Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-20 / 247. szám
N & f» L A P 1953 OKTÓBER 2Ó., KEDD *> A kommunistákkal oz élen újra szépen halad a munka a pócspetri Uj Barázda tsz-ben Kovács György, a pócspetri Uj Barázda termelőszövetkezet pártszervezetének tagja levelet írt szerkesztőségünkhöz. — Levelében a következőkről számol be: — „Amikor megtudtam, hogy a szövetkezetünkből többen ki akarnak lépni, nagyon elcsüggedtem. Arra gondoltam, mi lesz azzal a sok értékkel, amit 1949 óta nehéz munkával gyűjtöttünk? Azt határoztam, hogy felkeresem azokat a régi tagokat, akikkel 1949 óta harcoltunk szövetkezetünk felvirágoztatásáért, s közös erővel megvédj ük szövetkezetünket az ellenséges elemekkel, a lógósokkal szemben. Több, mint 700 hold földünk, 32 darab lovunk, 1Ö0 sertésünk, közel 300 juhunk, tehéntörzsünk, s szép gazdasági felszerelésünk van. Nem engedhetjük ezt az ellenség kénye-ked- vének elherdálni, éppen most, amikor a kormányprogramm segítségünkre sietett, s aminek megvalósításával elérkezünk a jólét küszöbéhez. Szövetkezetünk több tagja nem látta ezt, hanem az ellenség hangjára hallgatva, október 1-én abbahagyta a munkát. Most azonban már teljes erővel folyik az őszi munkák végzése“ — fejezi be levelét Kovács György. Kovács György levelének sorai között egy termelőszövetkezet hősies harca bontakozik ki, amelyet a pártszervezet tagjai, a szövetkezet kommunistái vezetésével vívtak meg. * A kormányprogramm megjelenése után az Uj Barázda termelőszövetkezet is olyan lett, mint egy felbolygatott méhkas. Az emberek itt is, ott is csoportokba verődve beszélgettek, vitatkoztak. Arról folyt a szó, hogy érdemes-e továbbra is közösen gazdálkodni, vagy jobban boldogulnak egyedül. A szóvivők olyanok voltak, mint Herczku János, aki egész évben alig 90 munkaegységet szerzett. — Jobb egyénileg gazdálkodni, oszlassuk fel a szövetkezetét, — kiabálta nagy hangon, s már cselekedett is. Jegyzőkönyvet írt, amiben kérte a csoport feloszlatását, s ahhoz gyűjtötte az aláírásokat. Hazug szavainak hatására egyre több név került a jegyzőkönyvre. A szövetkézét elnöke, az igazgatósági tagok elsők közt kérték a feloszlatást. Cserbenhagyták a régi tagokat, de emellett meg is károsították őket. — Majdnem valamennyien egy brigádban dolgoztak az igazgatósági tagok, s a munkaegységek számát nem az elvégzett munka arányában, hanem tetszés szerint jegyezték be maguknak. Az ősziek betakarítása, szántás-vetési munkák sem folytak. A vezetőség csalása, hűtlensége, a tagok nagyrészének hangulata azt mutatta, hogy a szövetkezet fel fog bomlani. Ez a tudat fájt az alapító tagoknak, hiszen látták, hogy a kormányprogramm szebb, boldogabb életet jelént számukra a szövetkezetben. Elkeserítette őket az a tudat, hogy többévi fáradtságos munkájuk most kárbavész, hogy ismét egyedül kell majd megbirkózni a nehézségekkel. Ennek láttán a szövetkézét leghűségesebb, legodaadóbb tagjai, a kommunisták megbeszélésre ültek össze. Elhatározták, hogy megindítják a szövetkezét tagjai között a felvilágosító munkát. Velük {ártott néhány pártonkívüli dolgozó is: Kovács György, Orosz János, Andicsku József, Szíjgyártó János s még néhányan. Andicsku József Herczku Mihályt kereste fel, aki becsületes dolgozója a szövetkezetnek, az ellenség szavára azonban ő is tétovázott. Először a maga életéről, boldogulásáról beszélt Andicsku József. Elmondta, hogy kenyérgabonából! közel 20 mázsát kapott munkaegységei után, s bőven fog kapni a többi terményfélescgből és pénzből is, hiszen családjával együtt több, mint 700 munkaegységet szerzett. Nem is beszélve a háztáji földről, ahonnan csak kukoricából több, mint 20 mázsát takarítottak be. — Te sem maradtál el a munkából, a te jövedelmed sem lesz kevesebb, mint az enyém. Ha egyedül dolgoztál volna a pár hold földeden, fele terményed sem lenne, — mondotta Andicsku József. Herczku Mihály elgondolkodott a hallottakon, s mind gyakrabban vette elő a papírt és ceruzát: számolgatott. Aztán határozott: bentmarad. így tett Czakó János is, akivel Kovács György beszélgetett. Az alig négy tagból álló maroknyi pártszervezet szava egyre több szövetkezeti taghoz jutott el, s egyre többen gondolkodtak azon, helyesen cseleked- tek-e, amikor a szövetkezet feloszlatását kérték, amikor az ellenség szavára hallgattak. A kommunisták, a népnevelők bátor, kemény harca napról napra nagyobb eredményekkel járt. Ma még csak hat, holnap már 10, azután húsz, s egyre több szövetkezeti tag látta be tévedését. — Most már 26-an harcolnak közös erővel a szövetkezet megszilárdításáért, felvirágoztatásáért. A szövetkezet kommunistái, becsületes pártonkívüli dolgozói nem csak beszéltek hanem dolgoztak is. Kovács György nem elégedett meg azzal, hogy felkereste a ingadozókat, s beszélt arról, hogy a szövetkezetben gondtalanabbá fognak élni, hogy a szövetkezetét meg kell erősíteni. Amikor látta, hogy az idő elérkezett, de a szántás-vetés mégnem indult meg, maga ült traktorra. A 60 év körüli Kovács György — éveit meghazudtolva — fiatalos kedvvel kezdett a munkához. A szövetkezeti tagok jövőévi ke- nyérnekvalóját tette a földbe, hogy az idejében elvégzett vetéssel nagyobb darab kenyeret biztosítson a tagoknak, hogy ő is előbbre vigye a kormányprogramm megvalósulását. Korán reggel, késő este mindig meg lehetett találni Kovács Györgyöt a földeken, mindig talált magának munkát. Fáradtnak azonban még senki sem látta, amióta a szövetkezetben dolgozik. A kemény munkában, nehéz harcokban megerősödött az Uj Barázda kicsi pártszervezete. A példamutató, harcos pártonkívü- liek felvételével számbelileg is növekedtek. A legutóbbi taggyűlésen Kovács György is azzal a kéréssel fordult a párttagokhoz: vegyék fél soraikba. Ezt kérte Andicsku József, Szíjgyártó János és Orosz János is, akik a párttagokkal együtt harcoltak a szövetkezet megszilárdításáért. A pártszervezet tagjai becsületes, harcos tagoknak ismerik ezeket a dolgozókat, s ezért úgy határoztak, hogy Kovács Györgyöt, Andicsku Józsefet és Szíjgyártó Jánost egyenesen taggá, Orosz Jánost pedig tagjelöltként veszik fel soraikba. Ezek az elvtársak büszkék arra, hogy most már a kommunistákkal egy sorban menetelhetnek. További kemény munkával bizonyítják be, hogy méltók a párttagok bizalmára. Kovács György is boldogabban veti a magot a frissen felszántott földbe, mert most már ő is tagja annak a pártnak, amelyik nem engedte a lógósok szavára feloszlatni a szövetkezetét, amelyik harcolt azért, hogy Kovács György és a többiek továbbra is boldogan éljenek. A kommunisták példamutatása magával ragadta a többi becsületes szövetkezeti tagokat is, s most már közös erővel végzik az őszi munkákat. A nagy munka igénybeveszi a szövetkezeti tagok idejének nagyrészét, leköti figyelmüket, igénybeveszi minden erejüket. Mégis találnak időt arra, hogy megbeszéljék: hogyan tehetnék még gazdagabbá szövetkezetüket, még szebbé életüket. A kormányprogramm sok segítséget és lehetőséget ad ahhoz, hogy terveiket megvalósítsák. S ők már tervezgetnek 8 holdat gyümölcsössel, szőlővel ültetnek majd be. Halastavat is lehetné létesíteni, ott abban az aljban, ahol mindig meggyűl a víz, s amit másra úgysem tudnak használni. Sok jövedelmet hozna ez a szövetkezet tagjainak. Közel tízen arra gondolnak, hogy lakást építenek, most már lehetőségük van rá. Kovács György szinte megfiatalodik, amikor a jövő terveiről beszélnek. Tudja, hogy ezek nem távoli tervek, ezek megvalósításában ő is résztvesz. Az idén bő termés volt, kaptak és kapnak is szépen mindenből, de elkelne több is a háznál. — Ezeknek a terveknek megvalósulása adja majd meg az igazi jólétet a szövetkezet minden tagjának. — Lévainé — A bolgár ipar a dolgozókért A bolgár nehézipar fejlődése már 6.5 százalékkal haladta túl az 1939. évi termelést, ami magával hozta a könnyűipar fejlődését is. A nehézipar hatalmas építkezéseivel párhuzamosan az utóbbi két évben egymás után épültek a korszerű berendezéssel ellátott könnyűipari üzemek is. Az új könnyűipari gyárak építése és a régiek kibővítése eredményeként egyre növekszik a munka termelékenysége, ami leginkább a közszükségleti cikkek termelése terén észlelhető. A közszükségleti cikkek temelése 1952-ben háromszorosa volt az 1939. évi termelésnek. A textilipar is hatalmas fejlődésen ment keresztül. A kis, sötét, egészségtelen üzemeket higiénikus, tágas, világos munkatermekké és minden szociális szükséglettel felszerelt hatalmas gyárakká bővítették. A legtöbb gyár közelében — mint például a szófiai „Bulgária“ és a „Va-zil Kolarov” szövőgyárnál — a dolgozók számára minden kényelemmel ellátott munkáslakásokat építettek. A szovjet textiliparban elért eredmények és a szovjet Csutkih-módszer alkalmazása is jelentősen hozzájárult a bolgár textilipar fejlődéséhez. Az ötéves tervet a textiliparban 32.8 százalékkal teljesítették túl! Ugyancsak nagy eredményeket Vívtak ki a bolgár dolgozók a cipőiparban, ahol Levcsenkó és Mu- hanov módszerével harcolnak az önköltségcsökkentésért. E módszer segítségével a termelés 1952- ben az 1948. évi termelés húszszorosára nőtt. Komoly eredményeket ért el a bolgár élelmiszeripar és konzerv- gyártás is. Az 1953. évi termelés 47 százalékkal haladta meg az 1952. évit. Az 1952-ben termelt édesipari cikkek mennyisége, 1948-hoz viszonyítva, ötszörösére növekedett. Különösen nagyot fejlődött a gyümölcs- és zöldségkonzerv termelése, amely 1939-hez viszonyítva általában tízszeresére nőtt. Egyre újabb konzervek készítését kezdi meg a bolgár ipar s ma már több, mint 36 zöldség- és 96 gyümölcsfajtát konzerválnak. A szovjet konzervipari dolgozók gazdag tapasztalataiból merítve, a bolgár dolgozók is a rövid ideig tartó főzést alkalmazzák. Ezáltal munkateljesítményüket tízszeresére növelték és többszáz léva megtakarítást értek el. Valamennyi élelmiszeripari cikk bővebben és nagyobb választékban áll a bolgár dolgozók rendel kezésére s mindjobban kielég“ a dolgozók szükségleteit. Silózással biztosíthatjuk állataink téli takarmányát 1952—53. év telén, de inkább ezév tavaszán igen nagy gondot okozott termelőszövetkezeteinknek és dolgozó parasztjainknak az állatok átteleltetése. Ennek oka részben az előző aszályos nyár, részben pedig az volt, hogy gazdaságaink nem tartalékoltak megfelelő mennyiségű takarmányt az aszályos évek átvészelésére. Ebben az évben bőséges takarmánytermésünk volt. Most kell tehát megragadni az alkalmat, hogy minden termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt bizonyos mennyiségű takarmányt tároljon a következő évre a szükségleten felül. A takarmányok tárolása többféleképpen történik. Szárítással, vermeléssel, silózással. A silózás az, amelyik módszerrel a legkevesebb veszteség nélkül, hosszú ideig tudjuk tárolni takarmányainkat. A silózással olcsóbbá tehetjük a takarmányozást, mert kevesebb munkára van szükség. Ha silózott takarmányunk van, aszályos nyát- esetén is rendelkezünk nedvdús takarmánnyal. A silózott takarmány hosszú időn át eltartható veszteség nélkül, mert a benne lévő tápanyagok nem párolognak el. Az ilyen takarmány ízletesebb, jószágaink szívesebben fogyasztják. Esős időben és pontosan most, az ősz folyamán mér nincs biztosítva a takarmányok szárítási lehetősége. Fagyos, vagy romlásnak induló takarmányokat, a vágott burgonyagumókat, vagy répát másképpen nem lehet tárolni, csak ha besilózzuk azokat.. Minden alkalmas növényt fel kell használni, össze kell gyűjteni. Ide tartoznak elsősorban a melléktermékek (cukorrépafej, levél, kukoricaszár). A takarmányt, legyen az zöld, vagy száraz, szecskázni kell 3—4 cm. hosszúságra. A kukorícaszá- rat sokkal helyesebb szártépővei összetépni. Ehhez a munkához gépállomásaink a szükséges gépet biztosítják. Silózásnál a silózandó takarmány ne legyen túl száraz. Nedvességtartalma 60—70 százalék legyen, hogy az erejdés megindulhasson. Nem minden növény alkalmas egyedül a silózásra. Egyedül silózható növények a kukorica, cukorcirok, szudáni fű, csicsóka, édescsíllagfürt, zabosbükköny és a répafélék. Keverés nélkül kevésbbé jó takarmányt adnak: a lucerna, lóhere, szöszösbükköny, somkóró, burgonyaszár és muhar, önmagukban nem silózhatók: a csalán, tök- és dinnyeszár, paradicsomszárak, szója, lednek, futómuhar. Ezeket a növényeket könnyen silózhat juk takarmányokkal kevertem A silótöltés eredményessége a gyorsaságtól is függ. Emellett nagy gondot kell fordítani az állandó taposásra. Minden 30—40 cm. vastagságú réteget jól le kell taposni, hogy abból a levegő kiszoruljon. A száraz takarmányt sós vízzel, vagy melaszos vízzel locsoljuk meg, de sokkal helyesebb a száraz takarmányokat nedvdús takarmányokkal keverve silózni. A megtöltött silót haladéktalanul földeljük le. A silóréteg fölé arasznyi vastagságú nedves poly- varéteget tegyünk, s utána 30—40 centiméter vastag földréteggel leföldeljük. Egy-két napos ülepedés után ezt a földréteget 60-—80 centiméteres, sőt homokos vidéken még ennél is vastagabban földeljük le. Igen helyes, ha az egész silófelületet letapasztjuk, hogy azon repedések ne legyenek. A silógödör mérete a számosállat-létszámtól és a silózandó takarmány mennyiségétől függ. Silótakarmányból szarvasmarhával a testsúly 4—6 százalékát etethetjük. Ez azt jelenti, hogy egy 500 kilogrammos szarvasmarhával naponta 25—30 kilogramm silótakarmány etethető meg. 200 téli takarmányozási napot számolva, egy számosállatnak ösz- szesen 50 mázsa silótakarmányra van szüksége. Egy köbméter silóba kb. 7—7.5 mázsa silótakarmány fér. Ezek szerint egy számosállat részére 7 köbméter silóra van szükség. A silótakarmányt minden állattal, de főként a szarvasmarhákkal etethetjük. Igen szeretik a lovak és a sertések is. Megyénk silózási tervét eddig mindössze 19 százalékban teljesítette. Járásaink közül a nagy- kállói és a fehérgyarmati járások vannak az élen, bár ezek is messze vannak még tervük teljesítésétől. Igen rosszul állanak a csengeri és vásárosnaményi járások. A vásárosnaményi járás 12 százalékra, a csengeri 10 százalékra teljesítette silózási tervét. Sok tsz. nem használja fel, vagy csak kis mennyiségben készít silót a cukorgyár által leszállított répa- szeletből. Például a varjúlaposi Győzelem tsz. 220 mázsa répaszeletből mindössze 70 mázsa silót készített! A termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok iparkodjanak. hogy az ősz folyamán valamennyi üres silót betöltsék. — Használjanak fel minden silózásra alkalmas növényt, készítsünk tartalék-takarmányt! SERES ZSIGMOND, megyei agro-propagandista. Gépállomások versenye az őszi terv teljesítéséért ÉLENJÁRÓ GÉPÁLLOMÁSOK: A gépállomás neve: Igazgatója: Vezető agronőmusa: Demecseri gépállomás Bácskái János Gulyás János Vencsellői gépállomás Korsovenszki Jolán Huszka Imre Balkányi gépállomás Móré Erzsébet Kévés Ferenc LEMARADT GÉPÁLLOMÁSOK: Encsencsi gépállomás Brém Sándor Nagy Antal Mándoki gépállomás Tökei István Csernyi Sándor Gébéi gépállomás '---- Tóth József LEGJOBB TRAKTOROS BRIGÁDOK: A gépállomás neve: A brigád neve: Tervteljesítés ®/»-ban Kisvárdai gépállomás Pasa Angelina 111.8 Gulácsi gépállomás Kossuth 70 Csaholci gépállomás Micsurin 66 A LEGJOBBAN ELMARAD* BRIGÁDOK: Encsencsi gépállomás Alkotmány 8.4 Nyírmadai gépállomás Vörös Csillag 16 A LEGJOBB TALAJMUNKÁT VÉGZŐ TRAKTOROSOK: Traktoros neve: A gépállomás neve: Teljesítmény %-ban Bihari József Nyírmadai gépállomás 144.4 Kardos János Nyírtéti gépállomás 143.3 I'etró Tamás Nyírtéti gépállomás 137.1 A LEGROSSZAn MUNKÁT VÉGZŐ TRAKTORVEZETŐK:- iándoki gépállomás Kele Gyula 4 Encsencsi gépállomás Mátyás Gyula 5.9
