Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-04 / 234. szám
1953 OKTÓBER 4, VASÁRNAP NÉPLAP ■»hbhiiii—m 7 Palmiro Togliatti elvtárs beszéde az olasz képviselőházban az olasz külpolitika kérdéseiről Palmiro Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkára az olasz parlamentben folyó külügyi vita során pénteken nagy beszédben bírálta a korábbi kereszténydemokrata kormányok és a jelenlegi olasz kormány külpolitikáját. Togliatti részletesen ismertette azokat a károkat, amelyeket az atlanti politika okozott Olaszországnak. Togliatti megállapította, hogy június 7. óta az olasz parlamentben egyre több oldalról hallatszik néhány olyan követelés, amelyet azelőtt csak a kommunisták és a szocialisták hangoztattak. Gazdaságpolitikai vonalon ma mindenfelől azt hangoztatják, hogy harcot kell indítani a néptömegek nyomora ellen. Togliatti elvtárs ezután a nemzetközi politika főbb kérdéséivel foglalkozott. A trieszti kérdés alakulása következtében a közvélemény rádöbbent, hogy az előző kereszténydemokrata kormányok helytelen, külpolitikát folytattak. Olaszországnak az atlanti tömbbe való bekapcsolódása ugyanis eleve veszélyeztette az olasz nemzeti érdekeket. Az, ólasz gazdasági élet számára elzárta a keleti piacokat, megakadályozta, hogy Olaszországot felvegyék az ENSz- be és komoly veszélynek tette ki Olaszország földközitengeri és ad- riai érdekeit. Olaszország most súlyosan megfizet az atlanti politika hibáiért, amint ezt például a trieszti helyzet elmérgesedése is bizonyítja. Togliatti elvtárs a trieszti kérdésről a következőket mondotta: — A trieszti kérdés népszavazás útján való megoldására vonatkozó javaslat elvileg elfogadható, de gyakorlatilag veszélyes és al- kalmazhatatlan. A népszavazás megtartására vonatkozó javaslatnak csak két eredménye lehet, vagy zsákutcába, vagy pedig olyan helyzethez vezet, amely még a jelenleginél is rosszabb — például a trieszti szabad terület feloszlatásához. — Ezért van az, hogy a kommunisták a békeszerződés rendelkezéseinek alkalmazását követelik, vagy legalábbis azt, hogy a két övezetet ideiglenes polgári kormányzat alatt egyesítsék. A kommunisták elismerik, hogy ez a két megoldás is nehéz, de pillanatnyilag a legjobb, mert megakadályozná a trieszti kérdés további elmérgesedését. A továbbiakban Togliatti elvtárs felszólította Pellát, tájékoztassa a parlamentet Papagosz görög miniszterelnökkel Albániát illetően folytatott tárgyalásairól. — Az olasz kormánynak kötelessége kijelenteni, — mondotta Togliatti elvtárs, — hogy Albánia függetlensége, szabadsága és területi épsége mellett foglal állást. Beszéde befejező részében Togliatti elvtárs hangsúlyozta, hogy nagy veszéllyel jár Olaszország számára az, ha az olasz kormány továbbra is az atlanti politika útján halad. — Az atlanti politika — mondotta — világviszonylatban válságban van. Az egész világon egyre jobban érvényesül az az irányzat, amely az összes vitás kérdések békés rendezését követeli. — Mi azt követeljük, hogy az olasz kormány folytasson olyan külpolitikát, amely találkozik mindazoknak az olaszoknak a helyeslésével, akik szívükön viselik Olaszország és a béke érdekeit, — fejezte be beszédét Palmiro Togliatti elvtárs. Ameríhai ftftneh a Német Demohratihus Köztársaság bírósága elölt Legújabban további bizonyítékok . merültek fel arra, hogy az amerikai titkos szolgálat Nyugat- Berlint a Német Demokratikus Köztársaság elleni kémközpontnak ihasználja. Nemrégiben az állambiztonsági szervek felszámolták- - az . amerikai titkosszolgálat ügynökeinek egy újabb csoportját. Ennek tagjai Werner Kurt Lechner, Fritz Otto Eccarius, Karl Heinrich, Reinhold Wintzler és Edith Eva Wintzler voltak. A törvényszéki tárgyalás során az amerikai ügynökök részletes vallomást tettek az amerikai titkosszolgálat részére végzett kém- tevékenységükről. Lechner vádlott elmondotta, hogy Hampe, a nyugatberlini amerikai titkosszolgálat munkatársa, 1050-ben szer- vezte be a kémhálózatba. 1950- től 1952-ig Lechner az amerikai titkosszolgálat munkatársai — Hampe, Jansen és Kremer — megbízásából a Német Demokratikus, .Köztársaság elleni kémkedéssel foglalkozott, 1952 májusban beszervezte Eccariust, a náci légihaderő volt rádiósát. Eccarius 1952 decemberében vonta be a bűnös tevékenységbe Wintzlert. aki vele együtt szolgált a náci hadseregben. Eccarius és Wintzler az amerikai kémektől hordozható rádióvevő- és adóberendezéseket kapott, hogy így fenntarthassa az összeköttetést a Nyugat-Németor- szágban lévő amerikai kémközponttal. Ezenkívül futárok segítségével kémjelentéseket juttattak el Nyugat-Berlinbe. Az amerikai titkosszolgálat a kémeket az idei júniusi fasiszta provokációk idején arra használta fel, hogy híreket szerezzenek be a fasiszta provokátoroknak a Német Demokratikus Köztársaság különböző városaiban végrehajtott akcióiról, és utasításokat adjanak át a provokátoroknak és amerikai ügynököknek. A kémek bűnös tevékenységükért nagy pénzösszegeket kaptak az amerikai titkosszolgálattól. A bíróság Lechnert és Eccariust 15—15 évi f egy házra, Reinhold Wintzlert 10 és Éva Wintzlert 4 évi fegyházra ítélte. Kártevő banda felszámolása a Koreai Mépi Demokratikus Köztársaságban A „Koreai Központi Távirati Iroda'“ jelentése szerint szeptember 22-én a Kanvon tartomány Kimgan járásában lévő Szin- phunri falu rendőrosztagának tagjai' letartóztattak kilenc fegyveres kártevőt. A kártevőktől hét puskát, karabélyt, géppisztolyt, kilenc kézigránátot és százhetvenezer von hamis bankjegyet koboztak el. Cső Men Cse-nek, a banda vezetőjének vallomása szerint valamennyien kétéves hírszerző tanfolyamot végeztek, amerikai tisztek képezték ki őket. A távolkeleti amerikai csapatok vezérkarának hírszerző osztályához tartozó kártevő csoportot a lakosság éberségének segítségével leplezték le és tették ártalmatlanná. A csehszlovák dolgozó nép gyűjtése a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság újjáépítésének céljaira A csehek és szlovákok nemzeti frontjának központi akcióbizottsága a békevédők csehszlovák bizottsága közös felhívást intéztek a csehszlovák néphez, amely nagyvonalú gyűjtési mozgalmat indít el Csehszlovákiában a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság újjáépítésének céljaira. A felhívás mindenekelőtt kiemeli a hős koreai nép győzelmének hatalmas jelentőségét. „A koreai nép azért volt verhetetlen, mivel igazságos ügyért küzdött. A csehszlovák nép soha nem feledkezik meg a dicső kínai népi önkéntesekről sem, akik a koreai nép segítségére siettek és közös küzdelemben verték vissza a mai imperializmus leghatalmasabb hadigépezetét. A koreai nép és a kínai népi önkéntesek győzelme lehetetlenné tette, hogy a támadó erők a Távol-Keleten megvalósítsák háborús terveiket és ilyen módon jelentős mértékben segítette elő a béke megszilárdítását és többek között Csehszlovákia biztonságának biztosítását. A csehszlovák nép soha nem feledkezik. meg a hős koreai nép és a kínai népi önkéntesek történelmi érdemeiről a béke fenntartása körül és segítségére siet a koreai népnek, hogy a háború okozta sebeket mielőbb begyógyítsa.“ A tiszavasvári Kordélyos Vállalat december 2ö«ra teljesíti negyedik negyedéves tervét A tiszalöki járás nagy építkezésein, a Keleti Főcsatornán, az Erőmű építkezésénél, a zsilipépítésnél, mindenfelé ott látni a „kordélyoso- kat“, a Kordélyos Vállalat dolgozóit. Jó munkájukkal jelentősen hozzájárulnak az építkezések sikeréhez, a vidék arculatának alakításához. A Kordélyos Vállalat tiszavasvári telepének dolgozói messze környéken híresek arról, hogy 12 százalékkal túlteljesítették harmadik negyedéves tervüket. Most a Földkotró Vállalat felhívására ők is azt'fogadták a Nagy Októberi •Szocialista Forradalom évfordulója, tiszteletére, jegy december húszadikára teljesítik negyedik -gvcdéves tervüket. Erről ír levelében H. Molnár Károly járási szervező, levelezőnk. A telep dolgozóinak élén Bende Imre brigádja jár, aki a legutóbbi dekádban is 126.8 százalékot teljesített. Mint H. Molnár elvtárs írja, a telep munkasikereinek egyik forrása, hogy jól felhasználják ott a napi sajtót, amely az agitátorok legfőbb támasza. Gyerák elvtárs, sajtófelelős, eddig mintegy ötven új olvasót toborzott, akik lapunk előfizetői. A rendszeresen forgatott napi sajtó is buzdítja, lelkesíti a Kordélyos Vállalat tiszavasvári telepének dolgozóit, akik a negyedik negyedéves tervet, is túlteljesítik. Műszakiak mennek a Szovjetunió gép- és traktorállomásaira Lvovban, az automata rakodógépek gyárának műhelyeiben beszélgetések folynak az SzKP Központi Bizottsága teljes ülésének határozatáról. A munkások, műszaki dolgozók és alkalmazottad teljes szívvel helyeslik a határozatot. Alekszandr Popovics, a 2. sz. mechanikai szerelőműhely ellen- őrző művezetője, beadványt írt a gyár pártszervezetének vezetőségéhez. „Válaszul az SzKP Köz- Ponti Bizottsága teljes ülésének határozatára, kérem, osszanak be gép- és traktorállomásra, — hangzik a beadvány szövege. — Egész életemben kapcsolatban voltam a mezőgazdasággal. Diákéveimben a nyári szünidők folyamán gép- és traktorállomáson dolgoztam. Már akkor vágyat éreztem aziránt, hogy a főiskola befejezése után tudásomat annak a gazdag technikának jobb kihasználására fordítsam, amellyel gép- és traktorállomásaink rendelkeznek. — Vizsgáimat a gépkocsi- és traktormotorok javításával^ és kihasználásával kapcsolatos tárgyakból kitűnő osztályzattal tettem le. Ez segíteni fog abban, hogy jól dolgozzam a gép- és traktorállomá- son.‘‘ . Popovics elvtárs beadványáról tudomást szerzett Borisz Pancsi- sin motorszerelő brigádvezető és Ivan Sztelmah előrajzoló < is. Borisz Pancsisin régebben főgépész, Ivan Sztelmah pedig egy gép- és traktorállomás traktorosa volt. Mindketten elhatározták, hogy követik Alexandr Popovics példa - ját, „Kérem, hogy mint régi traktorost, helyezzenek gép- és traktorállomásra, — hangzik Ivan Sztelmah beadványa. — Most még hasznosabb munkát fejthetek ki a falun. 1953-ban elvégeztem a Ívovi területi szakiskolát és megszereztem a gépkocsi-mechaniku- si oklevelet. Szavamat adom, hogy becsülettel fogok dolgozni azoknak a feladatoknak megvalósításán, amelyeket az SzKP Központi Bizottsága teljes ülésének határozata elénk tűzött.'* Az amerikaiak „erős kéz“ politikájának kudarca az ENSZ-közgyöiésének 8. ülésszakán A „Pravda“ közli Filippov „Mit mutatott az ENSZ közgyűlés általános vitája” című newyorki tudósítását. Filippov rámutat, hogy az ENSZ közgyűlés 8. ülésszakán a szovjet küldöttség — csakúgy, mint az előző években is — a béke megerősítésének és a népek biztonságának konkrét programmjával lépett fel. A békeszerető országok küldöttségei lelkesen támogatták a közgyűlésen a szovjet javaslatokat. Az Egyesült Államok külügyminiszterének, Dullesnek, az Egyesült Nemzetek közgyűlésének általános vitáján elhangzott felszólalása — folytatta Filippov — bebizonyította, hogy az Egyesült Államok küldöttsége ezen az ülésszakon sem mutat a legcsekélyebb szándékot sem arra, hogy letérjen a hidegháború hirhedt politikájáról és elősegítse a nemzetközi feszültség enyhülését. Az Egyesült Államok küldöttsége a közgyűlés 8. ülésszakán semmiféle javaslatot nem tett az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt álló legfontosabb kérdések megoldására. Anglia és Franciaország küldöttsége üres kezekkel jött a közgyűlés ülésszakára — mutat rá Filippov. Az ENSZ közgyűlés 8. ülésszakának általános vitája — írja befejezésül ,;.Filippöv — világosan bebizonyította, hogy az egyre erősödő jélógédetlenség az amerikai „erőskéz“ politika ellen, — mely megakadályozza a nemzetközi feszültség enyhülését — mind nagyobb visszhangot kelt az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül is. Hozzászólás Bürokratikus keringő 244 Jorint körül Farkas Ignác munkás szerkesztőségünkhöz fordult segítségért, mivel április óta nem kapja meg pénzét a Tatarozó Vállalattól. Áprilisban pinceátalakítási munkákat. végzett a Textilnagykeres- kédelml. Vállalatnál a Tatarozó Vállalat, Egy falbontásnál szükségessé vált a Textilnagykereskedelmi Vállalat pincéjének, illetve raktárának őrzése. A Tatarozó Vállalat nem vállalta az őrzést, mert az csak leltári átadás útján lett volna lehetséges. Ezért megegyezett a két vállalat, hogy a Textilnagykereskedelmi Vállalat egyik dolgozója őrzi a raktárt, de a Tatarozó Vállalat fizeti a dolgozót. A két vállalat gyorsan elintézte a kérdésnek ezt a részét, de nem úgy cselekedtek, amikor a bér kifizetésére került sor. Egyszerre senki nem volt illetékes. Farkas Ignác 64 órán át őrizte 4 éjjel a raktárt. Járt neki ezért 244.20 forint. Megkérdeztük szeptember 12-én a Tatarozó Vállalatot. Ott közölték, hogy ők szívesen kifizetik az összeget, de a Textil nagy kereskedelmi Vállalat nyújtsa be a számlát. Megkérdeztük a Textilnagykereakedelmi Vállalatnál Győri elvtársat, de ő ekkor már „nem emlékezett” ilyen ügyre, bár ő intézte. Mivel a Textilnagykereskedelmi Vállalat rendelkezésünkre bocsájtotta a sok iratot, melyet a két vállalat 6 hónap alatt egymással váltott, segíthettünk Győri elvtársnak. Most már emlékezett és közölte: ők még májusban átutalták a pénzt a Beruházási Bank útján, nyilván a bank a hibás. Közölte még, hogy ő már próbálta visszakérni ezt a dispositiót a banktól, de Török Júlia elvtársnő mereven elzárkózott. Pedig így megkap* I hatná a dolgozó a pénzt, hiszen ! 500 forinton alul kifizetheti a I vállalat közvetlenül is. nem szükséges a banki átutalás. Hogy ezt 6 hónappal előbb is megtehették volna, fel sem tűnt egyik vállalatnál sem. Elmen tűnik a Beruházási Bankba. Megkérdeztük Török Júlia elvtársnőt, miért nem fizetik ki Farkas Ignác bérét, vagy miért nem adta visza a kért iratot. Török Júlia elvtársnő közölte, hogy vele ebben az ügyben nem beszélt soha senki, fogalma sincs init akar Uyőri elvtárs. De ha már itt vagyunk, megpróbálja kikeresni az ügyet, « ha lehet, elintézi. Rövid keresés után kiderült, hogy a Tatarozó Válalat valóban átutalta az összeget, de nem Farkas Ignác béreként, hanem „vegyeskiadás’’ címén a Textil nagy kereskedelmi Vállalatnak. Szó sem volt az ügyiratban arról, hogy az ösz- szeg Farkas Ignác munkabére — mondotta Török Júlia. Megjegyezte még, hogy a Tatarozó Vállalat más dolgozót is hozzájuk küldött már, hogy „lerázzák” az illetőt, noha jól tudják, hogy, a bank nem fizethet ki a dolgozó kezéhez, a pénzt csak átutalhatja a Nemzeti Bankhoz bizonyos számlára, ahonnan viszont a Tex- (lilnagykereskedelmi Vállalat nem ’veheti fel, mert arról a számláról munkabér címén pénzt felvenni nem lehet. Tekintve, Hogy szombat dél van — mondotta —- már nem tud segíteni, de hétfőn intézkedik. Eddig a történet, melyhez még számítsuk hozzá: hány munkaórát töltött a két vállalat több dolgozója levélírással, telefonálással a hat hónap alatt, míg a bürokráciának ez a tengeri kígyója irathalmazzá nőtt, míg végül Farkas Ignác megkapta járandóságait. Ebhez a történethez bővebb kommentár nem is szükséges. Korcin Mihályné.
