Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-20 / 247. szám

Al M DP SZ AB OLCS-Sl ATM AR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM A mai ásómban A kommunistákkal az élen újra Gépállomások versenye az őszi ... , , terv teljesítéséért (2. oldal) szépén halad a munka a pocs- A kommunizmus útján (3. oldal) petri Uj Barázda tsz-ben (2. old.) Megyénk sportja (4. oldal) ARA 50 FILLER 1953 OKTÓBER 20.. KEDD Harcoljon a falu népe is új sikerekért! Virágzó termelőszövetkezetekért A nyíregyházi Manda-bokori Kossuth tsz. állami segítséggel építkezik Három hete kezdték el építeni az ötvenf érőhely es tehénistál-i lót a nyíregyházi mandabokori Kossuth termelőszövetkezetben. —• 147.000 forintos állami kölcsönnel építkeznek. Nagyrésze máris készen van az épületnek, december 15-re teljesen elkészül. Emel­lett a beruházás mellett a szövetkezet saját erejéből egészen nagy­jelentőségű beruházást eszközöl. A faanyagot fakitermeléssel biz­tosítják, az építkezéshez szükséges vályogot is a csoport tagjai ké­szítik el. Még ebben az évben új istállóba kerülnek a szövetkezet szarvasmarhái. (MT, sajtócsoport.) fiz ibrányi Vörös Csillag termelőszövetkezetben kimérték a tagoknak az egy hold háztáji földet Népünk új sikereiről ad szá­mot a Központi Statisztikai Hivatal 1953. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének tel­jesítéséről szóló jelentése, öröm­mel tölt el minden dolgozót az a tudat, hogy a munkát siker koro­názta, a dolgozó nép alkotó ked­ve nagyszerű gyümölcsöket ho­zott. Ez a tervjelentés például megmutatja azt, hogy nálunk az elmúlt esztendőben tizenkétszer olyan gyorsan fejlődött az ipar, mint a kapitalista Magyarorszá­gon. Méltán lehet népi demokra­tikus hazánk minden becsületes állampolgára büszke a szocializ­mus építésének sikereire. De mindjárt meg kell mondani azt is: sok még a kijavításra váró hi­ba. A Központi Statisztikai Hiva­tal jelentése nem egyszerűen szá­mokkal illusztrált puszta jelentés, hanem elsősorban számvetés. — Minden egyes dolgozónak, mun­kásoknak, parasztoknak, értelmi­ségieknek így kell fogadni a je­lentést. Számot kell vetni az el­múlt időszakban végzett munkák­kal, harcba kell szállni a felfe­dett hibák ellen. Különösen fontos ' a mi me­gyénkben most, hogy dolgozó pa­rasztságunk is számot vessen. A párt és a kormány új intézkedé­sei nyomán ma már a falu előtt is érthetőbben, kézzelfoghatóbban áll a virágzó jövő képe. A kor- mányprogramm nyomán hozott intézkedések máris éreztetik jóté­kony hatásukat. Az egész magyar dolgozó nép 160 millió forintot takarított meg például az árle­szállítás révén szeptemberben. Ugyanakkor sokkal több élelmi­szer, iparcikk fogyott el bolt­jainkban. 26.3 százalékkal nőtt a kenyér és péksütemények fo­gyasztása, 20.3 százalékkal a hús fogyasztása. Szabolcs-Szatmárban ezév harmadik negyedévében 36.6 százalékkal több áru fogyott el, mint 1952 hasonló időszakában. Szeptemberben pedig 7.9 száza­lékkal nőtt a forgalom az előző hónaphoz képest. Ez azonban csak egyrésze azoknak a sorozatos in­tézkedéseknek, amelyek a dolgo­zók, köztük a dolgozó parasztok életszínvonalát megemelték. Nyír­egyházán tatarozzák a házakat. Uj iskolák épültek, másokat tel­jesen rendbehoztak. Nyírvasvári- ben például az ősszel nyílt meg a megye egyik legszebb és leg­modernebb általánosiskolája. A napokban Csengerben kultúrott- hont avattak. És beszéljünk a be­adási és adókedvezményekről, a háztáji tehén utáni tejbeadás el­engedéséről, az anyasági segély­ről, az ingyenes állatorvosi keze­lésről, a szőlő- és gyümölcstelepí­tési kedvezményekről. Vagy ar­ról, hogy most már az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok igénybevehetik a gépállomások traktorait és a műtrágya is a ren­delkezésükre áll. Különösen a termelőszövetkezeti tagok számá­ra volt gazdagító negyedév a har­madik negyedév. Jelentősen emel­kedett a falu népének életszínvo­nala, ha mindezekhez még a jó termést is hozzászámoljuk. A terv jelentés így beszél erről: „A gabonaféléknél a holdankinti ter­mésátlag, a zab kivételével, ked­vezőbb volt, mint a felszabadu­lás előtti évek bármelyikében; az őszibúza és az árpa holdankinti átlagos termése a kimagaslóan jó 1951. évit is meghaladja. Az őszi betakarítású növények hoza­ma a legtöbb növénynél maga­sabb, mint a megelőző legjobb években: különösen kedvező a burgonya, kukorica és a cukorré­pa holdankinti átlagtermése. ‘‘ Ez azonban csupán egyik része a számvetésnek. A tervjelentés azt is leszögezi a mezőgazdaság jelenlegi állásával foglalkozva, hogy az őszi talajművelési és ve­tési munkák üteme nem kielégí­tő. Különösen vonatkozik ez me­gyénkre, ahol a lemaradás még inkább fennáll. S fennáll a lema­radás a begyűjtés ütemében is. A kukorica-, napraforgó-, burgo- nyabegyüjtésben Szabolcs-Szat- már az utolsó megyék között fog­lal helyet, holott tudvalevő: bur- gonyabegyüjtésben éppen a mi megyénktől várja a legjobb ered­ményt az egész ország. A kormányprogramon megjele­nése után a nép ellenségei sze­rettek volna akadályt gördíteni a Programm megvalósulásának út­jába. Ezek az aljas mesterkedések falun elsősorban abban nyilvá­nultak meg, hogy igyekeztek kés­leltetni a szántást, vetést. Az el­lenség felismerte, hogy az új kor- mányprogramm aranyalapja a dolgozók lelkes, szorgalmas mun­kája, — ezért irányult és irányul még ma is izgatásuk elsősorban a munkák időbeni, jó elvégzése ellen. Amikor most, a harmadik negyedév végén számvetést tesz­nek dolgozó parasztjaink, mind­erre gondolni kell. Saját maga ellensége az a dolgozó paraszt, legyen az termelőszövetkezeti tag, vagy egyénileg gazdálkodó, aki késik az őszi munkák elvég­zésével. Mi tette lehetővé azt, hogy kormányunk oly sok és nagy kedvezményeket biztosító intézkedéseket tudott hozni, hogy rátérhettünk az árleszállítások útjára? Elsősorban a dolgozók, köztük a dolgozó parasztok lelkes, szorgalmas munkája. És vájjon mi a biztosítéka a további sike­reknek, mi teszi majd lehetővé, hogy tovább haladjunk a felemel­kedés, jólét útján? Elsősorban a dolgozó nép szorgalmas munkája. Éppen most érvényes valójában az a közmondás: termelj többet, jobban élsz! Dolgozó paraszt­jainknak és elsősorban termelő- szövetkezeteink tagjainak a le­hető leggyorsabban be kell fejez­niük az őszi munkálatokat, meg kell gyorsítani a még hátralevő szántás, vetés ütemét. Minden óra késedelem egy darabot tör le a jövőesztendei kenyérből. Mi a következő esztendőben is jól akarunk aratni, — gazdagon, bő­ségesen. Ezt csak akkor tehetjük meg. ha most jól vetünk. Az őszi munkák terén sok kivetnivalót hagy maga után a gépállomások munkája. A szabolcs-szatmári gépállomások az országban az utolsó helyen kullognak az őszi munkákban. Nem használják ki megfelelően a géneket, sok a gép­állás, a „javítás“. A tervjelentés szavai rázzák fel a gépállomások vezetőinek, dolgozóinak lelkiisme­retét is és dolgozzanak úgy az őszi munkák során, mint azt a párt. a nép elvárja a munkásosz­tály falusi képviselőitől! Nem kétséges, népünk, dolgozó parasztságunk tovább akar ha­ladni a jólét, a felemelkedés út­ján. újabb árleszállításokat akar Új belépők Nyírbátorban w Vidáman folyik a munka a nyírbátori Lenin tsz. földjein. F.gy-cgy tábla valósággal tarka az emberektől. Egy napraforgó­táblában legalább hetvenen sze­dik és csépelik a napraforgót. A kukoricatörésnél és a burgonya­szedésnél is több, mint hatvan ember dolgozik. A kapásaiknak már több, mint felét betakarítot­ták. Az ősziárpát és a takarmány- keveréket már mind elvetették. Háromszáz hold rozsvetésük nagy­része már ki is kelt. Most négy traktor szántja a földet és hat lovasvontatású vetögép veti a búzát. Közeledik a zárszámadás nap­ja. amikor a tagság hazaviszi jó munkája után gazdag részesedé­sét. Sok volt középparaszt hason­lítja most össze jövedelmét a ré­givel, amikor még egyénileg gaz­dálkodott. Könnyű kiszámolni, hogy a szövetkezetben nagyobb jövedelmet értek el, mint azelőtt 15—20 hold földön. Borszéki Mi­hály, Hatházi István volt 20 hol­das középparasztok eddig úgy gondolták, hogy visszatérnek az egyéni gazdálkodáshoz, azonban a napokban már azzal az elhatá­rozással állottak a szövetkezet vezetői elé. hogy ők sem hagyják el a szövetkezetei. Néhány nappal ezelőtt 7 kívül­álló írta alá a belépési nyilatko­zatot. Látták a szövetkezetben biztos boldogulásuk útját, ezért választották a szövetkezeti gaz­dálkodást. Pankotai Pál újbelépő már családtagjaival együtt vesz részt a szövetkezeti munkában. — Régen figyelem a szövetke­zet életét — mondja Pankotai Pál — és láttam, hogy évről évre egy­re szebb a munkájuk eredménye. Most már bánom, hogy ilyen so­káig gondolkoztam azon, hogy szövetkezeti tag legyek-e, vagy sem. SZÉKELY JÁNOS Amikor termelőszövetkezetünk szép eredményeiről beszélünk, nem feledkezhetünk meg népne- velőcsoportunkról. Gondosan vá­logattuk meg azokat az elvtársa­kat, akikre a felvilágosító munka megtisztelő feladatát bíztuk, úgy, hogy egyikről sem lehet azt állí­tani, hogy másként cselekszik, mint ahogy beszél. A 22 párttag és 10 pártonkívüli népnevelő szö­vetkezetünk legjobbjai közé tar­tozik. Ügyeltünk arra, hogy min­den munkacsapatba jusson közü­lük. Kéthetenkint tartunk népneve­lő-értekezletet. Ezen ismertetjük a soron lévő feladatokat, a párt és a kormány határozatait, utána beszámolnak a népnevelők a vég­zett munkáról, tapasztalataikról, a dolgozók problémáiról, ismerte­tik módszereiket, agitációs érvei­ket. Legutóbb Bodor Sándor nép­nevelő elmondotta, hogyan szo­kott beszélgetni munka közben a vele dolgozó tsz-tagokkal. Nem ?gy alkalommal idézi a múltat, amikor mint sumraás napszámos lolgczott és alig kapott valamit wtpkájp. után. Ma a termelőszö- zetben ?. közösség javára, a A minisztertanács augusztus másodikén megjelent határozata szerint 1953 szeptember elsejétől a háztáji föld egy holdig terjed­het. Háztáji földet kaphat min­den szövetkezeti család a család­tagok számára való tekintet nél­kül, akinek külön háztartása van. A közös gazdaság növekedése, az egy munkaegységre eső jövede­lem állandó növekedése mellett a termelőszövetkezeti tagok anyagi jólétének emelkedését teszi lehe­tővé a megnövebedett háztáji gaz­saját hasznára dolgozik. Közel 400 munkaegysége van. Munkaegysé- genkint kapott 1.70 kiló kenyér- gabonát, 50 dkg. árpát, 30 dkg. szilvát. 4 kiló almát, 1 liter bort, 1 kiló burgonyát, 1 kiló kukori­cát és 10 forintot. Ezért érdemes a szövetkezetben jól dolgozni. — Majd kiszámolta, hogy mit jelent számára a párt és a kormány ha­tározata. Csak az az egy rendelet, hogy a tsz-tagoknak a háztáji te­lién után nem kell beadni tejet, több, mint 1000 forint évi jövedel­met jelent számára. Kapás András népnevelő szin­tén saját életével és a többi tag életével bizonyítja, hogyan vette birtokába dolgozó népünk az or­szágot. Három fia van. Egy a néphadsereg tisztje, egy az agrár­egyetemen tanul, egy pedig a ta­nácsnál dolgozik. Olyan élenjáró népnevelői van­nak pártszervezetünknek. mint Kulimán János, akinek 334 mun­kaegysége van. Pártszervezetünknél megkezdő­dik a politikai oktatás: egy alap- és egy középfokú, X. éves párt- történeti tanfolyam és egy DISz. politikai iskola. Ezen résztvesznek daságokból származó jövedelem is. Az ibrányi Vörös Csillag terme­lőszövetkezetben már minden csa­ládnak kimérték az egy hold ház­táji területet. A szövetkezetben 56 család 56 hold földet kapott. A szövetkezeti tagok, mivel a ház­táji terület állandó marad, most már ültethetnek gyümölcsfát, sző­lőt ezen a területen, vagy évelő takarmányt is vethetnek a ház­táji állatok számára. a vezetőségi tagok, brigád- és munkacsapatvezetők és vala­mennyi népnevelő. Az elméleti képzettség jelentő­ségét láthattuk szövetkezetünkben akkor is, amikor Nagy Imre elv­társ beszéde után az ellenség pró­bálta félremagyarázni a kormány programmját. A párttagok, a nép­nevelők megálltak a helyüket, szövetkezetünk tagjai nem inog­tak meg, az ellenség mesterkedé­sei ellenére tovább szilárdítottuk szövetkezetünket. Pártszervezetünk népnevelői se­gítenek a Petőfi tsz-nek is. El­beszélgetnek tagjaival, mivel ott nincs pártszervezet, nincs népne­velőhálózat. Ha népnevelőink jól dolgoznak, ez nagyban elősegíti a tsz. munká­ját, különösen emeli most az őszi szántás-vetés-, betakarítási munka lendületét. Ezért tulajdo­nítunk nagy jelentőséget a nép­nevelőmunka helyes irányításá­nak, megszervezésének. FEKETE BERTALAN. a sóstóhegyi Vörös Csillag tsz. párttitkára. Kombájn segíti a napraforgó betakarítását Molnár József, a tl- szavasvári gépállomás kombájnvezetője, né­hány nappal ezelőtt kezdte meg a tisza- vasvári „Munka“ ter­melőszövetkezetben egy 150 holdas tábla napraforgó cséplését átalakított kombájn­jával. Az első nap jó­formán a kísérlete­zéssel és a gép beál­lításával telt el. Há­rom napot lehet szá­mítani, amit munká­ban töltött. Ezidő alatt 45 holdról takarította be a napraforgó ter­mését. A szövetkezet­nek igen sok munka­erőt szabadított fel, amit felhasználhat­nak más, fontos fel­adatok elvégzésénél. Ezelőtt egy évvel még a szövetkezetek tagjai nagyon idegen­kedtek a gépi mun­kától, mert a trakto­rosok nem végeztek jó minőségű munkát. Amióta a „Sztálin“- brigád dolgozik a szö­vetkezetben, megvál­tozott a véleményük. A brigád tagjai jó minűségű munkájuk­kal megszerettették velük a gépet s ma legjobb segítőtársuk­nak tekintik. A kom­bájnt már aratáskor megkedvelték a szö­vetkezetiek s azért kérték a gépállomást* hogy most, az őszi betakarításban is se­gítse őket ezzel a gép­pel. A gépállomással már abban is meg­egyeztek, hogy a 150 hold napraforgó beta­karítása után kom­bájnnal aratják le a 35 hold nyári vetésű pohánkájukat, 20 hold csumizukat és 45 hold kölesüket is. A népnevelőmunka eredményei szövetkezetünkben 'Világ, proletariat eggzsülielek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom