Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-20 / 247. szám
1953 OKTÓBER 20., KEDD NtPLAP 3 A III. Szakszervezeti Világkongresszus október 18-i ülése Bécs (TASzSz): A III. Szakszervezeti Világkongresszus október 18-i délelőtti ülésén folytatták Di Vittoi-io beszámolójának vitáját. Enrico Similli, Trieszt Szabad Terület Egységes Szakszervezeti Szövetségének elnöke Trieszt dolgozóinak nehéz helyzetéről beszélt. A „B“ övezetben a dolgozókat megfosztották a demokratikus szabadságjogoktól, az „A“ övezetet az amerikai—angol imperialisták haditámaszponttá változtatták. Százötezer'trieszti munkás közül húszezernek nincs munkája. A szakszervezeti mozgalomban szakadás állott be. A szak- szervezetek tevékenységét a katonai kormányzatnak a gyarmati módszerekhez hasonlatos rendszabályai korlátozzák. Az Egyesült Államok és Anglia kormányának Trieszttel kapcsolatos határozata — mondotta Similli — ellentmond a lakosság túlnyomó többsége érdekeinek, ez a határozat, amelyet az ENSz. tudta nélkül hoztak, ellentétben áll a 21 állam által aláírt olasz békeszerződéssel. A szót ezután Eloi Alvarez So- brino brazíliai küldött kapta meg. Rámutatott, hogy Brazília szak- szervezetei, a brazíliai dolgozók szövetségének kivételével nem tartoznak a Szakszervezeti Világ- szövetséghez, minthogy a kormány a brazíliai dolgozók akarata ellenére olyan rendeletet adott ki, amely a szakszervezeteknek csak a „Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségébc‘‘ engedi meg a belépést. — Az a tény, hogy ezen a kongresszuson a brazil szakszervezetek 54 küldötte van jelen, — jelentette ki Sobrino •—, azt bizonyítja, hogy a dolgozók nem egyeznek bele a kormány önkényes rendelkezésébe. A megtorló intézkedések ellenére a dolgozók fokozzák harcukat jogaikért, a munkásellenes, reakciós törvény- hozás ellen. Brazília dolgozói határozottan állástfoglalnak az ellen, hogy az ország gazdaságát az Egyesült Államok diktátumának rendeljék alá és követelik, hogy állítsák helyre a kereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetunióval, a népi Kínával és a népi demokratikus országokkal. Az ezután felszólaló Gya Hali Dakar és Szenegál dolgozóinak nevében üdvözölte a III. Szak- szervezeti Világkongresszust. N. Gom, a kameruni Szakszervezeti Szövetség főtitkára Fekete- Afrika népeinek súlyos helyzetéről beszélt. — Kenyában háromezer angol ültetvényes kezén húszezer négyzetkilométer termőföld van, ugyanakkor ötmillióötszázezer bennszülött mindössze hetvenötezer négyzetkilométer földdel rendelkezik. A lakosság 90 százaléka írástudatlan. Az orvosi ellátás csaknem teljesen hiányzik, ötvenezer lakosra jut egy orvos. Enriaue Pasterino, az uruguayi dolgozók általános szövetségének főtitkára közölte, hogy az uruguayi magánvállalatok kétszázkétezer munkása közül ötvenezernek nincsen munkája. 1937-től 1951-ig négyvenháromezer kisbirtokos ment tönkre. Ezután Michel, a luxemburgi szabad munkás szövetség képviselője rámutatott, hogy a „Mar- shall-terv“ keretében Luxemburgnak nyújtott egész „segélyt“ hadianyaggyártásra fordították. Ezt a „segélyt“ pedig a dolgozóknak kell megfizetniök. Hasszán Szadaninak, a tuniszi dolgozók általános szövetsége vezetőjének (aki elnökölt a délelőtti ülésen) beszédét Hadzsi Ali. a tuniszi küldöttség tagja olvasta fel. A beszéd rámutat, hogy a tuniszi munkásosztály a kongresz- szust megelőző időszakban megtartott nagyszámú ülésen határozottan állást foglalt a Szakszervezeti Világszövetség azon alapelvének támogatása mellett, amely szerint az életszínvonal emeléséért folyó harc nem választható el a szabadságért és a nemzeti függetlenségért vívott harctól. A délelőtti ülés végén Di Vittorio, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke záróbeszédet mondott. Kijelentette, hogy a beszámolója nyomán kibontakozott vita megmutatta, hogy a kongresz- szus küldöttei egyetértenek a beszámolóban foglalt tételekkel és pedig: kezdeményező lépéseket kell tenni a gazdasági fejlődés és a dolgozó tömegek életének megjavítása érdekében, nemcsak a gyarmati és félgyarmati országok szakszervezeteinek kell állást fog- lalniok a nemzeti függetlenség mellett, hanem az Egyesült Államoktól függőségbe került kapitalista államok szakszervezeteinek is, a szakszervezeteknek hareol- niok kell a demokratikus jogok és szabadságjogok védelméért. Di Vittorio a továbbiakban az egyes küldöttek és megfigyelők felszólalásával foglalkozott. Brit- Guyana küldötteinek felszólalását érintve, elítélte az angol hatóságok Brit-Guyana-i agresszív cselekményeit. Di Vittorio javasolta a kongresszusnak: határozatban tiltakozzék e cselekmények ellen, fejezze ki szolidaritását Brit-Gu- yana lakosságával. A gyarmati és félgyarmati országokban folyó nemzeti felszabadító mozgalom fejődéséről szólva, Di Vittorio a kongresszusi küldöttek viharos tapsa közepette kijelentette: a Szovjetunió lelkesítő például szolgál a kapitalizmus járma alatt nyögő valamennyi ország népe számára a ragyogó jövőért vívott harcban. Di Vittorio befejezésül hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a III. Szakszervezeti Világkongresz- szus a dolgozó tömegeknek a kizsákmányolás és nyomor ellen vívott harcát még magasabb színvonalra emeli. A III. Szakszervezeti Világkongresszus október 18-i esti ülése Jaroslav Kolarnak, a Javaslatügyi Bizottság tagjának (Csehszlovákia) azon bejelentése után, hogy a Szakszervezeti Világkongresszus címére kétezerötszázhetvenkét üdvözlet érkezett különböző országokból, az esti ülésen elnöklő Prahov (Bulgária) átadta a szót Ruszlan Vidz Adz Azasztrának (Indonézia), hogy beszámolót tartson a harmadik napirendi pont szerint „A szakszervezeti mozgalom fejlődéséről a gyarmati és félgyarmati országokban“. A KOMMUNIZMUS ÚTJÁN Kiállítás a József Attila kultúrliázban Pirosán világit a Krem! tornyának ötágú csillaga, mintha fénynyel vonná be a moszkvai Vörös Teret, a Kotyelnicseszkaja rakparton emelkedő hatalmas, emeletes magasépületet — egész Moszkvát. Nézi az ember Moszkva megelevenedett képét a nyíregyházi József Attila kultúrotthonban megnyílt „A kommunizmus útján" című kiállításon s arra gondol: milyen mérhetetlen erő, mennyi energia sugárzik innen, Moszkvából, a moszkvai Vörös Térről szerte a világba, s mennyi szeretet, mennyi reménysugár fonja körül a világ szívét. Ezzel a felemelő érzéssel lép az ember a kiállítás képei elé, hogy megismerkedjék a győztes szocializmus országával, népeivel. Miről beszélnek ezek a képek? Arról Is, hogy milyen mérhetetlenül gazdag ez az ország, a Szovjetunió. Egy térképet láthatunk, rajta a negyedik ötéves terv eredményeivel: üzemek, különböző létesítmények díszítik ezt a térképet. Megszámoljuk a térképjeleket és rögtön kiderül: 25 vízierö- müvet, 14 vaskohászati üzemet, 18 élelmiszeripari gyárat építettek a negyedik ötéves tervben a szovjet emberek. Ez csak néhány kiragadott adat abból a nagy munkából, amellyel mostani jelenüket megalapozták a Szovjetunió népei. De a gazdagságot nemcsak a jelen mutatja meg. Egy ország, egy nép gazdagságát az is elárul- !a, hogy milyen kilátások vannak a jövőre nézve, milyen jövendőre ’^ámíthatnak az emberek. Nos, ami az ipart illeti: a gépgyártás r: ötödik ötéves tervben kétszeresére, a gép- és traktorgyárás más- félszeresére növekszik, a vlllany- energia-termelés 70 százalékkal nő meg. A jövőről beszélünk? F,1 kell mondani, hogy Kujbisevnél olyan exkavátor dolgozik, amely 8.000 ember munkáját helyettesíti, Sztálingrádnál olyan iszapszivattyú. amely 35.000 ember és 15.000 ló helyett dolgozik, Kahov- kában automata betongyár van, — ez utóbbi modelljét is láthatjuk a kiállításon. Mindez, s az ezen felüli nagyösszegii beruházás hatalmas segítséget ad a mezőgazdaságnak is. Nézzük a gyárakat, képeket, színházakat, mozikat, iskolákat és arra gondolunk, hogy mindez a szovjet embereké. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem teljes egésze a dolgozóké. Sztálin elvtárs szavai világítanak: „A világ minden becses tőkéje közül legbecsesebb és legdöntőbb jelentőségű töke az ember“. Mindent a dolgozókért, az emberekért. Az ötödik ötéves tervben minden városban, sok-sok faluban megvalósítják a középfokú oktatást. S az embert szolgálja az is, hogy a könyvtárak száma az ötödik ötéves tervben 30 százaikkal, a klubok száma 15 százalékkal, a mozik száma 25 százalékkal növekszik, hogy csak a városokban 105 millió négyzetméternyi új lakást építenek. Megkapó adatokkal találkozunk azokon a képtáblákon, amelyek a csccse- mővédelemről, az anyáról szólnak. 1944 óta 35.000 anya kapta meg a Hős Anya kitüntető címet, jutalmat. A Szovjetunióban külön tejkonyhák, gyermekelelme- zési állomások vannak, amelyeknél anyatejet. tápszert lehet kapni. Az ember nem tudja eldönteni: vájjon miről is beszéljen leginkább, mi az, ami a legjobban tetszett a kiállításon. Az egyik táblán a szovjet sportról szóló tudósításoknál Scserbakov, a világhíres szovjet hármasugró. Csuka- rin, a világ legjobb tornásza képe nevet ránk. A másik képen a Moszkvai Állami Akadémiai Nagyszínház előadását látjuk: Csajkovszkij Hattyúk tava című balett,játékát. Máshol a felszabadult munka csodálatos erejéről szólnak a képek: a Volga—Don-csatorná- ról, a Ciml.ianszkajai tengerről. Akármiről szólunk, akármit mondunk a legszebbnek, mindegyiknek egy a lényege: mindezeknek a szovjet emberek, Lenin és Sztálin népei a tulajdonosaik. De mégsem jól mondjuk. A kiállítás másik termében a népi demokráciákról adnak híradást a fényképek, számadatok. Azokról a nagyszerű eredményekről, amelyeket Bulgária, Románia, Magyarország, Korea. Albánia, Lengyelország, Csehszlovákia. Mongólia elértek. A szovjet emberek munkájának gyümölcse, lelkesítő híre nem maradt meg az országhatároknál. Eljutott a világ minden tájára s mindenütt buzdított lelkesített. Sokszázan nézték meg már eddig ezt a nagyszerű kiállítást. S a vélemény az volt: nemcsak tanulunk ezen a kiállításon, hanem erőt is merítünk a látottakból. Többet törődjön a begyűjtéssel a «javai községi tanács A gávai községi tanácsról már több, mint két hete mindennap, minden lelkiismeretfurdalás nélkül jelentik a járási tanácsnak: „a burgonyabegyüjtés százaléka változatlan“. Súlyos hiba, hogy a községi tanács megelégszik ezzel a jelentéssel és nem keresi meg a lemaradás okát. A kenyérgabona begyűjtését jól megszervezte a községi tanács. Nem is volt akkor hiba, a járásban elsőként tettek eleget a kenyérgabonabeadásnak. Az a baj, hogy a dicsőség a községi tanács vezetőinek fejébe szállt. Megfeledkeznek arról, hogy a begyűjtés nem megy magától, a kapásnövények begyűjtését is szorgalmazni kell. Hiba, hogy a községi tanács tagjai nem folytatnak felvilágosító munkát. A vezetők pedig nem gondoskodnak a begyűjtés meggyorsításáról. — Nem veszik még azt sem észre, hogy a földművesszövetkezet nem gondoskodik megfelelő helyiségről, ahol a terményt tárolja. Nem egy esetben hazaküldik a dolgozó parasztokat azzal, hogy „hozza máskor, most nem tudjuk hova tenni“. Az ilyen esetek nem hatnak serkentőleg a dolgozó parasztokra. Arról sem tud a községi tanács (ha tud, akkor pedig miért tűri!), hogy a beadott tejért járó pénzt a földmúvesszövetke- zet még 15-én sem fizette ki a dolgozó parasztoknak, holott 10-én már esedékes lett volna. Ideje lenne már felébrednie a községi tanácsnak és sürgősen kijavítani azokat a hibákat, amelyek a kapásnövények begyűjtését hátráltatják. A vasutasok és a szállító vállalatok dolgozóinak harca az őszi csúcsforgalom lebonyolításában A vasút dolgozói a szorosan vett őszi forgalom kezdeti időszakában tartanak. A cukorrépaszállítás már javában folyik, a burgoriyaforgalom is napról napra erősödik. így rövidesen teljes egészében kibontakozik az őszi forgalom nagy csatája. Az elszállításra kerülő áru- mennyiséget nagymértékben növeli a kormányprogramm értelmében megindított hatalmas arányú lakásépítkezésekhez szükséges anyagok szállítása. Ez azt vonja maga után, hogy a vasút dolgozóinak soha nem tapasztalt mértékű forgalmat kell lebonyolítani. Különösen vonatkozik ez a megállapítás Szabolcs-Szatmár megyére. Itt a forgalom már ezekben a napokban is felülmúlja az elmúlt év igen erős őszi forgalmának legmagasabb teljesítményeit is. A forgalom lebonyolítását a vasút dolgozói csakis a szállíttató vállalatok dolgozóival való legszorosabb együttműködéssel és a helyi tanácsok támogatásával tudják megvalósítani. Igen jól megértették a munkában való együttműködés jelentőségét a cukorgyi- ri kirendeltségek dolgozói. A vasutas dolgozókkal vállvetve, munkájukat összehangolva igyekeznek a nagy feladat sikeres teljesítését biztosítani. Jó munkát végez ezen a téren Nyitrai elvtárs, a szerencsi cukorgyár mátészalkai körzetének felügyelője, az irányítása alá tartozó terület rakodásainak jó összehangolásával. Lehetővé tette, hogy az ott feladott cukorrépa kétharmadrészéből 20 irány- vonatot lehetett összeállítani. —- Nagy segítséget jelent a vasút dolgozóinak a rakodási idő csökkentéséért vívott harcban a cukorgyárak rakodóbrigádjainak jó munkája is. A kocsik gyors és szabályszerű megrakásában élenjár Szabó András rakodómunkás és brigádja Kemecse állomáson. A Szabó-brigád a kocsikat az előírt 5 óra helyett 2 óra alatt rakja meg. A vasút dolgozói viszont gondoskodnak a küldemények gyors továbbításáról. Kiváló eredményt ért el ezen a téren Papp Endre gócponti irányító és brigádja a mátészalkai állomáson, Irányvonati tervüket 200 százalékra, rakodási időtervüket 157 százalékra teljesítették. A szállító vállalatoknak a szállítási tervek elkészítésénél nagy segítséget nyújt Tömöl Miklós nyíregyházi tervellenőr, aki havi fuvarozási tervét 103 százalékra teljesítette. FÖLDÉNYI PÁL, felügyelő, Debrecen. Október 24-én és 25-én őszi vásár tesz Nyíregyházán A kormányprogrammból fakadó kormányintézkedések már eddig is jelentős mértékben hozzájárultak a dolgozók életkörülményeinek fokozatos javulásához. Az árak leszállítása, ezen felül az ipari és mezőgazdasági dolgozókat érintő többi kormányrendeletek megnövelték a városi és falusi lakosság vásárlóerejét. Ezzel párhuzamosan megnőtt valameny- nyi üzlet, áruház árukészlete, kellő mennyiségű és jó minőségű áru szolgálja a dolgozók szükségleteinek kielégítését. Megyeszerte híresekké lettek már a nyíregyházi ünnepi vásárok. Az idei őszön, október 24-én és 25-én újból megrendezik Nyíregyházán az ünnepi őszi vásárt. — Ez a kétnapos őszi vásár tükrözni fogja megyénk dolgozóinak egyre javuló életkörülményeit, azt, hogy munkájuk után napról napra jobban élhetnek. Nemsokára megkezdik a nyíregyházi Szamuelly-téren a hatalmas vásárváros építését. A vásárváros területét 52 egység — 50— 100 méteres sátorpavillon — tölti be. Az állami áruház, a földművesszövetkezetek, a népboltok, a kiskereskedelmi vállalatok, a kisipari termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a bútorértékesítő vállalat, a Mezőker és sok más kereskedelmi vállalat készít még pompás, áruval teli pavillonokat. Az őszi és téli ruházati cikkek mellett kultúrcikkek, mezőgazdasági ter- melvények bő választékában válogathatnak a vásárlók. Nagy lesz a termény- és állatfelhozatal is. Kormányunk intézkedései lehetővé tették, hogy a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok feleslegeikből nagy mennyiséget hozhassanak a vásárra, ugyanakkor megnövekedett jövedelmükből bőséggel elláthassák családjaikat a szükséges iparcikkekkel. A vásár mindkét napján gazdag kulturális és sportesemények zajlanak majd le. Megyénk legjobb kultúrcsoportjai zene-, énekés táncszámokkal szórakoztatják a vásár közönségét. A sportesemények közül kiemelkedik a 24-i labdarúgómérkőzés, amelyen az országos ifjúsági válogatott és megyénk ifjúsági válogatottja vetélkedik majd egymással. 25-én, vasárnap a nyíregyházi Építők és a Lőrinci Vasas labdarúgócsapata! mérik össze erejüket. A kétnapos őszi vásárra a vasút 50 százalékos kedvezményt ad* autóbuszon pedig 20 százalékos kedvezménnyel utazhatnak Nyíregyházára a vidéki dolgozók. A vásár előkészületei már ecM dig is azt mutatják, hogy a két-i napos őszi vásár minden eddigit felülmúl majd gazdagságában. Szépségeiben és eredményeiben