sénkben — mind a minőség ro­vására mennek. S ami még igen fontos: a műszaki vezetőkön mú­lik, hogy ismerik-e a technológiai eljárásokat a munkások. Mert ha minőségi munkát követelnek tőlük, .joggal elvárják, hogy munkájuk legapróbb részleteiben is munká­juk mestereivé neveljék őket, ta­nítsák meg mindannyiukat a ki­váló minőséghez szükséges techno­lógiai eljárásokra. — Its ehhez szorosan kapcsolódik: az élenjáró módszerek elterjesztése. Különös­képp az építőipari vállalatok gyen­géje megyénkben az új, a minő­ség javítása szempontjából első­rendűen fontos élenjáró módszerek széleskörű alkalmazása. A gazda­sági vezetők, maga a szakszervezet sem törődik sokat azzal, ho^y egy- egy újító életrevaló ötlete, élenjáró módszere vájjon a munka minden területén meghozza-e a kívánt eredményt, vagy csak szűk körben alkalmazzák azt. A minőség megjavításának fon­tos feltétele, hogy a technológiai eljárásokkal minden munkás ide­jében tisztában legyen, hogy szak­mai képzettségét állandóan nö­velje, s hogy megismerkedjék a nagy hasznot hozó élenjáró mód­szerekkel. Ehhez kell segítséget ad- niok a műszaki vezetőknek és messzemenően kell támogatniuk a tapasztalatátadás mozgalmát, a sztahanovisták Köder elvtársról el­nevezett védnökségi mozgalmát, amelynek célja a gyengébben tel­jesítő munkások nevelése. Természetesen nem hozna sikere­ket a minőségért folyó hare, ha a műszaki vezetők mellett a munká­sok egytől-egyig nem tennének meg mindent a silány munka, a selejt kiküszöbölésére. El kell érni, hogy a legfőbb minőségi ellenőr: az öntudatos munkások lelkiisme­rete legyen üzemeinkben, vállala­tainknál ! Állhatatos nevelő mun­kával el kell érni, hogy minden egyes dolgozó megértse: a minő­ségi munka mindannyiunk ügye, egyszersmind saját, személyes ügye Is. El kell érni, hogy min­denki megértse: ha selejtet gyárt, saját zsebéből dobja el fizetése egy részét, ugyanakkor megdrágítja a termelvényt — kárt okoz magának, dolgozó társainak. Iparunkban a dolgozók hozzálát­tak a negyedik negyedéves terv teljesítéséhez. A földkotró válla­lat felhívására valamennyi üze­münkben azt a célt tűzik maguk elé a dolgozók: a legjobb munká­val járulnak a kormányprogramra megvalósításához. De meg kell mondani, nem adják tudásuk leg­javát ehhez akkor, ha nem tö­rekszenek a minőség állandó javí­tására! — Az ország számos he­lyén sikereket hoz a textiliparban elindult Zsédely-mozgalom: a mi­nőség állandó javításáért folyó mozgalom. Azonban megyénk jóné- liány ipari vezetője, szakszerve­zeti funkcionáriusa, de pártfunk­cionáriusa is azt gondolja magá­ban : a Zsédely-mozgalom a textil­munkások mozgalma, annak nem lehetnek résztvevői az építőmunká­sok, a vasönlők, az olajgyáriak. Korántsem így van ez. Minden munkahelyen megvan a lehetősége annak, hogy a minőség állandó ja­vításáért folyó harc tömegméretek­ben folyjék, széles hazafias moz­galommá legyen. Azonban ehhez arra van szükség, hogy a munká­sok és vezetők egyaránt legfőbb feladatuknak tartsák a minőségi munkát. Ehhez az kell, hogy a szakszervezetek üzemi bizottságai A kállósemjéni Uj Élet terme­lőszövetkezet még minden év­ben bebizonyította a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Az idén is minden terményből magasabb termésátlagot érnek el, mint az egyénileg gazdálkodók. Búzából például a termelőszövetkezet át­lagtermése 12 mázsa volt, községi átlag 8 mázsa, rozsból a szövet­kezet földjén 11 mázsa termett, az egyénileg gazdálkodók csak hét és fél mázsát takarítottak be holdanként. Ösziárpából 17 má­A nagykállói népnevelőknek nem kell messzire menni amtációs ér­vekért, amikor községük új arcu­latára, gazdagodó életük egy-egy új alkotására akarják felhívni a figyelmet. A nagykállói anyák kí­vánságára és örömére most végle­gesítik a Só személyes idemybölcsö­dét, az idei tervév ajándékát. Százezer forintot költött erre álla­munk. Nemrég fejezték be a diák­otthon bővítési munkálatait, ez csaknem 110 ezer forintba került. A mozikedvelő dolgozók kívánsá­gára rövidesen mégtörténik a mozi­épület átalakítása, a nézőtér bő­vítése és a leszállított helyárak melleit m.ég többen szórakozhat­nak, tanulhatnak. A kormányprogramul fontos cél­kitűzése a mezőgazdaság gépesité­a verseny szervezésekor, értékelé­sekor, nyilvántartásakor ne te­kintsék sokad -angúnak a minőség ügyé:! Mert eddig úgy volt: a mi­nőség megjavítására tett fogadal­mak teljesítését senkisem ellen­őrizte, a minőségi versenyben részt­vevők teljesítményeinek nyilvános- ságrahozatalávól senki nem gon­doskodott, a kiváló minőségi mun­kát végzőit jutalmazásával nem igen törődtek ! zsa, zabból pedig 8 mázsa volt a termelőszövetkezet holdankinti átlaga. A szövetkezetben cséplés után négy kilogram kenyérgabo­nát osztottak munkaegységenként. A szövetkezet szorgalmas tagjai már akkor 14—15 mázsa gabonát vittek haza, de még hagytak zár­számadásra is kenyérgabonát. A szövetkezet tagjai az őszi­árpa vetésüket befejezték. Az egész területet keresztsorosan vetették. A napokban befejezik a vetőszántást, a rozs és a búza sének fokozása. Büszkék gépállo­másukra a kállóiak, amely most új korszerű mfíhclyrésszel bővült, több mint 1,300.000 forintos költ­séggel. Nem kevésbbé örülnek a jövő terveinek. Rövidesen megkezdik a félmilliós költséggel épülő kultúr- ház munkálatait. Nem csoda, ha szívesen fogadják a kallói dolgozók a tanács aktivis­táit, a kölcsönjegyeztetőket. — Már vártam az elvtársakat — fo­gadta Acs Lajos nyolcholdas dol­gozó paraszt özv. Algámét és tár­sát. Majd beszélgetés közben, ami­kor már a jegyzési ívre is aláírta a nevét, büszkén számolt be arról, hogy elsők között fejezte be az ősziek vetését. lilánál- elvtárs a ta­náés másik aktivistája megláto­A minőségért folyó harc sikerei az üzemi pártszervezetek szervező és poiitikai munkáján, a kommu­nista munkások példamutatásán is múlnak. Nem utolsó sorban azon, hogy a kommunisták kezdeményező készségükkel hogyan ragadják ma­gukhoz a gyár, az üzem egész kol­lektíváját, hogyan adnak segítsé­get a minőségért folyó verseny ki­bontakozásához. üzemi pártszerve­zeteink termelést ellenőrző munká­jának középpontjában álljon ezén­alá. Utána megkezdik a vetést. Az idei szép eredményt valamint a szorgalmas munkál látva, ami­vel a jövőévi kenyeret biztosítja a tagság, egyre több egyénileg dolgozó paraszt érdeklődik a szö­vetkezet iránt. Két egyénileg dol­gozó paraszt Papp József és Nyí­ri Miklós már kérték is felvéte­lüket a termelőszövetkezetbe. — Mindkét egyénileg dolgozó pa­rasztot a termelőszövetkezet tag­sága felvette a szövetkezetbe. (Géczi János mg. előadó.) (jatta Szmbó Sándort is, szabói,pari KTSZ. egyik tagját. A szomszédok előzőleg figyelmeztették: kár oda bemenni, hisz még soha nem jegy­zett ez az ember. — Valóban egy alkalommal sem jegyzett eddig, — vallotta be Szabó Sándor, de most már vaknak kellene lenni ómnak, aki nem látja, hogy az állam a dolgozók javára'fordítja a kölcsön­adott forintokat. 'Boldogan mutatta a vezetékes rádiói is, amit nem­régiben szereltek fel otthonában.. A kölcsönjegyzétből szép példát mutatnak a termelőszövetkezetek tagjai. A Vörös Zászló termelő- szövetkezet tagjai közül már az első nap 50-en jegyeztek békeköl­csönt. (MT. sajtócsoport.) túl a minőségi munka ügye. Tö­rődniük kell azzal, hogyan bizto­sítják az üzemben a minőségi munka minden feltételét. Vezet­niük. szervezniük kell a dolgozók harcát állhatatos politikai munká­val, a termelés állandó ellenőrzé­sével. Mindezek szükségesek ahhoz, hogy a dolgozók jogos igényeik szerint a legjobbat, a legszebbe:, a Iegtartósabbat kapják! Gonda József nagy ka. lói egyénileg dolgozó paraszt 4 hold föld termésével lesz gazdagabb jövőre Hiába számolgatott Gonda József feleségével, a három hold földből nem telt, nem vetettek ke nyérgabonát az ősszel. Igaz, szép jövedelmet ad az egy hold dohány, a fél hold cukorrépa, megve­hetik a kenyérnek valót, de mindig jobb, ha a készhez nem kell nyúlni. Gonda József sokat elmondta a feleségének, hogy legalább még vagy 3 hold földdel szívesen bajlódna. Nagy örömet jelentett számukra a minisztertanács határozata, mely a tartalékföldek hasznosításáról szólt. 4 hold földet kaptak 5 évi bérletre, öröm­mel újságolta otthon Gonda József a feleségének, hogy most már vethetnek kalászosokat is. Elhatározták, hogy már az idén 1 hold­ra trágyát hord, jövőre pedig az összes földet megszórja trágyával. 1.5 hold őszi kalászost vet. Úgy számolgatják, hogy így meg lesz a jövő évi kenyere a családnak, a beadáson kívül. Újra vetnek 1 hold dohányt, fél hold cukorrépát. Kukoricát egy hold helyett két holdon vetnek- t^Hatnek egy hold burgonyát és még káposztá­nak is jut egy darab föld. Gonda Józsefék jó termést akarnak elérni a 7 katasztrális hold fö'dröi ni, korábban is meggyőződtek arról, hogy a" traktorral ,ió mélyen megszántott föld jobban termett. Most sem mulasztja el a szerződéskötést a gépállomással. Traktorral szántat a vetés alá és a tavasziak alá is, a gépállomással végezteti el az őszi mélyszán­tást. Aztán műtrágyát is akar a földre szórni. Még 49-ben meg­próbálta, hogy egy sor burgonyát műtrágyával ültetett el. Messzi­ről kivált az az egy sor burgonya. Sokkal nagyobb volt az indája és sötétebb zöld a levelei. — Burgonyaszedéskor néztünk nagyot, — mondja Gonda József. — Átlagosan körülbelül egy kiló burgonyával volt több a műtrá­gyázott bokrok alatt. A kalászosok egy részét is műtrágyázta. 3 mázsa lett a különbség holdankint. Ezért határoztak úgy Gon­da Józsefék. hogy a hitel egyrészéből, melyet a tartalékföld után kapnak, műtrágyát vesznek. Okiéber Hői megszűnt a tejbeadási kölelezetiség a háztáji tehenek után A minisztertanács a termelőszö­vetkezetek tagjai életszínvonalá­nak emelése érdekében úgy ren­delkezik, hogy a szövetkezetek tagjainak október 1-től nem kell a háztáji tehenek után tejet be­adni. Kormányunk ezen rendel­kezése nagy segítséget ad a ter­melőszövetkezeti tagok számára, A háztáji tehenek tejét a Tej­ipari Vállalat 2.40 filléres szabad­piaci áron veszi át a szövetkezeti tagoktól. Ugyancsak 2.40 forintos áron veszi át a vállalat az egyént dolgozó parasztoktól is azt a tej- mennyiséget, melyet a 10 napra előirányzott terven felül beadnak a dolgozó parasztok. A tej árának kifizetése havonként háromszor történik, 12-én és 22-én, valamint az ezt követő hó 2-án, amikoris a végeleges elszámolás történik. A szabad tejként beszállított és kifzetett tej a beadási kötelezett­ségbe (egyénieknél) nem számít be és utánuk korpajuttatás nem jár sem egyénieknél sem tsz.-ék­nél, A beszállított szabad vaj ára 40 forint, a juhtej literenként 4 forint, a juhgomolyáé kilónkint 20 forint. Lelkesen régxik munkájukat a nagykállói jegyxésgyüjtők Uilág. proletariat eg.y.csülietek f

Next

/
Oldalképek
Tartalom